Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-21 / 17. szám

1933- január 21. JhdrifRYIöálL Cseh reflexiók a magyar revíziós törekvésekre Straky Henrik. Irta: Prága sajtója, a kormány félhivataös orgánuma is, szeret polemizálni a magyar revíziós törekvésekkel. Ha megfigyeljük ezeket az ellenvetéseket, akkor azokat négy pontba foglalhatjuk össze. E őször, azt szögezik le a sajtóorgánumok, hogy ugy Csehszlovákia, mmt a kis entente másik két adatna mindig ellenezte a magyar revíziós törekvéseket. Másodszor, a magyarok sza'rna'áng, lelkesedő természetüknél és ingerü'tségüknél fogva túlbecsülik a revíziós tendenciák reálpolitikai értékét. Nincsen meg bennük a józan érzék, amellyel a küfföldi híradásodat a megsa'ósitliatás szem pontjából kellően mérlegelnék. Harmadszor, francia hivatalos körökben a revízió szempontjából éppen a terü'eti kérdések megoldását minősítik a iegnehezebbeknek. Amikor a francia hivataös körök ezt megállapítják, akkor ez nem olyan tényező, amely előnyös lehetne a Trianonrevizió szempontjából. Negyedszer, tartogatnak számunkra mézes madzagot is. Azt mondják, hogy' Magyarország fontos szerepet tölt be Középéurópában. Magyarország heyesen cselekedne ezért akkor, ha a gazdasági rekonstrukciót és az együttmunkáikodást elősegítené azáltal, hogy po inkájának akcióját és erélyét nem fecséi'e'né el olyan céök szolgá'atában, amelyek ugy sem vezethetnek eredményié. A mi részünkről ezen pontokra a következők 'ehetnek a válaszok: Az eiső pont nem tartalmaz számunkra meglepetést, sőt azt eddig is tudtuk és természetesnek is ta'áltuk. Számunkia meglepetés csak a cseh külügyminiszter újévi cikke volt, amelyben szinte leplezetlen fenyegetések és megfélemlítések vo tak, amelyek vajmi' kevés eredményt értek e , ha Gömbösnek azon székesfehérvári kijelentésére gondolunk, hogy tetszik, nem tetszik, i ló és kellő módon fe's

7.inen fogjuk ta tani a -revi i'it. A második pontra az a válaszunk. hogy gyakran szalmaláng a magyar, a revíziós törekvések másfél évtizede élnek, ez nem meddő közjogi vita. itt nem vo'tunk és nem 'eszünk szalmalángmagyarok. A helyes reálpolitikai értékelést és érzéket illetőleg nem óhajtunk tanu'ni a csehektől. Erre vonatkozólag utalunk a két áflam történetére. Ami a cseheknél volt 1621, az vo't a magyaroknál 1520. Fehérhegy ugyanaz vo't náluk, mint ná'unk 'Mohács. Egyik nemzetet is érte katasztrófa- a másikat is. Mi Kelet és Nyugat ütközőpontján fenn tudtuk tartani állami létünket mindig, pedig testvérte'en ága vagyunk nemünknek itt Európa közepén, á költő Szerint is. A csehek pedig körűi vanlak véve fajrókonokka' és kétség:elenül a -'egmüve'tebb szlávok, négis Századokra kiterjedő'eg, nem ,'o't ónálló állami létük. Ezt a magyarokénál sokkal kedvezőbb köüimények között élve. náluk c

sak 1 reálpolitikai érzék hiánya okozíatta. Elfogadhatunk mi leckct :zen a téren ta'án a higgadt, megonto't angol nemzettől, de a cseíektől soha. A harmadik pontra mi Pierre Hot úrra' válaszolunk, aki mielőtt rü'ügyi államtitkár fett volna, nyílt tamaraí ülésen azt mondotta, íogv a békeszerződések emberi nüv'ek, amelyekben tévedések leietségesek. Ba^aság lenne és végzetessé válna az, hogy azon népeket, amelyek ezen tévedések alatt nyűgnek, a tévedések kedvéért a kétségbeesés karjaiba kergetni. Bizonyos, hogy ekkor Versai les és a németek melett a magyarokra és Trianonra is gondolt. Bebizonyította ezt azáltal, nogy utána nemsokára Budapestre jött és itt előadást is tartott, ame'lye 'kifejezést is adott magyarbarát' érzületének. Mindezek után kü ügyi "államtitkár lett, tehát ma hozzátartozik a hivatalos francia körökhöz. Azt már most nyugodt lelkiismerettel bízhatjuk a víág közvéleményének ítéletére, hogy ki a hivatottabb a mai francia íiivata'os felfogás interpretálására a cseh külügyminiszter, vagy a gall kü ügyi állam titkár. A negyedik pontra, a mézes madzagra az a válasmnk, hogy abból sem kérünk, mert hiszen Benes urnák azon iniciativáját, amely fzerint Európa eme zugának gaz-, dasági rekonstrukciója szempontjából alkotta^sék olyan gazdasági terü-et, amely az Érz-Gebirgétőt a Ba kán félszigetig terjed, amely ilyen gazdasápi' agyonölelés lett volna Budapesten kívül Bukarest Be grád Számára is, még azoknak sem ke lett. hogyan kérhetnénk akkor mi magyarok ebbő'. Végezetü' még azt, hogy Prága vegye és

zre, hogy a revíziós eszme menetkész, azt semmive

: sem lehet feltartóztatni. A világtörténelem tanulsága szerint nem lehet állam és nép elég erős arra, hogy az idők folyását megakassza. Nem lehet e'ég hatalmas arra, hogy tartósan ellenálljon az erkölcsi nyomástól és vi ággazdas^gi 'érdekektől fűtött vi áglelkiísmeretének. Prága és a cseh nemzet pedig kü'önösen gyenge erre. Meggyőződésünk az- hogy a revízió eszméje célhoz vezethet és oda is fog vezetni. 5 3 X I ELKELT MIMIÉN JEGY KÉT SZÍV EGY DOBBANÁS cimü pompis L'fa operett tegnapi p emierjén Lilian Harvey, Halmai Tibor, Álbach Retti sz HpoHloban kiváló együttese játsza e sikert irt filmet Vasárnapig á bá^iszöFés kifejlesztésének lehetőségeiről Irta: Halász Ferenc oki. gépészmérnök. A ma nyomasztó és ki átástaian gazdasági és szociá is helyzetben elsőrendű fontosságú kérdés: mi módon tudna a megé hetési nehézségekkel küzdő társadalmi réteg a egszüksége ebb ruhaneműjérőláltalában vászonnemüjérő gondoskodni, nagyobbrészt a saját e: éjéből és a rendelkezésbe ái ható alka mak olcsó felhaszná'á?a mellett? Feisőszabolcsban és áltaaban a Tiszához közelfekvő részeken nem ismeretén a szövés-fonás; meglehetős eterjedtségnek örvend ma is. Ennek a még széle ebb alapokra va ó fektetése és általáno

rabbá téte e nemhogy lehetetlen és sok akadá yba ütköző volna — speciál Felsőszabolcsban, dí az egész Szabó'c^ban is — hanem sok alkalom Szinte ösztönző eg hal

; hogy csak hozzá kell fogni, megfe'eíő irányítással szolgálni, — de már a lehetőségek kii-aszná á á-ak engedel mévei 'is — nagyon szép eredményt ehetne elemi. Kövessük tehát a szövés-for.ás munkáját e éjétől végig és Illesszük bee a racionális módjait és lehetőségeit. A kender és ten termesztés mezőgazdasági kérdés; feltétele adva van. Ehez nem szó'ok hozzá. A fe dolgozá i p'o essus kezdődi'-: az áztatássa. De mindjárt ezzel kezdődik á nehézig is. mely ezen háziipar kifejlődésének útjában ál . Nincs áztatóviz. Folyóvíz nem alka mas; de nincs is mindenütt. A csatornázás a meg'évő és á> tatásra alkalmas vizeket eltüntette. A községek közeében lévő vályogvető és egyéb mé yedésekben levő vizeket nem szabad áztat ás; a fe'hasz ná'ni, mert a bomlással járó büz az egészségre á. ta mas, a levegőt meg rontja. Áztatás nélkül pedig nincs kóc, vagy amint ná unk mondják, nincs szösz. A tiszamenti kőszegekben néhoi "még kerül holttisza, ímelyet felhasználnak áztat ónak, ízért tudja ezen a vidéken a nép 1 szövés-fonást gyakorolni. A vízlecsapoló társa ágok liathatóan segítségére lehetnének az illető vidéknek abban, hogy a megszüntetett áz tatokat ujjakkal pótolják. A csatorna mellett minden község határában — de több községet erre a célra össze is lehetne vonni — kerülne egyébként hasznavehetetlen terület, mely áztatónak nagyon jó volna. A gödör helyének megva'ósitásánál megehetne hallgatni a

z érdeke t községeket is. Az áztató elkészítésénél szívesen segédkeznének az érdekeiek, hiszen ez egyszerű kubikos munka. A csatorna álandóan friss vlzze'- láthatná ei az áztatót. Ennefcj'a megoldását ugy képzelem, hogy: a csatorna köz vet' en közelében a csatorna fenékkei 'közös szintű — eset'eg mélyebb fekvésű — áztatógödör készülne; rövid összekötő csatornán át egyszerű zsi ip közbeiktatással az áztató tölthető, vagy üríthető -'enne aszerint, hogy tele van-é -,agy üres a csatorna. Ezen zsiip kezelése — amilyet csatorna mentén nagyon sokat láthatunk, va'amint az áztató kezelése és forgalmának szabályozása az illető körzet csatornaőrének volna a köte'essége. Ezért, valamint a gödör és vízhaszná átért a tár a-ág dtjjat Szedne. Ezen kérdés érdekében a 'ecsapolótársaságok vá'amit változtathatnának a jelen'egi vizkeze'ésen. Az áztatók szempontjából előnyös volna a nyári Niztáro ás a csatornában, netalán szükség 'enne reá; de a párképződés is csak előnyéi e válna az if'ető vidéknek, amerre a csatorna vonul. Bizton állthatom: az áztató mego'dása megoldaná ennek a háziiparnak a fej őaését, hanyatlását pedig majdnem százszáza'ékig a nagymérvű viz'ecsapolá? okozta. Ehez nem ke lene nagy tőkebefektetés, hogy ugymondjam: házilag, egyszerű eszközökkel meglehetne o'dani az egész kérdést. Mive: "pedig a csatornázás az egész Alföldön megvan, az áztató kérdést ezen az uton az egész Alföldön meglehetne oldani. Ha az áztatógödör kérdése megvan o'dva, akkor a háziszövés is fenn tudja magát tartani a szükséghez mérten minden mesterséges támogatás nélkül. A következő processus a törés ós íilolás. Ez meglehetős nehéz és fáradtságos munka. Ennek gépiessé tétee, ha mindjárt állatierő igénybev-éte'e mellett is, jótékonyan hatna. Ez sem lehetetlen. Ilyengépnek a szerkesztése és elkészr tése semmi nehézségbe nem ütközne, inkább az áta okozna a mai világban egy kis gondot. Ilyen törőgépe lehetne minden községnek,, mint a régi" vi'ágban szárazmalma vo't, amelyiket az egész község használhatna törésre. Ez a gép lehetne a községé, vagy magánosé, szintén részletkérdés. A következő munkák kézimunkák, könnyen végezhetők. A nehezebb, vagy inkább apróékos mun'ka a fonás. Ez sok időt vesz igénybe és a legtöbb embert ez riaszt visszs. Ezen a részen a városi ía< kosság, főképpen pedig a szegényebb osztály jótékonyan — de Innék-kinek a saját jólfelfogott érdekében is — kapcso'ódhatna bele a szöves-fonás háziiparba. Semnc akadálya nincsen annak, hogy a kóc, vagy s

2ösz éppen olyan piaci cikk legyen, mint a többi mezőgazdasági termék, amit a feusitól be 'ehet Szer

ezni. Minden városi háztartásnak — persze ez nagy általánosítás — be kellene szerezni a maga s

zöszadagját és a hasszu téli estéket nagyon hasznos munkával lehetne eltölteni. Városon és ott, ahoi "a vil any rendelkezésre áli a fonás hosszadalmas müveletét lényegesen meg'ehet::e röviditéni 'és könnyebbé tenni gt-pies mego dássat. A vászonszövőszék, mint a s

zőnyegsiövőszék. bármelyik házban helyet foglalhat, még ha valamivel piszkosabb is, de nyomában elsőrendű közszükségleti cikkek teremnek és sok háztartásnak könnyítené meg a megélhetését, biztosítana emberibb életet. A szövés-fonás kifejlődése nem ártana egy foglalkozási ágnak sem. A kereskede'etn forgalomban semmit sem' veszítene, mert a háziipa.i termék ma nem kereskedelmi cikk. Ennek szaporodása nem csökkentené az egyéb texti ipari cikk fogyasztását sem, mert nagyjában idegen rende'tetésü áruval gyarapítaná a piacot, amelyet ma más lexti'áru nem pótol s az mJnt hiány je'entkezik a fogyasztásban, amit annyi 'jelenség bizonyít a napi életünkben. Sőt, egy uj áru jelentkezne a piacon, melynek értékesítése bővítené a meglévő kereskedelmi kereteket. Az ipar bővülne egy uj szakmáva

1, amely ma teljesen hiányzik. El 'tudom képzelni, hogy a régi takáts céh bizonyos mértékig feftudna éledni azáltal, hogy a szövéshez szükséges nyersanyag jelent kezne a piacon. Ez a nyersanyag pedig csak akkor tud jelentkezni a piacon, ha lehetővé \an téve annaií a precéssusának az elvégzése, amely teret és termc's

zeti adottságokat kiván; amit nem tud elvégezni ki-ki a házában, vagy a portáján, nem is az igyekezet, szorga'om és munkaképesség hiányán akad meg, hanem a^on, hogy a kendert nem 'ehet tekenőben áztatni, ez hozzá van kötve természetes vagy mesterséges tavakhoz. Ezen leírás enciklopédikus: annak is szántam. Nagyon jói tudom, hogynem fog o'yan könnyen menni, mmt a leírása, de hátha egy hasznos gondoat, melyet teljesedésbe lehet vinni "és amely sok-sok embernek adhat munkát és köz vet" lenül testi ruhát. L