Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 272-296. szám)

1932-12-31 / 296. szám

mm jéftffiíWÉBL wmwmmmBBw

am 1932 december 31. Kősziklára hallott életmagvak Kísértenek a múltnak sajtói termékekbe hintett akaratmagvai. — Arra voltak s

zánva, hogy a holnap s

zámára jólét, boldogság fakadjon. Az, aki ei tud mélyedni a tegnap eseményein és meg tudja látni az ugartörés hősének fáradozását: tud hasonlatot vonni a tegnap é

s a ma munkája között- Látni' keh azt, mily birkózással, Szinte emberfeletti erővei kellett a magyar népnek a hazai röghöz való jogát védelmezni. Ez a fizikai 'küzdés erőt emésztett fői és kevés maradt a lelkiépülés fejlesztésére . A XX. Századból még csak három s

zázadtized lett a múlté; de e

z a harminc esztendő sokkfti fájóbb sebeket okozott ,imnt a XIX. Századnak legzi'vatarosabb időszaka, mely VüágoSsai, vagy a XVIII. Századé, mely Majténnyai zárult. Egyik s-em zúdított fejünkre enyészetet, országrészek e'herdá ásávai. Házunk, telkünk, udvarunk, apáink öröksége épségben maradt. A Veszélyben őrtáüó nagyjaink magvetését az enyészet szele csapkodja. Széchenyi, Deák^ Kossuth a nemzetépítés, Vörösmarty, Arany, Petőfi a nemzetnevelés, lélekszépitős terén végeztek áldásos munkát. . Kossuth próféciája volt: — Nemzetek' s

Z

erencsét<ensége nemzetek vétk

eiből 'származnak.-— Nemzet c

sak öngyilkossággal hailiat meg. Legyünk bár kevesen, de legyünk "erő

sek erkölcsben és igazságban. ("Itt tartunk ma isi) Vessünk tántoríthatatlan erkölcsi erőt az ármány és gonoszság ellen. (Ezt tesszük ina is.) Fordítsuk csak a pénzt, melyet egy éven át v

e

3zicg-tés

ekre, itatásokia pazaroltatok, ugyanazon népe em nevelésére s erkölcsi és anyagi jólétet biztosító intézetekre és a ter jedő értelmességgel együtt ébred föa a közszellem is. Egy sajnálatos megyei gyűlés alka mábói irta, saját lapjába^ Kossuth az idézett pontokat. Mondotta ezt i

s: Erkölcstelenségen vásárolt díadai s

0hase

m tartós. Sokkai kisebb a pil'anatnyi kudarc, mint a veszteség erkölcsben s népjellemben. Kősziklára hu'iott magvamk voltak azok, melyek erkölcsben és népjellemben nem őrizték meg orSzágszé.eink idegen ajkú polgárait. Miatuk érte hazánkat a trianoni véSz. Hol fonná'ódik a népjeüem ? Vála

szt találunk rel Kossuth Pesti Hírlapjában. (De o'vashatunk ugyan £ fámában »Pánszlávizmus az A

1' földöns c .cikket is, elszomorítót.) G. L. tudósító igy vezette be Sorait: iskolai vizsgádról jövök, a restén h. iskola vizsgájától, mely iskolának tanítója Kicsiny Pál. Restér vidékévei együtt egészen tót. Ötven számmai levő gyermekeit odavitte, hogy azok bármely hozzájok intézett kérdésünkre rögtön a legtisztább magyar kiejtéssel felelni tudtak. Ebből a szé'p pé'dábói levonja azután a laptudósító a maga következtetését: a nemzeti nyelv terjesztését egyedül az iskolák áltai lehet eszközölni, anélkül, hogy más, eszközhöz kellene nyúlni'. Ezt az egészséges magvetést Hinika konko'lyai zavarta meg. Keserű levét issza az északnyugoti felvidék apiaja-nagyja. A le-ki s

zegénységbői származó Szabolcsi pé-da a következő: A nagykábói'közgyűlésben a megyei rendek olyan határozatot hoztak, melyben arra kérik a királyt, hogy a katonai újoncok köMagyar szeretet A Református Nőegylet Laánjcsoporlja f. hó 11-i mesedélutinján elszavalta Hall Éviké Hadd mondjak egy mesét a mai nap én is, ( Nem a tündérkékről, hallgassátok mégis. Keletről jött fajtám minden sebe éget : Szomorú a mesém... Hazámról bes

zélék. C-onkasága fájón marcangolja szivem, Régi 'határait tanulgatom híven, Erdélynek bérceit, kincsét a Bánátnak, Rákóczi nyughelyét dehogy mondom másnak. Magyar vagyok, apró gyermeke Hazámnak Látom, hogy a nagyok Szomorúan járnak. Rongyokban tipeg az éhező kis árva, Nincsen meleg otthon a földes s

zobába'. A

sztalra ha kerül egy falatka kenyér, Boldogságuk akkor királyéval felér... Tétlenségben vannak a megedzStt k

eííek, Segítsetek rajtuk boldogabb emberek. Árasszuk feléjük szivünk s

zeret>e

tét — A könnyek tüzére a kevé

s is elég — Adjunk és mentsünk meg sok magyar életet Igy köszönt be hozzánk a, Megváltó Szeretet. Hogyha együtt érzünk, feSz asztalon kenyér, Nekik meleg ruha, s bánat ide nem ér! Újra feltámadunk! népünk; se les

z árva, Várhatunk a nemzet nagy Karácsonyára. Maii Géza. Városi Mozgóképszínház Péntek, szombat, vas'rnap Lehár Ferenc egyetlen idei filmoperettje Volt eggszer egg keringő Főszerepben: Eggert Márta, Verebes Ernő, Paul Hörbiger, Rol! v. Ooth és Ida Wüst Lehár zene Humor Tánc Jön! Fiacskám Jön! Előadások kezdete : Hétköznap 5, 7, 0 órakor Szilveszteri előadások 4, 6, 8, 10. Vasárnspi előadások 2, 4, 6, 8, 10. Vasárnap d, u. a 2 órás előadás mérsékelt helyárakkal zül olyanokat, kiknek hazabocsátá

sok á közbátorságra veszélyesek, ezentúl cSak a megye áit

a

i teendő fölterjesztésben íe'soroítak bocsáthatók haza a katonai' Szoígá'atbói. Ezt á határozatot a vármegye teljes ; jószándékbói hozta meg, azt akarta ezáltal elérni", hogy akinek van gazdasága; jöjjön haza a munkához, akinek nincs munkaalkalma, ne Szaporítsa a vármegye, a falu lézengő alakjait: neveljenek a katonaságnál ezekbői megbízható embereket. Évek 'folyá

sa aiatt ez a magvetés fs megromlott. Az in

ség ellen való védekezés szabolcsi példája éppen kilencven esztendő távlatában. A megyei bizottság he.ységenként létesítendő takarékmagtár tervét vitte a megyei közgyü és elé. A tervkovácsolók nem lia'adtak taposott nyomokon. (A Felvidéken, a jelentősebb központokban a kinc

stár álitott fel magtáiaka

t; ezek a kőépületek élőpéldák a muitbóC) A bizottság terve s

zennt (nem adja módját, hogy hogyan és ki tölti meg a magtárt) a mag minden évben' aiatá

s e.őtt szétosztandó. A kivivő, aratás után, egy köböl "(négy véka

x helyett 6 vékát tartozott beszállítani

1. A magtár közvetlen fe:ügyelete a helybeli elöljáróság tiszta volt. Külön tanulmányt kellene arra fordítani, hogy ez a megyei takarékmagtár tényleg létesült-e és mennyiben vált hasznát a a he'ység vagy vidék lakosságának? Avagy a takarékmagtárak he vett a takirékbankok fölszaporodása következett be. É

s az elődök kigondoló, tervelő, terme'ő, a holnapért, ja holnap javainak mentéséért, haszno áthatásáért alkotott eszméket, az idő megemésztette. Igy keh fenni. A föld »éietmagva» alói kic

sus

zott a jólét, hogy átvegye szerepét a »pénz«, mely pedig nem bizonyult az ember számára erkölcsi aranyfedezetnek ,sőt ludferi machináció il teremt, ront egyedeket; de az embertömeg álta!áno

s jólétére boldogságként nem Szerepel. A pénz, mmf erkölcsi tényező messze mögötte marad a földnek, mely életet ad és 'táplál, Szépségével nem tud betelni a lé-'ek . A vagyonmentésnek, értékelésnek kezdő példáját látjuk a megye közgyűlése á'tai inega kotott tűzkár ejien biz'tositó intézetnek. Biztosítandó volt minden éghető s

zer. Elrendelt a megye hat évenkénti öszs

zenást. Az értékváltozást pedig évenként be kelétt jelenteni. Száz írt érték után három krajcár volt fizetendő. Ha történt tűzkár s az aiap nem bírta a fedezetet, a Szükséghez képest a hiányzott meny nyi'ség kivetése áltat volt be-' gyűjtendő. A megye urai Dombi "Márton zenekarát évi 900 p frt Szerződtette. Kossuth Lajos erre a »han gászkar« szerződésre hosszú megjegyzést tett. — Mondja már most valaki, hogy nincs pénzünk! egy buzdító zene s kilencszáz pengő forintot dobunk évenként asztalra. E fölött mi legkevésbé' se

m csodálkozunk. A pajkos E'rí'ch »Die U11gam wie si

e s

l

nd» cimü félkomoly féltréfás müvében egykor ezt irta, hogyha neki kedve ' kerekednék, Amerikát, az egyegésznek úgysem igen illőt, amott Pa

na

ma tájékán de 'ékban kettő

szakitanl: összehívna minket magyarokat, a Rákos mezejére, ott Biharival ráhuzatná a Rákóczi nótáját, egy-két nosza magyarra; neki "bizta

tna és Amerika — ugysegéljen — s

zakitva les

z. (Azóta, hogy E'nch ezt a tréfás kijelentést megtette a világ fü.ehaíiatára; a-Panama csakugyan éspedig magyar segítség nélkül szakítva i'e

tt s belőle az áts

zakitás után párisi bptrány. Panama-botrány.) Kossuth nem tréfás hangnemben irta ezt i

s a nagykál.'ói "tudósításhoz — zenekedvelésünkről anynyira meg vagyunk győződve, hogy csak ebben tudjuk "kulcsát feltalálni a tömérdek s

0k mocsárnak is, melyet hazánkban oly valásosan conserválunk. A mocsarakat békasereg lakja. Ez pedig "hatalmas -zenészsercg, még hozzá olcsó i

s, nem kér kilencszáz p. frtot, hanem egy kis földecskét posványnak, mocsárnak^ legföiébb annyit, mennyien egy-két millió ember élhetne. Az Alfö'd Kossuth leckéje óta jólétben fö.szabadu't a mocsaraktól. A föld, iúetve terrnőfö'd 'hódítva. Az ekevas barázdát szánt s nyomán »élet« terem. Egyik s

z

ab0lcsmegyei gyüés gyászos napnak van feltüntetve. — Eördögh lázitása borította fei a rendet. Kossuth-tai nsm volt megelégedve, kirői azt hangoztatta: mióta ír, nincs nyugalom a

z országban, azóta reánk csak veszedelem liáram'ott. Mire Kossuth megjegyezte: »Nemde dicsőség Hy oldalról kárhozta

tatni.« Szabolcsból a p. H.-nak érdekes levélben s

zámoit be gróf Vay Dániel; »éljen a s

zabadság, nem adózunkl« hangzott a megye gyűlésterme a zajongóktól. A különben nagyon óhajtandó háziadó megbukása itt a Iegfájda'masabb, de azon Szomorú tapaszta'ás, mi' Szerint oly erős megyékben is, mint Szabolcs, az ármánynak uy óriási beiolyás stkeiü het. Szatmár ban a

z adó lebotoztatott, Szabo'c

s* ban lebicSkáztaték. (Ott a bot, itt a bicska volt a fegyvernem). »Köitőkl hol a to'J, mely Szabolcs bicskás vitézeit megénekelje?» —• kiáltott fei gr. Vay Dániel, ez a kuruc magyar, aki hazafiúi lángoló lelkesedéstől vezetve látogatott el országhatárszéli megyékbe, azért, hogy felviíágositson egyéneket és tömegeket. ...Uj munkakörben, uj fegyvernemekkel dolgozik ma az ország élén küzdő. Azonban a meg nem vetendő példákra mindig tanulságos visszatekinteni; mert a nemzet ereje a mult talajából s

zármazik. Bökényr Dátuei. A Diadal étterem konyhája f. évi december hó l-tál uj vezetés alá került. Havi abonnoment és koszt kihordátra igen jutányos áron Különleges alkal makra (esküvő) ebéd v. vacsora, ötórai teához hideg hnsok, tészták házhoz szállítva. Filléres hurkakolbász esték. Nagy adag 70 fillér Olcíö munkásebédek kihordásra Villás zónareggelík Hideg böffé. 6433 5