Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 26-47. szám)

1933-02-22 / 43. szám

JSíIrÍRVIDÉKL 3 Külkereskedelmünk holnapja Az önellátás nemzetközi törekvéseivel szemben, amelyek valóságos (1 rótsövényhálózatokkal zárják ei egymástól még a szomszédos gazdasági területeket is, csak egy külkereskedelmi politika lehetséges. Lépésről-lépésre küzdelmes harcot folvtatni minden talpalattnyi területért. kilesni a még nyitva maradt réseket, villámgyorsan lecsapni a kínálkozó exportlehetőségekre, fokozni az árucsere terjedelmét kereskedelmi megállapodásókkal; adni, hogv kapjunk; napról-roaprfa, sőt óráió-órára valóságos geurilaharcot állandósítani a nagy hadicél; piacok szerzése érdekében!- Nagy szervező munka kell ehhez, és e mellett a gazdasági élet mozgósít ísa, az állami tevékenység egybekapcsolása, az üzletkötés gyakorsa ti szempontjaival, közvetlen kontaktust létesítve a kivitel és behozatal érdekeltjeivel: gazdával, kereskedővel, iparossal. Ezt a célt szolgálja a külkereskedelem egységesítése és összpontosítása a most létesített Külkereskedelmi Hivatalban. A hivatalos Lap szombati száma közli az erre vonatkozó kormányrendelet: (>• A A uj egységes szervezetnek három tagozata van: és pedig maga a Külkereskedelmi Hivatal, amely valójában — neve ellenére — nem egy bürokratikus alakulat, hanem éppen a külkereskedelem gyors lebonyolításának vezérkara. A hivatal működésének anyagát <3? tárgyát a gazdasági minisztériumok kiküldötteiből alakított külkereskedelmi Bizottság fogja előkészíteni. Végül egy, az érdekeltségek és más szakférfiak sorából alakítandó külkereskedelmi Tanács a kormánynak egyes kérdésekben véleményt mond és javaslatokat tesz. A külkereskedelmi egységes szervezet élén a kormánybiztos áll, aki a külkereskedelmet érintő össries ügyekben közvetlenül a minisztertanácsnak tesz jelentést és ettől ka_pja a külkereskedelem irányítására vonatkozó utasításokat. Az egységes külkereskedelmi Szervezet minden bürokratikus huzavona mellőzésévé*, — gyorsan fog intézkedni. A külkereskedelmi politika és adminisztráció >m egységesítésével megszűnik az a káros helyzet, hogy az exportőrnek és importőrnek a hatóságok és intézmények szövevényes Labirintusában kelljen időrabló, fáradságos eligazodást keresnie. Az uj szervezet egymaga fog dönteni az annyira fontossá vált kompenzációs üzletek dolgában is, amelyek hova-tovább legnagyobb kontingensét teszik ki a külkereskedelmi üzletnek. Az uj egységes külkereskedelmi szervezet életrekeltéséyef azonban még korántsem merült ki a külkereskedelem élénkítését céljaó kormányintézkedések sorozata. A gyakorlati élet által megkövetelt egyéb intézkedések is következnek. Így elsősorban szakítunk a kliringszerződések b£ nem vált rendszerével és egymásután mondjuk fel ezeket a megállapodásokat, hogy helyettük más uton-módon biztosítsunk kiutat a magyar exportfeleslegeknek. Kereskedelmi szerződésekkel és egyezményekkel iparkodik a kormány fokozni a

z egészséges árucserét a külföldi piacokkal. Az osztrák kereskedelmi szerződés, amely január i-én lépett életbe, már az első hónapban a kölcsönös kereskedelmi forgalom terjedelmének megnövekedését eredményező. Különösen buzakivitelünk számára tudtunk már az eddigi megállapodásokkal utat törni a szomszédos Ausztriába és Csehországba, és ennek köszönhető az az örvendetes tény, hogy januiu eleje óta a belföldön is emelkedik legfőbb mezőgazdasági termékünk ára. Hat hét alatt a budapesti gabonatőzsdén a magyar buza jegyzése a kész áruban másfél pengő, a határpiacon pedig egy pengő ár^ emelkedést is tudott elérni, és a világparitás fölé emelkedett minden mesterséges intervenció nélkül. E biztató kezdet azért nagyon figyelemreméltó, mert exportálandó búzánk egész mennyisége rövid idő múlva konzum ílódik és akkor a luelföldi áralakulás további javulnának semmi sem áll utjábjan. Kivitelünk fokozásába ezenfelüli igen alkalmasnak bizonyult az a k ölt ségmegté ritéSes. kompenzációsrendszer, amelyet a kormány de. cember havában léptetett életbe és amelynek révén olyan cikkekből is tudunk exportot lebonyolítani, a melyeket eddig nem lehetett kivinnünk. Szerencsésnek bizonyult továbbá a Nemzeti Banknak az a liberális politikája is, hogy mind nagyobb mértékben engedélyez kivitelt a nála. felgyülemlett transzferpénzek rendelkezésre bpcsájtásáv»l és ez uton a jegybank olyan exportvalutákhoz jut ebből a járulékos kivitelből, amelyet egyébként és enélkül kivitelünk nem tudott volna produkálni. A céltudatos és hasznos intézkedések egymásba kapcsolódása és kölcsönhatása végül is megtörte a jeget exportunk előnyére. Rendszeres, szivós, állandó munka fo'yik amelyben a kormány vállvetve dolgozik a gazdasági élettel, a magán gazdaság ügyes, leleményes, tehetséges érdekeltjeivél. E nagy erőfe szitések láttára hiába próbálja a meddő pártpolitikai kritika elhitetni, hogy a kormány nem tett sem mit, hogy gazdasági eredményi nem tud felmutatni. Az eredmény máris abban jelentkezik, hogy külkereskedelmünk holnapja többé nem oly sivár, mint tegnapja volt. Tárosi Mozgóképszínház Kedd, Bzerda W Mérsékelten felemelt helyárakkal Minden Idők leghatalmasabb és legművészibb hangos filmje AVE CAESAR (A KERESZT JEGYÉBEN) Jön ! Ember, vagy szörnyeteg Jön Előadások hétköznap 7, valO úraksr. Helyárak: Páholyülés 120, zsölye l.tO, támlásszék 90, I. hely 70, erkély 1. sor 1 P, e.-kéiy 11-111

. aor 70 f, II emeleti íáitszék 50 í, II, emeleti ülőhely 30 fillér. W* A vasárnapi első előadás rendes hely.rakkal. largócsy Erzsébet tanárnő előadása § Benczúr körben A finn és magyar nép testvéri érzésének egyre több jele mutatkozik a két, egymástól távol fekvő ország gyermekei , között. Ennek a meleg lestvéri érzésnek volt értékes demonstrációja az egyre komolyabb művelődési célokat kitűző Benczur-Kör vasárnapi programja, s a program kimagasló, sok előtanulmányról, alaposságról. másrészt művészi érzékről tanúskodó száma: Margócsy Erzsébet előadása. A rokon finnugor népek között a finnek és észtek kultúrája áll a legmagasabb színvonalon. Ennek ismertetése volt a felolvasó < éljö. Beszélt Finnország sokszázados küzdelméről a svéd és orosz befolyás ellen. Mert az ezer tó (helyesebben 35000 tó) országa e kél hatalmas állam szellemi és politikai befolyásának ellensúlyozás ájbÖhi őili fel erejét^ a mienkhez hasonló testvértelenségben. Majd jellemző képeket, mozaikokat mutatott be a finn nép életéből. Facsusztatás a zuhatagos, tóba torkoló folyóban, a finn fürdőházak, népszokások, öltözködés stb. A finn általános műveltség magas fokát bizonyító adatokat sorolt fel: A 15 éven felüliek között 0.80 százalék az analfabéta. • A finn néplélek hü tükrére, a dalokra tért azután a felolvasó- A finn dalos természet. Minden munkáját dalolva végzi. Ez a dafos néplélek teljes gazdagsággal árad felénk nagy nemzeti eposzukból, a Kalevalából. Gyűjtője Lönnrot Illés 1849-ben, 23000 sorban ad'a ki a véglegesen összeállított, s egyegy hős alakja köré, hármas mondakörten csoportosított gyűjteményt. A három hős: az öreg fejjel születeti Vainamöjnen, az( északi, nehézkes, komor finnek típusa, akit a lányok néni szeretnek és soha ivem kap feleséget, a másik Lemminkáinen a nyugtalan, kalandvágyó finn tipusa, végül Ilmarinen az ügyes, furfangos ezermester, ö csinálja a csodamalmot is, amely minden jó'ét forrása: »Szerkeszté a szampót szépen, l.isztmalmot az egyik szélen, Sómalmot a másodikon, Pénzmalmot a harmadikon.« Ő kapja a malomért az északi lányt feleségül, pedig elnyeréséért r mindhárman versengenek. De a Kalevala leányai nem szívesen mennek férjhez, mert; »Lány ugy van édesapjánál, Mint jó földben a bogyószál. Ura mellett a menyecske Mint a kutya, láncra verve.;< A csodamalmot Ilmarinen odaadja a leányért, de mikor az meghal, társaival visszakapja az értékes ajándékot észak királyasszonyától, akivel emiatt nagy harcok indulnak. Észak asszonya a napot, s holdat is lelopja az égről, s csak nehezen adja vissza, (Utalás a természeti jelenségekre, a hosszú, naptalan éjszakákra/ Vainamöjnen á finii dal megteremtője. ö készítette az ősi hangSzert. a kantelét, egy csuka állkapcsából. Távozásakor »Hárfáját ím hátrahagyta szép zenéjét finn fiakra <« Ez a szép zene ott él a finn nép ajkán. A finn énekesek kettesben énekelnek, egymással szemben ülve, kéz a kézben, ritmikus mozgással kisérve a dallamot. A népdal motívumai a zeneszerzőknek bő forrást nyújtanak. De bő forrás a Kalevala az ősi finnugor vallás a sámánizmus megismerésére is. Varázsigéi, melyekkel minden hős felszereli magát ha nagy útra indul, az ősi saman sszertartás anyagát képezték. Ukhó a főisten, akihez a saman szent réülctbcn elszáll, hogy üzeneteit tolmácsolja népének. Ezek a varázsigék sokáig éltek a finnugor népek ajkán s nyomait népünk babonáiban ma is megtaláljuk. Befejezésül a felolvasó annak a reménynek adott kifejezést, hogy a magyarra csekély stzámban átültetett finn müveik könyvtárainkban idővel meggyarapodnak, s közelebb hozzák hozzánk a testvér nemzet szellemi kincseit. A meleg tónusu, vonzó érdek,-sségü, nagy gonddal, alapossággal készült igen értékes színes - felolvasást a közönség hosszas tapssal köszönte meg. Reméljük, bog)' a felolvasó a mindenkit érdeklő tanulmányt rövidesen nagyobb nyilvánosság előtt is ismerteti. A miisor következő száma a fjtnn zene motívumaiból adott izelitat. Ferenczy Mihály mérnök hegedűn bemutatta a finn himnuszt, majd egy finn egyházi ének, egy népdal 9 egy ballada dallamát játszotta mély átérzéssel és meglepően finom, tökéletes játékkal. Zongorán Margócsy Emma urleány kisérte iigyesm, mindketten Sok tapsot érdemelve. Klc tt Efta néhány ujabb finn költőtől mutatott fye jellegzetesen finn témájú verseket, meleg közvetlenséggel, nagy interpretáló készséggel megérdemelt tapsokat aratva. A miisor utolsó számaként Orszigh Irén tanárnő egy finn népmesét és egy novellát; (Ahó János.Másoknak; olvasott fel saját fordításában. Mindkét fordítás sok fordítói készséget árul el, különösen szép volt a novella, amely már a kiválasztásában is a forditó komoly, elmélyedő le'.ldségé-nőfl tes? tanúságot. A felolvasót a közönség lelkesen megtapsolta. A felolvasó ülés eredménye azt mutatta, hogy a Benczur-Kör irodalmi célkitűzésében helyes uton indult el. A folytatást érdeklődésit várjuk. • /. 1 • -JA len- és Kenderáztató írta : HALÁSZ FERENC oki. gépészmérnök. Folyó év január 15-én kelt érte kezésemre nyilvánított véleményekhez a következőkben közlöm megjegyzéseimet : A törvényileg védeti haltenyésj!tést a csatornák közelében elhelyezett áztatok működése egyáltalában nem befolyásolná károsan; s ezze' nem túlozok. Először ott kezdem, hogy: az áztatok megoldásának van egy sarkalatos tétele: igert-igen kis Invesztált tőke kelljen hozzá, mert ez bizony mint üzem — nem kecsegtet túlzott vállalati jövedelemmel. Mégha valamilyen már meglévő üzem másodlagos alüzemeként képezhető k

I ^z áztató, ugy kellemes mellékjövedelemre íehet szert tenni: különösen ha előmelegített viz áll rendelkezésre. - Az áztató olyan alkalmatosság — mint már kifejtettem — a

mgíy egy s

zénes néprétegekre támaszkodó tömegfogíalkozás egyik páíciális müveíetéhez szükséges. Ez — ha nagy forgalmat fog is lebonyolítani nem szabad, hogy drágítsa túlzottan a háziszövés amugyis sok összetevőre bomlott gyártásmüvektét; inár csak azért sem, mert szociális vonatkozása is van. Már pedig, ha külön