Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 26-49. szám)

1933-04-14 / 37. szám

2. oldal. flmOLCSIHIBUP 1933 április 14. A kisgyülésen elisraeressel nyilatkoztak a vármegye takarékosságáról Szabolcsvármegye törvényhatóságá­nak kisgyülése tegnap délelőtt 10 óra­kor tartotta rendes havi ülését, amelyen Mikecz Ödön dr. főispán elnökölt. A kisgyűlés érdeklődéssel tárgyalta a vármegye háztartási és közúti alapjá­nak 1932. évi zárszámadását. Nagy meg­nyugvást keltett, hogy a vármegye az egész vonalon körültekintő takarékos­sággal gazdálkodott, ugy, hogy a nagy hátralékok mellett sem volt megakadás sehol sem. A háztartási alap zárszáma­dását Mikecz László főjegyző terjesztette elő részletes indokolás kíséretében. A kisgyűlés tagjai kényelmes bete­kintést nyertek a számadásokba, mert valamennyien kellő időben megkapták a zárszámadási táblázatot. A háztartási alapból kitűnt, hogy nagy összegű pót­adó maradt befizetetlenül a vármegyé­ben és a hátrálékok állandóan növeke­dőben vannak. Túllépés sehol nem volt és jelentékeny megtakarítás van. A be­vétel 1.279.845, a kiadás 1.278.487 pen­gő, a maradvány 1358 pengő. A cselekvő vagyon: a zárszámadás szerint cselekvő hátralék 1.978,708 P 23 fill; az 1932. év végén kimutatott maradvány 1358 P 31 fillér. Az összes cselekvő vagyon 1.980.066 P 54 fillér. Szenvedő vagyon: a zárszámadás sze­rint szenvedő hátralék 1.833.649 P 63 fillér. Tiszta vagyon 146.416 P 91 fillér. A zárszámadáshoz elsőnek Olchváry Pál kir. kormányfőtanácsos szólt hozzá, aki rámutatott a Jósa Muzeum javára mutatkozó megtakarításra, amelyet a muzeüm fejlesztésére lehetne fordítani. Virányi Sándor alispán kifejti, hogy a megtakarítások csak számszerűek, de minthogy a tételek nagyrésze nem folyt be, valóságban nem használhatók fel. A Jósa Muzeum mai dotációjával meg kell elégednünk s majd ha szabadab­ban költhet a vármegye az alispán lesz az első, aki a Jósa Muzeum fej­lesztésére siet, Bodor Zsigmond arra kér felvilágo­sítást, hogy ma, amikor mind nagyobb összegre emelkedik a be nem folyt té­telek végösszege, miből fizeti a várme­gye különböző kiadásait. Virányi Sán­dor alispán rámutal, hogy a tisztviselők fizetéséhez az állami illetményszámla szolgáltatja a megfelelő pénzt, a nyug­dijasok fizetésére pedig a belügyminiszter előlege adott módot. Október 1-től egyébként a vármegye bevételei kedve­zően alakultak, ugy, hogy a nyugdijasok májusi illetménye is rendelkezésre áll. A dologi kiadások fedezése a legna­gyobb takarékosság mellett, történt. Uj adósságot nem csinált a vármegye. Igaz, hogy nem fizette a kölcsöntartozáso­kat s a kamatokat a tőkéhez irták, de ebben az ügyben is rendbejött, A pénz­ügyminisztériumban most volt értekez­let, ahol megállapodtak a hitelezőkkel, hogy év végéig móratóriumot kap a tőketörlesztésre a vármegye. A folyó évi bevételek mind közvetlenül a Nem­zeti Bankhoz fizetendők. A bank a sze­személyi és dologi szükségletek kifize­tése után, a fennmaradó összegeket a Pesti Hazai Első Takarékpénztárhoz juttatja, ahol a hitelezők között arányo­san felosztják. Emellett az előnyös stillhalte mellett a vármegyét olyan meglepetések, mint az elmúlt évben, amikor egyik hitele­lezője 622.000 pengős követelését végre­hajtással akarta biztosítani, nem érhetik. Nánássy Andor dr. kir. kormány­főtanácsos, országgyűlési képviselő meg nyugvással fogadja a zárszámadást, amely azt bizonyítja, hogy a vármegye vezetői igazodtak a helyzethez és mindent meg­tettek a vármegye háztartása egyensú­lyának biztosítása érdekében. Kívánatosnak tartaná, ha a zárszá madáshoz csatolná az alispán a várme­gye háztartási vagyonleltárát is, amiből világosan kitűnne a vármegye vagyoni helyzete. Mikecz Ödön dr. főispán a felszóla­lásra megjegyzi, hogy a zárszámadás összeállításán szigorúan a törvényes ren­delkezés szerint járt el a vármegye, ezek a rendelkezések pedig nem irják elő a vagyonleltárt. Különben is prob­lematikus volna a vagyonleltár tételei­nek megállapítása, amely becslésen ala­pulhatna csak. Mindamellett a jövőben nem zárkózik el, a kivánt vagyoni tájé­koztatást adó leltár csatolásától. Mezőssy László azért lopott, hogy kifizethesse egy 4000 pengős büntetését Mezőssy Lászlónak, a szatmárökö­ritói földbirtokosnak bünlisztáján sze­replő lólopások száma szinte napról­napra gyarapodik eggyel-kettővel. A csendőrök már napok óta járják Me­zőssyvel azokat a községeket és tanyá­kat, amelyekről az utóbbi időben lólo­pásokról érkeztek jelentések cs a hely­színen Mezőssy minden esetben beval­lotta, hogy ő volt a tettes. Eddig már kilenc lólopást ismert be. Szombaton délután Papp László gaz­dálkodó balkányi tanyájára kisérték Mezőssyt, aki bevallotla, hogy március 12-én éjjel egy 6 éves pejcsikót lopott el Papptól. Mezőssy elmondotta, hogy a Papptól lopott lovat a maga hátas­lovához kötve Debrecenbe vitte, ahová a Budapestről érkező felesége eié ment. Debrecenben a lopott lovat is felnyer­gelte és feleségével együtt Nyíregyhá­zára lovagoltak. A nyiregyházi vásáron a lovat előtte ismeretlen egyénnek adta el 200 pengőért. Kijelentette, hogy fele­sége egyáltalán nem tudott az üzelmei­ről és minden esetben azt hitte, hogy a férje becsületesen szerzett lovakkal ke reskedik. Mezőssy vallomásának egyébként az az egyik legérdekesebb része, amelyben a lovakért kapott pénzek hovafordítá­sáról beszél. A rengeteg lólopást azzal indokolja, hogy a nyiregyházi kir. tör­törvényszék 1930-ban súlyos testi sér­tés bűntettéért 4000 pengő pénzbünte­tésre ítélte és ennek a büntetésének a részleteit fizette azokból az összegekből, amelyeket a lopott lovakért kapott. Májusban és juniusban oltják be a diftéria ellen a nyiregyházi gyermekeket A gyermekbetegségek közül a difté­ria pusziit legjobban az országban és igy Nyíregyházán és Szabolcsvármegye községeiben is. Az alattomos betegség erős ellenfélre talált a diftéria oltások­ban, amelyet nagy sikerrel alkalmaztak a betegség kitörése után. Ezt az oltást azonban sokkal sikeresebben alkalmaz­hatjuk a betegség jelentkezése előtt. Az olyan gyermek, akit háromszor beoltot­tak a diftéria ellen, nem kapja meg a betegséget. Ezért a belügyminiszter el­rendelte, hogy a preventív oltássokat alkalmazni kell az egész országban. Nyíregyházán Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester már megtette az oltás előkészítésére szük­séges intézkedéseit és a védőoltások ve­zetésével Valent Mihály dr. kerületi tisztiorvost bízta meg. Elsősorban az 1931-ben született nyiregyházi gyerme­keket fogják beoltani, mert a védőoltá­sok a két éves gyermekeknél elenged­hetetlenül szükségesek. De szükségesek a 3—6 éveseknél is, akik ovodába, vagv iskolába járnak és nagyon fontos a 6 évesnél idősebbek beoltása is. Nyíregyházán az oltások május és junius hónapokban lesznek a polgári leányiskolában. Az oltás a teljesen sze­gény gyermekeknél díjtalan. A fizető­képes szülőknek is mindössze 20 fillérbe kerül egy-egy gyermek beoltása. A nyiregyházi szülők bizonyára megnyugvással veszik a polgármester in­tézkedéseit és a diftéria ellen való vé­dekezésben, ami elsősorban a gyermek érdeke — hathatós támogatást nyujta nalc. — Érettségi miniszteri biztosok a felső keresk. iskolákban. A vallás és közokt. miniszter a keresk. minisz­terrel közösen a nyiregyházi városi fiu iskolához dr. Schack Béta udv. tanácsos, ny. főigazgatót küldte ki miniszteri biz tosnak, a nyiregyházi róm. kath. női felső ker, iskolához dr. Szakáll Zsigmond egyet, tanár, főigazgatót, inig a miskolci városi női felső ker. iskolához Margócsy Emil nyiregyházi városi felső ker. isk. igazgatót, a Keresk. Isk. Tanárok Or­szágos Egyesületének társelnökét. I Bevonulunk I ™ zar a' Két tartalékos (Szerelmes bakák) Nagyszombattól keddig, április 15-től 18-ig AP O LLÓBAN Ünnepi előadások kezdete: Nagyszombaton 5-7-9, Húsvét kétnapján 3-5-7 és 9, Kedden 5-7 és 9 órakor. APOLLO Ma csütörtökön UTOLJÁRA Altalános közkívánatra! Sanghai bombázása a legizgalmasabb hangos filmszenzáció Csalással és okirathamisitással vádolja testvérét egy sényői mészáros Weisz Ignác sényői mészárosmester csalás és okirathamisitás miatt feljelen­tést tett a nyiregyházi kir. ügyészségen testvérbátyja Weisz Márton balkányi kereskedő ellen, aki a feljelentés sze­rint őt 500 pengővel megkárosította. Az érdekes feljelentésről a következőket jelenti tudósítónk : Weisz Ignác 24 éves sényői mészá­rosmesternek Bródi Emánuel nagykállói rabbinál 2500 pengője volt letétbe he­lyezve, amellyel szabadon rendelkezett. Pár héttel ezelőtt Weisz Ignácot felke­reste testvérbátyja, Weisz Márton és felkérte, hogy adjon neki 500 pengőt, mert sürgősen szüksége van pénzre. — Weisz Ignácnak odahaza nem volt pénze s ezért egy 500 pengős utalványt adott át bátyjának azzal a meghagyással, hogy azt mutassa be a nagykállói rabbinak, aki majd a nála levő letétből kifizeti a kért összeget. A napokban Weisz Ignácnak is na­gyobb összeget kellett kifizetni s ezért elment Nagykállóba, hogy felvegye a rabbitól a még nála levő 2000 pengőt. Amikor a pénzt kérte, a rabbi ktjelen­tette, hogy nála már csak 1500 pengő van, mert a Weisz utalványára 1000 pengőt már hetekkel ezelőtt kifizetett a bátyjának. Ennek igazolására fel is mu­tatta a Weisz utalványát, amely akkor már tényleg 1000 pengőről szólt. Mi­után Weisz meggyőződött róla, hogy testvére az utalványt meghamisította, feljelentést tett ellene a csendőrségen. A balkányi csendőrőrs kihallgatta az ügyben Weisz Mártont, aki bevallotta, hogy a hamisítást tényleg ő követte el, azonban azzal védekezik, hogy az öccse neki 2170 pengőjével tartozik, de ezt az összegét nem akarja neki megfizetni s azért hamisította meg az utalványon az összeget, hogy igy legalább a pénze egy részéhez hozzájuthasson. Weisz Ignác feljelentésére Weisz Márton ellen a nyiregyházi kir. ügyészség az eljárást megindította. A Missiótársulat Leányklubja húsvéti műsora Április hó 16-ikán és 17-ikén, azaz húsvét vasárnap és hétfő délután 6 óra­kor műsoros előadást tart a Szociális Missziótársulat Leányklubja a róm. kat. központi iskola dísztermében. A fárad­hatatlan rendezőséget a szegények meg­segítésének gondja serkenti a húsvéti jócselekedetre, amelyben részt kiván venni egész közönségünk. A húsvéti műsor a következő lesz: 1. Radványi Sándortól szaval Lő­rinczy Zoltán. 2. Forog vagy nem forog. Parasztkomédia. Irta Török Rezső, Sze­mélyek : János Raksányi Sándor, Kati Szembrátovics Irma, Antal Takács Jó­zsef, sógorasszony Eördögh Panna. — 3. Gáspár Jenőtől szaval Krompachi Holló Lenke. Szünet. 4. Magyar dalokat énekel : Sutka György, zongorán kiséri: Mészáros Klári, 5. „Amor játszani akar". Scenirozott tánckép. Irta: Krompachi Holló Lenke. A verset megzenésítette : Sik Sándor. Előadják : Ámor: Heringh Evike. Tán­colják : Csanády Manci, Heringh Baba, Magyar Lenke, Rokosinyi Klári és Ran­góni Babi. Zongorán kisér: Berky Ad­rién, hegedűn : Simkovits Endre mérnök. Műsor megváltás 50 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal'

Next

/
Thumbnails
Contents