Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 26-47. szám)

1933-02-11 / 34. szám

1933. fcBmár u. JSÍYÍRYIDÉK. re, pedig ezt megtakaríthatnánk. 1 mert a mi "áldott földünk is meg­teremné szakszerű irányítás és ve­zetés mellett azokat a gyümölcsö-­ket melyeket éVenkint behozunk. Ezért tehát ne fogadják gyanak­• vássai "ezt a tömörülést, mert ez • pusztán a termelőnek az érdekeit Szolgálja és ne felejtsük ei a zt sem, hogy az egyesülésben van az erő. A gazdák i% más árat tudnak el­érni akkor, ha egy öntetűen kijelen­tik, hogy csak akkor vagyok haj' fandó ámba bocsátani a termése­met, ha megfizetik érte azt, amií kérek. Akármilyen oldaláról néz­zük tehát ez a szervezkedést, ez a terméőre nézve mindenképen csak előnyt jelent. Lelkes taps la'sérte-a főispán -ja­vait, majd a közgyűlés néhány hoz­zászólás után véget ért. A nyíregyházi erdő Irta: KISS LAJOS, a Szabolcsvármegyei Jósa András Muzeum igazgatója. XII. i t Mikor ro~g«zünt a szódagyár {1858—59), rituális konyha és ven­déglő lett megmanadt épülte a zsi­dó fürdőzők részére pár évig, a 90-es években a mai csendőrlak­tanyába tették át a konyhát. A szódagyár épületében lakik -most álfandóan a fürdőfelügyelő és a hetes; április 15-től s z'ept. 30-ig a fűtő, gépész és pénztáros; itt van a postahivatal is nyáron. Két Szobában pedig a^ e'mult nyá­ron 5 képzőművészeti főisko ai nö­vendék kapott he'yet és el átást. A Sóstó nyugati partján építet­ték 1S26.. évben a fürdőházat. Ápri­lis 10-én kezdted az épiéshez. Fmcz János kőműves és Munták János . ácsmester még ebben az évben ta­pasztották le á padlásokat. Az épü­leendő fürdő mellett március 28-án a'lékat ü'tettek napszámosok­kal a főbíró jelenlétében. 1827-ben kezdték használni gyógyfürdőnek. A fürdő negyedrésze volt a mai­nak, melynek a közepét képezi. Az első épületet bővítették, a2tán • északi és déli végénél kü önböző időkben. Az 1839-1 térkép, melyet a városi levéltár őriz, a mostam helyén mutatja a fürdőt. Keleti oldalán, a mai 'fűtőház helyén volt -egy nyitott kut, északi és déli oi­dalán kéfkét kutágassaf. A kút­nak három méter m agas állványán négy ember húzta vederrel "a vi­zet a k utbó( és öntötte favályuba, abbót folyt a me egitő üstbe. A nyolcvanas években már Iáncoskut : Szolgáltatta a vizet vas csatornába bádog tányérokon. A járgányt ló húzta. '11 A Nyáregyházáról elszármazott Juhász Ká.mán beiegmegyei orvos írja önéletírásában: »A régi sós­tól "fürdőépület nyolc szobáv-at 1842-ben rendeztetett be víz veze­tő csövekkel. Addig a fakádakba folyó viz vályuszet'ü eg összeütött deszkák kö?ött folyt be. Atyám, ta ekkor városi gyámatya volt, mint •szakértő mérnök megbízott öntött vascsövek megrendelésével s az ma (1887) is az ó-fürdőben használat­ban ván. Ez alkalomból atyám 1842 talán májusában Munkácsra utazott s magával vitt engem is.« A sóstói fürdő — folytatja Ju­hász K. — a negyvenes évek kez­detén egészen más küíalakka'.'bit, mint utána nem sok idővel. A még most (1887) is fentálló épület s a veje L alakban összekapcso't négy-öt Szobával el átott vendég­• épület között szabad ut volt, hova később ebédlőhelyiség, egyszers­mind tekeasztalterem építtetett; a vendéglői épül»tbői keletnyugati . irányban épített Szániyépü'et is később állíttatott fef. A' szekérállás és erdőkerülőház egészítik "még ki a fürdőt, minden egyéb épület ké­sőbbi 'keletű, a hetvenes évek ele­jéről való. Az 1839-es térképen — mint már emiitettem — a.vendéglő a mai 'helyén van ábrázolva, de ösz­Sze van épitv* a korcsmával. Az állás a vendéglőtől délnyugatra, a kerülőház pedig nyugatra, a mos­tani csendőrőrs épülete volt. Meg van a yárosf levéltárban az 1846-1' leltár, ho' pontosan Te. van­nak sorolva a fürdő és korcsma helyiségei. E Szerint a fürdőben van 8 fürdőszoba s a nyolcadik mer­jen lévő házban van egy nagy víz­melegítő rézüst, két nagy vasab­roncsos káddal, egy 3 ö'C' csator nával és öntött rézcsapokkaí. A fürdőszobák északi végében árnyék­szék. A fürdőszobákban v«n: két vasas fürdőkád, négy rézcsap ,min­den kádban egy réz széldugó, egy záros s kulcsos ajtó, egy jó ab­lak, egy asztalka^ egy firhang fo­gassal, két zsámolyszék, egy csiz­miahuzó, két fogas, egy kis tükör, két markoló, egy csapforditó kulcs. A kocsma áll: vendégfogadó la kóháza, két szobát fűtő boglyáké mence, pitvar, speiz, cselédszoba, pince táncterem karzattaf v fagyer­tyatartó, biHiárdszoba és négy ven­dégszobából. Nyugati oldalán ár­nvékszék, (Folyt, köv.) I Egyfelvonásos színdarabok és táncok szerepelnek a Baross­cserkészek vasárnapi előadá­sának műsorán A világ cserkészeit ezidén Ma­gyarország látja vendégül. A nagy világjamboree Gödöllőn íesz és ezen a nagy cserkésztáborozáson a hazai csapatok »s igyekemek mi­nél nagyobb számban résztvenni. Talán felesleges is külön hangsú­lyozni, hogy ^y ilyen táborozás tetemes költségei ró a csapatokra s minden csapat igyekszik, hogy ne csak lelietősebb tagjai, hanem a kevésobé tehetősek is résztve­hessenek a nagv táborozás szivet j fél ket nemesítő áldásos munkájá­ban és ezért társadalmi uton gyűj­ti 'össze a felmerülő költség egy részét. • ' I A Baross-cserkészek céljaik el érésére műsoros előadások rende­zésével törekednek. Az első mű­soros előadás vasárnap délután 5 órai kezdettel lesz a róm. kat. elemi iskola dísztermében. Ezen az előadáson résztvesz a Baross-cser­készek ma már a kerületben is elő­nyösen ismert zcaiekara, A műsort egyfelvonásos színdarabok tarkít­ják. A Baross-cserkészcsapat fel­kérésére készséggel engedte át az előadási jogot a Muskátli c. egyfel­vonásos vígjáték szerzője "rCramr pacht Holló Lenke. A darabban előforduló da'okat Sík Sándor ez a fiatal., tehetséges és ambiciózus zeneszerző zenésítette meg. Elő­adásra kerül ezenkívül még Egy tár gyalás cimü vígjáték is, melynek ötletes fordulatai a közönséget ál­landó derültségben tartják. A far­sang cimü költemény keretében felelevenítik a régi, bájos Me­nuette táncot, a palotást, ezt az ízig-vérig deh magyar táncot és a bécsi valcert. ­l HALALOZAS Ádámvölgyi szén a legjobb Kohn Jeremiás-cégnél, Viz-u. 30. Telefon 93. 6904-? Járó József nyűg. törvényszéki altiszt rövid szenvedés után 72 éves korában elhunyt. Temetése folyS hó 11-én. Szombaton délutá n 3 órakor lesz a Tavasz -utca 3. szám alatti gvászházbóf. — A kereskedelemügyi mi niszter Steiner Vilmost hites könyvvizsgálóvá nevezte ki. A MTI jelenti: A m. kir. keres­kedelemügyi miniszter 177.135 — 1932. sz. rendeletével Steiner Vilmos nyug. őrnagy hadbiztost, az előírt vizsga egyidejű elen­gedése mellett hites könyvvizs­gálóvá nevez'e ki és az ezen teendők önálló ellátására felha talmazta. Steiner Vilmos, Nyír­egyháza első' hites könyvvizsgá Idja, hivatalos működését a Beth­len-utca 75. szám alatt lévő' iro­dájában (Telefon : 4-65) meg is kezdte. — Hogyan táplálkozzék az míiuenzás beteg? A mostam nagy influenzajárvány alatt az angofor­vosok tanácsokat adnak az influen­zás beteg táplálkozására nézve, mer c a helyes táplálkozásnak igen nagy befolyása van a betegség gyors és könnyű lefolyására. Taná­csaik ezek: 1. 'Az első két napon, ha láz v-an „ az influenzás beteg ne fogyasszon szilárd táplálékot, hanem friss limonádét, oianzsádot. vagy hideg tejet. 2. A harmadik naptól kezdve, amikor már a beteg jobban v-an, könnyű, szilárd táp­lálék mellett igyék a beteg minét több tejet, mert a tej üdítő, gyor­san emészthető és tápláló. 3. A lábadozás idejében testmeleget és energiát termelő fehérjéket, Szén­hidrátokat és zsírokat, különösen vajat és vajjat készült éte-t adjunk a betegnek és napközben többször is meg ke'l fogadni, hogy a beteg­tejet. Ezeket a tanácsokat nálunk ség "lefolyása könnyű, a beteg fel­épülése pedig gyors /egyen *AP1 HÍREK. KISNAFTAB Február 11 Szombat. Róm. kat. Már. Lurdi m. Gör. kat. Teodó­ra. Prot. Bertold. Izr. Sebath »S- l Egész héten át az Osgyáni- (Bes­seayei-tér), Gergeíyjfy- (Kállai u. 10.) és Haissinger Kr Beth­len-u.) gyógyszertárak tartanak ügyeleti szolgálatot. Rádióműsor. Budapest. Szombat. 9.15: Hangverseny. Közbec 9.30: Hírek. 11.10: Nemzetközi vizjetzószo^ lat. Vízállásjelentés magyarul é* németül. 12.00: Déli harangsió az Egye- í temi templomból, idójárásjeüi- j tés- j I 12.05: Gramofonhangverseny. 12.05: Hangverseny. Közben 12.25: Hirek. 1.00: Pontos időjelzés, időjárás- f és vizállásjeieűtés. 2.45: Hirek. élelmiszerárak, piaci árak. árfolyamhírek. 4: Gyermek játszóóra. 4.45: Pontos időjelzés, időjárás­jelentés, hirek. 5: Cigányzene. 5.50: HHeHlySzini közvetítés. Majd: Emlékbeszéd. Utána: Hangverseny. 7.10: Mit üzen a rádió? 7.40: Szinmüelőadás. Utána 9.40: Időjelzés, hirek, idő­járásjelentés, Majd: aracii Farkas Sándor és cigányzene ;a ának hangversenye (Killói-utca 4. szám.) 1 vacsora 1 pengő Megállapítást nyert, hogy a Szikszay napkori „Aranyos­hegyi" bora a legjobb és legolcsóbb. — Szenvedő nőEn£f a természe­tes »Ferón c Józsel« keserű vú könnyű, erőlködés nélkül való bé~ kiürülést idéz elő és eráltSJt Sofc esetben lendkívül jótékony hatás­sal van a beteg szervekre. A női betegségekre vonatkozó tudomá­nyos irodalom'több megalkotója ír­ja, hogy a Ferenc Józsat víz ki­tűnő hatásáról a saját kísérletei alapján is alkalma volt meggyőző­dést szerezni. A Ferenc József ke­serűvíz gyógyszertárakban, drogé­riákban és füszerüzletekben kan­ható. — Miért ke L netenK^m fcgalaut) egyszer nftnctenkinefc alaposan Osztitama Oeiett? Már a rendes táplálkozás mellett is annyi fölös­leges salak, emészthetetlen r 0st­anyag, bomlási termék halmozó­dik föl az eintisztőcsatornában, hogy azoknak is, akiknek rendes az emésztésük, időnként alaposaa ki "keli tisztu'ni'ok. Nem hiába tar­tották a régiek jó orvosnak azt, aki "jó hashajtót tudott adni. A sok hashajtó között az orvosok előnyben részesitik az Artin-dia­zsékat. Az orvos tanácsára k<3t­hárorn pici "Artin-'szemecskét este bevéve, reggelre normális, bősé­ges ürülésünk íes z, anélkül, hogy gondolnánk arra, hogy hashajtót vettünk be. fflinden idők legnagyobb filmje legizgalmasabb kémdrámája Mata Hari 'fut telt házak előtt a Városi Mozgóképszínházban. Aki tegnap ott vo j a bemut aónaz meggyőződ­hetett arról, hogy ennek a filmnek nem kell reklám, ez beszél maga helyett is. Grota Garbó és Ramon Novarro mesteri alakításuk olyan lenyűgöző, olyan megható, hogy méltán csalhatott ki 'könnyet a nézők szemzői. Ez a darab ugy megrendezésben^ mmt kiállítás­ban igazán utóférhetetlen. Maga a téma a tragikus végű táncosnő­nek az élettörténete olyan változa­tos. olyan fordu'at^s olyan izgalmas, mefyhez hasonlót keveset láttunk." — Az a meg­győződésünk, hogy a hátralevő előadásokon is telt házak előtt fog futni ez a film. A "bemutatón ímegtörtént az a csoda, hogy ugy ímint egykoron a béke vílágban, sor­baáíl.ak az emberek 'a jegyékért a pénz tárnát s igazán kelért annak iparkodni, aki jegyet akart magá­nak biztosítani. A' Városi" Mozgó ma már minden fifmjévei sikert csinál s ennek a sikernek a titka az. hogy a legfrissebb^ a legjobb filmeket hozza fe s lassan a közön­ség bizalma visszatér a mozi'iránt. Regények kötése jutányosán a Jóba-nyomdában

Next

/
Thumbnails
Contents