Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 26-49. szám)

1933-04-09 / 33. szám

oldal. jfr

ABOlCSI HIB

LJIP 1933 április 9. Kinek van igaza? Azok közé a kevesek közé tartozom, k a városi kád- és gőzfürdőt hasz ják. Hol a kádfürdőt, hol a gőzfürÉ használom. Ila nem muszáj, nem Sgyek a gőzbe, mert ott majdnem megfagyok, amíg a lepedőt rám adják. .1 ember kibújik a melegvízből, végig »han a hidegvizosztályon és kijut oda F hova bejött. Tudniillikja kabinterembe, amely egyszersmint szárító, tyukszemvágó és mázsáló is azzal a különbséggel, hogy amikor bejött az ember a kabinok közé, akkor tetőtől-talpig fel volt öltözve, de amikor a fentiek szerint ugyanoda kijön az ember, akkor egyáltalában nincs felöltözve. Nincs semmi rajta az ég világon, mert azt a kis előkötőféket is elhagyta valahol útközben és ott didereg, mint az árva gyerek, mind addig, amig egy jótét lélek meg nem szánja és lepelt nem borit rája. Ezért, hacsak nem muszáj, nem egyek a gőzbe. De néha muszáj.. 5nek az ember tyúkszemei, karmai, rmei, egy kis masszásra is áhítozik, io meg a bajuszát is szakszerűen szedetné kezeltetni, mert erre a zsillet nem képes, Arra is kíváncsi az ember, hogy miután meglehetős vizmennyisé gét szorított ki a magából a gőzben, ennek megfelelően mennyit veszített testének a súlyából. Mind ezeknek a problémáknak a megoldására a gőzfürdő a legalkalmasabb. Hiszen lehet, lehet a kádból is ily irányú lépéseket tenni, de ez már sokkal körülményesebb. Egyszerűbb a gőz, ahol a pedikür, a manicür, a mázsáló, a masszőr, a borbély és a fodrász adva van. Ezért használom néha a gőzt is a íd a helyett. És eddig nem is volt mi baj. Nem volt baj a gőzzel, a szőrrel, a mázsálóval, a pedikürrel manicürrel, ellenben egy idő óta n a borbéllyal. Nagy baj van. niillik a fürdőbeli borbély úgynevezett borbélyszéke. Van i özc.nséges, mindennapi értelemtt széknek nevezett bulordarabnincs ceki kimondottan borbélyÉs ez nagy baj, mert a borbély>knek feje von fejtámassza van, iielyre az ember nyugodtan lehajítja fáradt fejét és odatarthatja az ái & mesternek : tessék. A mester a megrögzített fejen kényelmesen élvégezheti a maga munká4

'át, amely könnyű és abszolúte biztos. ia a fej nem mozog, ellenben életveszélyes, ha a fej izeg mozog, mint a tormába esettNféreg. Életveszélyes ilyenkor a mesterré nézve, mint inkább ,-rra nézve, aki a székben ül. Adott esettben azonban a fejem mozog, mert a gőzfürdői borbély székének nincs fej rögzítője és én a legjobb akarattal sem tudom a fejemet a borbély késejárásáná

vk megfelelő irányban tartani. Nem tudom, hát nem tudom. Egy darabig csak hajtogatom a nyakamat jobbra, balra, eíöxe és hátra, de sokáig nem bírom. Hiábav na, kiöregedtem már a csuklógyakorlaíokból. A mester kénytelen egyik kezével a fejemet fogni, másik kezével pedig a I*orotvát kezelni. Rendes körülmények között neki mind a két kezére szüksége van. Egyik kezével a borotválandó bőrt feszíti a kés elé, a másik kezével a kést irányítja. Most egyik kezével a fejemet fogja a fejtámla helyett és igy a másik keze kontrol nélkül hadonászik a késsel a torkom körül. Ezer szerencse, hogy belém nem vág. Ügyes ember, nagyon ügyes ember. Baj nélkül megúszom a műveletet, csak a nyakam fájdul bele. A mester önfeláldozó bravúrja nem pótolja a jó öreg borbélyszék fejtámasztóját. Határozottan fáj a nyakam. Nem nyugszom bele, hanem utána járok a dolognak. Miért nincs feje a széknek ? A mester azt mondja, nem ő a hibás, hanem a város, mert a borbélyműhely berendezése a város kötelessége. Igaza van. A város azt mondja, nem ő a hibás, hanem a mester. A város csak a műhely bútorzatát köteles adni, azt meg is adta becsülettel. A tükröket, az álványokat és a székeket. Ellenben a borbélyszék az oly szorosan hozzátartozik a borbély-mesterséghez, mint a szappan, vagy a borotva. Ezzel ő nem tartozik. A városnak is igaza van. Jó, jó, de az én nyakam csak nem fájdulhat meg azért, mert a mesternek is, a városnak is igaza van ? Nem azért megyek a gőzbe és nem azért borotválkozom, hogy annakam megfájduljon. Nekem is igazam van! Am akkor kérdem szeretettel, végeredményben, mé^is kinek van igaza ? Demokritos. Egy óra a nyiregyházi jótékonyság hölgyparlamentjében A szegériygondozó iroda működése óta sok száz ember könnyét száritotta fel Nyíregyháza jótékony nő és leányegyleteinek küldöttei jöttek, össze csütörtökön delelőtt a szegénygondozó irodában, hogy ennek a nagyszerűen bevált és karitatív tevékenységét kellőképen nem is méltányolható intézménynek további működéséről tárgyaljanak Az értekezletet joggal nevezhetjük, a jótékonyság hölgyparlamentjének, mert annak munkájában felekezeti és társadalmi különbség nélkül részt kér minden jótékony intézmény. Az értekezletet, amelyen résztvetlek, Bernáth Zoltánná, dr. Mikez Miklósné, Ivovách Elekné, Bodor Zsigmondné, dr. Vietorisz Józsefné, Szohor Pálné, Osgyáni Józsefné, özv. Erdei Kálmánné, Nagy Elekné, Bertalan Kálmánné Hartstein Sndorné, Silberstein Ignácné, Ungár Béláné, dr. Müller Ferencné' Böhm Lily és Guttman Mária. dr. Polinszky Pál városi kulturtanácsos nyitotta meg. aki rámutatott arra a hatalmas munkára, amit a szegénygondozj iroda — a hölgyek áldozatkészségéből alig két hónapi fennállása óta elért. Bodor Zsigmondné ismertette a szegénygondozó kifejtett munkásságát, mely szerint az irodában eddig 716-an jelentkeztek különféle kérelemmel, ezek közül segélyben részesültek 288-an, akik részben ruha, cipő és fehérneműt kaptak. Sokan részesültek tüzelő segélyben a város által adott 8 vaggon fán kívül 76 mm. fát és szenet osztottak szét. A szegénykonyha működését, mely Borcsik Pál felügyelete alatt működik Erdey Kálmánné ismertette, aki hosszú hónapok óta, minden áldott nap, ott van és annak ügyeit személyesen irányítja. Eddig naponta 500 ember részesült ^ ebédben, akik fejenként 10 deka kenyeret, félliter levest, kétszer egy héten gulyást kapnak. Az ingyen konyha áldásos működését a húsvéti ünnepekkel egyidejűleg befejezik. A betegek elagott tehetetlenekről ettől kezdve a Szociális Misszió Társulat konyhája fog gondoskodni. Szohor Pálné indítványára elhatároztak, hogy a közel jövőben egy nagyszabású gyermekelőadást fognak rendezni a színházban, melynek jövedelmét a szegénygondozó javára fordítják. Általános helyesléssel találkozott dr. Polinszky Pál terve is, melyszerint őszre felállítják az iroda keretén belül munkaközvetítői intézményt. A szegény gondozó működésére mise jellemzőbb, minthogy eddig 300 pár rongyos cipőt vásároltak össze 20 fillérjével, amit a házikezelésben lévő cipészmühelyben valósággal ujakká varázsolnak. Húsvétra a gyűlésen spontán elhatározott adakozásokból 22 fiu és 2 férfiruhát osztanak szét. Az értekezlet elhatározta, hogy a konyha leállításától kezdve a nyári hónapokban nem tartanak permanens szolgálatot csak csütörtök délelőttönként fognak összejönni, hogy az elintézni valókat megbeszéljék. A jótékonysági hölgyparlament nyári vakációja azért nem jelent pihenést, mert ezalatt az idő alatt végzik el a város összes nyilvántartott ínségeseiről a helyszíni környezettanulmányt, hogy hogy őszre elkészíthessék a nyomor szomorú kataszterét. Az értekezlet alatt egész kis csoport tépett rongyos ember gyülekezett össze, hogy az iroda nemesszivü hölgyeinek elsírják panaszaikat és segélyt kérjenek. Minden embert meghallgatnak, vigasztalnak és a lehetőséghez képest támogatnak. Ez a hely a mai önző könyörtelen rut világnak, egy kis boldog oázisa ahol a könnyek felszáradnak Ne feledje el! Földes Drogéria Bethlen-u. 2. sz. legrégibb szaküzlet. Olcsó szabott árak. Pontos szakszerű kiszolgálás. Vegye igénybe a cég kedvezményes bevásárlási könyvecskéjét. Telefonszám: 148 Csakis garantált fajta azonos gyümölcsfa csemetét érdemes ültetni I. oszt. fajtiszta magas, félmagas gyümöksfaoitványokat -íszbokrot, díszfát, díszcserjét, fenyőt, magas:örzsü- és bokorrózsát, akácot, vadalanyt írásbeli jótállás mellett leszállított egységáron vásárolhat a Városi Kertgazdaság Faiskolájában (Csapatkórház mellett.) Telefon: 156-2 01. Faiskolánk a m. kir. állami Rovartani állomás állandó ellenőrzése alatt áll s kaliforniai pajzstetümentes. Legújabb képes árjegyzékünket megkeresésre díjtalanul küldjük. Átköltözésig Finom márkás nyulszőrkalap P io

,s

o 3 drb finom nyakkendő P 5— Faragó uri divat üzletében. A nyiregyházi kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóságtól. 2442-933. sz. Árverési hírdetménykívonat Alföldi Takarékpénztár végrehajtatónak Stern József és neje végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881. LX. t. c. 147. és 176. §-a értelmében elrendeli az ujabb árverést 15650 P, valamint a csatlakozottnak kimondott Vízi Gábor 400 P, Hirsch Jenő 6000 P, dr. Bálint István és dr. Sarkadi István 700 P, dr. Auerbach Miksa 600 P tőkekövetelés és járulékai behajtása végett, a nyiregyházi kir. járásbiróság területén levő s Nyíregyháza varosban fekvő, s a nyiregyházi 12317. sz. telekkönyvi betétben foglalt A. 1. sorszám, 4308. hrszámu házas belsőségre, amely felerészben Stern József elhalálozása folytán Stern Jenő, Sándor, Lajos, Lea, László és Dezső, — felerészben pedig özv, Stern Józsefné sz. Róth .Margit nevén áll, 4880 P kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverésnek hivatalos helyiségében (Bocskaiutca 2, sz. 30. ajtó) megtartására 1933. évi április hó 25. napjának d. e. 10 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881 : LX. t. c. 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron eladni nem lehet (1908 : XLI. t. c. 26. §.) A telekkönyvi hatóság azonban azt a legkisebb vételárat, amelyen alul az ingatlan el nem adható, ha az árverést Hirsch Jenő kérné 5443 P 56 fillérben, ha Vízi Gábor kérné 12681 P 6 f.-ben, ha az Alföldi Takarékpénztár kérné 13342 P 91 fillérben, ha dr, Bálint István és dr. Sarkadi István kérnék 33342 ;P 51 fillérben, ha dr. Auerbach Miksa kéiné 33959 P 23 fillérben állapítja meg. 2. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben vagy az 1881 : LX. t. c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előlegesen bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881: LX. t. c. 147., 150. és 170. §§., 1908: LXI. t. c. 21. §) Nyíregyháza, 1933. február 11. Dr. Klusch sk. kir. járásbíró, A kiadmány hiteléül 629 Benedek, kiadó Kelmeíestés, ruhatisztítás, plissérozás, gallértisztítás. Kitűnő munka, filléres árak. BATTA JÓZSEF, Bujtos-utca 66. Felvétel: KARY-kalapszalon R. kat. bérpalota. 634-3 Erzsébet ^királyné-szálló •v ÍÉüiz^tem-iilcá 5. — ÍA Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki uri középosztály találkozó helye, 100 modern kényelmes szoba Az étterem és kávéházban cigányzene Leszállított árak! Az Erzsébet-pince a főváros legszebl sörözője Szabó Imre tulajdoné