Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 1-25. szám)
1933-01-12 / 9. szám
Í933- január 12. Mkviüék. A szabad kereskedelem jelszava Nap-nap után o'vassuk és hali juk, hogy a mai gazdasági bajokra orvoslást csak a gazdasági forga'om teljes felszabadítása, vagyis a s zabad kereskedelem hozhat. A gazdasági szabadság e sürgetői ne;n e'-égszenek meg eimé eti és elvi kije entésekkei, hanem gyakorlatilag követelik a teljes kötetlenség és Szabadság azonnali helyreállítását. Ha jóhiszeműen csiná'ják, ugy nem tudják, mit akarnak. Mert hogyan szabadítsuk fe: a, kivitelt, "á behozatalt a devizaforgalmat ugyanakkor, amikor az egész világon nyoma sincs az ilyen szabadságnak és mindenütt kötött devizagazdá kodás, behozatal tita mak állják útját az egyén szabad gazdaság ítevékenységének ? Hogyan Szabadítsuk fei mi a kül kereskede'met, amikor vaiamenynyi szomszédunk áthághatat'an vámfaiakkai, behozatal tilalmakka' -Állja útját a magyar agrártermékek bevitelének? Mit jelenthet a szabad forga om jelszavának megvalósítása itt Magyarországon? Azt hogy ve ünk szemben minden korlát fennáll, mi azonban engedjünk be Szabadon minden portékát. — Önszántunkból megvalósít hat n ánk 1.eliáj ezt az egyetlen szabadságot; a behozatal szabadságát, de semmit sem tehetünk kivitelünk szabadságának magvalósításáért. Egyszerűen azért ném ,mert ez nem tőlünk függ és azok a külső államok, ame.yektői függ, nem hajlandók a magyar behozatalnak kaput nyitni. A külkereskedelem felszabadításáról beszélni tehát tudatos fél evezetése gazdaságilag isko íázaüanoknak. Hiába engednénk be a külföldről az árukat, ha a kül föld nem hajlandó befogadni a magyar cikkeket. Vagy hogyan tegyük Szabaddá egyo'daluan a devlzaforga'mat ?—. Engedjük talán, hogy .pengővalutánkat a Spekuláció kénye-kedve szerint leránthassa? Nézzük ölhetett kezekkel, hogy az a csekély külföldi fizetési eszköz, amink'még van és amit kivite lei'még produkálni lehet, Szabadon kifolyhasson az orszzágbói; hogy a még meglévő csekély tőke kimeneküljön innen vagy idebenn felkutathatván lejtekheiyekbe bújjon el? Ha ez csak privát ügy volna, ha gazdasági "életünk folytonosságához, termelésünk fenntartásához nem voina szükséges a külföldi fizetési eszközök bizonyos ífienynyisége, szóval, ha nem közérdek vohia a fizetési forgalom irányítása, ugy a kötött devizagazdálkodással s zakitam "lehetne. Amikor azonban exportunk elé ezer akadály tornyosul, amikor agrárfeleslegeinknek csakis árucsere aákjában tudunk elhelyezést találni, amikor még ezért az exportért sem kapunk devizát, hanem kénytelenek vagyunk árut cserébe elfogadni és ezt a csereforgalmat is kö csönös e'számo á s utján lebonyolítani, amikor még az a kevés valuta is, amit exportunkért kaphatunk, há romnegyedrészében nem nemes, hanem értékingadozásnak kite tt va'uta, amikor szóval odakinn minden e'őfeltée'e hiányzik a forgatom szabdságának; ugyanakkor mi csmáijuk meg ideben a s zabad kereskedelemnek egy Szigetét a nemzetközileg kötött gazdá'kodás pusztító áradatában? Még jámbor óhajtásnak is egészen kalandos egy ilyen feltevés. ( Miért lovagolják hát Szüntelenül és hangosan a s zabadk»reskedeem vesszőparipáját? Miért ál'itják oda az á'lamot és a kormányt akként, mintha kedvük telnék a gazdasági forgalom, a kereskedelem, az export és import megrehdszabá yozásában. Mintha csak Szabad vá'asztásunkon mufcia az, hogy kötött gazdálkodást avagy szabad kereskedelmet írjunk elő. Mintha az állami beavatkozás £s irányítás a kormányférfiak különös passziója volna. A szabadkereskedelein szajkói árulják ei " végre, hogy piiként 'ehet azt megcsinálni a mai időkben a jelenlegi v'iszonyok között- Amíg ezt meg nem teszik — pedig megtenniök ieheteten r— addig oktalan kívánságuk nem tekinthető komoly gazdasági megfonto ás gyümölcsének, hane^g Ma szerdán Csak nőknek! Asszonyok veszedelme Asszonyok öröme Legközelebbi műsor: Nőgyűlölő Lilian Harvei újdonsága AZ APOLLOBAM pusztán üres po'itikai jeiszócsép" lésnek. Akár harminc sorban, akár háromszáz sorban szajkózzák a szabadkereskede'em jámbor óhajtásátmmsLjrz Siró csecsemőt talált a fagyos télben egy balkányi asszony Valóságos rémregénybe illő jelenetek zajlottak le tegnap a köze.i Nyirbalkány községben egy ártafan kisgyermek körül, akit sem az anyja, sem az apja nem akarták vállalni. 'Egy fiatal 18 éves nyirbalkányi feány nagy nyo-, mórba került és Magda nevű 11 hónapos gyermekét sem tudta eltartani. A 'eány annyira elkeseredett ,hogy elvitte a csecsemőt Sándor István ottani lakoshoz, a gyermek természetes apjához és a bepólyált csecsemőt letette az udvaron a fö-dre és otthagyta az apjának, mi\-ei Sándor István sem elvenni nem akarta, sem pedig a megítélt •'B pengő tartásdíjat nem akarta fiz€ tni. A fö'dönheverő gyermeket nemsokára észrevett? Sándor Eszter, a gazda tes tvére, odaadta Ju :i nevü húgának, aki valósággal -"kidobta a síró csecsemőt az utcára- Az utca földjén heverő kisgyermeket csakhamar felfedezték a gyermekek, később arra ment özv. Kársai Ferencné nevü asszony, aki megkönyörült a csepp jószágon, akit mindenki eldobott magától, elvette a gyermekektől és hazavitte a lakására. A balkányi csendőrőrs megindította az eljárást ugy a kisgyermek anyja, mtnt a gyermek apja "te.len a csecsemő kitevőiéért. Lilian Harvei Jön 1 Mpolloba I Süyes gyakorlati időt kivárnia! az egyes iparágakbeii a mérnököktől ? Szakmásként más és más a gyakorlati idő tartama a mérnököknek iparosokká való átképesitésénél Hírt adtunk már pár nap előtt a kormánynak arró' a rendelettervezetéről, amely a diplomás mérnököknek a kisiparban való élbe yezkedését kívánja lehetővé tenni és amely tervezet most van vé'«ményezés alatt a kereskedelmi és iparkamaráknál. A tervezetben benne foglaltatik az is, hogy melyik iparágban mennyi a gyakorlat/'idő? A megkívánt szakbavágó gyakorlat a fontosabb iparágaknái a következő: Arany-, ezüstmüszerész, ékszerész iparnál 3 hónap. Asztalosiparnái á gépészmérnökök "részére szaki bavágó gyakorlat igazolása nem szükséges .vegyészmérnökök részéie 6 hónap, egyc'b mérnökök 1 észére 3 hónap. Autójavító és szerelőiparnál gépészmérnökök részé.e gyakorlat nem szükséges, egyébként 6 hónap. A bádogosiparnái gépészmérnökök részé.e szintén nem ken, a többi mérnökök részére 3 hónap, kivéve á vegyész- és érdőmérnököket, akiknek 6 hónapi gyakor/ato ken felmutatni Borbély és fodrász lehet minden mérnök, ha 6 hónapi s zakbavágó gyakorlatot igázó'. A bőröndös, bőrdíszműves és szijjgyártó iparban 6 hónapi, gépészmérnökök részé e 3 hónapi 'szakbavágó gyakorlatot ír elő a rendelet. A cégfestő, címfestő és szobafestői iparban semmi Szakbavágó gyakorlatot nem kíván a rendelettervezet- Oumadia vagy cipész 6 hónapi 'szakmai gyakorlat igazolása után lehet az enjlite tt főisko'ák valamelyikén végzett egyén. A cukrászathoz 6 hónapi; gyakorlat szükzséges, drogéria-üz. .'eteknéí, gyógyszerfé ékkel és méreggel váló kereskedésnél vegyész mérnöktői nem kívánnak szakbavágó gyakorlatot, a többiektől hat hónapot. A fényképészethez szintén nem Szükséges szakbavágó gyakorlat igazolása. A férfiszabósághoz 6 hónapi *szakbav4gó gyakorlatot ir elő a rendelettervezet, úgyszintén a fogadós, szálló- és penzióiparhoz is. A ka aposiparban 6 hónapi gyakorlat van előírva, a kárpiiostpamái a mérnökök és építészmérnökök 'részére három hónap, egyébként 6 hónap. Kéményseprők lehetnek a pt^mökök, kohómérnökök és építészmérnök szak bavágó gyakorlat igazolása nélkül, a gépészmérnök, a vegyészmérnök bányamérnök és az erdőmérnök három hónapi s zakbavágó gyakorlat igazolása után. A lakatos, valamint ménegkészitő-iparban gépész mérnöktői semmi, a többiektől 3—. 6 hónapi' Szakbavágó gyakorlatot kövesei a rendé'ettrevezet. Mészáros és hentes hathóna.pi szakbavágó gyakorlat után bármelyik okleveles mérnök lehet. A műszerész iparnál 3 hónap az előirt szakbavágó gyakorlat, kivé\e a gépészmérnököt akitői ezt nem kívánják. Női ka apkészitő és nőiszabó iparban 6 ha\ 1 Szakbavágó gyakorlatot ír eő a rendelettervezet. A sütőiparnál a vegyészmérnök nein tartozik szakbavágó gyakorlatot igazolni, a többiektől 6 hónapot kívánnak. Hat hónap a Szakbavágó gyakorlat a s zücsiparban is. A vasés femesztergáíyos iparban gépészmérnök és kohómérnök részére semmi, bányamérnök részére 3, a többi "mérnökök részere 6 hónap az e'őirt szakba vágó gyakorlat. —> Ugyafligy van a villanyszerelő iparnál is. Szedő Miklós, az ország legnépszerűbb tenoristájának siombaton este lesz egyetlen hangverseny-estje Hosszú évek óta még nem lopódzott ugy a szivekbe magyar énekes, mint Szedő Miklós, a Városi Szinház volt tenoristája, a pesti koncertpódium és a rádió legnépszerűbb énekese. S az ő neve ma már fogalom, mert hiszen, egy-egy gramofonba énekeléséért a világ legelső vállalatai versenyeznek. Szedő Miklós február első napjaiban külföldi turnéra indul és mielőtt elhagyná Magyarországot, az ország néhány kulturgócpontján I bucsufellépést tart. Nyíregyházán január 14-én, szombaton este fél 9 órakor rendezi egyetlen hangversenyét. Ezen a koncerten a Fővárosi Vigadóban megtartandó bucsu hangversenyének teljes műsorát fogja előadni. A legszebb magyar nátákat Rácz Marci cigánybandájának kísérete mellett énekli. Előadja mindazokat a nótákat, amelyekkel elnyerte a rádió dalosversenyének büszke győztes címét is. Műsoron szerepel még a legújabb operettek népszerűi slágerei és végül azok az operett áriák, amelyeknek Szedő Miklós ma a legnagyobb magyar reprezentánsa. A nagyszabású műsort Szabó íny, a rádió legújabban felkapott hegedű- és énekmüvésznője tölti ki. Szedő Miklós vendégszereplését olyan nagy érdeklődés előzi meg, ami a mai elfásult világban szinte csodálatos. A jegyek árai a mai viszonyoknak megfelelően vannak megállapítva 2, 150 és 1 pengős ülőhelyek és állóhelyek korlátolt számban 50 fillérért előre válthatók Dicker Gyula könyv- és papirkereskedésében. Telefon 318. Segítsünk a szegények konyháján Isten segítségévei és a jószívű közönség támogatására számítva megnyitjuk a '/Szociális Misszió Il-ik számú ingyen (ebédeltető nép konyháját. A legsúlyosabb időket éljük, épen azért arra kérek mindenkit, aki tehet va'amit, akinek van egy kis feeslege, segítsen minket emberbaráti szándékunk kiviteléhez. Gondoljunk azökra ,akiket a so:s njeggátoft abban, hogy önmagát, mmt csa'ádját £le-mezhasse. Minden legkisebb adományt köszönetei fogadunk, az adomínyd-