Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 26-49. szám)

1933-04-02 / 27. szám

4. oldal. jtafflOLCSIHIBIJJP 1933 április 2. Á nyíregyházi rádióklinika törzsközönségéről Akik a Zakariás János postamérnök tanácsadó óráin több ízben jelentek meg, meglepetéssel tapasztalhatták, hogy egyre többen vannak olyanok, akik következetesen végig hallgatnak minden „előadást". Ennek az a magyarázata, hogy Zakariás a bemutatott gépek hibáiról olyan magyarázóiakat szokott adni, a hozzáfordulóknak, ami bepillantást enged a rádió csodás működésének minden titkaiba. Az nem változtat a dolgok lényegén, hogy ha először olyan gép kerül teritékre, amelyiknek a hangszórószerkezete és a végerősitőlámpája a hibás, mert min den kiszállásánál akad olyen rádió is, amelynek a magas frekvenciás része vagy pedig az alacsony frekvencia okozza a torzítást. Végeredményében tehát minden szaktanácsnak nevezett előadáson le kell tárgyalnia a rádió egész szerkezetét. A postakísérleti állomás kiküldötte tud az egyszerű emberek nyelvén is beszelni. Hallgatóságán meglátszik itteni működésének az eredménye, mert a kérdezősködések egyre tárgyhoz szólóbbak lesznek és elvétve lehet csak hallani lehetetlen kérdéseket. A nyíregyháziak már nem haragszanak annyira a relére, mint eleinte, sőt kezdik belátni, hogy az szükséges rossz városunkhan, amelynek vannak jö oldalai is. Idővel talán még büszkék is lesznek rá, ha meggyőzik a ki küldöttek arról, hogy a külföldi vételt nem kell feláldozniok a fadingmentesség ellenében. Zakariás nem csak az embereket kezeli nagy megértéssel, hanem az el avult masinákat is olyan szeretettel veszi gondjaiba, mintha azok erőtle nedett beszédükkel rég mult időkről kívánnának tanúságot tenni, inert a rádiók é.eteben 3—4 év annyi, mint az emberek életében 30—40 esztendő. Megkopogtatja azokat, mint val .mi tüdőspecialista, begerjedésüket ugy figyeli, mint az orvos a betegek szivve rését és lámpáik forrósága elárulja neki, hogy ha rosszul van adagolva a táplálásukhoz szükséges elektromos áram. A postahivatal vendégszobáját már el is nevezték a nyíregyháziak rádiökiinikának és nem ok nélkül, amikor azt látjuk, hogy megrokkant öreg gépek ott uj életerőre kapnak és tulajdonosaik meglepetésére, hetyke legényke módjára, ismét kivágják a magas C-ét. Ilyen körülmények között nem csoda, hogyha az előadásra kijelöU terem hétről-hétre megtelik érdeklődőkkel. Sípos Árpád. Egy fiatal szegedi tudós értékes ajándéka Szabolcsnak Nagy kinccsel ajándékozta meg Ortuíay Gyula nemcsak a néprajzi tudományt, hanem Szabolcsvármegyét is, azzal, hogy a nyáron két hónap alatt vármegyénkben gyűjtött népi szellemi termékek közül a balladákat, betyár és juhász nótákat 36 drbot, kiadta 93 lapterjedelmü könyvben, 14 oldalas bevezetővel és 8 oldalas tanulságos jegyzettel. Könyvének ezt a cimet adta: Mondotta: Vincze András béreslegény, Máté János gazdalegény. Nagy kincs ez a kis könyv mindazoknak, akik tudják, hogy a nagyterületű Szabolcs vármegye folklore szempontból érintetlen terület, egy-két szórványos adaton kivül mit se tudnak népünk szellemi vagyonáról. Ortutay Gyula I

tanárjelölt tanulmányozta először a nyár folyamán megyénket ilyen irányban s neki köszönhetjük, hogy | nemcsak összegyűjtötte, de közkinccsé is tette azzal, hogy gazdag anyagából nyomtatásban is megjelentette a nyirségi nótákat. Értékes munkája napról-napra pótolhatatlanabbá válik, mert egymásután költöznek el az árnyékvilágból azok az öregek, akik megőrizték a néplélekből fakadt régi termékeket. Igen becses adatok ezek a szabolcsi magyarlélek megismeréséhez, Fővárosi tudományos folyóiratok, valamint a napilapok egész sora méltatta elismerőleg ezt a könyvet és valamennyi azt hangoztatta, hogy a néplélek kincseinek megmentője minden támogatást megérdemel. Ortutay — mint értesültünk — szeretne visszajönni a nyáron szabolcsba és folytatni a megkezdett munkát teljes odaadással. Könyvének jövedelméből szeretné útiköltségét megszerezni. E kettős nemes célt tekintve ajánljuk e müvet mindazok figyelmébe és jóakaratába, akik népünk szellemi termékeit értékelni tudják. A könyv, melynek ára 3 pengő, kapható a Jósa-muzeumban. A szép munkát Buday György fiatal fametsző-müvész nyolc metszete disziti. A szegedi fiatalok művészeti kollégiumának kiadásában jelent meg Ortutay könyve, ki a nagy folklorista Kálmány Lajos emlékének szentelte a szabolcsi nép régi balladáinak gyűjteményét. A Nyiregyházavidéki Kisvasutak harca a gazdasági válság viharában A deficit oka a forgalom nagymérvű csökkenése Kétezer pengő kártérit sfc követel az elhagyott menyasszony Stejner Sándor tiszapolgári asztalos 1931-ben mint katonaszökevény román területről Mátészalkára került, ahol megismerkedett Glück Ilonával, akivel jegybelépett. Steiner később közigazgatási rendelkezésre Kecskemétre, majd Tisza polgárra került. Tíszapolgárról levelet intézett volt menyasszonyához s az eljegyzést felbontotta. — Glück Ilona most 2000 pengő kártérítést követel Steinertől, aki a feljelentés szerint ekkora összeget kapott apródonként Glück Ilonától, A Kisvasút büszke pöfékeléssel vonul át napról napra a városon, fekete | füstfelhőbe borítva az anélkül is porI

tól nehéz levegőt. De valami elmaradt. A hosszú, szinte végnélkülinek látszó teherszerelvények. Eleinte csak rövidebbek lettek ezek a kocsisorok, s ma már bizony teljesen el is tűntek. A Nyiregyházavidéki Kisvasutak épugy érzik a gazdasági viszonyok romlását, mint minden más vállalat. Sőt még talán jobban. A vállalat zárszámadásainak szomorú adatai beszédes mementoi annak a nagy gazdasági leromlottságnak, aminek természetszerű következménye a7. a súlyos deficit is, amely ezt a virágzó nagy vállalatot az utóbbi időkben oly súlyosan megnyirbálta. Az egész országot sújtó nehéz gazdasági viszonyok mellett Szabolcsot specíáliJó állást, biztos megélhetést nyújt nagyvállalat kereskedelmi utazóknak, ügynököknek, hadirokkantaknak, állás nélkülieknek és mindazoknak, akik dolgozni akarnak. Személyi referenciákkal ellátott ajánlkozások 20 filléres válaszbélyeg mellékelésével Vass R. Szeged, Borspalota küldendők. san olyan katasztrofális termelési károk érték, hogy a mindjobban elmélyülő válság a kisvasutak személy- és áruforgalmát is teljesen visszavetették arra a mélypontra, amely már a su lyos 1930-as év forgalmának is egyharmadára redukálódott vissza. A Kisvasutak igazgatóságától a forgalom csökkenésre vonatkozólag az alábbi néhány érdekes adatot kaptuk. A személyforgalom. A nyíregyháza*—sóstói helyi forgalomban 1930 ban 683.000, míg 1932-ben ugyanebben a relációban 570,000 volt az utasok száma. Tehát a csökkenés 113.000 utas volt, ami átlag 20 fillért számítva 22.600 pengő bevételi csökkenést jeleni, annak ellenére, hogy az elmúlt esztendőben nyílt meg a strand, ami nagy tömegeket vonzott a Sóstóra. Csakis garantált fajta azonos gyümölcsfa csemetét érdemes ültetni I. oszt. fajtiszta magas, félmagas gyíimőksfaoiiváriyokat díszbokrot, díszfát, díszcserjét, fenyőt, magastörzsü- és bokorrózsát, akácot, vadalanyt írásbeli jótállás mellett leszállított egységáron vásárolhat a Városi Kertgazdaság Faiskolájában (Csapatkórház melleit.) Telefors: 15S-2Q1Faiskolánk a m. kir. állami Rovartani állomás állandó ellenőrzése alatt áll s kaliforniai pajzstetűmentes. Leguiabh képes árjegyzékünket megkeresésre dijtblanul küldjük. A távolsági forgalomban 1930-ban 304.600, míg 1932-ben csak 201.000 volt az utasok száma. Tehát a csökkenés cca 100.000 utas volt, ami átlag 80 fillért számítva 80.000 pengő bevételi csökkenést jelent. Ebben a forgalmi kimutatásban pedig már benne van a Tisza hidon keresztül menő vonatok cca 40.000 utasa is. A teheráruforgalom visszaesése még súlyosabb. A gyenge termés, a burgonya-export teljes szünetelese a forgalmat a minimumra redukálta. Mig 1930 ban 8588 vagon teheráru forgalmat bonyolítottak le, addig 1932ben 2600 vagon volt az összforgalom. A forgalom tehát egyharmadára esett vissza, ami anyagiadban, egy vagon átlag 30 pengő fuvarköltséget számítva 179.640 pengő minusz bevételt jelent. Ez a pár számadat döbbenetes képét mutatja a szabolcsi gazdasági élet rohamos pusztulásának. Az általános leszegényedésre, mi sem jellemzőbb, minthogy 1930-ban a távolsági forgalomban átlag 930 ember utazott, ezzel szemben tavaly 630 volt az utasok napi átlaga. Ezt a forgalom csökkenést érzi meg elsősorban Nyíregyháza ipara és kereskedelme. A Nyiregyházavidéki Kisvasutak 300 embernek adnak kenyeret. A vállalat mindent elkövet, hogy egyensúlyát rendbehozza, s ezért legelőször a személyi kiadásokat csökkentették, Eddig kétszer volt fizetés redukció. A dologi kiadások csökkentése már nehezebb, mert az üzemanyagok, a benzin, az olaj kincstári részesedése száz percenttel emelkedett. Mindezek ellenére az 1930-as évi 760.000 pengős üzemi kiadások 1932-ben 500.000 pengőre redukálódtak. Az autobuszok fenntartása szintén súlyos terhet jelentenek. A napi üzemi költség cca 180 pengő, ezzel szemben pedig az átlag bevétel jóval kevesebb, úgyhogy minden valószínűség szerint az autóbusz járatokat rövidesen teljesen beszüntetik. Ezek azok a gazdasági okok nagyjából, amelyek a Kisvasút r. t. súlyos deficitjét okozzák, Fried Sándor igazgatóhoz kérdést intéztünk a deficit eltüntetésére vonatkozólag terveiről. Kérdésünkre a következőket mondotta : — a Vasuttáxsaság már megkezdte a kényszerű nagy leépítést, a személyi és üzemi kiadások csökkentésével. Üzemeink egységessé tételével lehetővé tettük a műhely szolgálat gazdaságosabb kihasználását, a kocsipark kedvezőbb felhasználását és a személyzet létszámának csökkentését. A jövő tervekre vonatkozólag az igazgató csak annyit mondott, hogy amennyiben a viszonyok nem javulnak, szó sem lehet ujabh terjeszkedésről, ujabb beruházásokról. Megvalósításra váró tervek a nyíregyháza— büdszentmihályi, nyíregyháza—ramocsaházai és a kisvárda—dombrádi vasutvonalak kiépítése. G

yökeres szőlővesszők! csemege és borfajok fajtisztán legolcsóbban Káilay Miklós szőlöbérgazdaságánál Kállósemjén, Szabolcsmegye, kaphatók. '^94 Figyelemreméltó felhivás ! Mindennemű kárpitos cikkek: u. m. Matrac és rollettagrádlík, afrik és lószőr, hevederek, zsinegek, rollettarudak, valamint pokróc- és flanelltakarók, viaszkos vásznak, futószőnyegek, szalmazsákok, iskolai és vadász hátizsákok legolcsóbban. Továbbá beszerezhetők kedvező fizetési feltételekkel dohánymollinók minden szélességben Wiener Adolf cégnél, Nyíregyháza, Bessenyei-tér J5. Osgyáni gyógyszertár mellett 1 Erzsébet Budapest, IV., Egyetem-utca 5. (A Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki uri középosztály találkozó helye, 100 modern kényelmes szoba Az étterem és kávéházban cigányzene Leszállított árak! Az Erzsébet-pince a főváros legszebb sörözője Szabó Imre tulajdonos