Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 26-47. szám)
1933-02-23 / 44. szám
I 1933. február 23. JNlfÍRYIDÉK. Városmérés, községfejleszfés Irta: Szesztay Sándor 1. Városaink fejlődését városépítési eiőrnunkálatok készítése és fokozatos végrehajtása utján irányítani kell. A városépítés előmunkálatai álljanak. városmérésből, vagyis részletes vízszintes és magassági fe'mérésbői és térképezésből. a városszabályozás és a v városfejlesztés általános tervének elké szitéséhez szükséges programúiból, vároStervbőí, vagyis általános é s részletes-, vízszintes gs magassági \ arosszabályozási é s városfejlesz. tési tervből, végüí a felsorolt munkarészekre szene en támaszkodó építésügy Szabályrendeletből. Az 1902. évben megtartott II. Magyar Ors zágo s Technikus Kongresszus és az 1909. évben megtartott Magyar Városok Kongresszusa »A városmérés módsz.eie és Szabályai. illetve »A városépítés előmunkálatai: cimü emlékirataival felhívta az illetékes tényezők figye^nét a városépítés előmunkálataiba:; fontosságára. A Magyar Vidéki Városok Kulturáis Szövetsége és a Vár 0si 'Mérnökök Országos Szövetsége által »A városépítés idősze: ü kérdései: címen az. 1931. évben közreadott tanulmány és dr U'-Uier Ferencnek a székesfőváros íej.es ztéM programmj 3 ügyében az 1932. évben közieadott tanulmánya ujabban ísrnét részletesen foglalkozott ezekkei a kérdésekkel. Hazánk több vidéki városa már elkészítette városépítési előmunkálatát s a folyó évben székesfővárosunk is hozzáfogott az e munká'atok első részét képező uj városméréshez. E munká.atok szükségeséének tudata indította bizonyára Pestvár. megyét is arra .hogy az uj "házhely osztási szabályiendelet tervezeté'- ' elkészítette. A városépítéssel kapc-'ola'oskérdéseket különböző törvényeink érintik. Ezek a kisajátításról szóló 1881. évi'XLI, az ezt egyes részeiben módosító 1913. évi'XXIX., a székesfőv áiosia és azon belől előbb a közmunka tanácsra-. m ajd egyes sugárutak {legújabban az uj Dunahidak) költségeinek ledezéére-, valamint a székesfőváros fejlesztésére vonatkozó 1870. évi X- és XL. a z 1871. évi XLII., s vég-ül az 1908. évi XLVI1I. számú törvények. Ezeket kiegészítik és teljessé tes zik az árvíz" által elpusztított Szeged város terü'eíére vonatkozó kisajátítási jogot s zabá!yozó 1879. évi "XIX., majd a tűzvész által elpusztított Gyöngyös város újjáépítésére és lendezésére vonatkozó 1918. évi XXIII. Számú törvények, végül a legutóbbi törvény végrehajtását szabályozó 1918. évi5191 —M. E. számú kormányrendelet. E törvényes rendelkezéseknek a z a hiányossága, hogy nem terjeszkednek ki a z összes városokra s *gy haza.'Városaink túlnyomó része néikülözi mmd a városépité-l előmunkálatok eíkészi é éhe szükséges anyagi eszközök biztosítását megkönnyítő törvényes intézkedéseket, majd pedig a városfejlesztés tervének megvalósítását előmozdító technikai íeln tőségeket. Nagyobb vá.osaínknak feltétlenül szüksége van arra^ hogy az 1918. évi XXIII. tc.-ben és az 5191 — M. E. sz. kormányrendelet ben biztosított betterment. vagyis telekérték emelkedési járulék a kaim azásái ak joga Teájuk is k^erjesztessék. \'áro caink jövedelmi forrásait egyéb célok annyira igénybeveszík. hogy azokból .e id-zermt nem jut a városépítés annyi aszükséges előmunkálataira. így elsősorban a betterment lehetné hivattva a Városépítési" , előmunkálatok beszerzésével és végrehajtásával járó költségek fedezésére. Szükséges továbbá, hogy nagyobb városaink a már említeti 1918. évi XXIII tc-ben és 5191 — M. E. s z > kormányrendeletben biztosított hatósági' telekrendezcs, vagyis városi 'tagosítás, illetve »Umiegung« jogát Szintén gyakorolhassák. E jog hiánya ugyanis oda vezet, hogy minden egyes esetben a felosztásra kerülő telek önmagában oldja meg — és másként meg se i n oldhatja házhelyosztásr tervét. Az ilyen házhelyosztásoknak semmifélé szerves közössége nincsen sem egymással sem pedig a "szomszédos területrészekkel". A hatósági' telekrendezés jogának gyakorlásává, biztosítható az, hogy az egyes telekfelosztások a városépítés gondosan előkészített, előmunkálataival' szerves összhangzásba jutnak. A betterment és a hatósági "teíekrendezés 'alkalmazására vonatkozó jog hiányában a városalakulás irányítása a legtöbb esetben kiesett a város vezetőségének kezéből. (Folyt. köv.) Yárosi Mozgóképszínház Ma, izerdán Mérsékelten felemelt helyárakkal Minden idők leghatalmasabb és legművészibb hangos filmje A¥E CAESAR (A KERESZT JEGYÉBEN ) Jön! Ember, vagy szörnyeteg Jön ! Előadások hétköznap ^5,7, '/«10 árakor. Hely árak: Páholyalés 1.20, z»ö lye 1.10, láadásszék 90, 1. be!y 70, erkély I. sor 1 P, erkély 11-I1 L sor 70 f, II emilelí 2á ts^ék 50 r, II, emeleti ülőhely íO fnlér. PV A vasárrapi el»6 előadás tetdís hely.rakkal. Gyümölcskolőniák Irta: DEM ETEK BÉLA. Vmar Megalakítás. Sajtóhiba. Legutóbbi közleményünkből néhány szó kimaradt, s ezzel a mondat értethete'lenné vált, Helvesen így hangzik: »Bármely inségmunka csak dig nyújt munkaalkalmat, amíg elkészül (útépítés, házépítés, csatornázás stb.), azután a munkások szelnek lesznek reszt v-z. Oyümolcsko. léniák létesítésével ('enben HV egész életre (sőt azon tul is> a családok ezreinek, később százezreinek biztosítunk állandó mtfikát es állandó megélhetést - egy tiller áldozat nélküi-« (A dült betűvel szedett rész kimaradt.) ; \ Qyümölcskolóniák i ervét először 1928. november hó 18-an tartott kertészeti kongresszuson ismertettem. Akkor azt javasoltam, hogy a kolonisatio vég re ha pasára ajPr k.nassék egy Gyümök^elepitó Készvénytársaság. Ez a megoldási forma ma nem felelne meg a célnak. Nem felelne meg v mert a kolomíálással , . ,. 1. _ szociális szükségletek 1= ktelégitendők, ,, . 2 export célok is megvalr.sttandók, , . , 3. altruísztikus elbiuras is t>i/tosiiandó, és főként mert 4. - - a helyzet azonnali cselekvést követel- , , Éppen ezért nem felelne meg a célnak a mai bürokratikus al ami apparátus semA kormánybiztosi megbízatás ellenben mint pl. a szegedi árviz.veszede.'em alkalmával — gyors, eredményes, olcsóÜzletmenet. A kolonizáló vállalat önmaga nem termei, hanem csak téhpjt, s a betelepített kész gyümölcsfarmokat a'jé e ítkezőkr.ekparcellánként e ad ja. A telepítés sikere érdekében minden kolónián a következő üzemeket létesíti: Hitelszövetkezet. Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Baromfi tápszer üzem. Központi szeszfőzde. Mezei vasut. Autóbusz vállalat. Bérszántó vállalat. Ládagyár. Adminisztráció. A kolónia területi felosztását egy földmérnök, az épitkezés vezetését egy építészmérnök látja el. A két mérnök meghizatá sa csak az átadásig tart. de ha az egyik ko'óniát bevégezték v átmennek a másikra. A szakmabei vezetést kint a kolóniákon 1 kertészeti felügyelő, 1 kertészeti intéző, 1 állattenyésztési felügye'ő, 1 baromfitenyészlési felügyelő, a fogyasztási szöv. és ipari üzemek vezetését 1 kereskedelmi igazgató látja eL Mindegyikhez be van osztva egy segédtiszt. Ezt a tizennégy embert a földmivelésügyi miniszter nevezi Cc: s a í jt 1ií i czteíiujn vezető tisztvi e:ői közül kinevezett kormánybiztos rendelkezése alá osztja bt'. A központija a kormánybiztos mellé csupán egy titkár van beosztva. Fedezet. A telepesektől általában a vételár j 250/0-áhak készpénzben való lefizetése kívántatik meg, s 7500 volna amortizációs kölcsön, melynek fo- j lyósitását ese leg a Társadalombiztosító is eszközölhetné. De erre a célra külföldi kölcsönt is leTyt lesz kapni. Banki szempontból 2 5 0 0 kicsiny fedezet ugyan, de tekintve a céh és ismerve a magyar nép földszereteté: és a földhöz való szívós ra- j gas zkodását v tekintve azt, hogy a föld népe nem értékeli a maga munkáját, s nem számít kamatot a saját tőkéje után, hanem csak dolgozik és dolgozik — napi 18 órán át , s figyelembe véve u parcellák évről-évre vaLó ár emelkedéséét : 250/0 fedezet elegendő lesz. Ez az összeg különben is nem annyira kölcsön fedezet, mint inkább kaució szerepét van hivatva letölteni arra, hogy a telepes komolyan fog a reáhizottakkal muri kálkodni. Ha a munkálkodás komolyan folvik, a telep önmagát fizeti 'ki. Erre va'ó tekintettel az G/g holdas és 5 holdas parcellákba behelyezhető a telepes 250/n-nál kisebb fedezet nyújtása mellett is, a másik két ripus azonban legyen tőke erős. A fizetendő kamat maximum 5°o lehet. (Folyt, köv.) — 1 • T A vitaminokról általában Irta: Ambrózy Géza A vitamin szó egyike azoknak a legutolsó század által kitermelt szavaknak, amelyet mindenki ismer és használ, nem törődve azzal, hogy milyen fogalom rejlik e szó mögött. — A kereskedő portékáját mint vitamindús táplálékot ajánlja, a konzervgyárak arra épitik reklámjukat, hogy télen ,vitamindús"zöld főzelékeket nyújtanak a nagyközönségnek. Mindezeken tul azonban mindenki tud valamit a vitaminokról, ha nem is sokat. Ez a szó ma hozzátartozik már az intelligenciához : nem is lehet intelligens az, aki még nem hallott, vagy olvasott róluk. Hogy azonban ez nemcsak mint szó legyen eleme közműveltségünknek, hanem mint olyan ,'valami, amiről világos fogalmunk, képünk van, mélyebben kell beletekintenünk a dolgok lényegébe. Egyszóval: Nemcsak azt kell tudnia a müveit embernek, hogy vannak vitaminok, hanem azt is, hogy hol vannak és mik a tulajdonságaik. Mire valók és hasznára vannak-e az emberiségnek. — Ezekre a kérdésekre vajmi kevesen tudnának feleletet adni, mert megelégszünk azzal, amit innen-onnan hallottunk, s ami emlékezetünkben jól és rosszul megmaradt. A vitaminok közül kettőt 1912 ben Funk Kázmér fedezett fel. A felfedezést. nem ugy kell értenünk, hogy ő ezeket előállította volna mibenlétüket. Nem I A legszorosabb kutatások még ma sem derítettek fényt erre a kérdésre. Ő csak azt állapította meg, hogy kell lennie egyes táplálékokban olyan anyagoknak, amelyek a megélhetésre múlhatatlanul szükségesek, s amelyeknek a hiánya betegségeket okoz. Minthogy különböző betegségek léphetnek fel egyoldalú táplálkozás esetén, fel kellett tennie, hogy többféle ilyen vitamin anyag létezik. Ez a felfedezés a kutatók nagy tömegének a figyelmét irányította erre a kérdésre és ma már több mint 2000 tudós foglalkozik vitaminkutatással és 4000-nél több könyv és értekezés számolt be az elért eredményekről, A kutatók egész állatkórházakat rendeznek be galambok, tengeri malacok, nyulakés patkányokból, amelyeket különböző koszion t irtanak és pontosan feljegyzik az állatok egészségi állapotát a kU*
