Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 26-47. szám)

1933-02-05 / 29. szám

196'3. tibruár 5. JSfVÍKVIDÉlC A Budapesti Ügyvédi Kamara titkárának előadása Nyíregyházán Mit csináljunk? I. Dr. Murányi László a nyiregy;há?i Ügyvédi'Kamara elnöke megválasztásakor székfoglaló beszédében' Ígéretet tett és prograinmjába vette az ügyvédség szellemi színvonalának emelése céljából havonkénti ügyvédi összejövetelek tartását. Ezen 'havonkénti összejövetelek meg is tartamiak, amely összejöveteleken a jog különböző ágazataiból az egyes felkért ügyvédek előadásokat tartanak. Januári 28-án tartotta a helybeli ügyvédség már negyedik; í'\en összejövetelét, amely előadásra sikerült megnyerni előadóul dr Szegő Ferenc budapesti ügyvédet, aki egyúttal a budapesti, Ügyvédi Kamarának titkára is. Ezen előadó választotta előadásának dinéül a cikk elején olvasható •kérdést. , , Előadó mindenekelőtt vazoita az •ügyvédség mai szomorú, nehéz helyzetét. Ezekért az állapotokért elsősorban magát az ügyvédséget •okolta. Okolta elsősorban azért, mert az ügyvéd, aki képes ügyfele érdekébem a végsőkig harcolna es qz Összes perorvoslatokat kimeríteni, hogy ügyfele érdekeit diadalra vigye, ugyanakkor amikor saját sorsának 'intézéséről, vagy jobbraforditásáról volna szó, a legnagyobb nemtörődömséget és kózönyösséget \anu

slt}

a. 'Például hivatkozik e tekintetben a bírákra és az ügyészekre, akik mindjárt országos értekezletet hívtak össze, amikor fizetésüket leszállították és igyekeztek sérelmeiket feltárni és az ebből előállható 'károkra az igazságügyi kormámy figyelmét felhívni. Az előadó javaslatokat vetett fö' a végszükségbein levő ügyvédség megsegítésére. Szükséges volna az ügyvédség két aiagy intézményének, és pedig az Országos Ügyvédi Nyugdíjintézetnek, valamint az Ügyvédi OtthoD Egyesület kereteinek kibővítésé ' és felvirágoztatása. A Nyugdíjintézet nem tudja betölteni azt a hivatását még jelenleg, amire hivatva volna. Ennek oka az, hogy 13 millió korona békebeli betétjét' a háború és az azt követő infláció folyamán elveszítette és az a járadék, amit ma az elhunyt ügyvéd özvegyeinek juttat oly csekély hogy abból az özvegy megélni nem tud. Az államkincstárnak kellene ezt az intézményt évenkénti juttatással támogatni. Az Országos Ügyvéd-Otthon Intézmény már jobban prosperál. A másik nagy feladata volna az ügyvédségnek, az elvesztett munkaalkalmak visszaszerzése, amelyet a kontárok és hozzá -nem értők eloroztak tőle. Ezenfelül szükséges volna az ujabb időben annyira leértékelt és lebecsült ügyvédi munkának az értékét és becsületét a régi békebeli nivöra felemelni. A régi ügyvédi tisztelet és becsület visszaszerzése érdekében ajánlatos volna a fegyelmi bíráskodás megszigorítása, viszont ezzel szemben az ügyvéd ellen használt alaptalan feljelentőkkel szemben al egszigorubb és legkérlelhetetleinebb retorsio. Nagy sérelme az ügyvédi karnak a peres illeték viselése. Ezután az előadó egy kényes kérdést pendített meg éspedig az ügyvédség egy kis része által ujabban erősen propagált ügyvédi numerus clausus kérdését. Termés?etesen azzal kezdte ezt a témát, hogy Juhász Andor a m. kir. Kúria elnöke is évadnyitó beszédében, említést tett erről a kérdésről is és kiemelte, hogy a további ügyvédi infláció meggátlásának a kérdését napirendre kellene tűzni. Statisztikai adatokat hozott fel az ügyvédi' zártlétszám bevezetéséinek a szükségessége mellett és pedig azt, hogy Budapesten legalább 20 millió ügynek kellene lennie, hogy a Budapesten bejegyzett 3400 ügyvéd abb»')l a legszerényebben meg tudjon élni. Ezek az adatok szükségessé teszik a mai rendkívüli időkben a zártlétszám bevezetését, sőt még a meglévő létszámnak az apasztását is. Nem szabad — úgymond — ezt a kérdést a liberalizmus, vagy a reakció szempontjából vizsgálni. hainem abból kell kiindulni., hogy külföldöm ís vannak a felvételnél bizonyos korlátozások és hogy nagyon sok más testület és intézmény is válogat a tagok felvételénél, ét mindenkit nem bocsátanak be. Ezzel kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy az ügyvédi összeférhetetlenség kérdését is szabályozni kexlene. í A numerus clausus kérdésében az az álláspontja, hogy sem vallási, sem más szempontok nem jöhetnek figye!«mbe

t hanem a felvétel alapja és feltétele egyedül csak az erkölcsi megbízhatóság lehet. Végül összefogásra hivt

a fel íu ügyvédséget, ugy az áltála propagált, mint a mások által már felvetett indítványok valóra váltása érdekében. (Folyt. köv.J Megadóztatják a juhászkutyákat A iöldmivelésügyi miniszter most kiadott rendeletével élet beléptétté az állategészségügyről szóló 1928. évi XIX. törvényt. A végrehajtási utasítás rendkívül terjedelmes, miután a törvény is egészen uj alapokra fekteti az állategészségügyi intézkedéseket. A rendelet szerint a törvény április i-én kezdődő hatállyal lép életbe. A Hivatalos Lap külön, mellékletként közli a törvény végrehajtási utasítása tárgyban kiadót' miniszteri Rendeletet, amely inem kevesebb, mint 180 nyomatod oldalt tesz ki. Ezt a vaskos rendeletet megküldötték a törvényhatóságoknak, a községeknek, továbbá valamenlnyi állategészségügyi hatóságoknak és helyhatósági állatorvosinak azzal a megjegyzéssel, hogy a törvény állategészségügyi igazgatásunkat általában, de különöse a fertőző állatbetegségek elfojtására vonatkozó részében Sok tekintetben uj alapokra helyezi ís ekkétpt nagyon fontos gazdasági érdeket érint. Nevezetes az a megállapítása rendeletnek, hogy a háziállatoknak gépkocsin történő szállítását ugyanolyan állategészségügyi rendszabályok betartásához köti, mint a vasúton vagy hajón történő állatszállításokat. Bevezeti a törvény az általános ebadókötelezettséget. Minden kutya után adó' kell fizetni. Az ebadó a házőrző és pásztorkutyák utáin iv>m lehet egy pengőnél aiacsonya"bb és 2 pengőnél magasabb, egyéb kutyák után pedig nem leliet 5 pengőnél alacsonyabb. Az ebadóbó- befolyó jövedelem a törvényhatóságot illeti, de a/t csak állategészségügyi, vagy állattenyésztési doíogi kiadások fedezésére szabad fordítani . A külföldi lóhere- és lncernamagot meg kell festeni Nem uj rendelet az, hogy a külföldön vett lóhere és íucernamagot meg keli festeni. "Eddig pirosra, toost pedig zöídre festik a külföldi Imagot. Azért v-an ez, hogy a gazdá, mikor magot vásárof, tudja meg, hogy külföldi árut tesz eébe a kereskedő. Nem mindegy ugyanis, hogy hazai-e, vagy külföldi-e az a tmag. A külföldi ugyanis nem biy viharálló, tiflitt a magyar. A külföldi hamarább kifagy, tehát töbKet keli v«tm belőle. A megfestést a határon a belépő ál omáson végzi ei 'a vetőmiagvizsgáló áliomás.A vármegyei gazdasági felügyel5ség most minden községben fddoboltatja a külföldi mag tuljdonságait, hogy a gazdát a vételnél csalódás ne érje. A nyírbátori kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságtól. 374—1933. Tk. szám. Árverési hirdetmény? Kivonat. Kovács Józsei telekkönyvi'tulajdonos kérelmére indított önkéntes árverési'ügyben a telekkony\ihfa,tóság PolacSek Fülöp és fia nyírbátori "bej. cég utóajánlata következtében az 1908. XLI. t.-c. 27. §-a érteimében ujabb árverést rendel ei, a nyírbátori kir. járásbíróság területén lévő s Nyírbátor községben fekvő s a nyírbátori "1670. s

z. tkvi 'betétben A. I. 4—8. sor-, 1366—2. 1367—2. 1309—2. 1371 —2. hrsz. alatt felvett s Kovács József nevén 4fló egyketted házas belsőségre 2100 P utóajánlati becsértékben. A telekkönyvi hatóság a

z árverésnek a te

rekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében megtartására 1933. ev február hó 27. napjának délelőtt 9 őráját tüzi'ki és az árverési'feltételeket a következőképen állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási "árnál a'acSonvabb áron eladni nem *éhet. Az utóajánlat akkor is kötelező, ha az ajánlattevő az árverésnél meg nem jelent. Ha a

z árverésen az utóajánlatnál nagyobb ígéretet nem tesznek, az ingatlant az ajánlattevő á'tai megvettnek kell tekinteni. Az ujabb árverés költségét a vevő az ígért vételáron felül köteles fizetni. (1908 XLI. t.-c. 27. §a.) 2. Az árverelm" szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 Százalékát készpénzben, v^gy az 1881. LX- t.-c. 42. §-ában meg^ határozott óv-adékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni vagy a bánatpénznek előlegesen bírói letétbe helyezéséről 'kiáltott letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési 'feltételeket aláírni. Nyírbátor, 1933 január 18-án. Dr. Székely, sk. lar. járásbiró. A 'kiadmány hiteléül: Vozáry, len*, jb. irodasegédtiszt. loo-1 ELEGÁNS LEVÉLPAPÍR AZ u JSA6B0LTBAN A nyíregyházi kir. járáslaróság, mint telekkönyvi! hatóságtól. Tk. Í8772—1932. Szám. « Árverési "hirdetmény!" kivonat. Kovács lErzSébet és dr. Tesifc Tibor végre hajtatónak Kósa János végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyv hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881- LX. t.-c. 144, 146. és 147. §-ok értelmében elrendeli a végrehajtási * árverést 1500 P tőkekövetelés, ennek 1.931. évi "január hó 1 napjától járó 5, százaiéka kamata, továbbá az 1931 május 6-tói 1931 december 5-1g előzetes havi "részietekben lejírt havi 6 P, továbbá 1931 deeember 6-tól 1932 május 5-ig előzetes havi részletekben lejárt havi*i8 P. összesen 132 pengő gyermektartásdíj tőke, ennek mindenkon esedékességétől járó havi 6 Százalék kamata^ 171 p. eddig megáHapitota per- és végrehajtási és a

z árverése kérvényért ezuttaf megállapított 31 P 80 fillér költség behajtása végett, a nyíregyházi kir. járásbíróság területén levő Nyíregyháza városban fekvő s a nyíregyházi 4405. számú teleRkönyvi betétben A. II. 1—2 sor-, 15336., 15337. hrsz. 2 hold 872 négyszögöl Szántó a Halmod bokorbban ingatlannak a Kór* sa Jánost ilietó egynegyed részére 557 P kikiáltási árban, de a 3259—, 1917. tk. sz. végzéssel özv. Kósa Istvánné BánSzki Ilona ja

vára bekebelezett özvegyi jog sérelme nélkül. A III. i—2. sor-, 15340, 15341hrsz. 2 hold 826 négyszögöl szán-i tó a Halmos-bokorban ingatlannak a Kósa Jánost illető egynegyed részére 518 P kikiáltási árban, de a 3259—1917. tk. sz. végzéssel özv. Kósa istvánné BánSzki "Iíona javára bekebelezett özvegyi jog sérelme nélkül. A nyíregyházi 7706. számú telekkönyvi betétben A. I. 1—2. sor-, 15342, 15343. hrsz. szántó a Haimos-bokorban ingatlannak a Kósa Jánost illető egynegyed részére 573 P kikiáltási árban, de: a 3259— 1917. tk. sz. végzéssel özv. Kósa Istvánné BánSzki "Ilona javána bekebelezett özvegyi jog sérelme nélkül. A telekkönyvi hatóság az árvarésnek a kir. Járásbíróság hivatalos helyiségében (Bocskai u. 2. s

z. 2o. ajtó) megtartására 1933. é

Vi február hö 21. napfána® délelőtt 9 órája* tűzi' ki és az árverési "feltételeket az 1881. LX. t.-c. 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron éladni hem lehet. (1908. XLI. t.-c. 26. §.} 2. Az árverelm szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 Százalékát készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal 'számított, óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni' vagy a bánatpénznek előlegesen bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az. árverési feltételeket aláírni. Nyíregyháza, 1932. évi októbejj hó 11. napján. Dr. Nagy, sk. ömkf. titkár.. A kiadmány hiteléül: Benedek, kiadó. 502-1