Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 26-47. szám)
1933-02-14 / 36. szám
1933- február 14. jftÍRYIDáK. Szenzációs olcsó az Excelsior harisnyaház februári vására! Ia mosott vászon —'81, —77 fillér ía „ „ —'87, —'83 „ la „ nanszug 1*07 „ paplan lepedő, 180 cm. széles 2-93 la la mosott ágylepedő 150 cm. széles ... 178 la Ray cöpper 1-37 la angin — 89 Kötött ruhák 6 80-tól Selyem blúzok 2 90 „ M. selyem harisnyák kis hibával 98, 86 fí 11. Selyem harisnya hibátlan ... 1 78, 1*48 Selyem nadrág ,, Divat zokni Sport harisnya 1 46 -•66 1 60 Gyárból egyenesen a vevőhöz. Zrínyi Ilona-utca 6. Szabolcsvármegye gazdái a súlyos helyzetben sem vesztették el hitüket Kausay Tibor gazdasági főfelügyelő a következőkben száimol be vármegyéje gazdasági állapotáról: A tavasz ébredsééhez közaiedve gazdáink a földet munkáló gazdasági gépek, eszközöket részben már munkaképes állapotba hozták részben még javítják, hogy újból megkezdhessék a folyó évi' termelési munkát. Miközben erre előkészülnek mindegyiknek gondolatát a súlyos mezőgazdasági válság köti "le, melyet az általános helyzeten kívül vármegyénkben súlyosbítanak azok a körülmények^ melyeket a vármegyei gazdasági -egyesület elnöke a nagyméltóságú m. kir. miniszterelnök es a földmüvelésügyi miniszter urak előtt nagyobb gazdaküldöttség élén mult hó 30-án kellő tár., gyilagossággaf kifejtett. Ezek közül a magas szállítási díjtétel, a sovány sertések kiszállításának akadálya, burgonyafelesfegünk értékesítésének nehézségei^ vetőgumók biztosítása, a dohányárak nagymérvű leszálitása, a termelési 'területnek tervbevett csökkentése, t örményein knek Csehsz fovákiába lehető értékesítésének nehézsége: Nem állítom, "hogy ezen okoknak megszüntetésével a vármegyénk gazdáit itt fokozottabban sújtó válság megszűnne, azonban a kért intézkedések életbeléptetésével mégis enyhítve volna nehéz helyzetünkön^ mert ma mára vármegye gazdái ott álfának, hogv a mező" gazdasági' termelés fenntaitását a legszűkebb, mondjuk leépített keretben is alig Tesznek képesek biztosítani. E sufyos helyzetben is az a biztató, hogy gazdáink munkakedvüket, hitüket nem vesztették el és bíznak abban, hogy a íegsö tétebb éjjei után is megjelenik a hajnal éltető sugára, mely talán nűics olyan mess ze, mmt azt reméljük. A fafvakban is nagy a szegénység és a keresetnélküf álló munkásság alig várja^ az ínség és a tavaszi munkálatok megkezdhetését. Az elmúlt hó csapadékos időjárása kedvezőtlennek nem mondható és bár a nagyobb hidegek legtöbb helyütt hótakaró nélkül érték a vetést, mégis azokban nagyobb kárt mivel "a vetések megerősödve mentek a télnek — nem igén okozott. A 'földmivelésügyi miniszter ur a gyümölcsfák védelme és egyben" a ' hernyók irtása tárgyában Szigorú rendeletet adott ki, a rendefet végrehajtásának alkata kiszállásaink során leendő ellenőrzé sere utasított. Intézkedtem, hogy a rendeletet a járási 'm. kir. gazdasági felügyelők az oktatás és útbaigazítás végett az 1. fokú hatóSágokhoz berendelendő mező" és hegyőrök előtt ismertessék és a fcncW.et végrehajtásában minden ben leendő támogatását a z f. fokú hatóságoknak adják meg. Különben a gyümölcstermelésünket veszélyeztető kártevők elleni védekezés biztosabbá, ofcsóbbá tétele, az értékesítés megszervezése, a gyümölcstermelés fejlesztése végett Főispán ur őméltósága kezdeményezésére folyó hó 7-én a Gyümölcstermelők Országos Egyesületének SzabolcSvármegyei fiókja megalakult és az Egyesület lesz hivatva ezt a fontos termelési ágazatot ugy irányítani, hogy az a termelőknek jövedelmet is biztosítson. Az eddigi példák igazolják, hogy ezt nem hatósági uton és rendeietekkkeí,'üe a hatóság támogatásával' társadalmi uton Jehet leghamarabb elérni"és e^ért üdvözölhetjük az Egyesület alakulását. A földmivelésügyi miniszter ur az eddigi' eredmények alapján a sziktaí aj javítási akcióját a f 0x vő évben is folytatni fogja, erre' vonatkozó felhívásokba/ akcióba levont községi elöljáróságoknak megküldettek. A vármegyei népmiveíési bizottság áltai kidolgozott prograimm szerint a gazdasági" előadások, illetve tanfolyamok évről-évre fokozódó látogatottság mefett folyamatban vannak. Á(Iattenyésztésiínk fej esztése végett megtartani Szokott apaállatvásárok közül* Mándokon háziipari kiállítással kapcsolatban jövő hő 5-én fog megtartatni. Nagyfontosságú a földmivelésügyi miniszter urnák azon tervbevett intézkedése, hogy a mangalicasertés köztenyésztésének hathatós vérfelfóssitése érdekében a köztenyésztésbe^ használt sertéskanoknak elsőrendű minőségű, megbíz fia tó tenyészetekbői származó sertéskanokkal való fokozatos kicserélését határozta eí. Egyelőre kisérletképen Pest, Szabolcs' és Zala vármegyében összesen 1000 drb. sertéskan kicserélését vette Színházban és moziban, általában minden nyilvános helyen, ki van téve fertőző betegségeknek, különösen a spanyolnátha veszélyének. - Ne mulfczsza el a meghűlés első jeleinél az Jisislrim* tabletták használatát, melyek mindenkoí igazolták hatásosságukat Kérdezze meg orvosát. tervbe, ebből "hivatalomnak 250 drb kicserélését angefiélyezte. Az egés/ kicserélési "akció az érdekelt községekre és közületekre megterhelést nem jelent, ezeknek csak a kicserélt kant keli hivatalom utján a Mangalica Tenyésztők Országos Egyesületének átadni, az összes költségeket különben a földmivelésügyi "miniszter ur válíalta. A rendé et végrehajtása iránt a szüksége®' előmunkálatokat folyamatba tettem. Jelentem, hogy a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságához az 1931. évben benyújtott S32 adásvételi 'és 77 haszonbérleti jogügylettef s zemben a mu-t évben 730 adásvételi és 52 haszonbérlet miP ta!t atott be. Az adásvéte'i jogügyieteket az Albizottság mind tudomásul vette, míg a haszonbérleti jogügyletek köziii 2tő> tagadta ímeg a tudomásulvételt, mely határozatot azonban a földmivelésügyi I miniszter ur megváltoztatta és ha- | szonbérlőket a haSzonbérl«t tárgyát képező ingatlan 15 szakaszának kishaszonbérletként való kiadására kötelezte. Az adásvételi jogügyletek közű 1 házasbejsőségre; 59, 10 kh. Szántóig 576, 10 kh. 30 kh-ig u, 30— 100 kh. Szántóig 3, 100—toookh. Szántóig 7, 10 kh. Szőlőre 73. 10 kh. Szőlőn felüt 1. A haszonbérleti jogügyletek közül: 10 Kh-ig 21, 10—30 kh.-ig 1, 30—100 kh.-ig 7, 100—1000 kh.-ig 21 és 1000 kh-on felüt 2 vonatkozott. Az 1920. XXXVI. t. c. alapján jutttatott ingatlanok egyéni telekkönyvezése .56 községben nyert befejezést és ezekre a községekre vonatkozólag az OFB hatáskör* az Albizottságra szállt át. E ha táskörében a miuít évl>en 140 ügydarabot intézett ef, melyek közül 35 lemondás és juttatás, 102 átruházás és 3 megterheltetésre vonatkozott!. A nyire^házi erdő Irta: KISS LAJOS, a Szabolcsvármegyei Jósa András Muzeum igazgatója. XIII. A vendéglő keleti végéhez derékszögben nyugati irányban Elek Salamon pazonyi 'bérlő épített 6 uj szobát kisebb pincét^ jégvermet. A város 1846-ban vette át tőle. Az épületnek a déli része korcsma, keleti szárnya vendéglő, az északi részén v-annak a vendégszobák, a sarkon a tánctereim A vendéglő közelében délnyugatra a z állás, abban egy istálló. Az épületen kívül a fürdőszobák mellett két gémes kut és a korcsma szobája nyugati oldalán is (a mai vasúti állomás helyén) egy gémes kut vederrel, vályúval. 1896-ban a fürdőjegy árát 24 krajcárról 25 krajcárra emelik. Fényes Elek ezt írja 1815-ben Geographiai Szótárában: »A fürdő az erdő alatti Sóstó nyugati partján egy kies, regényes vidéken elegendő vendég- és fürdőszobákkal, tánc- és tekéző-termekkei 'i s egész kényelemig elátva, mely távoli vidékről "is sikerre, látogattatik, beteg és egyéb mulató vendégek által. Ezen Sóstóbam 'víz vegytanilag resolvá'tatván. a levegő -{- 14 R° = 1,0297 meljett 16 obonyi víz ben van 289,12 szemer szilárd rész. gyógyeieje csuz, köszvény é? bőr. kiütésekben hasznos.« Jósa András, a vármegye nagynevű főorvosa, aki a Sóstó-fürdővel kapcsolatos kérdésekről több ízben és nagy Szeretette' foglalkozott a ,Nyír vidék hasábjain, 1901 május 19. Szátmában igy ú: »ÁlIitom, hogy a nyíregyházi' Sóstó, múlt gyógyfürdő^ de csupán, mint ilyen, a paíicsivai és a konyán Sóstóval nemcsak hazánkban, de talán az egész kontinens összes fürdői "felett kimagaslik. Sziksós tartalmára nézve a Sóstó vizét megvizsgáltam és ugy találtam, hogy egy liter víz 2 és egytized százalék szénsavas nátront tartalmaz. Ha valaki — írja tovább — görvélykórtól, csuztólj il f ' köszvénytől, idült i-obbos izzadmá nyoktól és egyéb virágnyelven úgy nevezett vérbetegsRjektői menekülni akar, ne menjen külföldre cikóriát inni, hanem igya a mokkát a Sós tón.« 1866 szeptember 26-án a Sóstó fürdőt részvénytársaságnak adják fizetés nélkül 24 évre, ugy, hogy a társulat köteleztetik 24,000 frt öszszeget a Sóstón célsz erűen beépíttetni s azt 24 év elteítévera városnak díjtalanul átengedni. "(Lukács Ödön: Nyíregyháza város története. 1886. 315. f.) A ma is élő 91 éves Pintér István bemondása Szerint ebben az évben épült a sveiciliáz a fürdő északi vége közelében arccal dc'lre nézve, az asztalos mun kát ő végezte. 1870-ben szaporítják az épületet. (Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. 1896. 277. 1.) Dr. Meskó Pál orvos mint a sóstói fürdőtársulat elnöke bejelenti a városnak 1882 márc. 15-én, hogy a társult a Sóstó-fürdő parkja északi hosszú, 10 m. széles falazott alapra helyezett, talpfákon állított oszlopokon áUó s weitzi stylusban nyitott tánctermet épített, mely fazsindellyel fedett. 1892-ben ujabb építkezés történt. 1894-ben renoválják a fürdő épületeit 13,500 irton és a fürdőtársulat kezéből a város házikezeiésébe ment át a fürdő. 1895-ben villanyvilágítással látták ei a z egész fűn dőt. (Folyt, kóv.) A&tXr 3-H lámpás 7o35-ös Orion rádió, a 9o9o. sz. hangszóróval kp. ár P 2oo.-, havi részlet P