Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-08 / 6. szám

Nyíregyháza, 1933. január 8, # Vasárnap lalV. évfolyam. 6. sz Harc az ioség ellen Irta: vitéz Keresztes-Fischar Ferenc dr. m. kir. belügyminiszter. I Mezőgazdasági lakosság unk helyzete. nagyban és egészbe .1 véve az idén vaiami\ei kedvezőbb, mint "tavaly volt. £s pedig azért, mert az idén a terméseredmények valamivé' jobbak. A kormány a mezőgazdasági nép helyzetét a legszorosabb vizsgálat tárgyává tette és nemcsak illetékes hi vataios tényezőkkei történt megállapodások eredményeire, hanem gondosan egybegyűjtött statisztikai ada

tokra :s támaszkodott, amikor a helyzet reá'fs képét megalkotta. Nem ál'itom, hogy nincsenek az országnak vidékei, mégpedig megfehetős nagyszámú vidékei, ame1 jyek a több év óta ismétlődött efemi "károk és csapások az idén különösen a búzatermés kimaradása következtében tényleg komoly ínséges helyzetben vannak. Ez áh az ország egyes, meglehetősen ki-' 1 erjedt vidékeire, de nem áh az ország egész területére nézve, mert az ország többi részén ma riagyban és egészben a mezőgazdasági lakosság helyzete, annak következtében. hogy a terméseredmények; kielégítők voltak, megnyugtatóbb, abbó' a Szempontból, hogy a lakosság a télen nincs éhínségnek kitéve, mmt tavaiy volt. Mindennek ellenére a kormány igenis gondot fordított arra, hogy az ország minden vidékén segítsen, ott, ahol" a gazdasági válság következtében nagyobb Számmal vannak olyan mezőgazdasági munkások. akik a nyáron, saját hibájukon kívül, nem jutván keresethez, nem tudták téli "élelmüket beszerezni. Ennek alapján határozta ei a kormány azokat az intézkedéseket, amelyeket a mezőgazdasági lakosság té'i ínségének kikerülése, illetőleg annak megakadályozása végett tett, hogy a télen éhség és nyomorúság mutatkozzék a mezőgazdasági lakosság köreiben. Magától értetődik, hogy a kormánynak «zek az intézkedései nem célozhatják, nem is eredményezhetik azt, hogy az általános elszegé-' nyedést, hogy ugymondjam általános nyomorúságot, amely az ország lakosságának minden rétegében észlelhető. megszüntessék. Hogy ezt megszüntessük, erre egészen más eszközökre van szükség. ehhez a gazdasági'életben keli oiyan vérKeringésnek beállnia, a gazdasági-életnek keli ugy megmdalniá^ hogy ez a helyzet kiküszöbölhető legyen. Ezt inségakcióvai, ínségmunkákkai elintézni nem lehet;, eríe a kormány nem jcé'pes, nem is vállalkozik. E lenben igenis vállalkozik a kormány a

nnak biztosítására, hogy azok a

z emberek, akik hibájukon kívül nem tudták téli élelmüket megszerezni, a télen ne éhezzenek. Ebből a célból A városi képviselőtestület kiegészítése A Nyíregyháza városi képviselőtestületnek három év előtt megválasztott tagjai közül az 1932 évi utolsó ülésen, tudvalevőleg kisorsolás ' alá került, a választott tagoknak fele, míg a képviselőtestület tagjainak másik fele mandátumát további "három esztendeig megtartotta. Ugyanigy szűnt meg a testületi' póttagoknak mandátuma is. — A vir.'lis jogon képviseleti tagoknak mandátuma pedig évről évre kiigazítás utján revideáltatik,. mindenkor az adófizetés mérvének változásához képes,.. A virilis tagok névjegyzékének kiigazítása már az 1932. év végi utolsó képviseleti ülésen megtörtént, így a képviselőtestület tagjai-, nak fele mfcr ujjáaiakult az 1933 évre a vá'.asztott tagok fele megtartja mandátumát további három évre, nng a kisorsoltak 'helyének bc

töltése végett, a kiegészítés rövidesen végrehajtás alá kerü', a szavazati joggal bíró vá asztóknak választásával. így hét kerületben, egyenként négy-négy rendes és négy-négy póttagnak a képviselőtestületbe kü'désérői" lesz' sió. Ez a kiegészítő választás súlyos feladat elé állítja Nyíregyháza választó polgárságát, a 28 rendes és 28 póttagnak megválasztásával. — Meg keli mutatnia a választópoigárságnak, tud-e egységes

en fellépni. akar-e a városi érdekek Szolgálatába egy akarattal, a maga képviseletére tagokat kiküldeni, kivánja-e megőrizni Nyíregyháza váiasztóközönségének régi elvét, tradícióját, hogy csakis megfontolt, a város egyetemes érdekeinek védelmére alkalmas a városi életnek ugy gazdasági, mint kulturális és j szociális érdekeit szivén viselni tu dó emberekel választ, akik ezeket I az érdekeket a város parlamentjében ugy képviseljék, amint azt ennek a fejlődő városnak haladó érdekei megkívánják. Ez a kérdés Nyíregyházán, kér a kormány eivüeg munkaalkalmak nyújtásával "akar segíteni és ebből a célból a kereskedelemügyi iáréa és földmive ésügyi 'tárca — megfelelő anyagi eszközök rendelkezéséie bocsátásával — fog részben útépítésnek, részben pedig vízimunkálatok teremtésével segíteni. Ez ál' az egész ország területére nézve. "Az egész ország területén megfe-eiően elosztva fognak ezek a közmunkák megindulni, hogy oiy mértékben, ahogyan ezt a helyi ínség szükségessé teszi. Ezenkívül már indított a kormány egy nagy utépités

t az Alföldön megkezdik a budapes

t—kecskemeti transzverzális útrész let megépítését, amely szintén igen sok munkáskezet fogósként alig is állitható fel. Nyíregyháza városnak képviselőtestületi tagjait megvá'asztó közönsége mm-' denkor tudta, hogy a város parlamentje a nagypolitka szempontjából küzdőtér nem fehet. A képviselőtestületbe mindig olyan tagokat küldött ki, akik a napipoUtiká.1 ef tudták választani á várospolitikától. E két szempontot öszszCtéveszteni vagy egybekapcsolni Nyíregyháza választópolgársága sohasem akarta, de sohasem is hagytá Ha tehát a képviselőtestület mosta ni kiegészítéséről beszélünk, akkor már elévé is feltételezhető, hogf ez a választópolgárság most sem hagyja magát eltéríttetni' régi 'felfogásától, áttói, amely várospoitr kaüag egyedül'helyes, a napipo'itikátói ment és tisztán városi "beíső érdekeket s

Zem előtt tartó. Nyíregyháza választói tisztán látják, hogy az általános gazdasági helyzet súlya reánehezedik erre a városra éppen ugy, mint az egész országcsonkra. Látják és tudják azonban azt is, hogy amiként nem tudhat kitérni ez a város az általános bajok e ől, akként nem is lehet ezeket a bajokat innen, a városból" kifelé írányuló'ag, országos téren sem megváltoztatni. Látják, hogy nem a napi- és jelszavas politika az, amely a s

uíy

0s gazdasági helyzeten javíthat, hanem az, amelyet az ország miniszterelnöke ís hirdet ,t. 1. 'az erők összefogása, tömörítése, egyetakarása és olyan koiiL.entráciöja

v amely kifele is erőt mutat és erőt jelent. Természetes, hogy vannak, akik azt hiszik, hogy a maguk egyéni elgondolása és érvényesülése 'elég erőt képvisel, a bajok megjavítása utján. De vi&zont az ís természetes, hogy ezeknek az elgondolásoknak Nyíregyháza lakossága és választó^ 'hitelt nem adhatnak. Az egyéni érvényesülések vágya, és e vágyak kielégíthetése ma, amikor a gazdasági bajokból éredt elkeseredettség már magas fokra hágott, a legkönnyebben nyer tápot éppen abból „ hogy az e égedetlenséget igyekszik a maga céljára feíhasználaz ínségbe és bajba jutottakat maga köré gyűjteni, ezekből 'tábort kovácsolni hogy magát és a céljai nak megfelelőt juttassa a fórumra. Ahalában így Szokott lenni, anélkül, hogy itt bárkit egyénileg, vagy bárkike

t érinteni óhajtanánk. Az azonban világos, hogy nem a mai nyomorúságos állapot az, ame]y a választópolgárokat kell, hogy irányi

tsa, mert a most hat évre megválasztandó képviseleti tagoknak nem csupán a mát, hanem a jövőt is s

ze

m előtt keir tartamok, amikor a képviselőtestületi tagságra vállalkoznak és nem indulhatnak cl a mai viszonvoknak szemléleté' bői • Pártszempontok nem bírhatnak súllyal a képviseleti tagok megválasztásánál, sem e tagságok vállalásánál. A város életében előforduló kérdésék tisztán a városélet belső ügyei. Ezekhez a napipolitika. vagy az országos politika hozzá nem férkőzhetik, a város parlamentjéből kizárandó. Ezeknek az igazságoknak felismerése vezette a polgári elemeket és az ezekből álló különféle társadalmi alakulatokat, amelyek mind, egy tömör falankszba egyesülten néznek a közelgő képviseleti kiegészítés felé. Ebbe tömörült az iparosság, a kereskedő- és gazdaérdekeltségek mindegyike, a tisztviselők széjes tábora, de a harcteret jártak mindegyike is. Bízvást remélhető, hogy ennek a nagy tábornak kebelébe sorakozik minden választó, aki Nyíregyháza képviselőtestületében azokat a férfiakat kívánja látni, akik e város fejlődésének jólétének és a polgárság anyagi érdekeinek e-tobbrevitelét és ezek szükségét látják maguk előtt. laikoztat majd. Kétségtelen, hogy g ezeken a közmunkákon felü

1 más közmunkaalkalmakat is keh teremteni. azokon a vidékeken, ahol az ínség nagyobbszabásu. Ezeknek a közmunkáknak megindítása végett a kormány részben gabonával, liszttel. készben, anyagi erejétől telhetően^ készpénz-segítséggei fog a vármegyéknek segítségükre sietni,hogy az ínséges lakosság nyomorán helyi közmunkák végeztetésévei enyhítsenek. Nagyban ez a kormány elgondolása és ezek az intézkedések történtek már meg a falusi lakosság nyomorának enyhítése végett. De e

zen tu'rr.enően felhatalmazást adtam az egyes municipiumoknak, az egyes községeknek arra, hogy a saját erejük végső megfeszítésével ott, ahol "szükséges, rendelkezésre álljanak és iparkodjanak az ínséget közmunkákkal enyhíteni. Természetes dolog, "hogy a kormány a legnagyobb suiyt lielyezi arra, hogy mnid*zeken felü' még a társadalmi gyűjtés, — még pedig a forszírozott társadalmi gyűjtés utján beszerzendő összegek is rendelkezésre állíttassanak erre a céira. Meg vagyok győződve, hogy ezeknek az intézkedéseknek következtében az idén ujraa el Togjűk tudni kerülni azt, "hogy a mezőgazdasági lakosságunk nyomora az éhínségig fokozódhassák.' Ara 16 íillér