Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-22 / 18. szám

J933- január 22. J/IríRYiDáic. A nyíregyházi erdő Ina: KISS LAJOS, a Szabó'cSvármegyei Jósa András, Múzeum igazgatója. I. Azzal kezdem ismerte:ésem, hogy •az ujabban felkapott Sóstói erdő elnevezés, mely a hírlapok utján terjedt el, nem helyes. Az erdőnek ezzel a nevével sem okiratokban, sem a városi levéltár ré,i írásaiban, \a y térképeken nem találkozunk. Nyíregyházi" erdő néve.i szerepe minden esetben- Maga a város Nagy-Tdőnek és város erdejének említi hivatalos irataiban. A Sóstói eTdő név csak egy részét jelentheti a város erdejének. A nyíregyházi erdő a város északi részének 'a folytatása, mely feinyuik északon Kótaj köszég hatáfáig, ke «t ie ői 'Nyi'pazony községhez tartozó Sóstó-sző őtelep, továbbá a nyíregyházi örököosí-földek eisó szakasza és az ÖSzőlő névii b

z<\ őskert. délrő' a Városmajor, nyugatról a Kó aji-uti tagföldek és -a nyíregyházi'é-ső és második Cúgos rész határolj áK- Legnagyobb hosszúsági vonala 5 5 km., legnagyobb szélessége pedig 1.5 km- Területe 873.6 kat. hold. Az erdő Nyíregyháza város tulajdonát képezi. Az er'dőtestben van hz u. n. Sóstói fürdőhelyiség épületeivel A nyíregyházi erdő egrégibb ada ts. a város történetében 1426-ból va. Ió. Ebben az évben vi'.sgálat indíttatik a Báthory-cs-aJád két ága, a somiyai és ecsedi ág, mint közös birtokosok érdekében Perényi Imre fia. János ellen és ennek cselédsége ellen, amiatt, hogy nyíregyházi birtokuk egy -részét elfoglalta, — ugyancsak Nyíregyházához tartozó erdejüket levágatta és más károkat okozott. (Lukács ödön: Nyiregyhá a város története. Nyíregyháza. 1886. 41. u.) Ez az erdő, tekintetbe véve a város határának vízrajzi és domborzati viszonyait, — másutt nem lehetett, mint a jelen. ícgl helyén. A városi t-evélt ár egyik irata szerint 1886. évben Mihalkó Andtásné ' heiybe'i lakos ezüst pénzt - talált az erdőben, melyért a város 43 frt 38 krt. adott neki végkielégítés ül. Á ma is élő Mihalk'óné mondja, hogy az erdő nyugati részében levő zsidótemető közelében, de már az Erzsébet-ligetben találta a pénzt az emiitett év szeptember 8-án, egy vakondturásban. Három darab volt a felszínen, amit hazavitt. Majd -egyik rokona segítségével kiásták. Vékonyfalu cserépfazékban volt a pénz vászonzacskóba bevarr, a. Sok ismerősének adott belőle s mikor a város bekérte tőle. 1999 darabot adott át. Többféle nagyságú pénzből állott a lelet. Évszámukra nem •em'ékezik. A 76 éves Bodnár István azonban, ki óraláncán hordott belőle két darabot néhány évvel ezelőtt is, tudja, hogy a pénzek Báthori Zsigmond (1587—1632) lengyel király különböző veretű érmei voltak. Azt is tudja hogy egyik nagyobb pénzen 1630. évszám volt. A Jósa Múzeum érmei" között rögtön ráismert a Báthory Zsigmond pénzeire. Nevezett állításait szószerint megerősít Kálnay Sándor ny. váró''.' togai'mazó is. A: elrejtet* leiét tehát, tekintetbe véve, hogy Szabolcs vármegyében az éremleletek legtöbbször a községen kívül és erdős területekről 'kerülnek elő, — annak a valószínűsége mellett szól. hogy a XVII. S'ázad elején is a mostani helyén volt a nyíregyházi erdő. Itt van feltüntetve a bécsi .hadi levéltárban levő 1784. évi lkézirati térképen is. Azt is tudjuk a város történetéből. hogy Károlyi Ferenc gróf, ki 1748 óta Nyíregyháza egyik fe'ének tulajdonosa, 1753-ban mi' jus 16-án kiadott pátens levelébe® felszólított mindenkit, Nyíregyházán és Cserkesz pusztán va'ó letele, pedésre. A jövevény lakosok számára földet, a vármegyével kötött szerződés szerint három évi adómentességet. a házak építésére fát igért. Amint írva vagyoín: »Házaknak va'ó fákat (mivel ott nincs) — t. i. Cserkeszen, mert ide kapta a települési engedélyt a vármegyétől — jószágombeü tiszteim erga ccxndignum valorem fognak adminisztrálni.«« Éble Oábor is »erdőtlen, homokos és termékellen vidéknek (Lble Oábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza. 67. 1.) mond ja Cserkesz pusztát, ezért kapták a települők a három évi adómentességet. (Fojyt. köv.) A növénytermelési szaktanfolyam előadott tananyaga Irta : WESTSIK VILMOS, mezőgazdasági' kamarai szaktanár. Ili. 21. Mennyit ér az istáliótrágya ? Az istállótrágya mindenkor anynyit ér, amennyi terméstöbbletet vele elérni tudunk s ez pedig függ a trágyakezeléstől. Üzemtani kísérletek szerint egy métermázsa jól kezelt istállótrágya mindenkor egyenértékű 6 kgr. buzaértékkel. Ezzel szemben a hanyagul, vagy rosszul kezelt istállótrágya egy métermázsája 2 kgr. buzaértéknél többet nem ér. 22. Mi az istáliótrágya kihordásának helyes módja ? Ha a trágyázandó földre hordjuk a trágyát, ugy azt azonnal teregessük szét és azonnal szánt suk alá. Trágyamennyiség beosztása céljából rakhatjuk a trágyát kúpokba, de azokat egy hét múlva szét kell teregetnünk. Ha télen hordunk ki trágyát, amikor azt nem tudjuk azonnal alászántani, ez esetben szarvasba rakjuk és vagy beföldeljük, vagy vastagon szalmával takarjuk be a tetejét, amikor már készen vagyunk a kihordással. 23. Mikor és hogyan történjék az istáliótrágya alászántása ? Az is tállótrágyát nem szabad mélyen, sem sekélyen alászántani. Leghelyesebb a 12 cm. mély alászántás. A száraz tiszántúli vidéken leghelyesebb az istállótrágyát már ősszel aiászántani a kapás és takarmánynövények alá. Ha répa vagy tengeri alá kell trágyáznunk' ez esetban augusztus hónapban' amikor még a legjobban ráérünk, kihordjuk az istállótrágyát s azt azonnal alászántjuk 12 cm.Imélyen. Azután tengeri alá október elején megadjuk a 1 őszi mély szántást 20 cm. mélyen, répa alá pedig november hónapban adjuk a mélyszántást 25 cm mélyen. 24. Milyen időközökben történjék a szántóföld istállótrágyázása ? A laza homoktalajokat minden harmadik, legkésőbb minden negyedik évben kell áttrágyáznunk. A barna kötöttebb taLjokat pedig minden ötödik, legkésőbb minden hatodik évben keli áttrágyáznunk. 25. Mennyi istállótrágyát szántsunk egy kat. holdra ? Homoktalajokon számítsunk egy kat. holdra 150 métermázsa istállótrágyát, ez megfelel 25 szabolcsi kisgazda szekérnek. Barna, kötöttebb földeken pedig számi'unk egy kat. holdra 200 métermázsát, ez megfelel 35 szabolcsi kisgazda szekérnek. A jelzett mennyiségek mindenkor középérett trágyára vonatkoznak. 26. Mi a műtrágyázás célja? A műtrágyák célja nem lehet az istállótrágyát pótolni, mert hiszen a műtrágyák nem tartalmaz nak sem talajbaktériumot, sem korhadékanyagot. A helyes műtrágyázás kizárólagos célja az, hogy az istállótrágya hiányát kiRentábilissá teszi tengeri termését, ha előjegyeztet vetőmagot, mig a készlet tart BLEUER BÉLA szakolyi gazdaságában, Saját nemesltésti sárga léfogs tengerimet mindenféle talaj "in kipróbált ím. 30—45 mázsát terem magyar holdanként 1 Pr bálja meg, termelje ezt a tengerit, Nagy öröme lesz btnne — Mizsá&kéat a vet6ai*got 20 p ngőért adom. — nem >ok ez, ha számításba vjsií »zt, hogy egy ho'doi 12 kg-, vetőmag ára 2 P 40 fi tér és ennek az árnsk ellenében 15 mázta többlet termé,e less. 6914-? Nyíregyháziak találkozóhelye az István Király szálloda Budapest, VI., Podmaniczky-utca 8. (Nyugati pályaudvar mellett). Telefon (íntemrban) 202 43„ 294-34. Sürgönyeim : Botelist, — Minden modern kényelemmel berendezett elsöranga családi szálloda.Mjciea szobában központi fotés, hideg-meleg folyóvíz és telefon. Lift Szállodában kávéház, cckrászda és fodrász terem. — A keleti pályaudvartól közvetlen villamos összeköttetés 2. és 46 os kocsikkal. 776—sa KÖRÖM ma kenőcs a2 eMésznísc pótolja és ezáltal fokozza az istállótrágya termőképességét. 27. Lehetséges az, hogy az istállótrágyának vannak hiányai ? Az istállótrágyának igenis vannak hiányai, melyek a következő módon állanak elő: tudvalevő, hogy a kenyérmagvak, buza, rozs, foszforsav segítségével fejlődnek ki s igy a foszfor legnagyobb része a kenyérmagvakban bennfoglaltatik. Ezen termények legnagyobb részét a piacon adjuk el, ez okból a foszfor legnagyobb része nem kerül vissza az istállótrágyába. Ezt a hiányt pedig csakis foszforsavműtrágyákkal tudjuk kipótolni. Burgonya eladással viszont igen sok kálit viszünk ki' a gazdaságból, mely hiányt csakis kálimütrágyázással lehet kipótolni. Ha pedig elfolyik a trágyáié, ugy ez istállótrágya a fenti hiányokon kivül meg van fosztva a legértékesebb nitrogén és kálitápanyagtól. 28. Hányféle műtrágya van forgalomban ? A növény életében 3 tápanyag a legfontosabb és pedig a foszfor, káli és nitrogén; ennek megfelelően a műtrágyák is három csoportba osztatnak és pedig foszforsav, káli és nitrogén műtrágyákra. 29. Melyek a legalkalmasabb foszformfitrágyák ? A legtöbb szabolcsi földön legjobban válik be a szuperfoszfát, melynek foszforsav tartalma 1618% s ez vízben oldódik, tehát gyorsan ható. A savanyu, mészszegény szabolcsi homokokon jól felel meg a rhenániafoszfát, en nek foszforsavtartalma vizben nem oldodik, hanem csak gyenge savakban, pl. a növény gyökérsavaival oldható. Ez tehát hosszabban ható foszforsav műtrágya. Foszforsav tartalma 25%. Harmadik foszforsav tartalmú műtrágya a tomaszsalak, melynek foszforsavtartalma 16—18 ">/<>, ez sem oldódik vizben, hanem csak gyenge savakban. A foszforsavműtrágyák képviselik a kenyeret a növényi életben. 30. Melyek a legalkalmasabb káliműtrágyák ? Hazánkban legjobban bevált a 40% os kálisó. Ezenkívül forga lomban van még a kainit, mely 12% os kálit tartalmaz, ez azonban csakis gyomos, savanyu rétekre való. Igen jó káliműtrágya a fahamu, mely 6—10% káli és 3-7 % foszforsavat tartalmaz. Ezt érdemes összegyűjteni és a tél folyamán kiszórni a szántóra burgonya alá, vagy pedig a rétekre. A káliműtrégya a növény szalonna ós zsiradék tápláléka. (Eoiyt. köv.) Nem. filmez, Sem mulattat, hanem annál jobban fűt a Pécsi tojásszén Kohn Jeremiás cégnél, Viz-u. 30 Telefon 93. 69G3-?