Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 26-47. szám)

1933-02-12 / 35. szám

A .temzeikőzi f.lvil 'gostfás utrín A nemre i szeren' sétl n'ég bekövetkezése utáin rövid időre visszavonult i po'iiik'tói, de nemsokára visszatért ahoz, különösen pedig a nemzetközi politikai f elvi'.ágositás munkájához, a Magyarországodért páratlan iga-ságta'anság" -U n folytatott harchoz. Ezzel kezdődött meg- ragyogó munkássága, amely a kontinensen és Amerikában személyét illetőleg nagyszerű sikerrel, az ország szempontjából pedig az elmék megtermékenyi lésével járt. Amerikai utja után városunk 1924. január 25-én tartolt rendes közgyűléséből melegen üdvözölte nagy halottunkat az ellenséges propagandával szemben külföldi felvilágosító munkájáért, amit váteszi ihle.tséggel végzett és elérte, hogy Magyarországnak és az erőszak politikáin káros gyümölcsének megősmeré' e kezdetét vette — mert fáradozásának eredménye Amerikán keresztül máshová is eljutott. Mindenit akadtak nagy szellemű emberek, akiknek lelkében a bosszú és közönyösség felett diadalmaskodott az igazság és efenségeink egy részének megtérítése legragyogóbb eredménye a

z ő fáradhatatlan munkásságának. Apponyii tizenkét évvel szelőd választották Nyirrgyh -;za díszpolgárává Apponyi Albert aggkorában sötezer mérföldes ut fáradságát vállalta és a, isteni gondvi e és kegyeiméből birt óriási képességgel harcolt hazáink csonkitatlan helyreállításáéit, az ő egyéniségéről sugárzó rendületlen hittel. Ezekért üdvözölte városunk díszpolgárát, akit 75 éves korában, 50 éves közpályája betöltés? a'ka'mából az ország már 1921. május havában ünnepelt és városunk ugyanakkor díszpolgárává választott. A képviselőház 1927. május hó 21-iki határozatában Apponyi Alberté; a legnagyobb élő magyar jelzőjével tisztelte. Mindez ólat: fáradhatatlan szívóssággal működött a nagy világ felvilágosításán mint nemzetünk reprezentatív államférfia, akit a magyarság makulátlan képviselőjének ott is elismertek és sok nyelvű, ragyogó tökéletességű előadásaiért mindenütt ünnepeltek. A magyar igazságmak hasonló erejű szószólója Kossuth Lajos óta nem volt. Az 1929-iki szeptemberi genfi tárgyalásokon kiáltotta oda a világ hatalmasainak, hogy a politikai világban semmi sem örökérvényű. , A magyar nemzet fél lem és • g„icsnclkiil: lovag >a. 1 Szónoklatai keresztény hitéből, | erkölcsi érzésből és rendkívüli tu-l dásából táplálkoztak és ezeknek a tökéletes harmóniával együttmüköf dő tényezőknek farettáin a magyar I

izzó hazafiság tiszta fénye tükröző! dött,. amely őt minden cselek xl. tébein vezette. Csodálatos m Ló á.

;os maga tartása és ennek a nemzeti Szellemmel összekapcsolása, ame-Uyel a legyőzöttek igazságát kidomborította, ineki kiváltságos nemzetközi hely zelet biz/ositntt. Minden szavában az igazságot és jogot v édte és követeié általánosságban is, de különösen mint hazánk félelem és gáncs nélküli hivatott lovagja. A mi szemünkben tovább növekedik nagy' ságbaín, látva a világszerte megnyilvánuló tiszteletér, ''kegyeletet, sőt hódolatot. Az ő tekintélye bőségszaru, mely elmúlásával sem apad el és az általa hirdetett és a nemzetközi tudatban meggvökepedzeit eszméket vele nem temetik el: nekünk és az egfész viilágnak továbbgyümölcsöznek. Ragyogó volt: akár az embert, különösen magyar .embert, akár a poli'ikust é

s diplomatát nézzük cs iájdaimunkat csak öregbiti "annak tudata.-hogy hasrnló erejű pótlása alig remélheő, inert ami a termesze nek és kulturának kivételes nagyságú összegezése, annak megismétlődése csak az isíetni gondviselés ajándéka lehet. Magyar és nemzetközi szempontból egyaránt fenséges életét a nemzeti szolgálat m zején végezte be. MieSoda érkö'csi e őről tanúskodik, hogy Apponyi Albert 87 éves korában télviz idején messze idegenbe zarándokolt, hogy tovább dolgoznék és védje a magyar igazságot. Úgy volt elrendelve, hogy ahox hét éven át magyar főmegbizott volt, Oenfl>en érjen véget élte fonala és Mózesként ő se láthassa meg az igérer földjét, a m agya rí igazságot: Trianon revízióját. „Nem ha! meg az, feí milliólíra költi dús élfe Sincsél" Az egyiptomi fáraók halhatatlanságuk jelképét a piramisokat népük könnye, vére és szenvedéséből építették, Apponyi halhatatlansága a nemzedékek szivében épült és minden időben megmarad. Nem hal meg az, ki milliókra költi Dús élte kincsét, habár napja mul. Hanem lerázván, ami benne földi. Egy éltető eszmévé finomul. Mély fennmarad s nőítön-nő tiszta fénye Amint időben, térben távozik. Melyhez tekint fel az utód erénye Óhajt, remél és hisz és imádkozik«. Az az eszme, az az ideál, amelyet Apponyi Albert szemé'yesitett Egy néhány szó a takarékosságról A rossz gazdasági viszonyok, a fizetésleszálhtás é? az adók emelése arra kényszeríti a polgárságoi, hogy a mindennapi élet keretein beiül, megtakarításokat eszközöljön A takarékosság már magában véve is szép erény, még azoknál az embereknél is, akiknek tulaj donképen nesm is kellene tak&rékoskodnlök; de különösképen jól hangzik ott, ahol a szükségszerűség is megvan adva. Manapság sajnos azt látjuk, hogy a takarékosság minit tömegpszichózis jelentkezik és az emberek minden észszerüséget sutba vetve mindenütt és minden körülmények között — még ha az saját egészségük rovására is megy — takarékoskodnak. Mai fejtegetésünkkel távolról sem akarjuk azt mondani, hogy nem kell takarékoskodni s hogy a költekező ember helyesein cselekszik, mint inkább azt, hogy vannak a mindennapi életnek olyan állomásai, ahol a takarékosság nem észszerű, ahol a takarékosság úgyszólván előkészítője egy későbbi nagyobb kiadásnak. Ez

zel rombadől az egész takarékossági teória s igazságként jelentkezik a közmondás : »amit megtakarítasz a réven, kiadod a vámon«. A takarékosság tehát helyesen oldandó meg, mert igen gyakran Szombat és vasárnap este házias dsznótoros vacsora SüJk^a^nél (KáJlói-utca 4. szám ) 1 vacsora 1 pengő Megállapítást nyert, hogy a Szikszay napkori „Aranyos* hegyi" bora a legjobb és legolcsóbb fordul elő

v hogy pillanatnyilag megtakarítottunk valamit s később többszörösein vissza kellett fizetni a megtakarított összeget. Ilyen helytelen alkalmazása a takarékosságnak az, amikor első felbuzdulásunkban, csak hogy a havi villamos számla kevesebb fegyen, kisebb fényerősségű izzókra cseréljük ki a nagyobb fényeiéjükei, vagy egyes mellékhelyiségekben teljesen megszüntetjük a villamos világítást. Pillanatnyilag jóleső érzés fog el bennünket, bensőnkben igen meg vagyunk ftiagunkkaí elégedve s azt hisszük, hogy helyesemtakarékoskodtunk. Mi ezzel szemben a valóság ? A kisebb fényerejű izzólámpa kevesebb világosságot ad s ennek folyománya. hogy Szemünk látóereje hirtelen gyengülni kezd. Aki még eddig nem viselt szemüveget, kénytelen ezzel a beszerzéssel a villamos világítás redukálásával megtakarított filléreket pengőkben sokszorozva kiadni. Akiknek már eddig :s volt szemüvegük, kénytelenek eresebb szemüveget beszerezni. Vannak, akik vagy az udvaron, v agy a speizban megszüntetik a villamos világítást, mondván, az fényűzés, ezekben a helyiségekben nem keli villamos világítás. Ha keli, 'Jó a gyufa is. Először is a gyufa lényegesen drágább mint a villamos világítás, másodszor, mennyi baleset származhat abból, ha a sötétben botorkálva, önkéntelenül is, valamely baleset (lábtörés, ficamodás, egyéb zúzódások) érhet bennünketA megtakarított fillérek gyógyszerre, kezelésre ismét elmennek. Mi tehát ebből a morál ? Ne takarékoskodjunk a villamos [világítással. PRÉDA PAPLAN kevert gyapjutölléssel P 6'2o PAPLANÜZEM Budapest, Dohácy-ulca 31. ft

ötét szobában! 50

1 • ü\\on \esü meg, kell hogy vezércsillaga fegyen. minden idők magyarságának. Ebből merítsen a magyar nemzet hitet, a jobb jöv őbe vet: tt reményt és példát a kötelességte-ljesítésre, hogy ezeknek az erényeknek alapján Isten kegyelméből mielőbb meg születhessem N"agy-Magyarország. A szárny aló ünnepi beszéd elhangzása után Bencs Kálmán dr. polgármester felhívására a gyászközgyülés közönsége egy percig néma kegyelettel állva, imádkozó csendben gyászolja a nemzet nagy halottját, majd a polgármester azzal a fohásszal zárja be a kegyeletes hangú közgyűlést, hogy maradjon Apponyi Albert gróf emléke örökké áldott a nemzet szivében.