Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-15 / 12. szám

1933- január 15. JNÍYÍRYIDÉK. á „Tisztviselői Dalkör" kalikó bálja Kiválasztották a kalikó-anyagot. Rég nem tapasztalt nagy ér­deklődést váltott ki a közönség köréből a „Tisztviselői Dalkör" február 4-í kalikó-bálja. Ugy Nyír­egyháza, mint a vidék intelligen­ciája lázas izgalommal készül a minden eddiginél fényesebbnek ígérkező bálon való részvételre. Különösen nagy az izgalom a höl­gyek között. Vájjon milyen lesz aki­választott kalikó ruha, vájjon a piros pettees, avagy a kék pettyes fog-e jól állni az archoz. A barnák a piros petty, a szőkék a kék pety mellé álltak. E megoszló kíván­ság igen nagy dilemma elé állí­totta a rendezőséget De sikert ezt ís ügyesen megoldani. A rendezőség ugyanis egy hölgybizottságot alakított s fel­kérte a résztvevő hölgyeket, hogy a kereskedőktől beszerzett minták alapján válasszák ki az alkalmas­nak talált ruhaanyagot. Ennek eredménye az lett, hogy a pettyek végleg száműzettek a báli prog­ramról. Mert szebbet találtak, olyan anyagot és olyan mintát, amilyen üzlzti forgalomban ed­dig 'még nem volt, tehát nem el­terjedt. Az anyaga.- selyem, szine: fehér alapon elszórt zöld levelű piros rózsák. A hölgyek megfe= lelő próba ulán megállapították, hogy egyformán illik ugy a szőke, mint a barna árnyalatú archoz. A jelenlevő urak is egyöntetűen ízlésesnek találták és ugy talál­ták, hogy ez a ruha egyformán meg togja nyerni a hölgyek tet­széséi. A kalikó ruha ' az Ungár Lipót cégnél szerezhető be, métere IP 08 fill. be kerül. Mihelyt az anyag a^;gyárból megérkezik (kb. a jövő hét elején) az Ungár-cég kiraka­tában is megtekinthető lesz. A ruhát ki-ki izlése szerint varrat hatja meg. A szin és anyag sok féle kombinációra alkalmas. A legszebben, a legizlésesebben megvarrt ruha tulajdonosát érté­kes ajándékkal fogja meglepni a rendezőség. Mint értesülünk a ruhakérdés megoldása után, mely a vigaimi bizottság egyik legkényesebb és legnehezebb feladata volt, most már a legrövidebb időn belül sor kerül a meghívók szétküldésére is. A további tudnivalókat alka­lomadtán közölni fogjuk. A franciák 52 embert végeztek ki Indokinában Párisból jelentik : A közke­gyelmi javaslat képviselőházi tár gyalása során Moutet képviselő közölte, hogy Indokinában a rend­kívüli bíróságok halálos ítéletei alapján a közelmúltban 52 fiatal benszülöttet végeztek ki és 160-at életfogytiglani kényszermunkára ítéltek — Január li-&n 7 órai kezdet­tel tartja zártkörű önkéntes tánc­tanfolyamát a Koronában Kovács­ne Vermes Liv:a. Beiratkozás na­ponta 5— 7-ig Jósa András-utca.3. szám alatt. 162-3 Egy nyíregyházi huszártiszt legendás hősiessége az orosz harctéren A nyíregyházi huszárezred harc­téri küzde'meiről már több izben megemlékeztünk. A hős huszárok hirét. nevét örök időkre hirdető emlékoszlop leleplezése alkalmá­val, vitéz Dienes Oehm Tivadar tábornok lángoló szavakkal méita'­ta a határokat oroszlánbátorsággal védő hős fiuk érdemét. Azóta a leg­vitézebb tábornok egyike, Oehm Tivadar is a. sirba tért, de huszá­rainak liire, dicsősége halhatatlan. Ezt a halhala lm huszárvirtust ele. veniti most meg egyik olvasónk, amikor sárguló lappéldányt küldött be szerkesztőségünkbe. A lap, a­me]y 1914. őszén jel nt meg, a következőket irja egy nyíregyházi huszártisztrő : »A Munkácson tartózkodó hős tisztikarban van egy alacsony ter­metű^ fürge félénk s,:emü huszárka­pitány, akinek vité' tetteirő legen­dákat beszé nek. I 1— Augusiztus 26-án a padonkai ütkö zetben mint oldalvéd egy ellen­séges lovassszázadot semmisített meg huszonhat huszárral. Ez az üt­közet olyan heves és elkeseredett volt, hogy maga a huszárkapitány is karabélyt ragadott és bámulatos hi­degvérrel, biztos kézzel lőtte ki nyergébő a kozák-kapitányt. Az el­lenség rettentőan heves támadásunk hatása alaU rendetlen futással me­nekült. A kozáktisztnek a huszárka­pitány maga nyújtotta az eső or­vosi segélyt és gondoskodott elszál­lításáról is. Tiszti kardját, mint első hadizsákmányunkat, több elszórt lándzsával együtt ujjongva vettük birtokunkba. Ezze 7 a vakmerő tá­madássa", mint később kiderült, ha­talmas lovassági rohamnak vettük eiejét. Hogy személyes bátorsága mily földöntúli erőt adott nekünk, jellemzi a következő eset ís : Ellenségtől megszá !ott veszélyes területen lovagol:unk óvatosain, de törhetetlen ül előre. Egyszerre el­lenséges megfigyelő állomásra buk­kantunk, amely igen elmésen tizen­négy méter mély kútban vol, nagy agyafúrtsággá elhelyezve. Nyugod­tan bár. de hirte en leereszkedett hégy 'huszárral és az ott lévő, meg- jj lepett orosz katonákkal a helyszűke % és a veszedéiem ellenére is ökölharc- g ra kelt. Kettőt saját maga megölt. | Egyet m e A sebesítve felhozott a hu- a szárok fedezete me'lett. Felhozták a jepő készülékeket és a telefon­állomást is. Egy attak alkalmával — három­Szoros erővel ütköztünk meg, — a kapitány a kozákokat vezető tisztet és négy kozákot lóhátról pisztollyal lelőtte, majd kardot rántva, kettőt kü;döt ta másvilágra. Ebben az at­takban bizonyította be legjobban hidegvérét. Egy kozák-őrmester bő­szen rohant a huszárkapitány felé. aki az e'lenséges dzsida alól ügye­sen kibujt, de a lándzsa átütötte a lobogó mente szárnyát. Mi'nd a ket­ten fogva maradtak, egyik sem tu­dott a másikhoz közeledni, karju­kat sem használhatták. A huszárka­pitány nagy lelki 'nyugalommal csü­törtököt mondott revolverével ugy vágta fejbe a kozák-őrmestert, hogy az menten lefordult lováról, A ka­pitány utána ugrott és a földön borzasztó ökölviadalra került a sor. Már-már ugy látszott, hogy az őr­mester használni tudja inagy erőfe­szítéssel előkotorászott pisztolyát, amikor a végzetes pí lanatban egy Galambos Aladár nevő huszár go­lyót röpite t az őrmester koponyá­jába. Az őrmester lándzsáját a hu­szárkapitány 'magához vette és nem­sokára e harc után mély hódolattal nyújtotta át a trónörökösnek, aki másfé' órán keresztül mindvégig magyar nyelven beszélgetett a le­gendá-hi ü huszár api ánnyai. Egy alkalommal az ellenség vo­natcsapatunkaí támadta meg. Ká­pitányunk, aki évek előtt lovas-pio­nir tiszt volt, leszállt lováról és rö­vid idő alatt az ellenséges golyzá­porhan, rendbe hozta. Egy másik ütközetben, amikor egy erdőbő jutót'-unk ki, gyilkos golyózápor fogadott bennünket. A kis hus árc-=apat visszahőkö't, de a kapitány hirtelen leugro t lováról, rávetette. magát egy föfdhányásra — Na fiuk, a saját testem le­gyen a ti Deckungtok. Ezein át lő­jétek a muszkát. Roppant lelkesítő hatása volt ezeknek a. szavaknak... A huszárkapitány ezelőtt Nyír­egyházán állomásozott, ahol mint e;sőran.;u sportembert, mint jó lo vas és pisztolylövőt ismerték.® Magyar-német légiforgalmi egyezmény Félhivatalosan jelentik: A Ma­gyarország és Németország kö­zötti légiforgalom szabályozására a magyar és német kormány kö­zött delegációk utján Budapesten január 10 én tárgyalások indultak meg Tortnay Géza kereskedelmi államtitkár elnöklésével. A dele­gációk a két ország közti légi­forgalmat szabályozó egyezményt kötettek, amelyet pénteken, ja­nuár 13 án irt alá Fabinyi Tiha­mér kereskedelmi miniszter. Rentábilissá teszi tengeri termését, ha előjegyeztet vetőmagot, mig a készlet tart BLEUER BÉLA szakolyi gazdaságában, Ssját mmesííésü sárga léíogu tengerimet mindenféle talajon kipróbált.m. 30—45 mázsát terem magyar holdanként! Pr<bálja m°g, termelje ezt a tengerit, Nagy öröme lesz benne. — Mazdánként a vető mgot 20 pengőért adom. — nem >ok ec, ha számitásb* v«zi »zt, hogy egy holdba 12 kg,', vetőmag ára 2 P 40 fi lér éj ennek az árnak ellenében 15 mázsa többlet termése lesz. 69I4-? Könyvismertetés • \ Mezőgazdasági üzemtan. Irta: Reichenbach Béla dr. I. rész, 2. kötet. Pátria írod. vállalat, Budapest, IX., Üllői út 25. — Ára 10 pengő. Szerző: Mezőgazdasági Üzem­tan I. rész, 1. kötet cimmel 1930. évben megjelent könyve a mezó'­gazdasági termelés alapkellékeit és azok üzemszervezési vonat­kozásait tárgyalta. Ennek tulaj­donképpen folytatása a most megjelent s a mezőgazdasági üzemszervezéssel általában fog­lalkozó 2. kötet, mely arról szól, hogy a gazdálkodás módjával miként alkalmazkodhat az okszerű üzemszervező és üzemvezető gazda a változó természeti és közgazdasági viszonyokhoz. E cél érdekében az első feje­zetben a belterjességre ható természeti és közgazdasági té­nyezők szerepét és hatását, az okszerű belterjesség ökonomiai határát és helyes arányait ismer­teti a szerző. Ezután rátér a fon iosabb mezőgazdasági üzem­rendszerek ismertetésére, s ezek közül különösen azokat tárgyalja részletesen, amelyeknek hazai viszonyaink közt is nagyobb jelentősége van. A második fejezet a trágyázási rendszereket és a trágyázás gya­korlati alkalmazását tárgyalja, az ujabb üzemtani és trágyázástani elvek figyelembevételével, s az okszerű magyar talajműveles irányelveit közli. A könyv harmadik, egyben legfontosabb fejezete a mező­gazdasági üzemágak megválasz­tásáról szól. A növénytermesztés szervezéséről szóló részben a művelési ágak s termelendő nö­vények megválasztásánál, ará­nyának megállapításánál s a termelendő növények okszerű sorrendjének követendő elveket és eljárásokat tárgyalja. Majd áttér a növényi termékek érté­kesítési ágainak szervezési kér­déseire és itt részletesen tárgyalja az egyes haszonállattartási és gazdasági mellékiparágak meg­választásánál, szervezésénél és vezetésénél mértékadó üzemi szempontokat. A nehéz gazdasági viszonyok m ndenütt fokozott mértékben ráirányítják a gazdák figyelmét a mezőgazdasági üzemtani tudás jelentőségére, ezért időszerű nálunk is e legújabb üzemtani munka megjelenése, melynek nemcsak a tanuló ifjúság, hanem a sok üzemszervezési és üzem­vezetési gonddal küzdő gazda­közönség is bizonyára jó hasz­nát fogja venni Nem filmez, Nem mulattat, hanem annál jobban fűt a Pécsi tojásszén Kohn Jeremiás cégnél, Viz-u 30 Telefon 93. 6903-? Glucb Jenő bútoráruháza Alapítva 1903. Telefon 234. árban, minőségben, választékban vezet. Saját készitményü Kandaláber fouteleH, garnitúrák, rekamiefcr, mattracok, stb. csodaszép kivitelben, meglepő olcsón.

Next

/
Thumbnails
Contents