Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 26-49. szám)

1933-04-16 / 38. szám

1933 április/fe 3. oldal. Mikecz Ödön dr. főispán nyilatkozik a Szabolcsi Hirlapnak a külső és belső revízióról Délután öt óra. A főispáni hivatal­ban Mikecz Ödön dr. a legtöbb dél­utánt munkában tölti. Most húsvét előtt fogadja a Szabolcsi Hirlap munkatársát, akinek húsvéti számunk részére nyilatko­zott. Künn a feltámadás ünnepére ké­szül a meggyötört utca és a szivekben talán még soha nem égett ugy a magyar nemzet feltámadásának vágya és hite, mint 1933. tavaszán, ezen a komor fel­hőkkel borított különös uj évfordulón. Európa egén szinte két lángoló szó lo­bog kísértetiesen : re\ izió vagy uj világ­háború. Forrong a lelkek felszított ér­zésvilága, uj akarások feszülnek a gon­dolkodó emberagyban. Revízió, reviz Jó, ez a szó kisért bennünket most itt annak a főispánnak asztala mellett, aki egész életével a belső revízió nagy és szent igéretét hirdette és cselekedte. A reví­zióról kérdezünk : — Lehet-e hinnünk a revízió külpoli­tikai realitásában ? — A revíziós törekvéseink — mon­dotta a főispán — ma már feltétlenül abban a stádiumban vannak, hogy kül­politiai realitásként tekinthetők. Ezelőtt néhány évvel csak mint teljesületlen s fájó jgazságok szerepeltek, amelyek valóra válását halványan azért reméltük, mert kellett, hogy bizalmunk legyen az igazság érvényesülésében. Ma ezek mellé az igazságok mellé, ugy látszik, már odaállt annak a felismerésnek az ereje, hogy a revízió szükségessége nemcsak az igazság s a magyar nemzet kérdése, hanem feltétele az európai kérdés meg­nyugtató újra rendezésének. Az az álla­pot, amelybe az elhibázott békekötések Európát s vele az egész világot hozták, nemcsak reánk hátrányos és igazságta­lan, hanem veszedelmes azokra a né­pekre is, amelyek magukat a háború győzteseiként tekintették s ezért az a mozgalom, amely a békeszerződések által elrontott helyzet megjavítására irá­nyul, ma, amint a külpolitika fejlemé­nyei mutatják, egész Európa érdekét szolgálja. — Miben látja Méltóságod a belső revíziót sürgetők igazságát? — Hasonló gondolatmenet az, amely a sokat hangoztatott belső revízió szük­ségességéhez vezet. Ahogy a külső re­vízió voltaképen alapigazságok gyakor­lati értékre való emelése, ugy a belső revízió sem más, minthogy bizonyos alapigazságokat a gyakorlati politika alapelveivé teszünk. A nemzeti munka­programm, amelyet a miniszterelnök ur a kormányzat tengelyévé tett, ezekből az alapigazságokból indul ki, felfogásom szerint tehát abban a keretben, amelyet a miniszterelnök ur rádiószózata s ké­sőbbi megnyilatkozásai megjelöltek, meg van adva a belső revízió minden lehe­tősége. Ahhoz azonban, hogy a nemzeti öncélúság alapján álló magyar világné­zet a közélet minden vonalán érvé­nyesüljön, szükséges, hogy minden tár­sadalmi osztály és erő alá rendelje ma­gát a nemzeti közösség érdekeinek. — A közönség a belső termelés és fogyasztás organizálását várja. Mik ennek az organizálásnak feltételei? — Összefogással és a külön érde­keknek a "közös cél alárendelésével ér­hetjük csak el egyrészt, hogy a nemzet a most induló perújításnál, amely Tria­non szégyenét akarja eltörölni, meg tudja védeni örök érdekeit s igazságait s ez az útja annak is, hogy azokat az adott­ságokat amelyek a magyar földben s a magyar munkaerőben a nemzetnek ren­delkezésére állanak, minden magyar dolgozó érdekében ki tudja fejleszteni. A belső ^termelés és belső fogyasztási organizálásának kérdése végeredmény- • ben tehát szintén a nemzet belső egysé­gének kérdésével kapcsolatos. Ezeket mondotta dr. Mikecz Ödön főispán, akinek szavaiból a nemzeti lé­lek egységének vágya, ennek az egység­nek kialakításában való hit ereje csendül felénk. ^Ez az erő a vezéri szerepre hi­vatott magyar fiatalság minden küzde lemre kész eieje és lendülete, a meg ujuló magyar élet ígérete. R világ jamboree külföldi cserkészei Myiregyházát is meglátogatják Faragó, országos vezetőtiszt sikereket vár a s/abolcsí cserkészektől (A Szabolcsi Hirlap budapesti tudó­sítójától.) A Magyar Cserkészszövetség Nagy Sándor-utcai székházában lázas munka folyik. Itt készítik elő a világ cserké­szeinek nagy jamboreeját, amelyet a bádeni nemzetközi konferencia egyhangú határozata folytán az idén Magyarorszá­gon rendeznek meg. ,,Jamboree előtt állunk. Sok a dolgunk, kevés az időnk. Ne tarts fel!" felírású táblák hirdetik a szövetség hivatalos helyiségeiben, hogy itt az elkövetkezendő nagy világesemé­nyek napjai előtt nagyon drága a ma­gyar cserkészek ideje. Az épület I. emeletén előzékeny cserkészfiu jelent be a Magyar Cserkész­szövetség országos vezető tisztjének, vi­téz Faragó Edének, aki amikor meg­tudja, hogy a Szabolcsi Hirlap munka­társa vagyok, azonnal fogad és a leg­messzebb menő lekötelező szívességgel ad felvilágosítást lapunknak az augusz­tusi nagy világjamboreé aktuális kérdé­seiről, Először afelől érdeklődünk, hogyan jutottak a magyarok abba a szerencsés helyzetbe, hogy a 4-ik jamboreet nálunk rendezik meg? — Már a kopenhágai dicsőséges sze­replésünk is rengeteg barátot szerzett nekünk, mondja vitéz Faragó Ede, or­szágos vezetőtiszt. És az azutáni nem­zetközi versenyeink és szerepléseink is állandóan és mondhatni rohamosan kö­vették jóbarátaink táborát, mig végre meghódítottuk az egész világ szivét. — A világ főcserkésze azt a kijelentést tette rólunk, hogy ő első elgondolásá­ban is olyannak képzelte el a cserké­szeket, mint amilyenek a magyarok. A vikig főcserkészének helyettese pedig 1926-ban azzal adta át a magyar cser­készeknek az angol lobogót, hogy mél­tóbb helyen nem loboghat angol zászló, mint nálunk. — Ilyen előzmények után nem csoda, ha Bádenben a nemzetközi konferencia egyhangú döntése a magyarok meghívá­sát fogadta el. — Mely szabolcsi csapatok vesznek részt a jamboreen? — Az altáborparancsnokságoktól még nem érkeztek be a végleges beosztások, de azért biztosan számítunk elsősorban is Nyíregyháza kiváló csapataira, to­vábbá a nagykálló, nyírbátori, kisvár­dai, dombrádi, sőt több kisebb szabol­csi cserkészszékhely csapatára is. — Mi a véleménye a vezető-tiszt úr­nak a nyíregyházi cserkészekről? — A nyíregyházi cserkészek között sokszor volt alkalmam megfordulni. Sok lelkes munkát láttam. Találkoztam ve­lük Nyíregyházán is, továbbá Debre­cenben a kerületi táborban és a nem­zeti nagy táborban is. Láttam az ott­ITT A NYÁR! Miért nem használ villamos főzőlapot és vasalót? Felvilágosítással szivesen szolgál a Nyíregyházi Villamossági R, T. propaganda irodája, Horthy Miklós-tér 8. Telefon 333, vagy a városi üzlet, Zrínyi Ilona-utca 9. Telefon 23. Szenzációs húsvéti ünnepi újdonság Zoro-HURU idei első hangosfilmje h két tartalékos (SZERELMES BAKÁK) nevető orkán 12 felv. keresztül. Nem repriz! Nyíregyházán először! Húsvéti előadások kezdete: Nagy­szombaton 5, 7, 9, Húsvét kétnapján 3, 5, 7 és 9, Kedden 5-7-9 órakor. Szelvény és tisztviselőjegy vasárnap és hétfőn az 5 órás előadásra nem érvényes. honi életüket és a tábori magatartásukat. A gödöllői világjamboreen, amely a tá­borozás jegyében fog lezajlani, bő alka­lom fog nyílni, hogy a 30—35,000 cser­kész között a szabolcsi fiuk is észrevé­tessék magukat. A jamboreet építő mun­kában feltétlenül szükségünk ven a régi, jól kipróbált szabolcsi cserkészfiukra és én erősen hiszem, hogy az ő jó munká­juk ez alkalommal is nagyban hozzá fog járulni a magyar cserkészet világ­szerte elismert jó hírnevének öregbíté­séhez. — Mit várhat a magyar ügy a jam­boreetől ? — A jamboree eseményeiről a né­hány száz magyar újságon kívül 2000 külföldi lapot értesítünk a világ minden részében. Már több mint másfél éve, hogy az első híradások megjelentek a külföldi sajtóban arról, hogy az idei vi­lágjamboree Magyarországon lesz. A jam­boree közeledtével természetesen mind sürübb és sürübb lesz a hírszolgálat s augusztusban nap-nap után fogjuk érte­síteni a lapokat a jamboree aktuális eseményeiről. A világ figyelme feltétle­nül felénk terelődik s legalább megtud­ják, hogy Magyarország hol van. A kül­föld kétségbeejtő tájékozatlanságának ecsetelésére említem meg, hogy egy év­vel ezelőtt még egyik francia lap azt irta, hogy a jamboree „Budapest mellett Godollon" lesz. A jamboree két hete alatt feltétlenül fog velünk foglalkozni az egész világ. — A külföldiek természetesen nem­csak Budapestet fogják megismerni, ha­nem mivel Magyarország nagyobb vi­déki városainak megtekintése is tervbe van véve, ellátogatnak csonka hazánk valamennyi részébe. Épen ezért az ott­hon maradt cserkészcsapatoknak is ál­landóan permanenciában kell lenniök. Egyes kiránduló csoportok érinteni fog­ják Nyíregyházát is. — Ezeket mondotta vitéz Faragó Ede, a magyar cserkészek lelkes, rajongva szeretett vezetőtisztje és én amikor me­leg kézszorítás után a magyar Cserkész­házból távozom, úgy érzem, hogy a ma­gyar legendák világából uj életre kelő fehér csodaszarvas, amelyet jelvényként fog viselni a jamboree valamennyi cser­késze, ujabb diadalok felé fogja vezetni nemcsak a magyar cserkészeket, hanem a magyar ügyet és a magyar igazsá­got is. (Dioikus) Szép és elegáns 794 7 feltűnő olcsó áron a 11 • « -utca im. \ Erzsébet királyné-szá Budapest, IV., Egyeiern-uíc 60 éve a iő\J$ találkozó

Next

/
Thumbnails
Contents