Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-17 / 13. szám

& Hfiregynázt ipartestület csak azokat a tanoncokat szabadítja fel, akik !e?eniekötelezettségüknek eleget tesznek Nyíregyháza testnevelésének egy esztendei eredménye A leventeintézmény a gazdasági válság évében is a legszebb siker

c6;re mutathat rá Nyíregyházán. Ennek a hazafias és szociális szellemtől áthatott intézménynek fejlődésérői a következő jelentés ad á talános érdeklődést keltő képet: A városi testnevelés az 1932. évben a múlt évhez viszonyított még su'yosabb gazdasági helyzetben is határozott fellendülést mutat. Ez az örvendetes jelenség főleg dr. Bencs Kálmán korcnányfőtanácsos polgármester, a testnevelési bizottság elnökének tudható be, kt lehetővé tette, hogy Nyíregyházán 1932. évben megvalósult a leventék és po'gán lövészek régi álma, a levente'őtér, melynek építkezése a szűkös anyagi helyzet ellenére annyira ha'adt, hogy bír melléképületei ínég nincsenek készen, de főrésze, a lőpálya, már egész évben használható vo't és oly közkedveltségnek örvendett, hogy a lőtéren már az első évben 10 versenyt bonyo itottak te. "Hogy a leventék íőkiképzésére a íőtérnek milyen fon tossága van, legjobban az eredmény mutatja, mely szerint a vármegyei íőversenyen 1931. évben Nyíregyháza csapata 4-ík, mtg 1962. évben (mór 2-ik fett. 1932-re esik a leventeotthon létesítése is. A város áítai erre a célra adott épület bár határozottan szük a város 3000 leventéje számára, de mégis olyan jelentősége van, melynek legvilágosabb fokmérője az, hogy a csak 1932-ben felállított otthonban eddig az otthon saját erejéből, műkedvelő előadások jövedelméből és Nyíregyháza leventebarát polgárságának adományaiból udvarán tornaszereket állított fel, egy fedett teke pályát létesített, egy kitűnő rádiót szerzett be, több száz kötetes' könyvtára \an, sok társasjátékon kivü' fő eg számos sakk-játékot szerzett be, ( megalakította a leventék sakfcíírét es már eddig' négy ver. senyt rendezett, hetenkint az oktatók fölváltva ismeretterjesztő vetitetképes előadásokat tartanak és így a

z ifjak szellemi és testi továbbfejlődését hathatósan és ugy fejlesztik, hogy a leventéktől végre nemcsak követelünk, hanem végre nyújtunk is nekik valamit A szent estén 100 levente ka

J pott kiadós mdeg kézfogásból álló vacsorát, a földíszített kará

J csonyfa alatt 40 szeretetcsomag, több pár cipő és ruhadarab várt

1 kiosztásra és jutott az arra érdé1 mes legszegényebb leventék bir

J tokába s mindez anélkül, hogy az

1 amúgy is ofy erősen "igénybe vett város támogatását igénybe vettük vo'na. Feltít'enür eíismerésseí keli adózni mindezért a fáradhattJan éss hivatásuk magaslatán áltó feventeoktatóí karnak kik egymás között szolgálati sor. rendet tartva, naponta esténkint saját szabadidejük feláldozásával ar estéket a leventeotthonban töltik, úgy, hogy a leventék kizárólag az ő felügyeletük alatt látogathatják csak az otthont és így efeve ki van zárva, minden néven nevezendő visszaélés, amint hogy egész évben csak egy kifogás alá eső eset nem fordul e'ő. Természete (en. a kventeotthom helysége túlságosan s

zük és céljának teljes mértékben csak akkor fde'ne meg, ha a hadirokkantak máshol történő elhelyezésével az egész épületet a /eventeötthon kaphatna. f Az eíőbb említett két intézmény és azon körü'imény, hogy a nyíregyházi Ipartestüet a leventeügy nemzetne\e:ő missziójától áthatva elhatározta, hogy csak azokat a tanoncokat szabadit), tel, akik 1 e ven te küte lezett s é güknek eleget tesznek, míg az iparosságnál "és kereskedőknél ís mindinkább lábrakapaz a gyakorlat, hogy csak olyan segédeket alkalmaznak, akik felvéte'üknéi igazofnt tudják ievfentekönyvecskéikkel", hogy leventeköte'ezettségüknek eeget tettek, — eredményezték azt, hogy a muíttai szemben b,) százalék hiányzó helyet^ ma ÍJ.) százaiéit ieventeköteiezettségének eleget teivíö iíju van a város területen Az 1932-ben megkezdett uj ellenőrzési mód, mely szerint minden levente levnter.e

r'eaőrzőkönyvvei van ellátva, melyben a foglalkozáson való megjelenését bejegyzik és ame»y ellenőrzés a minden egyes leventéről fölfektetett kartotéksze' ü ellenőrzésből álH, — annyira bevált, hogy 1933-bani ez már minden zökkenő nélkül; vihető keresztül, így mindinkább ei fog maradni a rendőrt "előállítás és órákig tartó visszatartás. Az előirt városi és megyei versenyeken kívül atlétikai és lóverseny az anyagiak szűkös volta miatt nem volt taitható, mindenféle kirándulásról ís ie ke lett mondani, de ; a versenyeken felmutatott eredmények teljes mértékben ( megtelelek a várakozásnak és s

zépen dijaztattak értékes dijakkal, sőt várídordij alapításával a versengésnek uj célt tűztek. A hivatalos versenyeken kivül a íeventeotthon az otthon helyiségében saját asztalán két pingpong-versenyt rendezett szép sikerre

1. ÁpriUs 9. és 10-én az iparos Székház nagytermében zsúfolt házak előtt adta elő az Otthon mükedve'őgárdája a »Leventefiuk« cimü szinimüvet, melyhez Szohor Pál városi főjegyző és Péter Károly íőgimn. tanár mondottak p 1*0lógót. Az előadás az erkölcsi sikeren kivü' "jelentős anyagi sikerre' végződött. Közreműködött az egyesület egy a magyar nomádéletből vett tárgyú »Lovas pantomimben«, a Frontharcosnapon, hot nemcsak a Íeventeotthon mükedve:őgárdája, de főleg a bravúrosan szereplő lovasleventék arattak megérdemelt sikert ' t Mi i -". I * ' 1 I elsőrendű ugrató és voitigáíó számaikkar. /_«)32-ben a'aku't meg a Levente foőtbali-c-sapat is, mely rövid létezése dacára, máris eredményesen állta meg helyét és szép reményekre jogosít. | A város területén a levehtekíképzés a tóventék tegyeitne es hazahas szeaeme oly javu'ást nijtat, 1933- január 17. mely a

z általánosan hangoztatott gazdasági 'hanyatlást megcsúfolva, határozott fejlődést mutat és az illetékes hatóságok "további támogatása esetén nemcsak a Szűkebb érte embe vett városnak, hanem az egész magyar hazának egy ép testben ép ierkü, hazafias gondokodásu, tetterős^nemes versengésre mindig'kész, győzni akaró és győzni tudó ifjúságot fog

1 nevelni. Panasz a közönség körebői A következő levelet kaptuk; Mélyen tisztek Főszerkesztő ur! Azt akarom megkérdezni, hogy van-e he'ye n—12 éves diákoknak a Bessenyei Kör lyceáUs előadásain? Az én meggyőződésem ugyanis az, hogy limes. Nincs pedig azért, mert ezek az e'őadások egyenesen a felnőttek lelkivilágához vannak adressáiva, azok felcpitettsége bármily egyszerű, világos és szabatos is, magas a kis vitézek x

e kivi'ágához, nem kötheti le érdeklődésüket, s igy áU azután elő az az eléggé el nem Ítélhető helyzet, hogy azok a felnőtt hallgatók, akik luvatalos kötelességüket hagyják ott 1—2 órára, hogy ez

en e'őadások sokszor k'aszSzikus szépségében gyönyörködhessenek, egyszerűen nem hallhatják az előadót a reményteljes kis ifjaknak az előadás keretében felmerült s előttük is érdekes, őket is közelről érintő kérdésben kifejlődött — eszmecseréjétől. Amennyire kellemesen hat szűk csa adi, vagy baráti körben a gyerekek érdeklődése, találó hozzászólása a technikla, tudomány egy-egy vívmányának kérdésében, oiy mértékben kellemetlen ez a hangosan igazolt hozzáértés akkor, amikor m'- felnőttek pi. a tudományok legnagyofbfr templomának papjától, egyetemi 'tanártólakarunk előadást hallgatni. — A gy erekek nern hibásak. Hiszen mi felnőttek is nagyon jó' be vagyunk rendezkedve ahhoz, hogy vélemén) ünket, megfigyeléseinket a propo nyilvánítsuk éiénk szellemi (vagy nyelv?)-készségünktől indíttatva egy könnyebb fajsúlyú előadáson. A hiba ott, abban keresendő, hógy ezek a kis diákok egyáltalán ott vannak az ilyen előadásokon. Tudom én azt nagyon jó', hogy áz ifjúságé a jövő, s így 'kötelességünk szellemi "és testi fejlődésük e'ősegitése, azonban enné. a kérdésnél megállhatunk egy szóra. A francia gyerekek temperamentuma, átröökiött kulturáltsága eiejét veszi a »mindent a gyermekért«' elv ervényrejut tatásánál holmi nem kívánatos hibák életi eke'ésének, de nagy kérdés az, fiogy a mi jó magyar vérmérsékletünk. ősi harciaskodó^ dó tuiajdonságaink mellett az olt nagyon kívánatos öntudat helyett, nem-e gőgös büszkélkedés, tapintatlanság, szerénytelenség fejlődik ki az ifjúságban az által, hogy egy-egy alkaömmaf a -legjobb helyek, az e'sőség van számukra biztosítva? 1 Nem érzem hivatva magam pedagógia; kérdések megvitatásába bocsátkozni, ezért mondanivalóim; első részére pontot teszek, még pedig azzal, hogy az ifjúság nagyobbfoku ku'turigényei is kielégítést nyerhetnek és nyernek az intézetek keretében rendezett tudományos e'őadások, tudományos fümek, ifjúsági előadások, tanulmányi kirándu'ások, cserkész-jotmíborék s az utóbbi időben ál'andó fejlődés a'att álló iskolai olctatássa' s így (ugy gondolom, nem! vagyok szerénytelen és nem ál tok egyedül kérésemmel) azt a kérelmet vagyok bátor az illetékesek elé terjeszteni, hogy a kisebb diákokat a felnőttek részére rendezett kulturális előadásoktót távolJtaitani, a nagy

to'bb diákokat pjdig megfe'eö szigorú felügyelettel ellátni méltóztassanak. És mos tvan még egy kérdésem, vagy kérésem. A fassiszta O aszország kérdésévei fog'alkozó Xyceális előadás a Városi Színház épü etében tartatott meg. Az e'őadás heye zsúfolásig megtelt s néhányan a földszinten akartunk magunknak állóhelyet biztosítani. Jöttek azonban a fé ügye'őnők s könyörtelenül rendet teremtettek, szigorú szavak Jángpaílosávai űzve kt a t

udás' után szomjúhozó közönséget e paradicsomi helyről a Il-od emeleti' karzat (azt hiszem igy hívják a kakasülőt) magasabb régióiba. A feiügye'őnőik" természetesen csak kötelességüket teljesítették, de taián 'ehetne a kérdést tisztáz. 111. Az intéző körök nem hefyezkedhe'etnének-e ilyen esetben " a »kivétei erősíti a s

zabáiyt» álláspontjára s ne t

ehe

tné-e lehetővé, hogy egy-egy kivéte es alkalommai "a közönség igényeinek megfelelően biztosítsa e helyezkedését. Ezzei az eredménnyel sein esztétikai .sem közbiztonsági hátrányok nem járnának együtt. Mert hapí. esztétikai ag ei nem Ítélhető a Kossuth reálgimnáziuma diszterméíek, a Vármegyeháza poimipás nagy termének s a Korona nagytermének á

u "ohal-ígatósággaH is zsúfolásig- mcgtei'tsége, nem tudom kinek á"ó hallgatósággal is zsufolápi. a Városi Színházban a földSzinti' ruhatár é's a középső székoszíop között jobbról és balróf mondjuk csak 30—30 ál ó hallgató helyezkedik el. ' S ami a közbiztonságot illeti?!? Na! hát itt aztán igazán nem tudom megtalálni a megokoltságot, a logikát. Mert ha' véletlenül veszély fenyegetné a közönséget, nem tudom rmve'" vo'na jobban bebiztosítva a Il-od emelet hallgatóinak a menekülése, mint az utcai kijárattól csak néhány lépésre levő földszinti bejárók közelében elhelyezkedett hallgatóké. S miért nem- foglalhatott a földszinti és e;ső emeleti páholyokban legalább 2—2 hallgatóval több helyet ,még innen is könnyebben lehet menekü'ni (ha már mindenáron menekülni akarunk) mint a Ií od eme'etrő'. ( Mindezeket a kérdéseket azért^ voltam bátor felvetni, mertmégisi nagyon kellemetlen jelenség az, ha nern hallhatja az ember azt az, előadást, amelyen elejétől végig ott van s amelyre én pl. hivatal^ teendőimet otthagyva mentem elj Szíves türelméért há'ás kösz öt net

et mondva a mélyen tiszteit) Főszerkesztő Urnák, vagyok kivá'ó tisztelettel a Egy döfízctőíüK,