Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-26 / 21. szám

JNrtfÍRYIDÉK. 1933. január 26. A nyíregyházi erdő Irta: KISS LAJOS, a Szabolcsvármegyei Jósa András Muzeum igazgatója. IV. Mennyire nincs semimii a'apja a mák-ir.akk mondának, elég ha arra gondolunk, hogy manapság is ml ívén nagy dolog ezer ho'd területnek az erdősítése. Nemcsak nagy összegbe kerül és nagy rizikóval jár, de a m. kir.. erdőhivataf Szájrttitá?a szerint 5 vagon makkra volna szükség ekkora terü'et beültetéséhez. Hát még 200 'évvel ezí'főtt mennyire kivihetetlen volt ez. Erre mutat Botkő Iim're debreceni kir. •erdőfelügyelőnek: á város levéltárában őrzőit levele, melyet 1886ban irt a város elöljáróságához. Az érvényben levő rendszeres üzemterv s

2erint 1883. évtől "számítva, minden évben 4.51 hold terület beerdősitésé e köteleztetett az elöljáróság. Ez évben (1886) már 4 évi "terület, tehát 18 hold jön erdősítés a'á. Mivel "a város ezt a mai napig e:,muiaSztotta, erősen figyelmezteti 'kötelezettségének betartására. Látjuk, hogy ez esetben ugyancsak kis terü'et belá tásáról van szó, aminek a város négy évig nem tudott eleget tenni, korántsem hanyagságból, vagy nemtörődömségből, hanem, mert nem volt makkja. A tölgynek ugyanis 4—5 évenként van c.sak "bő termése. De a Meglevő öreg fák is azt mutatják, hogy régibbek, jmflnt a monda 200 esztendeje. Néhány évvel "ezelőtt a Jósa-kut me lett kiásott hatalmas fának 317 évgyűrűjét olvastak meg a munkások. Ilyen vastag fa áíi ma is a Csalóköz kezdetén, melynek kerülete 4 méter, ami 127 —130 cm. átmérő nek felei meg. Az erdőőrök tudják, hogy a világháború utáni'években ) 50 cm. átmérőjű fatörzseket ástak ki. A csalóközi nagy fához hasonló vastag vadkörtefa a Sóstó parkjában, a Kisvasút kitérő állomása közelében pedig ugyanilyen vadcseresznyefa ma is van, régebben több '3 volt szanaszéjjel *az erdőben. Ezek a fák gyedig ősi fák, egyik se ültetés folytán nőtt cftt. Az 1902. évi "tikion ilyen nagy fá Seat döntött ki'a Sóstó és az Erzsébet-liget parkjában. A város lakossága 1803-ban megvette a határ egvik felét a gróf Dessewffy-családtól, a másik réSzét pedig a grót Károtyi-családtói '1824. évben. Ez év október 26-án Erdélyi János jószágigazgató az akkori róm. kath. ten^p.oin észak keleti szegleténél mondott beszédben adta át a város elöljáróinak az összegyűlt lakosok nagy Sokasága előtt a Károlyi birtokrészt a Curíájs erdővel. Innen a piactérről kocsikon, szekereken, lóháton az erdőbe vonultak, ahol Erdélyi János direktor egy tölgyfagaíyat tört le és átnyújtotta Benkő József főbírónak az átadás jeléül. A beik tatást okmány 3. pontja Szerint: ^Altai adta a fent tiszte t méltóságos gról uraknak ezen Nyíregyháza Mező Városa alatt' elterjedve fekvő és minden holdat ezerhatszáz 1600) négyszögű ölekkel "le véve 514.866—1600 holdakból "á ló rendes vágásokra felosztott Curiálts különös Erdejét.« Az átadási okmány végén ismételten szó van az erdőről a következőképpen: »vcgré azon két szakaszokban levő erdőket is, mely'eket eddig a. Méltóságos Gróf Károlyi Eamrfta mint Curiális erdőket különösen és. kirekesztőiig bírt azon benne levő Jágerházzai együtt azon erdőnek 3. szám a'att látható mappájával - és az erdő szakaszonként való használását a mappához képest előadó s szám alá fogta.t Déduct'íóvai a ft'emeS Város Mzöns'ég'éhek Saa- J gába azon Erdőt resignálta és Birtokába bocSájtotta.« A város tulajdonába került erdő milyen részekbői Já lott. arranézve a már említett régi térképek őriztek meg néhány adatot. Az iSoo-as térjlcépen a Desseveffy rész Égett csere néven van feltüntetve, nyugati oldalán ott van a Kenderáztató í^. Az 1819-1 "térképen, mefy a 'Károlvi-családot 1 tető erdőrészt ábrázolja, Csere, Hím erdőrészeket olvassuk, a kisebb területek közül pedig a Baszt 'kaszálója, Halászhegy, Tóth-kut, Nyárjas és Varjas helynevek vannak feljegyezve. Az írásban megmaradt erdőrésznevekan ^ kivüi vannak az erdőnek ofyan részei. dombjai, vizei, amelyeknek neveit a népcm'lékezet tartotta fent a mai napig. Idővel" ujabb helynevek is keletkeztek. A régi és ujabb helynevek, közül a következőket sikerült összegyűjteni: (Folyt. köv' 1 Eáliay liklés dr. foldmivelésügyi miniszter a direkttermé fajok átoitásárót Káflay Miklós földmivelésügyí miniszter Maga is szőlősgazda lévén, ismeri *e ^erimelési ág minden baját; csak természetes, hogy rendelkezései, készülő hegyközségi törvénye — mind olyanok, amehek a gyakorlati élet kö vete ményeinek megfeélnek. A szőlőgazdaság raciT>nalizSlása körébe tartozik a most kiadott hirdetménye is, amelyben a következőket mondja: »A racionális szőlőgazdálkodás — a mai "borértékesítést viszonyokra tekintettel 'kívánatossá teszi, "hogy a szőlősgazdái; mindazokon a helyeken, ahol á közlekedési és szá litási viszonyokban, va'amlnt az értékesítési piacok közelségében az előfei tételek adva vanndk, a csemegeszőlő termelést fölkarolják. Fokozottan érdekükben áll ez azon szőlősgazdáknak,"akiknek közvetlenül'termő (dirékttertmiő nová) szőlőültetvényeik vannak, am« y szólók bortermese a közi mert magyar bőrtípusoktól elütő je legénél fogva alig értékesíthető. Ezért elhatároztam, hogy mindazon szőlősgazdáknak, akik direkt* termő "szőlőültetvényeiket a jelen év folyamán csemegeszőlőkké kívánják átalakítani, áz átoltáshoz szükséges oltóvesszőt, a rendelkezésre álló legjobb csemegefajtákbói- csupán a szál itási' és csomagolási "díj felszámításával! ingyen fogom kiszolgálhatni. Ezen ingyen csemegeoltóvesszó megszerzese iránti "igények legkésőbb folyó évi 'január hó 31-ig j'elentendők be a földmű Sesügyi imnníSztéíium szőlészeti' és borászati osztályához. A fenti'feítételek érte mében, ingyen kiutalt szőlőojtóvessző csakis meglévő di rektte.ímő szőlőültetvények atoftására hasznáíható fel". A kiutalt szőlő vesszőnek rende tetése szerinti "felhasználását i-Iertékes szakközegeimmel el enőriztetn? fbgorn és amennyiben ne;a'án viszszaélés fordulna elő, annak megtorlásáról — amejett, hogy az oltóanyag árát megfizetni lesznek Köteletek — megfefe-ően intézkedni ' fogok. :< Városi Mozgóképszínház Szerda Nagy Kató, Wiíly Frítsch a budspesti bemutatóval egyídőben ÉJJEL ÉN... MFYAL TE Egy n anikviös leiny vidjm h:stcrif ja 10 ielv. Kidder, Sietú

m Vapyrr vi'ffhirfdó Jön 1 Egy dul. e^y csók, tgy lei ny Jön ! Einadnsok kezdete: 5, 7 es 9, Vasarnap 2, 4, ö, 8, 10 orakor áz alkalmazottakra vonatkozó biroi gyakorlat főbb esetei A Nyirvidék olvasói érdekében <uj rovatot nyit, hogy a jogkereső közönséget esetről-esetre tájékoztassa a magánjog, a "kereskedelmi jog, büntetőjog és közigazga tási jog, adó- és illetékügy kérdéseiben egy-egy konkrét esetben hozott kúriai- közigazgatási "bírósági döntésekről, elvi határozatokról és az álandó btrói gyakorlatról. Ezt a közhasznú jogi információt a mai napon az alkalmazottakra vo natkozó fontosabb eivi jelentőségű bn'ói gyakorlat ismertetésével 'kezd jük meg s legközelebb ezeknek a határozatoknak ismertetését folytatni fogjuk. Az alkalmazottakra vonatkozó bírói gyakorlat főbb határozatai: 1. A szolgálati szerződés érvényessége megtámadható azon az a'.apon, hogy a munkává! aló a fel vételhez megkívánt minősítést érvénytelen bizonyítvánnyal igazolta. A szerződés a megtámadás következtében visszahatóan érvényte en. jié válik és ugy tekintendő, mint ha meg setm köttetett volna. 2. AAz alkalmazott szabadságolása a közönséges szóhasználat szerínt nem a szolgála'1 viszonynak a I megszüntetését, haneim annak a fenntartásával az alfca-mazottnak a szolgálat teljesítése alól időleges felmentését jelenti. Ebbői pedig az következik, hogy a szabadságidőt az 1910—920. M. E. számú rendelet 9—13. §-ainak aíkaimazása szempontjából 'is be keli számítani a Szolgálat tartamába. 3. A meghosszabbított szolgálati szerződésre, amennyiben a ie.ek máskép meg nem egyeznek, a.z eredeti feltétetek az irányadók. 4. A részvénytársaság aapszabáfyai .ak az alka<ma?ottak jogairáés köte ességei ; vonatkozó rendelkezései kiegészítő részei a szolgálati szerződésnek. 5. Munkabér külön kikötés nélkül is jár, ha a körülmények szerint a szolgálatoknak dijta an vállalását nem ehet feltenni. 6. Az egész é.etie szóló állás biztosítása a

z alkalmazott munkaképes életfa'-tárnában megha

tá ozott tartamú szolgálati szerződés. 7. Külföldivel akinek munkavállalása hatósági engedélyhez köUkt- a rriunkabérszerződés érvényesen megköthető ugyan, de hatályosulása az engedély ^ragadásától s időtartama az engedély tartamától 'függ. 3. Az alkalmazott a szoigáiatadó érdekeit a leghathatósabban megvédeni és jra más alkalamzott részéről a szoigá atadó érdekeit veszélyeztető tényekről tudomást szerez, azt Szofgálatadójának haladéktalanul "beje ent eni köte es. 9. Az alkalmazott ,ha a munkaadó által egyoldalúan redukált díjazással nincs megelégedve, jogosítva van a szolgálati viszonyt azotianh' hatálya ni-egszüntetni. A szolgálatnak a fecsökkentett íietmények me'.lett éveken át továbbfolytatása az üietménycsökkentéshez való hozzájárulással azonos hatályú. A már megszolgált időre visszamenőleg azonban a fizetés, vagy ilyen jelegű javadalmazás csak az alkalmazott be eegyezésévei csökkenthető és ha az alkalmazott felszólalt az ily lletménycsökkentés ellen, a s

z

oigáat továbbfolytatásából a megszofgá t bérre nézve nem lehet lemondást véie mezni. 10. Az ipartörvénynek az a szabálya. hogy a segéd felmondás nélkül azonnat 'e.bocsátható, ha a szerződési eg elvá Ialt munka teljesítésére képtelen, a tartós jelegű betegség okozta szolgálatképte enség esetére is vonatkozik és alkalmazható . (T

J11. Az állandó alkalmazás is megszüntethető felmondással.. ha ily létszámapasztás a válafat fenntarthaása érdetkében Szüksége>. Az ily természetű és végrehajtott létszámcsökkentés cSak a joggal történt visszaélés alapján támadható meg. 12. Az alkalmazottat (megillető végkelégítés az alkalmazott e haiá lozásának esetében annak eltartásra jogosult és rászoruló házastársát ijeti meg 13. A cégvezető végkielégítést igényét nem érinti az, hogy előbb szolgálatának egyrészét iparosse gédi munkakörben töltötte. 14 Vasúti szolgálat. A vasúti alkalmazott, aki 'távozási "engedélyének lejártával 'nem je entfeezik, szolgálatia, engedély néküi távozottnak tekintendő. Efmaradása oká nak valósagát az alkanriazott bizonyítani tartozik. A vasút, mint mun ikaadó a bizonyítékokat ellenőriz; heti "és a vizsgálatot teljesítő orvost kijelölheti. 15. A fegyelmi határozattaf elbocsátott, de az újrafelvételi eljár rásban visszahelyezett ál amvBSuti alkalmazottat időközi e maradt u letményei megii etik. 16. Ny/ígdij A magánalkalmiti zottakia vonatkozóan ai.icsen olyan jogszabály, amely a munkaadót a munkává,la ó részére nyugdíj fizetésre kötelezné. Csak külön szer ződés, helyesebben szóígá ati sza""bálvzat álapján követe.hető nyugdíj. A nyugdíjszabáíyzatnak nem érvényességi' ke.Iéke a be

1íigymi niszteri jóvtíhagyás. 17. Ha egy nyugdijszabályzattal rendelkező vál a at külön jogi Személyiségű nyugdíj intézetet ál ltott fel, nem mentesül a nyugdíjért \3.ló 'felelősségtői, ha a nyugdíjintézetet kezelési szervként létesítette, annak fenntartásában és igazgatásában részt vett és a nyugdijegyesíiletbe való be épést mnden tagjára ktelezővé' tette. 18. A fegyefmileg már elbírált és megtorolt," de elbocsátással nem bünteíett cselekmény miatt utóbb hozott büntető ítélet nem szolgálhat okul'a nyugdíj megszüntetésére. 19. A kegydij. A teljesített'Szolgálatokra teKinte

Ltei az a kai,?azottnak, vagy családtagjának önkéntesen adott juttatás. A kegydij elveszti ajándékszerü jellegét és nyugdíj természetű járandósággá vál'ltc, ha a munkaadó aitnia szándékára lehet következtetni, hogy Uy kötelezettséget vál a t, vagy pedig huzamosabb időn át állandóan és rendszeresen támogatta a kegydíjra jogosult családtagot.