Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 26-49. szám)

1933-04-23 / 43. szám

4. oldal. 1933 április 23. res szőlővessző leszállított áron kaphatók és előjegyezhetők a M. kir. szőlészeti felügyelőségnél Nyíregyháza, Szinház-utca 16. Tőkehiányok pótlására alkalmas gyökeres 2 éves vesszők ezre 12—35 pengő. 879-3 Ha majd egyszer Nyíregyházán is megindul az idegenforgalom, mit adjunk eredetit, különöset, egyénit, nyírit, vagy egyenesen nyíregyházit a szeretetre és emlékezetre méltó, nálunk forgó idegennek ? — Aktuális ez a kérdés hölgyeim és Uraim és aktuális az is, hogy a Szabolcsi Hírlap ötlet-versenyt hirdessen. Lássuk, ki, mivel kedveskedne a látogatóknak, akik a nyiregyházi por tékát kellemes és szellemes meglepetésként fogadnák el, vinnék magukkal, őriznének meg ? Könnyű Tokajnak, ott csinós palackban nektárt adhatnak, könnyű Egernek, ahol tüzes bikavért mérnek, de mit adjon a Nyírség fővárosa, Nyíregyháza. — A napokban már megalakul az idegenforgalom helyivezérkara és az Idegen forgalmi Tanács. Ezt a Tanácsot bizonyára szintén foglalkoztatja a nyiregyházi emléktárgy ké'dése. Segítsünk a kigondolóknak. Egyik olvasónk ötlete a következő; Csínos, 1—2 literes demijonokban, palackokban — ezeket a palackokat Bessenyei György szobrának, vagy a Hősök szobrának művészi rajzra elékesitené — árusítsanak az állomásokon, utcákon, tereken sóstói borspecialitást Tiszta, kiváló és filléres árban mért bor vidítsa a Nyíregyházát látogató idegeneket íme egy ötlet. Ez azonban csak egy. Kérünk másoktól is. És kérünk hozzászólást a felvetett tervhez. Nyíregyháza közönsége mega termelje ki a nyiregyházi emléktárgy ötletét. Kérjük a hozzászólásokat. A nyíregyházi rádiósok szervezkednek a relé megtekintésére Zakariás János postamérnök rádióklinikának elnevezett tanácsadó órája ismét zsúfolásig töltötte meg érdeklődőkkel a termet, ami nem csoda, mert az ünnep nem csak az emberek gyomrát feküdte meg, hanem a fokozott igénybevétel szinténfelszinre hozta a rádiók lappangó hibáit is. Zakariás ezúttal is megértéssel fogadta a különféle panaszokat és rámutatott a segítés minél olcsóbb módozataira. Ezzel segítségére sietett a rádiósoknak, de jót tett a rádiókereskedőkkel is, akiknek munkaalkalmat teremtett tanácsadása által. A póstakincstár is jól járt azonban, mert Zakáriás ismét vagy száz békétlenkedővel kedveltette meg újból a rádióját. A tanácsadás ideje alatt többen kérdezték meg, hogy a helybeli relét milyen feltételek melleit lehetne meg tekinteni. Zakariás kijelentette, hogy ehez a debreceni postaigazgatóságnak az engedélye szükséges, aminek megszerzése nem terhes feladat, ha valamelyik helybeli elektrotechnikai mérnök vállalja a 30—40 tagból álló cso portok alakítását és az engedélyt megkéri az igazgatóságtól. Ebben az esetben az igazgatóság is delegál egy szakembert, aki megmagyarázza a külön álló gépegységek célját és működési módját, mégpedig az átlagrádiósok által is megérthető egyszerűbb nyelvezeten. Sípos Árpád — Filléres papírszalvéta, 100 drb 20 fillér az Ujságboltban. Még a jubiláris vásár kereteit is meghaladják az idei Budapesti Nemzetközi Vásár méretei A textilipar hatalmas demonstrációja az idei Nemzetközi Vásáron Közgazdasági körökben szinte meglepetés erejével hatott az a hír, hogy a május 6-án megnyíló idei Budapesti Nemzetközi vásár mintegy szembe helyezkedik a még mindig depressziót mutató általános gazdasági helyzettel. Mig ugyanis a lipcsei, prágai és bécsi vásárok még tavalyhoz képest is újból visszaesést mutattak, addig a két hét múlva megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásár meglepő fejlődésről tesz tanúságot. A kiállítók száma lényegesen meghaladja a tavalyiakat, az általuk bérbeveit terület pedig nagyobb még az 1930ban rendezett jubiláris Budapesti Nemzetközi Vásár területénél is. Szakértők szerint ez a magyar gazdasági életben mutatkozó lassú, de konstáns általános javulással függ össze, amelyet viszont az utóbbi időben létrejött kereskedelmi szerződésekre vezetnek vissza. Tény az, hogy a most megnyiló Budapesti Nemzetközi Vásáron ezúttal a magyar gyáriparnak szinte kivétel nél kül minden egyes szakmája hatalmas keretekben vesz részt, nagy tömegekben vonul fel a kisipar és termelésének szinte egész skálájával jelenik meg a vásáron a magyar mezőgazdaság is, A gyáripari résztvevők között kimagaslik a textilipar felvonulása, Ez a szakma ezúttal megduplázta tavalyi kereteit, felvonultatja a magyar posztót, gyapjú- és gyapotárukat, a müselyem* ipart, a valódi selymeket, a paszományárukat, a kötöttárut — egy szóval mind azt, ami a textilipar ma, már igen _ tág fogalma alá tartozik. Érdekes újítás, hogy ez a szakma ezúttal nem elégszik meg pusztán az árunak bemutatásával. Igazolni kívánja azt, hogy mindezek a textiliák nemcsak, hogy alkalmasak, hanem a legmegfelelőbbek a legválogatottabb ízlésű divatkreációk készítésére is. A magyar textilipar e célból a vásár területén külön hatalmas színpadot emelt, amelyen több mint 200 manequin reggeltől estig állandóan viseletben is be fogja mutálni az ezekből az árukból készített ruhákat. A ruha-bemutatót természetesen gazdag programm kiséri. Híres konferansziék magyarázzák az egyes anyagok és kreációk előnyeit. Az előadást zene kiséri. A ruhákon kivül pedig természetesen bemutatásra kerülnek a női öltözködéshez tartozó összes egyéb divatcikkek, a cipő, a retikül, a keztyü, az ernyő, a különböző ékszerek, övek, kalapok és egyéb a nő megjelenésének díszítéséhez szükséges cikkek is. A ruhabemutatón a gyáriparon kivül Magyarország legnagyobb konfekcióáruházai is részt fognak venni. A ruhabemutató a vásár egész ideje alatt üzemben marad a vásár területén. Társadalmi akcióra van szükég az eltévelyedett lányok megmentésére A sok égető és sürgős nyiregyházi probléma között van egy, amellyel általában nem sokat törődnek ; a várost elárasztó, könnyű erkölcsű nők megmentése a romlástól, a zülléstől. Első pillantásra valóban ugy tetszik, hogy ez tisztán rendőri ügy, amit elintéz az erkölcsrendészeti osztály, a kihágási rendőrbiró és csak kevesen veszik észre, hogy valójában nagyon súlyos társadalmi kérdéssel állunk itt szembe. Nyiregyházán legalább kétszázra tehető azoknak a fiatal lányoknak a száma. akik minden foglalkozás és kereset nélkül csatangolnak a városban, megtöltik az éjszakai lokálokat, a kéteshirü korcsmákat, vendéglőket, elárasszák a korzót, végül pedig különböző betegségekkel fertőzve, bekerülnek a rendőri fogdába. A csavargáson ért lányokat rendszerint elitéli a rendőrbiró, azonban ezeken a tárgyalásokon, gyakran a legmegdöbbentőbb tragédiák bontakoznak ki a terheltek vallomásaiból. Tragédiák a rendőrbiró előtt. Az egyik 16 éves leány azért került az utcára, mert beteg volt az édes anyja és őmaga nem tudott két pengőt Sszerezni, hogy cselédkönyvet váltson. A másik sirva panaszolja el, hogy szívesen dolgozna, vállalna munkát, de sehol sem fogadják be. A harmadik az ítélet kihirdetése után dacosan mondja, hogy ha kiszabadul, újra kimegy az utcára, mert nics annyi pénze, hogy megvárja elsejét, vagy tizenötödikét, mikor esetleg elhelyezkedést találhat. Szerencsétlenek a romlás utján. Nyiregyházán senki sincs ma. aki ezekkel a szerencsétlenekkel törődnék. Ha a rendőri fogdában kitöltötték a büntetést, egy-egy érző szivü rendőrtiszt ellátja őket jó tanáccsal, oktatással, de bizony más segítséget nem tud adni, hiszen a rendőrségnek erre a célra nincs és nem is lehet pénze, A lány aztán újra kikerül az utcára és néhány nap múlva csavargásért újra előállítják az ügyeleten. A rendőrségi körök is látják, tudják és óhajtják, hogy a bukott lányok megmentésére szükség lenne, egy társadalmi akcióra, hiszen az elitéltek között, legalább ötven százalékban akadnak olyanok, akiket nem a könnyű vér és a könnyű erkölcs, hanem a szükség, a nélkülözés vitt a romlás útjára, ahonnan egy kis szeretettel, gondoskodással könnyen vissza lehetne téríteni őket, Nőotthont kell létesíteni A nyiregyházi nőegyleteknek összekellene fogni, hogy életre hívjanak egy nőotthont. ahol ezek a szerencsétlen páriák szállást találhatnának, ha visszaakarnak térni a becsü.etes élethez, a munkához. A fogdából kiszabadult nőknek nem kellene újra az utcára kerülni. A női szervezeteknek lenne hivatása, hogy keressenek számukra munkát, támogassák őket a cselédkönyv !megszerzésében és adjanak részükre néhány ruhadarabot. Egy egyszerű három szobás lakásban nagyon kevés költséggel belehetne ren dezni ezt a nőotthont, amilyen működi' Budapesten és a világ minden nagyobb városában, ahol a fiatal leánygenerációt kikezdte a prostitúció. Egy női felügyelő irányítása mellett rendkívül nagyértékü szociális munkát fejthetne ki az intézmény, aminek feladata lenne ezernyi, hiszen a nyiregyházi rendőrség fogdájában állandóan 4—5 nőt őriznek és a Figyelemreméltó felhívás ! Mindennemű kárpitos cikkek: u. m. Matrac és rollettagrádlik, afrik és lószőr, hevederek, zsinegek, rollettarudak, valamint pokróc- és flanelItakarók, viaszkos vásznak, futószőnyegek, szalmazsákok, iskolai és vadász hátizsákok legolcsóbban. Továbbá beszerezhetők szőlőkötöző jutafonal és gyapjuzsák. Wiener Adolf cégnél, Nyíregyháza, Bessenyei-tér J5. Osgyáni gyógyszertár mellett I közkórház Josztályán is legalább ennyi lány van elhelyezve. Éknek szükségességét a legutóbbi napok egyik eseménye is igazolja, A napokban egy tizenötéves leány szabadult kí az ügyészség fogházából. Kisebb jelentéktelen lopás miatt Ítélte el a fiatalkorúak bírósága. A kislány félt hazamenni nevelőszüleihez. Másnap már ő is az utcán kereste mindennapi élelmét. Pedig nagyon könnyen, egyszerűen meglehetett volna menteni a társadalom számára. . i - - • A halál önkéntesei Ami a bukott leányokra áll, az áll az öngyilkosokra is. A halál önkénteseivel szintén senki sem törődik manapság. Az öngyilkos, aki felvágja ereit az utcán, vagy akit leszednek a kötélről, bekerül a kórházba. Mikor felgyógyul — kiengedik, Megmentették az életnek — de milyen életnek. - Kezdi elölről a nyomorgást, a nélkülözést. Holnap ismét megkísérli az öngyilkosságot. Esetleg sikerül — esetleg nem. Akkor aztán kezdődik minden élőiről. A nyiregyáázi utca veszendő lelkekkel van teli. A nyiregyházi hölgyeknek, akik annyi nemes cselekedetet vrttek már véghez, foglalkozni kellene azzal a gondolattal, hogy ezeket a veszendő telkeket mint lehetne megmenteni az élet, a társadalom számára. Úrim el lékfoglalkozás: Állandó képviselőt keres Nyíregyháza és vidékére jutalékrészesedés mellett fuvarlevélfelül vijsgiló iroda. A képviselő teendője ai ottani kereskedők vasúti favaílevedeit havonta összegyűjteni és irodámhoz abból a cé.lból beküldeni, hogy a kifizetett fuvardíjak helyessége a kereskedők érdekében felülvizsgáltassanak és a teveser beszedett íuvafdijtöbblet nekik visszafizettessék. Harom&zász pengőig terjedhető havi mellékjövedelem. Levelbeli ajánlat Scháter M. cég Budapest, Népszinház-utca harmincegy alá küldendő. 913 — Labdauj donságok, egyszínű és mintás jazz-labdák érkeztek az Ujságboltba. ' 1 Hirdetmény. V. B. Klein Ede apagyi lakos fakereskedő csődtömegéhez tartozó és az apagyi 568, sz, tkvi betétben elfekvő fatelep céljait szolgáló házas belsőséget árlejtés utján eladom. az ingatlan 2876 négyszögölön terül el közvetlenül az állomás és kőat mellett. A telken levő lakóház öt tágas szobából, hallból és a szükséges mellékhelyiségekből áll, a telken ezen felöl szabad raktárak. Az egész belsőség hivatalosan felbecsült értéke 10.000 pengő. A megajánlott vételár egybizonyos hányadrésze pénzintézeti kölcsönnel is biztositható. A venni szándékozók vételi ajánlataikat a becsérték 5 százalékának bánatpénzként való egyidejű lefizetése mellett 1933. évi április hó 28-ik napjának d. e. 12 órájáig zárt borítékban Nyiregyházán Selyem u. 5. sz. alatti irodámba küldjék. A vételi ajánlatok felbontása, illetve az árlejtés határnapja 1933. évi május hó 2 ik napján d. u. 4 órakor lesz dr. Gara Sándor csődválasztmányi ügyvédi irodájában Kossuth-tér 1. sz. Vevő köteles a vételárat az illetékkel együtt nyomban készpénzben kifizetni, esetleg annak megállapodásszerinti hányadrészét banki kölcsön átvállalásával biztosítani. A csődválasztmány jogosítva van,í ha a vételi ajánlatot megfelelőnek nem tartja, azokat visszautasítani és a szóbeli árverést nyomban megnyitni. A szóbeli árverésen tett legmagasabb ajánlatot is visszautasíthatja a csődválasztmány, ha azt megfelelőnek nem találja. Nyíregyháza, 1933. április hó 18. 892-2 Dr. Garay Gyula csődtömeggondnok. Erzsébet királyné-szálló Budapest, ÍV., Egyetem-utca 5. (A Belváros központjában) 600 éve a fővárosi és vidéki uri középosztály találkozó helye, 100 modern kényelmes szoba Az étterem és kávéházban cigányzene Leszállított árak! Az Erzsébet-pince a főváros legszebb sörözője Szabó Imre tulajdonos /