Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 1-25. szám)
1933-01-04 / 3. szám
1933- január 4. J^Víryidík. Revízió-Európa és Antirevizió-Európa Ir ta: Straky Henrik. Ha Európát ma a külpolitika s/«. 11 üvegén ker esztüi vizsgálgatjuk, akkor két Európáról Szólhatunk, a revíziósról és az antireviziósrói. Valamikor három ré szi* oszthattuk a kontinenst: győzőre, legyőzöttre és semlegesre. Mi magyarok, akik természetszerűleg Revizióeurópához tartozunk, megelégedéssel állapíthatjuk meg azt v hogy a győzők közül is számíthatunk már ma államokat a kontinens reviziós részéhez. Gondoljunk itt Olaszországra. — Churchill lord beszéde az angol alsóházban is ilyen izü volt. A Journai de Geneve szerkesztője. Wil'iam Martin, a népszövetség egyik legalaposabb pub IciSztikai 'ismerője is ilyen hangokat penget meg cikkeiben. Tehát a legsemlegesebb államból is hallhatunk, magyar fülünknek kellemesen csengő hangokat. Ha ezen reánknézve kellemes, lasSu, de folytonos hangulatváltozásnak a z okait kezdjük fürkészni, akkor lapozgassuk és olvasgassuk a közgazdasági szaklapokat és á nágyobb politikai lapok ilyen rovatait. Akkor láthatjuk a zt, hogy főleg a sem'eges államok hangulatváltozásának tisztán gazdasági 'okai vannak. Hi szen világpolitikai viszonylatban az érzelmek mindig nagyon másodrendűek voltak. Belátja mindenki. hogy nem jói van, ahogyan mostan van. Régebben jobb volt, ha ánnát jobbat nem tudunk kisütni. akkor térjünk vi ss za ahhoz. Valahogyan ez az elgondo'ás lesz úrrá a lelkeken. Az tegész világon uralkodó gazdasági válság lényegesen hozzájárult annak a felismeréséhez, hogy a revízió abszoüt szükségesség, a revíziós probléma nemcsak a legaktui ísabb. hane.n a legsürgősebb is. Ez az elgondolás késztette Kunz L. Józ-ef urat a nemzetközi jog tudóját, a bécsi egyetem magántanárát a »Die Revisfon der pariser FríedenSvertráge- című munkája megírására. A munka mostanában jelent meg. Ez jogilag világítja meg az egyetemes revíziós problémát- O a meglevő anyagot jogpolitikai s zempontból elemzi. Azt állítja, hogy ahoi a jogász munkája az anyag analizálásával" véget ér. ott kezdődjék meg az államférfiak művészetének a munkája. Ö a nemzetközi jogász alapot akar szolgáltatni az államférfiaknak az ő elméleti fejtegetéseivel arra, hogy azok azután a revíziós problémákat gyakorlatilag o'dják meg. Kunz ur jogpohtikai elemzése ket tő s szempontból történik. Először a revíziós okok és a reviziós eljárás Szempontjából vizsgálja a békeszerződések struktúráját- Ezen alapon arra a konklúzióra jut, hogy ezen szerződések különböző nemzetközi jogelveken alapulnak. Helyszűke miatt ezen «lvék sokaságára nem térhetünk ki. Másodszor nála a revízió poSitiv jogi probléma. A különböző jjánzSkörnyékl szerződések kel kapcsolatban fe hozza azon okokat, amelyekkel azok megtámadhatók. felsorol olyan okokat, amelyeknél fogva azok a szerződések jogifag, teoretikusan részben meg is Szűntek. Okfejtései alapján az olvasóra bízza azt, hogy vájjon érvényes szerződések jöttek-e, jöhettek e akkor létre, ha igen, akkor azok azóta nem váltak-e érvénytelenekké. Müvében 340 oldalon keresztül érvel és bizony bár ő maga nem állítja, mégis azt látjuk belőle, hogy a s zerződések a nemzetközi jogelvek alapján teljességgel sohasem bírtak érvénnyé 1. 'Nem keli Itt másra gondolnunk, csak az önrendelkezési jognak és a szabad népszavazásnak a lábbal való tiprására. Ö pers ze sokkaf több érvet is felsorakoztat. Részben pedig a nemzetközi jogelvek alapján szűnt meg az érvényességük a szerződésekben proklamált nemzetiségi kisebbségi jogok semmibevevése és sok általa tárgyalt tény következtében. Bátran juthatunk a nemzetközi jogelvek elemzés e alapján arra az eredményre, hogy a párizskjörnyéla szerződések részben már eleve 1% érvénytelenek voltak, részben pedig megszűnt az érvényességük azóta. Kunz ur óva fríji &z emberiséget az á^aia dinamikai nemzetközi jognak elnevezett ökoljogtóí. Szerinte ököljog aiapu ujabb háború nem hozhat igaz döntést. Kunz ur elsősorban német, tehát a német revízió mellett beszél először. Sok szimpátiával szói emellett a magyar és bolgár törekvésekről i s, azokat is a nemzetközi jog fáklyájával világítja meg. Hazánkuak külön fejezetet s zentíl müvében. Ebben írja: »Wunderhaft ist die IdenSitát der Revisfonsbestrebungen. bei dem s t olzen, záhen, nicht nachgebenden, kfíegeriSchen, von NationalpatiiotiSmus durchglühten Volk der Majyaren.« Nem rontják le ézin elismerést a következő mondatok sem. Tárgyilagos Kunz ur, nem ugy tesz, mint sok más osztrák író. jiem veSzi el azt a mellékmondatban, amit a főmondatban nyújtottA német jogtudós nem elfogult ember a sajit nemzete szempontjából sem. Az antireviziós rész oidalán e ismeri egyik-másik dolog jogo suit ságát pl. bizonyos kártalanítást a zért, mert bizonyos területeken saját honfitársai "és azok szövetségesei nfgy károkat okoztak. A mü ezáltal csak nyer értékbsn, mert nem propagandaizü, amely cSak a saját oldalon számithat megha'iga tásra, hanem inert a tárgyilagosság suhan át rajta, azért az el. lenoldai elfogulatlan rés ze is felfigyel rája. Scotus Viatornak a béke világban angol és német nyelven je'ent meg egy munkája, amelynek a cirtíe: »Faji problémák Magya-orSzágon.« Ez a mü többet ártott a trianoni Szerződés létrejötte alkalmával neKünk. mint ^ok-sok más körülmény. A s zerző._aki 'azóta több ízben adta jelét annak^ hogy bizonyos fokig revideálta nézetét, azt hitte erről a munkájáról, „hogy a z tárgyilagos. Meg is tudta errő' "győzni azokat, akik a trianoni s zerződést csinálták. Amikor valamilyen területnek a tőlünk való eicSatolásáról volt Szó, amelyet semmi 'geo-, oro-, vagy hydrographiai okkai vágy nemzetközi jogelvvel nem lehetett indokolni. akkor indokul ott állott a z angol történettudós tárgyilagossági mázzal bevont müve s amelybői azt olvasták' ki mindig, 'hogy a magyar nemzetiségeknek minden más államalakulatban jobb dolguk fesz, mint Magyarországon. Hiszen ezt c az utódállamoknak meg is kellett ígérrjök. Azonfelül ott volt az elfogulatlan angol történész müve, amelyet a z helyszíni 'vizsgálódások alapján, kutatásai ütán Irt meg. Ez a mü pedig igazolta azt, hogy a magyarok rosszul bántak a kisebbségeikkel. Azóta ScotuS Viator is meggycíj ződhetett arról, hogy müve minden, csak nem tárgyilagos, mert tényleg helyszíni' beszélgetések alapján irta meg. Csak arról feledkezett meg, hogy az elnyomó magyarokat iS meg kellett volna hallgatni 'ittjártakor. jLemcSak nemzetiségi'agitátorainkat. Tárgyilagos ítéletre,< cSak 'kétoldali információ alapján juthat az ernber. Lehettek talán nemzetiségi politikánknak hibái, de azért lojálisabb nemzet nincsen e téren a magyarnál. Kunz ur müve ezzei s zemben logikai okfejtéseken aiapu'ó, tárgyilagos, teoretikus munka, amely nem vi'se'.i magán az egyoldalú informáltság hamis bélyegét, ami lerontaná elfogulatlanságát. A revízió 5 problémák gyakorlati m«goi- i Mindenki megtalálja kedvencét 1 BIET mer cimii magyar-német hangos filmujdonságban Szerdáig AZ APOLLOBAN dá sát az államférfiak művészetére bízza. Mi azt óhajtjuk, hogy a revizió s zöld a sztaíon találjon helyet ez a könyv, ott tegye jóvá azokat a hibákat, amefyeket ScotuS Viator munkája okozott. Addig is forogjon közkézen EurőpaSzerte, gyengit'se Antirevfzió-Európát, érősitse Revízió-Európát s így egyengesse a Trfanonrevlzió útját. Vidám Iiangnlat és koníetticsata jegyében zajlott le a Nyíregyházi Ipartestület és Iparos Ifjúság önképző Egyesületének nagy műsoros táncos Szilveszter-estje Ritkán láttam ilyen Szilvesztert. Amikor nyolG órakor mü sorrai a zsebemben, végigbandukoham Nyíregyháza utcáin, minden csendes volt. Sehoi semmi éénkség, élet, mintha nem i s Szilveszter volna. Egyedü l megszokott monoton zajt a csurgó ereszek szolgáltatták, amikor elhaladtam egy-egy lefutó csa-" torna előtt-.• Olvad a hó'é, vízben u szik az utca és maholnap uszunk mi 'is... Hogy' is lehet ilyen idők mellett kedve az utcának, hogy lehet vidámnak lenni ilyenkor, nem is csoda, hogy néma az utca. Ki váncSi vagyok, mennyien lesznek ezen a mü soros^ táncos előadáson... Megvallom ő szmtén, ilyen gondolatok foglalkoztattak akkor, amikor "Véptem az ipartestület székházának a kapuján. Az az érzésem volt, hogy Ut kongani fog a terem az ürességtől és nem talá'ok egy lelket sem... és az érzésem nem c salt... Amikor odaértem a ruhatár elé megdöbbenve vettem észre, hogy a fogason alig lóg egy pár ruha... íme a gazdasági' válság elérte tetőfokát, rágódtam magamban... Mi az, kérdeztem a rendezőtői, miután bekukkantottam az üresan á sitó terembe — csak ennyien leszünk?... I sten ments! Hiszen még jöhetnek... Egy óra leforgása alatt teis lehet a terem... Hogy-hogy? Hát ugy kérem alá san v hogy kilenckor kezdünk... \ Ennéi a bemondásnál már a z-ebemhez kapt am s akkor láttam^ hogy té\-edtem v kilenc óra helyett nyolckor jöttem s már Is mennyien vannak. Mh tehettem má st K mint elmentem meginterjúvolni egy Szilveszter es trc készülődő szájharmonikástj bekukkantottam a Koronába és még néhány helyre, azután íSrrfét visszajöttem... Ekkor már tele volt a terem, Ki kabátban, ki 'kabát nélkül üt. — Hosszú estélyi 'ruhák villantak meg a homályban, a Színpadon már javában folyt a játék. Spimyák Iduka, Víg Károly és Noszály Margitka, Lőríncz 'Miklós tréfáját, a »DiSzpenzációt« tálalták fel a közönségnek... Az ezerfejü cézár nevetett- Látszott az arcokon, hogy ma mindenáron mulatni, felejteni akar mindenki... Felejteni az 1932őt- Viharos nevetés szakad fel minden bemondás után. Mmcl a három Szereplő kitesz magáért. 'Tapsol a közönség, tapsol akkor is, amikor a névtelen írótól Származó »Modern kö!tő» kerül s zinre. Raksányi Sándor, a rendező, a szereplő, az ezer me ster Személyesiti meg a költőt, aki "fogadást ajánl fel "a kávéházban egy vidéki pasasnak, aki majd megszédül a költő modern marhaságaitól, hogy érthetetlen modern s a[átáivai meghódítja azt a szom széd nőt, aki ott üi magányosan a z asztalnál. A fogadás áll... Jönnek a Szédületes eredetiségek és a költő győz, a kiválasztott nő az első s trófa elszayalása után a köitő nyakába hullik Voilal — Mondja ő: Gyerünk a gubával... A vidéki pasas fizet.:. S csak a végén tudja meg, hogy tulajdonképen bacSapták... mert a költő ur őszs zebeszélt a feleségével és azt hódította meg cSodáatos hülyeségeive!. Nagy hahota támad.,a függöny összemegy. A tréfa mindenkinek tet szik, valahogy megérzik benne az é;e t. A költőt a'akitó Raksányi Sándor. a vidékit játszó Szabó Imre, NoSzály Margitka nem győz eleget hajlongam" a függöny előtt... TapS, bor és virág a jutalom... Amit méltán ki is érdemeltek mind a hárman. A Strájk^Sevillai polgár, Marabu következnek ezután. Turány Endr* kellemes hangjával* Sebők Bibiké,, Simkovics szűcs olcsó szőrm^árusítását! Ssezon utáni árak !
