Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-19 / 15. szám

1933. január 19. MÍRYIDÉK. Gazdasági reálpolitika Gömbös Gyu'a miniszterelnök Székesfehérvári 'és veszprémi zászlóbontása alkalmával újból hangoztatta — mint eddigi va'amenynyt megnyi átkozásába.i hogy programimjának súlypontja a gazdasági kérdéseken nugszik. E gazdaságpolitikai programm főirányé vei már ismeretesek. A terme'és, a gazdasági vérkeringés, a forga'om, a fogyasztás megindítása, éénkitése^ lüktetőbbé tétele, ez a 'egfőbb gazdaságpo'ttikai célkitűzése a miniszterelnök. Elgondolásában efső helyen az export fellendítése ált, mert csakis feleslegeink kivitelével tudjuk egyfelől fizetési mérfe£jünket egyensúlyba hozni, másfelől a belföldi árakat a mezőgazdaságra nézve elviselhetővé tenni és a nyomott ví'ágpiaci árakkai Szemben feljavítani. De a mezőgazdaság primátusa mel'ett a kormány gondot akar fordítani az egészsége

s hazat "iparágak előmozdítására is, akként azonban, hogy az — mint Gömbös miniszterelnök többízben és magában a namlzeti munkatervben is kifejtette — ne essék a mezőgazdaság és a fogyasztás rovására. Ilyen érte'emben mondotta Veszprémben, hogy az iparnak magára ked venni' bizonyos áldozatokat és ez á'dozatok sorában nyomban

5 meg is nevezte az ipari vamok Szükséges mérséklését. A vámpo'itikának i:y irányú módo-itását két Szempont teszi szükségessé: először is az, hogy csakis a, kü'fö'd tpar'ái ak nyujfott kedvezmények ellenében számithat a magyar mezőgazdasági kívitei a külső vámfalak! némi leépítésére. Tehát agrárexportunk érdekében ezt az áldozatot a magyar iparnak- magára ken venni. Másodszor pedig azért Szükséges ipari vámok mérsék é-e, mert a magas vámvédc em megdrágította a mezőgazdaság terme ési kö tségeit és általában a fogyasztást, a külföldi ipar versenye pedig a magyar ipart mmd nagyobb erőkifejtés: e fogja ösztönözni. E tekintetben nem hagyható figyelmen kivül, hogy az utóbbi 'évtized folyamán előbb a behozatali 'korátozások, azután pefl'g a magas ipau vámvédelem foly tán egye

s magyar iparágak impozáns módon tudtak kifejlődni és ma már tui vannak a kezdet nehézségem. sőt meg'ehetősen megerősödtek. Ma már nincs is szükségük a csaknem prohíbítiv jelegű Imagas védővámokra, amelyek eddig teljesítették azt a ie adatukat, hogy érvényük tartama atitt gyáriparunk meg tudott erősödni. Most már számos iparnak nincs is szüksége ezekre a nevelő vámokra és bátran hozzáfoghatunk a magas ipari vámtételek imérsék'éséhez, anélkül, hogy attól kehene tartanunk, hogy a magyar ipar, amely ma taár a beiső fogyasztás tutnyo-* mó nagy részét et átni képes, beh:pusztu jon a kü földi hatalmas iparágak gyilkos versenyébe. De a kormány nemcsak a vámpolitika megfe e'.ő revíziójával kívánja utiát egyengetni a magyar agrárkivitelnek és tegyük hozzá a magyar ipari exportnak is, hanem a kivV.enek cé.s

zerü megszervezésével is átütőbbé, piacképesebbé akarja tenni 'kivite ünket és exportlehetőségeknek teremtésé- el óhajtja fej e

szteni és régebbi 's

zinvona á a eme'ni"kivi-elünket. Evégbő' a küiker

eskedi lmet egységes vezetés áá helyezi anélkül, hogy az ál"ami í ányltás az expotüzleti vái'alko;ást és'tevékenységet megnehezítené vagy bénítaná. Sajnos ezt az ál ami i ányitást nem lehet addig te je'en megszüntetni, amíg a mai nemzetközi gazdasági helyzet, a kü önböző ezárkózást törekvés és mindenekre ett a va'ut a védelem szempontja a külkereskedelem telje

s felszabadítását lehetővé nem teszi. A kormány mindazoná tai arra törekszik, hogy a kereskedeíempo'it'ika a gyakorlati üzleti követelmények érvénye ülésének lehetőségét elősegítse és a kü önböző korlátozások . fo':ónként enyh'tessenek. Reális gazdaságpo itika az, ame'ynek ví'ágos célkitűzéseit és eszközeit Gömbös Gyu'a miniszterelnök minden alkalommal körvona'ozza. Minden ka'andos, utópisztikus elképze'éstől távoltartja magát ez a gazdasági programm, mert a gyakorlati lehetőségeket tartja csak s

zem e'őtt. A páitpo'itikai "kutikát ezekre a gyakorlati cé'okra nézve joggal nevezhette a miniszterelnök meddőnek. Mert mindent negálni, mindenben Szálkát ke e

sni, megva'ósithatat'aut követetni, az ország eé ábrándképeket festeni, ezt megteheti az ellenzéki' kritikus. De az aktiv kormányférft c^ak a reá itások ízi árd taaján mozoghat és naprói^apra következetes munkával, gyakorlati cselekedetekkei vezetheti ki nemzetét és országát a világválság okozta Síi yos helyzetből. Ma váltsa meg jegyéi Holnap nézze meg, mert Holnapután már a Két sziv egy dobbanásáról beszél az egész város ! beszél az egész város Hangos operett újdonság, melyben Lilian Harvey, Halmey Tibor, Albach Retty, Ottó Walburg hirdetik az ,,Ufa" nagyságét Premier holnap csütörtökön AZ APOLLORAN Választások után Nyíregyháza képviselőt estü'etének kiegészítése, a po'gá 1 elemek alkotta blokk győzelmével végződött. Erre az eredményre már a választás előtt is bizton lehetett számitari, mert li3z

en a polgároknak egy tömör egységbe csoportosításánál 'látható volt, hogy minden el'enkező megmozdulás, csak gyenge, de te jesen ki'átástalan kísérletezés 'ehet. A választás eredménye Szerint az egységes blokk l'.stájá'a 'e zava-ott a szavazástan résztvett vá'asztókrak kétharmad része, míg az e''enzéki két fiakiiá listáira együtt, egyharmad része^ a 'eszavazottakn^k, adta le szavazatát. Az arány: 67 és 33 száza'ckot mutat. A győze'cmi tehát a polgári o'dalon kétségtelen. A váásztás 'efolyása a legnyugodtabb és mindég panasztói ment vo't. Szavazati jogát mindenki "és minden befolyástói menten gyakorolhatta. A váasztás tehát tiszta volt, amint ez igy is szokott ebben a városban mindig lenri. Ha azonban a választási mozgalmat tekintjük, akkor azt keli "látnunk, hogy amíg az ellenzéki álláspontot képviselők minden erőt kifejtettek és fe vonu'tatták agy a város be sejéten, mint a tárnákon levő párthiveiket, adc'ig az egyéges b'okk részérő' e?t á nagy érdek ödést nem ehetett megtalálni. A po gán eiemek érdeklődése a váasztás iránt nem mutatta a.t a képet, amelyet joggal él keh várni. Ez az érdeklődéshiány nem menthető azzal, hogy amúgy is biztos volt a győze'em, me t minden vá a°z^ór.ak erkö esi kötelessége f

enne vá aSztói jogát gyakorolni, ar á va'ó figye'em nélkül, hogy már előre is biztos egyik, vagy másik párt győze'ime. Maga az a kö: ü mény, hogy az ellenzéki 'teljes felvonu ás e lenére is, a közei 10.500 vá'asztó közül, csak kereken 4400 adta te szavazatát, bizonyítja, hogy nem fekteteti a vá ásztóközönség teljes s

ulyt a váasztásra. A váaSztók 57.9 száza'éka nem vett részt a szavazásban. Ez nincsen jó' és a jövőre ennek meg keü vaUozma. Tessék 'eszavaznr míndenl 1 ek, akinek valamely súlyos ok nem' gátolja a Szavazásban részvételét! A váasztás rész'eteS eredmén>e Szerint 'észavazott az öss

zes szászát ra jogosu'takbó-'a városi pártra: 28.4 száza'ék, a független kisgazdapártra 9 száza'ék, a szocia ista pártra 4.7 száza'ék, míg nemi szavazott; 57.9 száza'ék. Ha azt tekintjük, hogy az el'enzékt p'ártok telje

3 erejüket kiadták a Szavazók feí> onu tatá~á\al, ugy megál apt'tható, hogy az öszSzes szavazásra jogosultaknak 13.7 Száza éka az e lenzéki, míg a 86.3 Száza'éka a városi párt áláspontján áu. Az ellenzék ugyanis, ha rende'kezett volna nagyobb erővei, ugy ezt bizton kifejtette volna. A telje

s biztonsággaf a városi párt álláspontján levők számarányát tekintve, azt a szomoiu tényt keli megállapítani, hogy ezek közül résztvett a vá'asztásban 32.7 száza'ék, míg távol maradt a szavazástói 67.3 száza ék. Ebbel megál'apttbató, hogy amig az el'enzékl pártok Szavazót teljes mértékben ré^zt vesznek a szavazásban, addig a po'gári párton á lóknak a'ig egyharmad része veSzí a fáradságot, hogy a városi képvise őtestü'et mega aknájában részt vegyen, saját ügyeive' törődjék és a'kotmányos jogát gyakoro'ja. Tény az, hogy ha minden városi párti szavazó részt is vett volna a Szavazásban, az eredmény ugyanaz maradt vo'na. De, ha a kerületenkénti e edményeket nézzük, akkor azt látjuk, hogy van o'yan ke-ü'et, ahoi a várost pártiaknak va'anM' e- nagyobb indolen iája, már suiyo;an atba esett volna a végeedmény kia aku á

cában. 'íven vo't az V. ke:ü

!ét. Az efmondottakbó'" nyilvánvaló, I

hogy a polgári elemek szervezkedésénél, nagyobb agi itásra van Szükség. Meg keli" Szervezni a poi; gári gondolkozású vá asztóközönséget! Létr

e keir hozni a ma annyira szükséges egységet a polgári front terén, hogy ez is szervezetten, minden eshetőségre készen és s

aját ügyeinek intézése terén tisztán a saját elhatározása szerint cse.ekedjék. Dr. Bencs Kálmán m. kir. kormány-főtanácsos polgármester Szervező képességére vár ez a fe'adat azért is, mert ő a város vezetője, a polgárságnak efső embere, akt maga is látja, hogy az egységbe tömörüés hiánya, sok bizonytaanságnak kútforrása. A városnak a maga fe adata; megvalósításánál, a polgári elemik egységes akaratának a apján ke l haladnia. Ez ugy lehetséges, ha teljesen kiépített polgári szervezet alakul, amely meliékt

ekintetekre való figyelem nélkül, egyenesen a város fejlődésének ku>'turá is és szociális feladatainak megvalósítását tűzi ki céljául és magát az országos politikától'függetleníti. ( Ezek lennének tanulságai a most ie

zaj ott választásoknak. Hihető, hogy a tanulságok á gyakor atba is átmennek. Racionális dohánytermelés Válasz a Pesti Napló cikkére Ina: pazonyi Elek László. III. f Nagy tévedés tehát azt hinni ési feltété eznv hogy a dohány jövedék nem foglalkozik neki tetsző és megfe e-ő dohánymagvak termelésével, mert mint e őbb emiitettem, nagy Sulyt helyez a magvak kitermelésére és csak kipróbált és minden tekintetben megfe'eiő dohányok magvait osztja ki "a dohánytermelő gazdáknak a dohány

4 leveek termelésére. Más lapra tartozik az, hogy miért marad sok dohány a dohányjövedék raktáiaíban és miért neőri tudta és tudja azokat értékesíteni. Mondják, hogy pár év előtt valami nagyobb üz-'et kínálkozott, hogy 10 évre ^kötötte volna egy küitoidi társaság az ország egész dohánytermését jó áron, sőt adott vo'na íífég 2000 hold többlettermelésére engedélyt és sok millió pengő e'ő'eget 10 év alatt törleszthető köicSonképen. Hát ez nagyon szépen hangzik, és talán vannak is, akik ezt el hiszik, nekem azonban az a szerény véleményem, hogy nagy oka lehetett annak a fináncmiriszternek, aki ezt a Szép és kecsegtető ajánlatot visszautasította, mert hogy ezt ok nélkül nem tette, az csak természetes. Az bizonyos, hogy a vevők általában évrő'-évre igényesebbek és mtnden téren többet és jobbat követeinek, de ta'án lehet a világ gazdasági kii ének is betudni azt, hogy most és ta án az e'őző évben is nehezen helyezheti e. a dohányt. Sajnos ma tgy vagyunk mindennel, amit a gazda termel. Például Szabó csmegye Demecser község vidékén — ahoi • közismerten jó káposzta terem, — a folyó évben 800 vagon káposzta veszett oda azért, mert itthon nem volt kereslete és nem vo't meg a lehetőság arra, hogy mint ezelőtt Bécsbe, vagy cseh megszál'ott területre Szállítsuk. De, hogy a magvar gazdák á'* tai terme t dohány nem olyan rossz és értéktelen, mint ahogy azt Ser

ess cikkében lefesti, á t talán igazo'ja az a tény, hogy azelőtt