Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-28 / 23. szám

JAÍKVIDÍK. 1933• jaan&r 2Ü. zat, 'hogy egy 15 eves fáról egy szorgalmas ejnber csak egy nap tudja leszedni és mintegy 4 kg" sulyu hernyófészek kerül össze. A Mándokon tartott értekezlet! magáévá tette ezt a fontos indítványt s ígéretet tett a főszolgabíró 11 r, hogy ily rendelkezést foganatosít az egész járás területén. i Az értekezlet azonban nemcsaka meglevő nemzeti vagyont kívánja megmenteni hanem segítségükre kíván menni azoknak a kisgazdáknak is, akik még nem telepítettél? be házi kertjüket gyümölcsfával. Tudjuk azt, hogy a gyümölcs mily dus vttamn tartalmú és nemzeti szempontból is imTy fontos

1 élelmi cikk. De sajnos' azt látjuk, hogy hazánkban évről-évre csökken a gyümölcsfogyasztás, amely népünk' ellenálló képességét gyengíti. Látjuk azt ts, hogy mify fonto

3 közgazdasági'tényezővé lett a gyümölcs. Statisztika szerint is a küt-' fö]di "főként az északi országokban

f a magyar gyümölcs még sok éven át keresett cikk lesz. Ezért tegyük lehetővé, hogy az az 1—2 holdas kisgazda, vagy ©FB telkes házhelyes kertjét ültesse be gyümölcsfával *s így a szegényebb néposzt áj y nál is emelkedni fog a gyitaüicsfogyasztás és még a piacra is kerül, sőt külföldre is szállíthatunk. Azonban most a bogárhátú lakóházas zsellér tehetetlen, mert nincs anyagi ereje. Ezeknek is segítségére kíván lenni ér az értekezlít, midőn felkérte a járás főszolgabiráját tiy rendest kiadásira. Minden község e'őljárósága"gyűjtse össze jfílsntkezés utján áz igénylőket. A képviselő testületben rostálja meg, hogy az tfgyes jelentkező mify összegre jó, — akiért őszi fizetésre f«! erőséget vá'laihat. Ily tömeges rendeléssel otcsóbban jut hozzá az a kisember, aki QfiSzel sziveden megfizeti azt a befektetett pár pengőt. Minden elültetett fával a nemzeti vagyon emelkedik. Ily összetartással, egymás támogatásával nemzeti öntudatunk és nemzet 1 vagyonunk nő. amely a Jövő biztos záloga. vitéz Söfflogyj Dé«sö. A nyíregyházi erdő Irta: KISS LAJOS, a Szalio;cs vármegyei Jósa András Múzeum igazgatója. VI. Csálóköz a Nyiregyhárav idéki Kisvasutak kitérő állomásával fezemben a villasor végénéi kezdődik és az Ö szőlőnitcátg tart. Tréfából mondtak e nevet a vil ák építésekor (1903) e köz<e az itt -akó három ügyvédről ami később is megírna

1 adt az utcák nevér.ek 1909ben' történt rendezésekor. Csere az 1819-1 térképen az erdő délnyugati része a városmajortói ka Hármasdombig. Az. 18221 erdőfe'osztási tervezetben is ezen a néven szeiepel, de az 1804-1 'térképen és különböző idejű írásokban Előcseré névv ei van feltüntetve, lásd ott. Égett cséré a mai alapot szerint a harmadik és negyedik tag , nyugati része a Sóstói nagy úttól bálra, az 1800-as térkép szerint a Dessewffyek erdeje- vagyis az erdő egésa nyugati része. A harmadik tag nyugati oldalán van a Kender• áztató. Ma: felerésze, vagyis a negyedik tag, a felelte. lévő Hun-erdőrészhíiz tartozik. Tölgye élen Igen sok nyárfa van, azonkívül'kőris, égéi* és juharfa, a nyugati részén akác. Északnyugati 'sarka a Nagylapos, északi részén a Nyircgyházavidéki Kisvasúitól nyugatra a Kótap-útnál a /áros 3 hoíd-it | adott a postásoknak üdülőtelep céljára. De záros időn belő' a posta nem tudott építeni üdülőházat, így aztán 1923-ban az akácot kiirtották onnan és azóta állandó csemete ültetvénynek " használják. Az Égette se. te területén van .5 rókalyuk és 3 borzlyuk. Délkeleti sarkán üt megv a Máv. vonala. Ma is ismerik az Égettcsere hevet. Elöcsere. az erdőnek ez a délnyugati része már az 1804-1 térképen e néven van feltüntetve, mely a városimajortól a 'Hármasdombon keresztüímenő első nyiladékig tart. Keletről az Öszőlő, nyugatról az Ujszőlő és Hirneskert határolják. Keleti o'dafát régen mély árokkai határolták a injai'Kisvas

uti 'kitérőig. Az E lőcse re nyugati oldalán 1843-tól "van a zsidótemető. melyet 1895-ben 2 holddal, 1930-ban északon 2200 négySzögöllel, délről 1200 négyszögöllel bővítettek. A temető fö'ött volt a Fenyves. Az Etőcsere keleti "felébő' 1892-ben üdülő sétahelyet létesítettek, utakkal 'látták el, tenniszpáfyát készítettek déli részén és Erzsébet-jgetnek neieztétí el 'a hat év vei később meggyilkolt Erzsébet királynéról. Terü'*tc 74-6 kat. hold. Keleti szélének közepe táján, a ma 31. Számú Osgyán-vil1 lávái átellenben, az 1880-as évek második felében (1887—8b), az akkori villatulajdonos dr. Jósa András megyei orvos felhívta a vá-» ros vezetői figyelmét kut készítésére. A mondott helyen ásták a Jósa-kutat. Kitűnő vizét nemcsak a távól "fakók hordták) de a 90-es évek e.

rején rendelet volt arra, hogy szódavizet csak a Jósa-kut vizéből szbaad készíteni. 10-ben a Szabofcsvármegyei Gazdasági Egyesület az Erzsébet-liget fái között rendezte "^állítását. Az Erzsébetligetet 1924-ben klyették a gazdasági üzem szerint közeit erdőből, parkerdő lett. Az elöcsere nyugati részét Majori-erdőnek hívják. Az Előcsere nevet ma ncan ismerik. trisébet-Hget fásd E'őcsete. Faffcas-gödör a Nyíregyházává déki "Kisvasutak kitérő állomása melletti eső nyiladék közepótöj délre 200 méterre, a* Erzsébet ligetben két sétaút által közrefogott mélyedés domb között. Az őskorban hordta ki a széf, 1 hold nagyságú. Ma: tölgyes. (Folyt. köV.) Városi Mozgóképszínház Péntek, szombat, vasárnap Bolváry Géza mestermüve Egy dal Egy csók Egy leány FŐSZ. : Ouszfav Pröhllch, Eggerth Márta, Halmay Tibor Kiegésiltés: MicKi Ma

m JOn ! Brlgitte Helm Me nte Christo grófrCje Jön 1 Elfadások kezdető: 5, 7 ta 9. Vasárnap 2, 4, 6, 8, 10 ónkor A hangyák már millió é?vei az ember megjelenése előtt Ismerték a növénytermelést és állattenyésztést Schárbert ármin tanár érdekes előadása a Bessenyei Sörbea Régi látogatottságukban és érdekességükben újultak fet a Bessenyei "Kcr egykorú messze földön elismerést arató csütörtöki ÍK*á<'>s előadásai. T egnap i

s telt ház mellett folyt a liceális e'őadás, a legérdekescbtek és tanulságosabbak egyike, amelyeket valaha is hallottunk, Schábeit Ármin, a KoSsuth reálgimnázium természetbarát, tudós tanára volt az előadó, aki lebilincselően érdekes fejtegetései leirásai s

0rán a természet kimeríthetetlen titkaiba engedett bepíl an ^ást, amikor a hangyák csodá'atra méltó társadalmát mutatta be. Előadásárak bevezetésében az egyén és a közösség relációját vizsgálta és kimutatta, hogy az emberi societas-hoz hasonló* fejlelt társadalmi rendszsiek találhatók az á'latví1 ágban is, ahol áz autokratikus berendezéstői a kommunizmusig, a legtis

zt ibb kol ektuizmu'-lg a rendszerek valamennyijét megtalálhat juk. Az előadó a hangyák társadalmát ismertette, amelyben, a kőznek munkása, katonája mindenki, ahol nincsenek egyéni ifiák, egyem érdekek. Jói S^emlé tető vetitettképekben mutaita be az I\-adékökrót gondoskodó s

zárnyas eg)e.;*'..et, a munkásokat és katonákat, majd kimutatta, hogy az a imeg'epő észszeiTíség, amelyet a hangyákat figyelő tudósok tapasztaltak, több mint ösztön. Láttuk miként o'tják et a hangyák rriásodkpercek a'att a fészkökbe á'litott égő gyertyát, miként építenek homokátjárót a megszokott utjókba á'litott eny\ espaptr akadályokon át. * A hangyüv csáp jókkal tapogatva egymást, érzést, észrevétel !ó>zölnek és társaikkal "és céljaik e'érásérc szerszámot is használnak, amint ezt a fak'vél-kar.4rrrot készítő hangyákná; láthattuk. Ezek a hangyák a levéltetvek védése érdekében összegöngyö iuk a fafeve* leket, amelyeknek szélét a Szájukban tartott lárva ságit Regét &Í varrják össze. A felnőtt hangyának ugyanis nincs szövőm irigye, a lárvának azonban van és így ezeket a lárv'áiíat \arrótü gyanánt használják a leve'ek összeszöv^ésénéí. E» az eszközt találó lelki indíték már nem ösztan, ez máj" — qualitatrve — a gépeket konstruáló emben eíJ mc működésével rokon tevékenv*s%. ' l Schábeit Ármin bemutatta a hot;. da-társada!om másaként a 'kalózhangyákat, amelyek vándorolva minden élőlény epus^titanak. — Láttuk aztán az arató hangyákat^ aKtn. már gyűjtenek növényt axijagvat \ agy mé^et, amelyet a nagyhasu társak potrohában raktároznak el télire. Láttuk a füt«rme!ő és gombatenyésztő hangyákat is, anjefyek az összehordott, megrágott, megfü'lesztelt i«véic«öm)ókon tenyésztik az általuk kedve t fcucsniás-gcumbát. Végül az ál atten>-észtő hangyákat csodáltuk meg, a le/ véltet veket nevelő, védő, fejő han gya gazdákat., Éppen csak kereskedőtipust nem ta'álhattimk a hangyák között, de a kommunista államrendben élő társadalomban er^ re nincs JS szükség. ' } A 'lenyűgözően érdekes faaxtgyVLjekssógek bemutatása után mótfin vetette fel nz aláadó azt a kérdési, hogy ha ilyen tökéletesok a hangyák, amelyek már több miüíó évvel az ember előtt növénytermelők, állattenyésztők, építők Voltak, mi ért nem lettek a t-eftnelés urává. Azért nem, mert a kollektiv államban, a tökéletes berendezési forrnak között megszűnt az egyéni kezdeményezés, megszűntek a ; problémák, a viták, a súrlódások, beá'it a stagnálás. Az egyéni értékeket kifejtő itndividuá'is társadalomban ímegvan a fejlődés határtalan (ehetősége, a közösségbe o'tvaüa, fcimÜt, eíhatároft h-angyaé5.'

ii ben nincs egyéiu céf, egyént OXÍHTI, nincs fgaz Uetboldogság. A hallgatóság a sok érdekesen ujat mondó és eszmséltető előadásért lelkesen megtapsolta Schár°ert Amiin professzort. általános erdekü döntések az alkalmazottakról A t atkaíinazottakTa vonatkozú döntésekről szóló cikkünket {oly tátva, az alábbiakban közöljük: 1. Az alkalmazott á tai adott óvadék az anyagkezelésből eredq minden hiány biztosítására szolgál, kivéve természetesen az anj-agk&z^ let olyan megfogyatkozását, nje^v az áru természetes minősége folytán annak rendszeies kezelése mellett és foiyományakép szükségként jelentkezik. 3. Az a féL aki a inásik féüietó valamely cse eknjénye, illető eg mr íasztása miatt jogosult a S2cr..ődés< n«k azonral való fe bontásáia, a jogot a szolgálati víszoiiy kereti' ben csak annyiban jp-akoroHtótjüi amennyib«n azt az afapu/ azoigákí ténykörülmény í*fen»iü és» 6* arröt való értesüléve után azonnal érvé* nj-esiti olyképpen, hogy a Sz»rztjdésoek azan-rai va^ó megszüötsKé-! sére irányzott elhatározását az ok megjcjö,lésé\*. a nrlá-ik félleiközíi, 3. A muhkíuidó, ta Tíz a^ohtóiH hatályú eltyocsáté-s jogává' élni kíván, ezt az eibocsátási ok tudomására jutása után ba!fidéktaianui kotóes az aikafmazottai 'közölni é-S együttaí az elbocsátás okát m«g; jelölni. Ennek ••muiasztá'-a eeetén" utólag ent az okot az azonnali hs.

1 tálj-u elbocsátás a apjáu' többé i^ant érvényesítheti, XJgyar.-eís a szabály az alkalmazottra, aki "szintén kötetes ilyen h-eyzétben az elbocsát okot megje^lm. 4. A gazdatisztet és ha'4lft utúa •ös ve gyét nyugdíj csak akkor iíetl meg, jta a birtokos erre nézve kotelez©ttaége

t v ál alt. Tly-en bcite^izetteég hiányában az özvegynek csupán \ég kielégít és jár, de" csak annyiban, amennyiben férje & ázol* gálát időtartama alatt hft't meg. 5. Rcndkivüii körülmények, kü zött a munkaadó az alkafm&zott munkakörén az üzíeti körüím.éiíy«fe indokolta változtatásokat tehet és az alkalmazottnak a szolgálati fzer ződésben kijelölt hatáskörét idői* besen meg is szoríthatja. SE tekintetben csak azt tartozik szem elqtt tartani, hogv az alkalmazott níuir kabeosztá'a képességeinek niegfeleljen és önérzetét ne sértse. 6. Az alkalmazott a bo>t fősétől v

a ó felmenté é e.-etén fl«85« igényelheti azt a javadaiv mazást a fe'sttoodási időre járó letményeilen, aimeíyet.a mit árusítást ü*>»:ekbea közvetlen a fogyasí'tó-k részé.e történő e"adá

cok utá-a jtita.ék címén élvezett, 7'. A gazdatiszt és a birtokos között létrejött szerződésnek felbontásá'a olyan i-ásbeli értesítés s

zűk séges, amelyl>en a felmondás oka is é.ő van adva. 8. A föntosabb teendőkkjtt meg" bv.ott alkalmazottat szejnben a