Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 272-296. szám)

1932-12-28 / 293. szám

í 93 2- december 28. J&ümidin Eszmék és gondolatok, ha a z emberszeretet jegyében születnek m eg, arra hivatottak, hogy örök* életüek legyenek. Jöhetnek válsá­gos idők, amikor a legnemesebb eszmék érvényesülése ele i s ideig­óráig legyőzhetetlennek látszó aka­dályok gördülnek, de csak pillanat­nyilag. csak addig, amíg az eszme ímeg nem találja az érvé­nyesülésnek változott útjait, vagy amíg bele nem illeszkedik a vál­tozott viszonyok megreforrná t rendszerébe. A szövetkezeti esz­m c egyike azoknak az eleven élet tapasztalataiból alakult eigondolá soknak, amelyet a túltengett ka­pila'izmus korában a legnemesebb emberszeretet keltett él;tre, hogy a ki'S gazdasági alanyokat biz'tos talajra helyezze és megmentse őket a gazdasági "liberalizmus kor­látokat nem ismerő és ezért ki zsákmányolássá fajult s zabadver­senvétől. Világszerte a Szövetkeze­tek lettek azok az intézmények, an.elyek az erő sekés gyengék gaz-­dasági harcában n,*gte. emitették az egyenlő feltételeket, az egyesülés­sel a szétszzórt és magukban ál ló e ők egyesítésével biztosították a gyengébbek számára a verseny­képességet. Jöttek a szövetkezzetekre is su­lyo can válságos idők. Átéltük őktt, fölösleges volna képüket tüzete­sei vázolni. Jöttek a gazzdasági viharok, a^e yek végigseperték az egész vi'ágot, értékeket pusztítot­tak és pusztításuknak —• sajnos — a szövetkezetek között is sok áldozata volt- Az a grafikonvonal azonban, a mely a szövetkezeti eszme tér- és tö,meghódításának út­ját híven jeízi, minden valószí­nűség szerint v,ri(már 'tul van a mélyponton és mi a Szövetke­ze.ek n,e.^ujhódá ?ának küszöbén állunk." Minden jel azt mutatja, hogy ennek a megújhodásnak ei keli 'következnie és pedig most ke ri "elkövetkeznie, mert azok a megváltozott gazdasági viszonyok, am« yek között m'i élünk, paran­csoló'ag írják elő Számukra az erők nek olyan egyesítését, amilyen erőkoncentrációnak kenete csak a szö\etkeze tek lehetnek. Reformok előtt áh az egész vi­lág gazdasági iendsze;e. Az egyén­nek, aki eddig a teljesen korlát­lan cselekvési szabadság, a gaz­dasági "függetlenség elérését tar­totta Szabad emberhez méltó cél­nak, m a a fegyelmezettség, a má­sokkal" va'ó okos és célszerű együtt­működés a regerősebb és talán a z egyetlen mentsvára. Az egyéniség;, a büszke individualizmus, amely a múlt század emberét fűtötte, foko­zatosan elveszti a gazdasági élet termelő porondján eddig élvezett előjogait. Az élet kérfelhetet'en Szigo'u"ággal ossze cqgás-a utalja azokat, akik egyazon kálváriának nehéz útját járják. Kooperáció és szolídaiitas nélkül ma már senki meg nem állhatja helyet a gaz­dasági "élet nagy versenyében. Leg­kevésbbé "a mezőgazdasági kister­me'ő, a kisgazda, akiiek boldogu­lása attól .'függ, megtalálja-e ter­ményei Számára a tisztes polgári hasznot megfizető piacot. Természetes fofyamánya ;z az agrárd«mokráciának, amely i jövő agrá:e, o uciójának egyetlen elkép­zelJiető helyes iránya. Éppen ezért jó tudni'és jó hangoztatni minden­kinek, aki az agrárdemokráciáról beszél, hogy ez a demokrácia ei­vá aSzthat^tlan kapcso atban, szer­ves összefüggésben van a kooperá­ciövai ami'ezzel egyet jelent: a Szövetkezeti szervezkedéssel. Az agrárde.nokrácia nem minden idegen tényezőtől ment független oligarchákat fog te emtem, hanem öntudatos és az együvétartozás gondolatától telített, a nagy nem­zeti egységben méltó keretben el­helyezkedő munkás tagjait "a neim­zet egy célért, a ne mzeti öncélu­ságért dolgozó társadalmának. Hogy visszatérjünk á piachódítás és biztosítás elemi 'kérdéséhez, ál­lapítsuk meg a valósághoz híven, hogy az egyes ember részéről csak amolyan kaiandorvál'akozás jefiegü volna a piachódítás meg­kísérlése. Olyan ismeretien vín­dorutrakelés, amilyen úton ma már' nem indulhat ei egyes ember egy Szál "bottal és pogácsás tarisznyá­val, mint a mesebeli Szerencsés Jáno-ok. Piachóditó útra csak zárt menetoszlopban indulhatnak el "a gazdák a siker reményében, egységes vezetés alatt, egységesen kidolgozott haditerv alapján, in­tézményesen (megszervezve. Azok a szép idők is régen el­multak, amikor a gazda portáján pipázva várhatta terményeire a ve­vőket. A kereslet és kínálat vi­szonya a termelő rovására válto­zott m eg. Világszerte dui a fogyasz tá- válsága. Amerikában buz'ávai tüzeltek és hajórakománySzámira öntötték a tengerbe a kávét, ame­lyet a megfogyatkozott pia c nem tudott felvenni. Napról-napra ol­vadhatunk olyan tervezett nemzet­közi megállapodásokról, amelyek­nek célja nemcsak a zt megszabni, hogy melyik termelőá iám milyenfé-. 'e :égeket termeljen, hanem azt is, hogy melyik ország mennyi mező­gazdasági termény előállítására legyen jogosult. Szó van á búzával bevethető t erületek maximálásáról, a bortermelés limitálásáról, stb. — Nemzetközi viszonylati an "Szüietné. nek nieg ugyan ezek a megállapo­dások, de vájjon ef fehet-e képzel­ni fezeknek érvényesülését anélkül hogy egyes á'larnok saját területű tön be.ü- ne legyenek 'kénytele nek parancsolóiag beavatkozni a termelés rendjébe, tehát a ter­melőnek eddig szentnek ismert jo­gafba. A kiviteli "és beviteli "kontin­gensekkel dolgozó külkereskedelmi Szerződések már is érlelik hasonló beavatkozások szükségességét. És ezen nem csodálkozhatik az a gazda, aki tudja, hogy például a cukorrépa vagy a fen termelése már, is kontingentálva v-an és a termelők kényszerszoüdarttását a viszonyok tényleg megteremtették. Az egész világ gazdasági beren­dezkedésének ebben a reformkorsza kában egyetlen olyan s zi árd alap van, a i nelyre a termelőnek támasz­kodnia lehet. Ez a szilárd pont, ez 3 minden krülmények között a biztos bázis a Szövetkezet. A szö­vetkezeti önsegély jelentősége ed­dig még soha nem emelkedett ar­ra a fokra ; a melyen ma van, éppen ezért a szövetkezetek m egerősíá­re sem volt még s 0ha olyan eJső­iendü á'i'ami'és társadalmi feladat, mint amil>en ma! A Szövetkezetek megújhodása nélkül sivár ugar ma'adna a magyar gazdsági élet! Hite , fogyasztás, termelés és ér­tékesítés a fa'u népe Számára egye. düi a Szövetkezetek segítségévei lendszeresithető. Ezért kívánja a kormány nemzeti munkaterve a szö \etkezeti önsegély elvét intézmé­nyesen kimunkálni és ezért mondja azt, hogy a hitelszövetkezetek te­vékenységét a f,a u fokozottabb hi teiigényeinek kielégítésére kívánja 'ehetővé tenni­Nem lehet kétséges, hogy a gaz­dasági élet terén uj rendszert ken megter.imteni, a hitelnek, a fo­gyasztásnak vagy beszerzésnek, » termelésnek és az értékesítésnek a viszonyoknak megfelelően megvál­tozott uj reacfsze rét a kooperáció és a szoida.itás jegyében. Át keli . eformálni az egész mezőgazdasági termelést és az egész temelői vi­lágnézetet. A kereskedő ímozgé­konyságábó és a!kai mazkodó szel­leméből át keli vennie "a gazdának annyit^ a mennyi a mezőgazdasági termelés kcr eteibe beíl'eszthető. Szo'o abb kapcsoatot, te.vSzeiü együttműködést keli mega apozni a különböző foglakozási ágak között. Közelebb kéli hozni fegymáshoz a gazda magtárát és a kereskedő üzieti telepet, a mezőgazdasági termelési üznmte''vek elkészítésénél Sze epet ke'i juttatni az üzleti ér­éknek és a piacismeretnek. Vájjon melyik a z a szerv, amely ezeknek a feladatoknak el. át ás ára egyedül alkalmas akkor, amikor ;.n tómegterme'ő nagybírtokró AZ EMBER ELETE. A ha rendes az EMésrrése iáM •ffiifiJ AZ ENYHE. OtCSÓ HA'hí Yárosi Mozgóképszínház Kedden, szerdán. A nézőtéreti harsog ,robban éz viharzik a kacagás MOZIŐRÜLT Harold Lloyd miatt Tele őrü !t viccekkel és ötletekkel. Harold Lloyd Constance Cummings Csü örtöktől Lehár egyetlen operettje Volt egyszer egy keringő Eggert Mártával Előadások kezdete : Hétköznap 5, 7, 9 órakor hanem k-»ves et termelő birtokos­tömegről van szó? Csak a szövet­kezet lehet ez a szerv! És mert az uj gazdálkodási rendszer első­sorban a lendületet, tehát bizo­nyos "nrélkü-özhetetten hitelműve­leteknek gyors és megbízható lebo­nyolítását követeli meg, követke­zésképen a hitelszövetkezetek fesz nek azok az inytéz mények, amelyek nek teljesítőképességétől a siker függ. Fokozódni fognak a falu hi­te,igényei, tehát fokozni "keli a hi­telszövetkezetek teljesítőképessé­gét! Hogyan? Egyelőre kétségkívül alig íesz nélkülözhető az áfla m tá­mogató keze, de éppen igy két­ségte.en az is, hogy a Szövetkeze, tek megerősödésének legtermésze­tesebb és soha ki ne m apadó forrása a szövetkezeti "öntudat, a szövetkezeti "hűség és a szövetke­zetekkel szemben tartozó koraoiv kötelességérsési Ötvenkilenc uj állomást csa­toltak a debreceni üzlet­vezetőség megnagyobbitot területéhez Az üzletvezetőségek uj területi beosztása elsősorban a debreceni üzletvezetőségét érinti. A vonat­hálózatot ennek az üzfetvezétőség­nek terű etén kiterjesztik, ugy, hogy ötvenkilenc uj állomást csa­tolnak hozzá. A debreceni üzlet­vezetőség nyugati határai Szajoi helyett Cegléd és Budapest les z, ivek. A személyzet létszáma más­félezer fővei növekszik, am 1 azt je­lenti, hogy Debrecen forgalma és gazdasági élete nagy mértékben fellendül. Tomboló siker az Apollóban Ursnla Parrott „Szabad a csók" filmen Az 'Apollóban tegnap, karácsony másodnapján ünnepri premier volt. Autók, kocsik sorakoztak, ömlött a közön^ s hamarosan megtelt négy sV r a mozi. Ursula Parrott az Athe neum kiadásában megjelent Szabad a csók! német hangos filmváltoza­tát hirdette az Apolló, amely ily vonzóerővel hatott a közönségre. J~>e nem csoda! Norma Searer, Róbert Montgomerry kiforrott művészete utolérhetetlen. A regény filmen még jobb, még érdekesebb, s jobban ki­domborodik a modern »flapper« egyénisége. Nor ma Searer csodála­tos teremtés — csupa ideg, s sok szentimentalizmus van a lényében, nem játssza, de éli a szerepét. Egy kitűnő Ufa hangos híradó s egy Ufa kultur film egészíti ki ezt a fe­lejthetetlen műsort, melyet még ma k dden, s holnap szerdám mutat be az .Apolló kizáró agos joggal. Megérkeztek a női és gyermek korcsolya gar* mturák KOHN IGNÁC divat' áruházába. Glucb Jenő butoráruhá2a Alapítva 1903. Telefon 234. árban, minőségben, választékban vezet. Saját készítményt! Kandalában fouteleV, garnitúra*, rekamiek, * mattracok, stb. csodaszép kivitelben, meglepő olosóni g A szövetkezetek megujnodasa Irta: ANTAL ISTVÁN dr. miniszten tanácsos, a sajtóosztály főnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents