Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 26-47. szám)

1933-02-05 / 29. szám

196'3. tibruár 5. JSfVÍKVIDÉlC A Budapesti Ügyvédi Kamara titkárának előadása Nyíregyházán Mit csináljunk? I. Dr. Murányi László a nyiregy­;há?i Ügyvédi'Kamara elnöke meg­választásakor székfoglaló beszédé­ben' Ígéretet tett és prograinmjába vette az ügyvédség szellemi színvo­nalának emelése céljából havonkén­ti ügyvédi összejövetelek tartását. Ezen 'havonkénti összejövetelek meg is tartamiak, amely összejöve­teleken a jog különböző ágazatai­ból az egyes felkért ügyvédek elő­adásokat tartanak. Januári 28-án tartotta a helybeli ügyvédség már negyedik; í'\en összejövetelét, amely előadásra sikerült megnyerni elő­adóul dr Szegő Ferenc budapesti ügyvédet, aki egyúttal a budapesti, Ügyvédi Kamarának titkára is. Ezen előadó választotta előadásá­nak dinéül a cikk elején olvasható •kérdést. , , Előadó mindenekelőtt vazoita az •ügyvédség mai szomorú, nehéz helyzetét. Ezekért az állapotokért elsősorban magát az ügyvédséget •okolta. Okolta elsősorban azért, mert az ügyvéd, aki képes ügyfele érdekébem a végsőkig harcolna es qz Összes perorvoslatokat kimeríte­ni, hogy ügyfele érdekeit diadalra vigye, ugyanakkor amikor saját sorsának 'intézéséről, vagy jobbra­forditásáról volna szó, a legna­gyobb nemtörődömséget és kózö­nyösséget \anu slt} a. 'Például hivatkozik e tekintetben a bírákra és az ügyészekre, akik mindjárt országos értekezletet hív­tak össze, amikor fizetésüket le­szállították és igyekeztek sérelmei­ket feltárni és az ebből előállható 'károkra az igazságügyi kormámy fi­gyelmét felhívni. Az előadó javaslatokat vetett fö' a végszükségbein levő ügyvédség megsegítésére. Szükséges volna az ügyvédség két aiagy intézményének, és pedig az Országos Ügyvédi Nyugdíjintézet­nek, valamint az Ügyvédi OtthoD Egyesület kereteinek kibővítésé ' és felvirágoztatása. A Nyugdíjintézet nem tudja be­tölteni azt a hivatását még jelenleg, amire hivatva volna. Ennek oka az, hogy 13 millió korona békebeli betétjét' a háború és az azt követő infláció folyamán elveszítette és az a járadék, amit ma az elhunyt ügy­véd özvegyeinek juttat oly csekély hogy abból az özvegy megélni nem tud. Az államkincstárnak kellene ezt az intézményt évenkénti jutta­tással támogatni. Az Országos Ügyvéd-Otthon In­tézmény már jobban prosperál. A másik nagy feladata volna az ügyvédségnek, az elvesztett munka­alkalmak visszaszerzése, amelyet a kontárok és hozzá -nem értők el­oroztak tőle. Ezenfelül szükséges volna az ujabb időben annyira leértékelt és lebecsült ügyvédi munkának az ér­tékét és becsületét a régi békebeli nivöra felemelni. A régi ügyvédi tisztelet és becsü­let visszaszerzése érdekében aján­latos volna a fegyelmi bíráskodás megszigorítása, viszont ezzel szem­ben az ügyvéd ellen használt alap­talan feljelentőkkel szemben al eg­szigorubb és legkérlelhetetleinebb retorsio. Nagy sérelme az ügyvédi karnak a peres illeték viselése. Ezután az előadó egy kényes kér­dést pendített meg éspedig az ügy­védség egy kis része által ujabban erősen propagált ügyvédi numerus clausus kérdését. Termés?etesen az­zal kezdte ezt a témát, hogy Juhász Andor a m. kir. Kúria elnöke is évadnyitó beszédében, említést tett erről a kérdésről is és kiemelte, hogy a további ügyvédi infláció meggátlásának a kérdését napi­rendre kellene tűzni. Statisztikai adatokat hozott fel az ügyvédi' zártlétszám be­vezetéséinek a szükségessége mellett és pedig azt, hogy Budapesten legalább 20 millió ügynek kellene lennie, hogy a Budapesten bejegy­zett 3400 ügyvéd abb»')l a legszeré­nyebben meg tudjon élni. Ezek az adatok szükségessé te­szik a mai rendkívüli időkben a zártlétszám bevezetését, sőt még a meglévő létszámnak az apasztá­sát is. Nem szabad — úgymond — ezt a kérdést a liberalizmus, vagy a reakció szempontjából vizsgálni. hainem abból kell kiindulni., hogy külföldöm ís vannak a felvételnél bizonyos korlátozások és hogy na­gyon sok más testület és intézmény is válogat a tagok felvételénél, ét mindenkit nem bocsátanak be. Ezzel kapcsolatosan hangsúlyoz­ta, hogy az ügyvédi összeférhetet­lenség kérdését is szabályozni kex­lene. í A numerus clausus kérdésében az az álláspontja, hogy sem vallási, sem más szempontok nem jöhetnek figye!«mbe t hanem a felvétel alap­ja és feltétele egyedül csak az er­kölcsi megbízhatóság lehet. Végül összefogásra hivt a fel íu ügyvédséget, ugy az áltála propa­gált, mint a mások által már felve­tett indítványok valóra váltása ér­dekében. (Folyt. köv.J Megadóztatják a juhász­kutyákat A iöldmivelésügyi miniszter most kiadott rendeletével élet beléptétté az állategészségügyről szóló 1928. évi XIX. törvényt. A végrehajtási uta­sítás rendkívül terjedelmes, mi­után a törvény is egészen uj ala­pokra fekteti az állategészségügyi intézkedéseket. A rendelet szerint a törvény áp­rilis i-én kezdődő hatállyal lép életbe. A Hivatalos Lap külön, mellékletként közli a törvény vég­rehajtási utasítása tárgyban ki­adót' miniszteri Rendeletet, amely inem kevesebb, mint 180 nyoma­tod oldalt tesz ki. Ezt a vaskos rendeletet megküldötték a törvény­hatóságoknak, a községeknek, to­vábbá valamenlnyi állategészség­ügyi hatóságoknak és helyhatósági állatorvosinak azzal a megjegyzés­sel, hogy a törvény állategészség­ügyi igazgatásunkat általában, de különöse a fertőző állatbetegségek elfojtására vonatkozó részében Sok tekintetben uj alapokra helyezi ís ekkétpt nagyon fontos gazdasá­gi érdeket érint. Nevezetes az a megállapítása rendeletnek, hogy a háziállatoknak gépkocsin történő szállítását ugyan­olyan állategészségügyi rendszabá­lyok betartásához köti, mint a vas­úton vagy hajón történő állatszál­lításokat. Bevezeti a törvény az általános ebadókötelezettséget. Minden kutya után adó' kell fizetni. Az ebadó a házőrző és pásztorkutyák utáin iv>m lehet egy pengőnél aiacsonya"bb és 2 pengőnél magasabb, egyéb ku­tyák után pedig nem leliet 5 pengő­nél alacsonyabb. Az ebadóbó- be­folyó jövedelem a törvényhatósá­got illeti, de a/t csak állategészség­ügyi, vagy állattenyésztési doíogi kiadások fedezésére szabad fordí­tani . A külföldi lóhere- és lncerna­magot meg kell festeni Nem uj rendelet az, hogy a kül­földön vett lóhere és íucernamagot meg keli festeni. "Eddig pirosra, toost pedig zöídre festik a külföldi Imagot. Azért v-an ez, hogy a gazdá, mikor magot vásárof, tudja meg, hogy külföldi árut tesz eébe a ke­reskedő. Nem mindegy ugyanis, hogy hazai-e, vagy külföldi-e az a tmag. A külföldi ugyanis nem biy viharálló, tiflitt a magyar. A kül­földi hamarább kifagy, tehát töb­Ket keli v«tm belőle. A megfestést a határon a belépő ál omáson vég­zi ei 'a vetőmiagvizsgáló áliomás.­A vármegyei gazdasági felügyel5­ség most minden községben fddo­boltatja a külföldi mag tuljdon­ságait, hogy a gazdát a vételnél csalódás ne érje. A nyírbátori kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságtól. 374—1933. Tk. szám. Árverési hirdetmény? Kivonat. Kovács Józsei telekkönyvi'tulaj­donos kérelmére indított önkéntes árverési'ügyben a telekkony\ihfa,tó­ság PolacSek Fülöp és fia nyír­bátori "bej. cég utóajánlata követ­keztében az 1908. XLI. t.-c. 27. §-a érteimében ujabb árverést ren­del ei, a nyírbátori kir. járásbíróság te­rületén lévő s Nyírbátor községben fekvő s a nyírbátori "1670. s z. tkvi 'betétben A. I. 4—8. sor-, 1366—2. 1367—2. 1309—2. 1371 —2. hrsz. alatt felvett s Kovács József nevén 4fló egyketted házas belsőségre 2100 P utóajánlati becs­értékben. A telekkönyvi hatóság a z árve­résnek a te rekkönyvi hatóság hiva­talos helyiségében megtartására 1933. ev február hó 27. napjának délelőtt 9 őráját tüzi'ki és az árverési'feltételeket a következőképen állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási "árnál a'acSonvabb áron eladni nem *éhet. Az utóajánlat akkor is kötelező, ha az ajánlat­tevő az árverésnél meg nem jelent. Ha a z árverésen az utóajánlatnál nagyobb ígéretet nem tesznek, az ingatlant az ajánlattevő á'tai meg­vettnek kell tekinteni. Az ujabb árverés költségét a vevő az ígért vételáron felül köteles fizetni. (1908 XLI. t.-c. 27. §a.) 2. Az árverelm" szándékozók kö­telesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 Százalékát készpénzben, v^gy az 1881. LX- t.-c. 42. §-ában meg^ határozott óv-adékképes értékpapi­rosban a kiküldöttnél letenni vagy a bánatpénznek előlegesen bírói le­tétbe helyezéséről 'kiáltott letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési 'feltételeket aláírni. Nyírbátor, 1933 január 18-án. Dr. Székely, sk. lar. járásbiró. A 'kiadmány hiteléül: Vozáry, len*, jb. irodasegédtiszt. loo-1 ELEGÁNS LEVÉLPAPÍR AZ u JSA6B0LTBAN A nyíregyházi kir. járáslaróság, mint telekkönyvi! hatóságtól. Tk. Í8772—1932. Szám. « Árverési "hirdetmény!" kivonat. Kovács lErzSébet és dr. Tesifc Tibor végre hajtatónak Kósa János végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyv hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881- LX. t.-c. 144, 146. és 147. §-ok értelmében elrendeli a végrehajtási * árverést 1500 P tőkekövetelés, ennek 1.931. évi "január hó 1 napjától járó 5, százaiéka kamata, továbbá az 1931 május 6-tói 1931 december 5-1g előzetes havi "részietekben lejírt havi 6 P, továbbá 1931 deeem­ber 6-tól 1932 május 5-ig előzetes havi részletekben lejárt havi*i8 P. összesen 132 pengő gyermektar­tásdíj tőke, ennek mindenkon ese­dékességétől járó havi 6 Százalék kamata^ 171 p. eddig megáHapitota per- és végrehajtási és a z árverése kérvényért ezuttaf megállapított 31 P 80 fillér költség behajtása vé­gett, a nyíregyházi kir. járásbíróság területén levő Nyíregyháza város­ban fekvő s a nyíregyházi 4405. számú teleRkönyvi betétben A. II. 1—2 sor-, 15336., 15337. hrsz. 2 hold 872 négyszögöl Szántó a Hal­mod bokorbban ingatlannak a Kór* sa Jánost ilietó egynegyed részére 557 P kikiáltási árban, de a 3259—, 1917. tk. sz. végzéssel özv. Kósa Istvánné BánSzki Ilona ja vára be­kebelezett özvegyi jog sérelme nél­kül. A III. i—2. sor-, 15340, 15341­hrsz. 2 hold 826 négyszögöl szán-i tó a Halmos-bokorban ingatlannak a Kósa Jánost illető egynegyed ré­szére 518 P kikiáltási árban, de a 3259—1917. tk. sz. végzéssel özv. Kósa istvánné BánSzki "Iíona javá­ra bekebelezett özvegyi jog sérelme nélkül. A nyíregyházi 7706. számú telek­könyvi betétben A. I. 1—2. sor-, 15342, 15343. hrsz. szántó a Hai­mos-bokorban ingatlannak a Kósa Jánost illető egynegyed részére 573 P kikiáltási árban, de: a 3259— 1917. tk. sz. végzéssel özv. Kósa Istvánné BánSzki "Ilona javána be­kebelezett özvegyi jog sérelme nélkül. A telekkönyvi hatóság az árva­résnek a kir. Járásbíróság hivatalos helyiségében (Bocskai u. 2. s z. 2o. ajtó) megtartására 1933. é Vi február hö 21. napfána® délelőtt 9 órája* tűzi' ki és az árverési "feltételeket az 1881. LX. t.-c. 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár kétharmadánál ala­csonyabb áron éladni hem lehet. (1908. XLI. t.-c. 26. §.} 2. Az árverelm szándékozók kö­telesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 Százalékát készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-c. 42. §-ában meg­határozott árfolyammal 'számított, óvadékképes értékpapirosban a ki­küldöttnél letenni' vagy a bánat­pénznek előlegesen bírói letétbe he­lyezéséről kiállított letéti elismer­vényt a kiküldöttnek átadni és az. árverési feltételeket aláírni. Nyíregyháza, 1932. évi októbejj hó 11. napján. Dr. Nagy, sk. ömkf. titkár.. A kiadmány hiteléül: Benedek, kiadó. 502-1

Next

/
Thumbnails
Contents