Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-29 / 24. szám

§ »933- január 49. A tápérték Irta: Araiíróxy Cféta. Sok szó esik manapság élelmi ­szereink tápértékéről. Azonban en­neK a íogatomnaít a "fényegérői fsyrril ítevéssé "tisztázott nézeteink tannak. Kitűnik ez már abból is, hogy majd minden ételre rámond­juk, hogy tápíáló, legfeljebb egy néhány élvezeti cikkről n*m á'Hí­ja ezt senki Hogy ez ig>' van, annak főképen az a magyarázata, hogy a táp­érték 'fogalma az idők 'folyamán igen "sok átalakuláson ment ke­resztül 'és ma annyira bonyolult, hogy ennek: egyszerű és a nagy­közönség által is átérthető körül­írása Tehetetlen. A "tudomány an­nak idején minden ujabb ered­ményről beszámolót tart és a hoz­zá nétn értő abból azt szokta ki­ragadni, ami neki a legkedvezőbb­nek látszik^ vagy gyakrabban azt, ami 'neki "a legszimpatikusabb. Az alkoholisták és a dohányosok akár­hányszor az orvosi véleményre hi­vatkoznak, mely szerint az alkőho 1, illetve a dohány élvezete nem ár. talmas; persze azt elha'ígatjik, hogy az orvos a kis mértékben va­ló élvezetrőt beszél. így van ez élelmiszereinkkel is éí ennek az úgynevezett féltuííásnak a kö vet­feezménye a húsevő és a vegetáriá­nus harca is, amely már évtizedek óta tar t és nem akar megegyezésre és békés emésztésre vezetni. A 'tápérték fogalmának mibenlé­tét legjobban ugy érthetjük m«g, ha fcnnak az idők' folyamán tő tént átalakulását kisérjük figye'emmel. Amióta az ember nemcsak ösz­tönei "hatása afatt cselekszik, ha­nem az érteleim mindig nagyobb befolyáshoz jut, büonyá a az étel ffniíbségc is az ejmélkedés tárgya fett. A 'kérdés tehát a következő lehetett: Azonfelül, hogy jói la­kunk^ mefy ételek hasznosabbak ránk nézve és melyek kevésbé? — Legegysze. übb feleletnek az lát­szik, hogy az ember folyton fo­gyasztja testének anyagait, e-:eket tehát ugyanolyanokkal ke 1 pótol­ni. "Ezek szerint a hus és a zsir tápértéke a legnagyobb. Amiben egyszerűnek és világosnak látszik «z a következtetés, annyira té\es, mert az emberi testet nemcsak hus és zsír alkotja. Míbőt" növeked­nének a többi szervek ? Ezt a gon­dolatét már 150 évvei'ezeőtt egy francia chemikus, Lavotsier \e.et­te fei és ezzei a tápérték-kutatás egészen uj irányba terelődött. Az <\ idejében élte gyermekkorit a gőzgép, amely elsőnek tudott anyagból (szén) munkát kitermel­ni. "Lavoisier az embe.i -testet gőz­géphez hasonlította és azt ál itotta, hogy az étel az emberi testben ép­pen ugy ég et 'és alakúi át mun­kává mini a szén a gőzgépben. Ezekül án megindult a kutatás az olyan éíeimisze;ek után, ame­ly etc az cinben- testben eléghetnek, közülük az efső helyen a zsírok és a szénhidrátok áiának.' (Cukor, lisztes éte.e'fc.) Csakhogy é'ég ha­mar kitUnt, hogy az úgynevezett .anyagcserében nemcsak ezek visz­nek szeiepet,. vagyis más tápanya­gokra is szüksége van a testnek. Ez az ujabb anyag a fehérje, mely­nek főforrása a Sovány hus (izom); A fehérje az elhasznált sejtanyag pótlására szükséges. Táplálékunk 'főa kat részei tehát 'a fehérje, zsir és a Szénhidrátok.' Innen magyarázható az a körül­mény. hogy az egyik ember, a htíst, a másik a. kenye.et, égy hanmadifc vifcont á zsírt ta tja a legfonto­sabb tápszernek. Ennek a felfo­gásnak igen sufyos következmé­nyei. és kinövései voltak é s vannak. Akadtak embeiek, akik a tápiíáJé­Jhot egységesíteni akarták, ugy gcui dolták a do/got, hogy létezik egy olyan táplálék, amely elég fehér­jét is tartalmaz és ameiett még a szükséges meleget is szoJgá tatja. Ezen a téren a németek jártak ei'ől, akik mmden élelmiszert ala­pos vizsgálatnak vetettek alá, táb­lázatokat készítettek és ezek alap­ján próbálták a vilá^j kü önböző ízlésű gyomrait kielégíteni. A pró­bálkozás persze inkább a logika követelményeinek teit eleget, maht a megélhetés igényeinek. 1 (Folyt, kóv.) apeclálle, nem utánozható t«v«t«ő-módszerrel Hites REVIZORI vizsgára állandóan vidéken tartózkodókat is Elsfi Revizori Szakszeminárium BUDAPEST, IX. Léayay-u. 15. (86-3-S8.) garanolávti Q E C O ü O M I A E l* 0 R e* lror i Szakszeminárium Kint-e vagy bent? Válasz Urbáü Ferenc hozzászólásához örömmel üdvözöl,em Urbán Fe­renc ur cikkét, amelyet egyenesen hozzám intéze t és a nyilvánosság élőit kéit felvilágosítást tőlem nyi­latkozatom ama részére, amelyet szószerint itt közlök le: »A belső é.piíés mumkájában a legnagyobb és a legnehezebb a kul­turális öntudat kiépítése, azaz a közönség nevelése, irodaimi, zenei művészi ízlés emelése. Énnek egy távolabbi gondo;ata, de már most is előtörő iránya: a szelekció. Csak szelekcióval lehet ízlést emelni, csak kiválogatássá' tekintélyt és megbe­csülést Szerezni. A Bessenyei Kör nem lehet arzenálja minden írás­miinek és nyomdafestékszagot el­áruló iroda lomtnak. A Bessenyei Körben szelekcióra van szükség, el­sősorban irodalmi, másrészt zenei és művészi téren. Az irodalomnál keli elindulnia, sőt itt Szentmiklóssy Péter elgomdo;asai feltétlenül siker­re kel!, hogy vezessenek. Nekünk inem ötven író kell, hanem 10—12 ember, akikkel dolgozni lehet. A tehetség az egyetlen kritérium s hála istennek vannak értékeink, akik mindenkor abszolút mérték­kei mérhetők esjiiek s így a sze­lekció kényes munkáját nyugodtan rájuk bízhatjuk«. Mindenekelő.t is Szentmik'óssy Péter tanár úrra, az irodalmi szak­osztály helye.tes elnökének novem­beri székfoglaló, programmotadó nyilatkozatára kell hivatkoznom, aki ugyanezeknek íondojatóknak adott a meghívottak előtt kifeje­zést, s irodalmi katas,.terkészitést, szaktanács alakítását hirdette -Iső feladatként. Ezért kérte be a szak­osztály a tagoktól irodalmi adatai­kat, s nyilatkozatukat, többek közt arról is, vájjon szükségesnek tart­ják-e a szaktanács létesítését ? Mert mi ennek a szaktanácsnak az alap­gondolata? A szelekció és a kör meghívott tagjai közt a kataszter­megállapítás. Az volt ugyanis a kor v-eaetőségének és az irodalmi szak­osztály vezetőinek a'apgondolata. hogy csak ily módon lehet a kívánt célt, a ©ivó emelését elérni. S er­re vonatkozott ama nyi!atko:atban is az a mondat: »Nekünk nem öt­ven író kell, hanem 10 -12 ember, akikkel dolgoztai lehet.« Innen egy maradt ki r >;akikkex dolgozni lehet a kulturnivó, az iroda'ini élet ní­vójának emelése érdekében«. Mert az volt a természetes elgondolásom, hogy a meghívottak között mintegy 10—12 olya® író lesz, akiket a szaktanács olyan tehetségeknek fog elismerni, mint akik országos vi­szonylatban is reprezentatív értéket képviselhetnek. Vajon nem méretez­tem-e tul a szabolcsi kultúrát ? Nem vollam-e optimisztikus ? Más kér­dés^ majd a szaktanács eldönti! Ez voitei az e;ső réteg, és az a 10 12 író, akikkel niivó- lehet emel mi, akik a többieknek példát mu­lathatnak és reprezentatív igazi munkaerőt képviselnek. Ez a sze­lekció első foka f Mi lesz a többi­vel? Bent vannak-e vagy kint? — kérdezi Urbán Ferenc- Nyugodt fé­lékké' mondhatom, hogy b nt és nem kint. Ezeknek minden ambí­ciójuk az legyen, hogy ők is feltö­rekedjenek a 10—12 (ha esz eny­nyi!) közé ! Le keh- szögeznem te­hát, s ez általános vélemény is, hogy amikor a Bessenyei Kör az irodalmi szakosztályba meghívta az 50 embert tagnak, akkor már gon­dolt a szelekcióra, s ezt Szent mik­lóssy professzor ki is fejtette, s a látszat után ítélve általános tetszést arato't ! A fejlődő tehetségnek a a Bessenyei Kör utat ad és megen­gedi, hogy abban a körben neve­lődjék íz ése, kulturája, amely Sza­bolcs legkiválóbbjait egyesíti ma­gában. Tehát beid van minden meghív tt de rétegeződések nélkül nem képzelhető e! ez az együtt'ét, feltétlenül szelektálni ke l ! Éz pe­dig reájis elgondolás a szakosztály részéről. Szerény véleményem sze­rint az 50 író közt legfeljebb és mondhatoom most, hogy sajnos is! - de csak 10—12 olyan ember lesz, akit a szaktanács a legfelsőbb rétegbe fog sorozni, — azt Urbán sem vitatja — nem a klikk, hanem egyedül a tehetség kritériuma alap­ján. Ép ezért várjuk be ezt az itéle­íet, s akkor f leletet kapunk arra is, mi lesz a többivel, az iga'i fejlődés­ben lévő. íróvaj, az önkritikát kiálló Íróval, aki arra a nívóra akár emelkedni, mint a többi, akit azok 1 az abszolút mértékkel mérők fognák ' kiválogatni, akikre a szelekciót egyedül bízni lehet. És ha ez a szaktanács harmincat va'íy mondjuk mind az ötvenet ideemeli, akkor — a szaktanácsnak előlegezett bizal­mam alapján — a legboldogabb és s a legnyugodtabban a jövőben bizó Rentábilissá teszi tengeri termését, ha előjegyeztet vetőmagot, mig a készlet tart BLEUER BÉLA szakolyi gazdaságában, Saját namesliéiü sárga léfogu tengerimet mindenféle talajon kipróbá ttm. [ni IIOIIIDBHW U Hl^n AVlUfcW II.U BVI11«V — _ j—45 mázsát terem magyar holdanként I Prí bálja meg, termelje ezt a tengerit, Nagy öröme lesa btnne. — MizfáDkéot a vetőmagot 20 pengőért adom. — nem iok et, ha számításba vé«zi azt, hegy fgy ho'dba 12 kgr. vetőmag ára 0 " 40 fi lér é- enntk »z ám. k ellenében 15 mázta többlet termé.e lesz. S0 2 P én leszek ! Lehet, hogy a nyilatkozatomban egyéni véleményem is bizonyos mér:ékig ép itt, e ponton kifejezés­re jutott. Ugy érzem, ezzel nern lép­tem tul hatáskörömet. Sőt ellenke­zőleg! Kifejezést adtam annak a pro/nammnak, amely a Bessenyei Kör egészét áthatja, s d- szelekció­ban, ha állást is foglaltam, megte­hettem általános vélekedésem alap jáffi,. mert be kell vallani, hogy messze vagyunk még a nívós kui­turélet, főkép irodaim élet lehe­tőségétői is. Ennek beválása nem szégyen, ha annak megváltoztatá­sára törekszünk, már pedig azt akar ja a Bessenyei Kör és épen ezt szolgálja az irodalmi, szelekció is. Egyébkén: a kör közeli alapsza­bályrcviziója ^ a kör irodalmi szak­osztályában. meginduló válogató munka, mefy felelősséggu teljes lesz, sok mindenre feleletet fog a díii. ! De hadd iktassam még ide Szen-tmiklÓssy Péter, az -irodalmi szakosztály vezetőjének a vetem kö­zölt gomdo'atait a szaktanácsról, a­melyek telje-en fedik a.z enyéimet : Szükség vasi a szak'anácsra, mond­ta, mert az mozgékonyabb, könv­nyebben összehívható, aktív mun­kára jóval alkalmasabb, m:tnt az egész szakos'túly, amelynek később •esetleg még több, t iláin száz tollfor­gató és irodalompártoló tagja is lehet. Szükséges a szaktanács a'ért is,.mert tekintélyt ad a körnek, s a tagjai - ha köztisit-1 -taiok örven­denek, - nyugodtan és mindenki megelégedésére válogathatnak majd nem az emb r.k nözött, hanem "z igcM nagy irodalmi anyig közölt, s a szaktanács dönt arrói, ml jöjjön, előbb, mi később a nyilvánosság ele. A szaktanács előzetesen mög­birálja, véleményezi a kör minden­irodílmi akiióját, javasolja a kö­vetendő eljárást, ami sok nehéz lé­pésnek elejét veszi. l>c ne feledjük azt sem, - fejezte ki előttem Szen'miklóssy, - nem mindenkor az dönt, hogy ki lesz a szaktanács tagja j hogy mi-yen nagyok az íro­da'mi s:ke:e>, hanem mindenkora', \ajon vezetésie a'kafmas egyéni­ség-e és a plénum bizalmát éi­vezi-e? Mindent ö szevetve fe­jezte be nyilatkozatát előttem — mindenki, aki irodalommal akár aktiv, akár passzív módom fogiat­kozik (— érdek ődő !), tagia lehet az irodalmi szakosztályinak & ennek pedig főhuatása egy pártatlan és munkás szakválasztmány közben­jöttével aktiv irodalmi életet kez­deményezni Nyíregyházán : a kö­zönségnek jó írót, az írónak meg­éríő közönséget teremteni és mind­kettőt üdvösen foglalkoztatni. Eddig Szentmik'óssy tanár ur, s azt hiszem, nekem már csak egy kérdésre kell felelnem : Miért üdvözöltem örömmel Úr­ban Ferenc ur hozzászólását ? Mert ebben a tényben is azt látom, hogy a Bessenyei Kör helyei uton ha ad ..meg tudja mozgatni az em* 1 pereket s a nyilvánosság előtt is foglalkozhaiik o'yan kulturkérdé­sekke' 11 odalm 1 é e.fe adatokkal, amelyek csak előmozdítják azt, hogy a Szabolc Svármegvei Besse­nyei Kör gyo-sabban, mint ahogy azt elképzeltük,, céljait elérhesse. Köszönöm a hozzászólást és büai­mat, kitartást kérve, hiszem, hogy a kulturnivó érdekében kifejtett mondanivaléjif az igazi' tehetsége­ket, a nem pusztán hiúságra épí­tett úókat a Bessenyei Kör táborá--­ba hozzá' Beloliorszky Fer^ic. REKLAMTABLAKAT több wanben ts Ktsiit A JÖBA-PÍYOMDA,

Next

/
Thumbnails
Contents