Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1933-03-12 / 11. szám

1933. március 12. 3 oldal. Báró Vay Miklós interpellált a falusi népházak, gazdakörök és földmíveskörök érdekében Báró Vay Miklós, a tiszalöki kerület országyülési képviselője a falusi népházak, gazdakörök és földműveskörök érdekében interpellációt intézett a földmüvelésügyi miniszterhez. Az interpellációs napnak erről, a szabolcsia kat közvetlenül érdeklő mozzanatáról budapesti tudósítónk az országgyűlési gyorsírói jegyzetek alapján a következőkben számol be a Szabolcsi Hírlapban: Br Vay Miklós: T. Ház! A falusi népházak, gazdakörök és földmíveskörök ennak idején állami támogatással létesültek. Azt a célt szolgálták, hogy a falu kulturális színvonalát növeljék. Azok közé a beruházások közé számíthatjuk ezeket, amelyek valóban közhasznú célt szolgálnak. Ezeknek célja az volt, hogy gócpontokat létesítsenek és a gazdatársadalom szervezkedésével kapcsolatban mindent elkövessenek a termelés fejlesztése és a termeléssel kapcsolatban lévő kulturkérdések felszínen való tartásában. Ezek a gazdakörök voltak azok, ahol az iskolánkivüli népoktatást tulajdonképpen lebonyolították, minden a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdést itt tárgyaltak le. Sajnos, ez a befektetés csak egy segítség volt és ezek a gazdakörök tulajdonképpen rövid lejáratú váltókölcsönöket vettek fel és addig, amig a gazdasági konjunktura tartott, addig felszínen tudták magukat tartani és nem volt semmi baj. Arra számítottak ugyanis, hogy a kormány ezt a kérdést később rendezni fogja. Sajnos, azonban a gazdasági helyzet romlásával bekövetkezett, hogy ezek a gazdakörök és kulturházak nem tudták ezeknek e kölcsönöknek kamatait fizetni, egyes tagok obiigóban maradtak az aláirt váltóval és közben a gazdasági belyzet általános leromlása miatt a helyzet az, hogy egyes gazdaemberek vannak egy egesz gazdakör obiigójában és a zaklatásoknak, elárverezésnek vanuák kitéve, ugye hogy az a szándék, amelyet a kormány annak idején a népházak érdekében megvalósított, teljesen visszafelé sült el. Tudjuk azt, hogy a falusi népnek nincs módja az adózás arányában kultúrintézményeinket igénybe venni és ez a kis szerény kultúrintézmény, ez a falusi népház, gazdakör, földmiveskör volt az egyedüli lehetőség, ahol egypár újságot elolvashattak és a gazdasági tudományokat újságolvasással és a földmivelésügyi minisztérium által nyújtott könyvtárakkal szélesbithették. Azért vagyok bátor ezt az interpellációt a pénzügyminiszter úrhoz intézni, hogy telhivjam erre a pénzügyminiszter ur figyelmét és tudomására hozzam azt is, hogy a földmivelésügyi tárca már ebben a kérdésben intéíkedést tett olyan irányban, hogy méltányolva ezt a helyzetet, ezeknek a gazdaköröknek az 50 százalékos kamatkedvezményt költségvetésébe felvette. Én tehát tisztelettel kérem a pénzügyi kormányzatot, hogy méltóztassék minden szin alatt a költségvetésben ezt az 50 százalékos kamattérítést erre a célra meghagyni, másodsorban pedig méltóztassék a pénzintézetek révén a gazdaköröknek ezeket a kölcsöneit konvertáltatni, hogy nyugalmi állapotot létesíthessünk. Jelenleg ez az egész 550,000 pengő körüli összeget tesz ki, ami igazán csekélység ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Nagyon jól méltóztatnak tudn

;, hogy az ipiri székházak kérdésének megoldása 3.800,000 pengőt tett ki. Nem irigylésből mondom, mert ez is igen helyes intézkedés volt, mégis meg kell mondanom, furcsának tönik fel, hogy egy mezőgazdasági államban elsősorban az ipari székházak kérdését oldják meg és ez a kérdés csak ezután bonyolódik le. Igen kérem tehát a pénzügyminiszter urat, méltóztassék ebben a kérdésben a legsürgősebben intézkedést tenni, mert ezt minden szempontból igazán méltányosnak tartom. (Helyeslés.) Elnök: A pénzügyminiszter ur kiván szólni! Imrédy Béla pénzügyminiszter : T. Ház ! (Halijuk ! Haljuk !) Egészen röviden vagyok bátor Vay Miklós képviselő ur interpellációjára válaszolni. A tényállás helyes megvilágítása végett vagyok bátor néhány adatot közölni. A népházaknak, ezen kis kulturcentrumoknak, hulturházaknak létesítésére az 1926—27. költségvetési évtől kezdve körülbelül hat költségvetési éven kérésztől eléggé jelentős összeg bocsáttatott rendelkezésre, összesen 3.100,000— 3.200,000 pengő, amiből 2.400,000 pengő, tehát körülbelül háromoegyedrésze segély formájában, egynegyedrésze pedig körülbelül 730,000 pengő kölcsön formájában bocsáttatott rendelkezésre. Ezek a kölcsönök tíz évre nyújtottak 4 százalékos kamatozás és félévi egyenlő törlesztés mellett, amelyek a mai viszonyok között is kedvezőnek mondhatók. Ezekből a kölcsönökből, amelyeket az államkincstár nyújtott, körülbelül 140—150,000 pengő már letörlesztetett, úgyhogy körülbelül 580,000 pengő tartozás áll fenn a különböző népházak részéről ezen a cimen. Nem is itt van azonban a baj, amint az interpelláló képviselő ur felszóllalásában meg is emiitette, hanem ott, hogy egyes gazdakörök kánytelenek voltak az állami kölcsönön, az államtól kapott támogatáson kivül egyes pénzintézetektől is felvenni kölcsönöket, amelyek körülbelül 550,000 pengőt tesznek ki, amelyek normális hitelfeltételek mellett nyújtattak, azonban ezek törlesztése a mai súlyos viszonyok mellett számukra nagy megnehezült. A kérelem tehát, ha jól értettem, tulajdonképpen az, bogy ez az 550,000 pengő kölcsön konvertáltassák. Ma sajnos, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy 550,000 pengő — akármilyen nemes célra, de mégis partikuláris célra, mert aránylag kevés népházról van szó — az államkincstár eszközeiből rendelkezésre bocsáttassék. Hátra volna az a megoldás, amelyet a t. képviselő ur vetett fel, hogy az ipartestületi székházak mintájára egy konverziós kölcsönakció bonyolittassék le. Itt a helyzet viszont az. hogy amikor az ipartestületi székházak érdekében ezt az akciót megszerveztük, a hitelviszonyok egészen mások voltak, akkor lehetett a hitelezőkre befolyást gyakorolni, hogy ők az Országos Lakásépi tési Hitelszövetkezet révén ezeket a kölcsönöket átvállalják, illetőleg hosszúlejáratú kölcsönökké konvertálják. Ma, sajnos, ez a helyzet nem áll fenn és ilyen immobilizálási kívánsággal a pénzintézetek elé iépni meglehetősen nehéz. A másik különbség az, hogy az ipartestületi székházak építésére nem adattak olyan nagy mértékben segélyek, mint a népházak építésére, ahol az előbb emiitett s az államkincstár által rendelkezésre bocsátott összeg háromnegyedrésze segély alakjában bocsáttatott népházak céljaira rendelkezésre. Meggyőződésem, hogy ez a kérdés fontos kérdés, fontos kérdés bizonyos vidéken és bizonyos községekben, azonban nem országos jelentőségű kérdés. Ennek felytán az a meggyőződésem, hogy nem is országos akció kívántatik ennek elintézésére, hanem meg kell nézni az egyes konkrét eseteket. Ennek folytán már intézkedtem es sürgetni fogom, hogy az egyes napházak helyzetet feltáró részletes adatok pontosan rendelkezésemre álljanak, amelyekből az ember megláthatja, hogy mely népházak, mely intezetekkel szemben es minő egyéni garanciák mellett vettek fel kölcsönt s hogy milyen egyéni akciök reven lehet ezt az ügyet a lehetőség szerint ugy elintézni, hogy az a mai viszonyoknak megfelelően megnyugvást és könnyebbséget nyújtson az érdekelt gazdáknak. Azt hiszem, a leghelyesebb ut ezen az uton haladni és a földmivelésügyi tárca költségvetése keretében fogjuk azután ezt a kérdést végleg letárgyalni és reményem szerint olyan megoldáshoz juttatni, amely mint mondom megnyugvást fog nyújthatni. Csodákat itt sem Ígérhetek a mai szűkös rendelkezésre álló összegek mellett. At ilyen partikuláris célra szolgáló rendelkezésre bocsátott összegek tekintetében megfelelő takarékossággal kell eljárni, azonban a jóindulat nem fog hiányolni részemről ennek a kérdésnek a megoldásánál. (Helyeslés a jobboldalon.) IVInct Ó"l/Ö7tam haza Budapestről lílU&l ClhC/jtOlll é

s magammal hoztam Páris legújabb kalapkreációit. Kérem a t. hölgyközönséget, mielőtt beszerzik kalapjaikat, raktáromat tekintsék meg. Áraim a lehető legszolidabbak. „ERNA" KALAPSZALON Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 9. szám ii3—8 az udvarban. Átalakítást 3 pengőért vállalok, Csakis garantált fajta azonos gyümölcsfa csemetétérdernes ültetni I. oszt. fajtiszta magas, félmagas gy ümöksfaoliványokat díszbokrot, díszfát, díszcserjét, fenyőt, magastörzsü- és bokorrózsát, akácot, vadalanyt írásbeli jótállás mellett leszállított egységáron vásárolhat a Városi Kertgazdaság Faiskolájában (Csapatkórház mellett.) Telefon: 156—2 01Faiskolánk a m. kir. állami Rovartani áliomás állandó ellenőrzése alatt áll s kaliforniai pajzstetftmentes. Legajabti képes árjegyzékünket megkeresésre dijtblanul küldjük. /) DINAMIUUS-\ HANGSZÓRÓVAL EGYBEÉPÍTETT 5+1 UÍMMS 7050-E5 fDUcn-héuiifr Március 15-iki ünnepségek Nyíregyháza megyei város polgársága hagyományos tisztelettel és a nemzeti múlthoz való ragaszkodással ez évben is megünnepli március 15-ét a szabadság, egyenlőség és testvériség emlékünnepét. Az ünnepély d. u. 3 órakor lesz a városháza etőtti téren, vagy kedvezőtlen idő esetén a Korona szálló nagytermében. Az egyházak d. e. 9 órakor hivatalos Istentiszteletet tartanak. A helybeli Gábor Áron tüzérek Altiszti Önképzőköre f, hó 15-én 11 órai kezdettel a Városi Színházban emlékünnepélyt rendez, melyre a város közönségét, testületeit, társadalmi egyesületeket, hivatalokat és intézeteket ezúton tisztelettel meghívja. Az emlékünnepély műsora a következő : 1. „Ima a csata előtt" előadja a m. kir. „Rákóczi Ferenc" 12. honvéd gyalogezred zenekara. 2. Emlékbeszédet tart Richtárcsik István nyilvántartó főmester. 3. Nemzeti dal, szavalja: Csíki Ágoston tűzmester. 4. „Az áruló", dráma 1 felvonásban. Irta : Grimmer Pál. Előadják : Árkosi Gézáné, Fábián Györgyné, Kemecsey Olgica, Árkosi Géza, Csapó Sándor, Márton Ferenc tűzmesterek, Rásó Lajos, Fejes János. Orbán Béla, Gere János, Batiz Ambrus szakaszvezetők. 5. „A rab" és „Az őrült", Petőfi Sándortól, előadja : Rásó Lajos szakaszvezető. 6. Himnusz, előadja: a m. kir. „Rákóczi Ferenc" 12. honvéd gyalogezred zenekara. A rendezőség kéri a mélyen tisztelt közönség pontos megjelenését. Az ünnepélyen való részvétel díjtalan. Az Állami Tanítóképző ifjúsága március 15-én, délelőtt 10 órakor rendezi szabadságünnepét, amely után az ifjúság megkoszorúzza Kossuth Lajos szobrát. A március 15-i ünnepségen zeneszámok, énekszámok, szavalatok, színdarabot beszéd szolgálják az ünnepben megdicsőült eszme kultuszát. Az ifjúság március 19-én vasárnap délután hazafias ünnep keretében mutatja be Hall Géza százados hazafias színmüvét. Az ipartestület hagyományaihoz hiven március 15-én délután 5 órai kezdettel rendezi meg szabádságűnnepét. Máyer István alelnök megnyitót mond, Lenkei Zoltán szaval, Mayer Béla dr. ünnepi beszédet mond, Szatke Sándor irredenta dalokat énekel, Tóth Pál zongorakiséretével. majd előadják „Az öreg honvéd c. színmüvet, amelyet Raksányi Sándor rendez. A tavaszí divatszenzáció legújabb KALAPMODELLJEI feltűnő OLCSÓ áron beszerezhetők Reismann Aronné Divatáruházában Béssenyeí-tér 2. szám. Alakitások modellek után nagyon olcsón készülnek.