Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 248-271. szám)
1932-11-15 / 258. szám
1932. november 15. j/Víryidík. A barátság gazdasági kapcsolatai Gömbös Gyufa miniszterelnök római látogatása már külsőségeiben is olyan hatást tesz, amely mögött Lehetetlen észre nem venni,- hogy nem mindennapos esemény színhelye lett Itália fővárosa. Attól a perctől kezdve, hogy a magyar miniszterelnök átlépte az olasz határt, szinte kézrői-kézre adva ünnepük az ő személyét s rajta keresztüt dicsérik s lelkes szavakkal ' aposztrofálják az egész magyar nemzetet. — A római úttal niár eddig is fennálló baráti kapcsolatok elmélyítése továbbhaladt s ha egyáltalán lehet két fél kézszoiiiását egyre melegebbé tenni, akkor az a találkozás, amelyik Mussolini és Gömbös Gyula között folyt le, a kapcsolatokat őszinteségükben megerősítette s a két államra való további kihatásaiban ujabb reményeket támasztott. Mái. magában véve az is igen szokatlan do og, hogy Mussoi.ni két órán át tanácskozott Gömbös Gyulával. Ez az idő bő alkalmat nyújthatott arra, hogy mind a két fél feltárja teljes egészében mindazokat a prob lémákat, amelyek a római ut legfőbb célját tették. Gömbös Gyű a a tanácskozás után örömmel jelentette ki, hogy Magyarország és O'aszország között érdekellentétek nincsenek s gazdasági vonatkozásban az érintkezés kölcsönös kifejlesztése semmiféle akadályokba nem ütközik. A magyar nemzet vérmérsékleténél s jelleménél fogva is igen sokat ad a barátságra. Régi" magyar felfogás szerint az igazi, őszinte barátság mögött önző anyagi dolgok érdek- szá'ai nem húzódhatnak meg. — Sőt, az igazi ‘barátságot az teszt próbát a leginkább, hogy annak szálai akkor sem szakadnak el, ha az idők múlásával bajba jutna az egyik baráti fél. Manapság, amikor a reá l’s élet úgyszólván kizárólag a materiális világ felé terelte a közgondolkodást s akármihez nyúlunk ,ott tatá juk az anyagi erők mozgató ideghálózatát, — különös értéket jelent úgy az egyéni, mint a tágabb értelmezés vonalán, ha tall unk plyan pontokat, melyek nem az érdek bázisára épültek. Mégis fel keli vetnünk az oiasz-m-agyar baráti kapcsolatok ujabb . erősödése során a gazdasági problémák hátterét is. Ma, amikor az egész világ gazdasági bajok tengerébe futdokük, lehe- ItetieiRhogy a két nemzet az érintkezési kapcsolatok felvételekor ne legyen tekintettel ilyen momentumokra. Ez önként adódik az ef- gondo'ás ideális értelmezéséből, mert mind a két baráti félnek éppen a barátság kiméiyftése céljából érdeke fűződik ahhoz, hogy a másik féi gazdaságiiig erősödjék, súlyban növekedjék s ezzel kölcsönösen nagyobb szellemi és fizikai erő kifejtésére legyenek képesek, Mussolini már évekkel ezelőtt, amikor a külfö'dön rnég senki sem eszmélt rá a trianoni béke- szerződés szörnyűségeire, a még hamu alatt parázsló o asz-magyar barátság s' egy' erős, életképes Magyarország visszaállításáéit síkra szállt. Ettől kezdve, amily mértékben hódított mind a két ország népességének körében a Szivet s s lelket átjáró baráti érzület, oly mértékben vetődtek fei ujabb ötletek az életrevaló tervek a gazdasági ‘kapcsolatok kimélyitésére. A magyar nemzet sokat vár Gömbös- Gyula római utjátót üyen vonatkozásokban. Lehetetlent azonban nem kívánhatunk, mert, bár Olaszország győztes állam, mégis meg keli küzdenie neki is a világ vastraverzeit recsegtető gazdasági földrengéssel. Nagy lépés azonban már az is, hogy úgy Mussolini, mint Gömbös Gyula nyíltan tájékoztatják az érdeklődő közvéleményt, hogy mi volt tu'ajdonkép- pen tanácskozásuk forgópontja : gazdasági vonatkozású kérdések. Sőt a ’tanácskozásról kiadott félhivatalos közlemény ezen tuíirib- nőteg megállapítja, hogy újra leszögezték azt a szándékukat, hogy a gazdasági kapcsolatokat folytatni es kifejlesztem kívánják. íme az irány adva van. Az egymással szemben bizalommal viseltető, baráti érzésekkel eltelt nemzet immár nyugodtan tágíthatja az érzelmi “íiarátság szálait gazdasági területek feíé' is s ha ezen a téren mind a két fél számára életrevaló s maradandó alkotásokat tudnak létrehozni, nyugodtan állíthatjuk, AZ EMBER ELETE, HA RENDES AZ EMÉSZTÉSE hogy nem vonulhat végig Európán olyan külpoítíkai vihar, amely' ennek a barátságnak Szerte ágazó szá lait szét tudná tépdesnf. Kállay Miklós dr : A szövetkezetekre vár a feladat, hogy megmentsék a kommerciális gondolatot a polgári eszme számára A Magyarországi Szöweikeze- tek Szövetsége most tartotta közgyűlését Budapesten, az OMGE nagytermében. A közgyűlésen a kormányt Kállay Miklós dr föld- mivelésügyt miniszter képviselte. Majláth József gróf elnök megnyitójában kérte Káiay Miklós dr föfdmiveíésügyi minisztert, hogy tolmácsolja Gömbös Gyula miniszterelnök és a kormány előtt a szövetkezetek összességének őszinte bizalmát. A szövetkezetek ki fogják venni részeket a nemzetet újjáépítő munkából. Meg kell erősítem a szövetkezeti mozgalmak alapjait, mert a Szövetkezeti mozgalom hivatása a lelki és erkölcsi erők fenntartása és elmélyítése. . í t Kállay Miklós, dr föídmíveiés- ügyi miniszter nagy hatást kettő beszédben válaszolt a szövetkezetek elnökének és többek között a következőket mondotta: — Nemcsak a magam képviseletében vagyok itt, akinek minden körülmények között itt keli lennem, nemcsak szivem érzése szerint, de kötelességemből ktfo- lyó'ag is, mint annak a miniszternek ,akinek elsősorban hivatása figyelemmel ‘kísérni a magyar Szövetkezeti mozgalmat, - hanem itt vagyok miniszterelnököm, Gömbös Gyula megbízásából is, aki ‘külön felszólított, hogy ide jöjjek és tolmácsoljam szimpátiáját, üdvözletét és .együttérzését a szövetkezeti eszme és a szövetkezeti gondolat művelői ^munkásai iránt. — Ma mintha állna ebben az országban a szövetkezeti mozgalom, az a gondolat, amelyik olyan nagy erővel indult meg hódUóut- jára a mi országunkban és különös hatékonysággal mozgatta meg a 'magyar agrártársadalmat. Ezt az állapotot azonban nem lehet úgy tekintemvmint a gondolat meg állását, mint egy irányzat pihenését^ lefelé haladását vagy szünetelését. £11 inkább pgy tekintem ezt, mint egy várakozási állapotot, abban a nagy forrongásban, amely a világ eszmei', a vi'ág gazdasági problémái kör'üi' szerte Európában és hazánkban is mutatkozik. A szövetkezeti eszme jói teszi, na azon az ütőn ftalad, amelyikeit jelenleg van. Jól teszi, hogy nem dobja bele magát talán gondolkodás nélkül, olyan irányzatokba, amelyek kiforratlanok . és nem tudnak elhelyezkedni az eszmék konglomerádójá- ban. — Eljöhet az idő, amikor esetleg a szövetkezet lesz az, amit ma intikapitalístának vagy anti- kommcrciáüs gondolatnak vagy szervnek tesznek meg, eljöhet az idő, amikor erre a szövetkezeti gondolatra vár az a feladat, hogy megmentse a kapitalista gondolatot és megmentse a kommerciális gondolatot a polgári eszme számára. Azért szerepei ez a gon- do'at a nemzeti rnunkaprogrammi- ban. Igenis, az önsegély, a szövetkezeti ‘gondolat alapján kiépithe- tőnek látjuk gazdasági rendünket is bizonyos vonatkozásban. Ez azt jelenti, 'hogy abban a pillanatban, amikor szükség mutatkozik arra, hogy olyan problémákat, amelyeket másként nem tud megoldani a polgári társadalom, de amelyek megoldhatatlanul 'nem maradhatnak. akkor innét alulról ‘kelt kézbe- vennünk az irányítást és à kívánságok minden ellenáláson ke- resztüitöró ha'aimas szférájából keli 'kiindulni 'a szövetkezeti mozgalomnak s akkor teljes erővel, lélekkel, "hittel és a szükségességnek tudatával ‘keli a kormánynak és mindenkinek -ennek a mozgalomnak az élére állni. Nem akarok olyan intézményeket, amelyéket nem a szükségesség hív létre, de azokat az intézményeket, amelyeket a szükség teremt meg, minden erővel, neműén más szempontot félretéve támogatni fogom. Nem forszírozom a szövetkezetek megalakítását, de ahoi 'az élet meg akarja alakítani, ott eigáncsoini "nem engedem és minden erővel, minden eszközzel annak a támogatására leszek. > —- Látjuk, hogy a termelő bizalmatlanságot vezet le abból, hogy nem tudja termelvényeit értékesíteni ‘és hogy mindig nagyobb és nagyobb a távolság a termelő és fogyasztó között. Hiába Számitujk ki ínatematikai- liag a kalkulációk alapján, hogy szükséges tényezők iktatódnak a termelő és a fogyasztó közé, akár a fuvar, akár a vám, akár a költségek utján, annál e’ífsnálihatat- ianabbá yáifc a termelőnek az az igyekezete, hogy saját munkájával, problémáinak saját. maga áltaj való megoldásával, kerüljön közelebb a fogyasztóhoz és a vevőhöz. Ez nem mesterséges folyamat, ezt az élet természetessége teremti meg. Pedig mindez az érték, amelyet a kereskedő em ma* gábói kitermelt, eígancsofhatatia- nui Szükséges egy meginduló uj szövetkezeti, termelőt szövetkező mozgalomnak magába keü kapcsolnia, mert ló térmérő jő szövetkézetet ló kereskedő nőikül sohasem fog csináiim. — Abban a nemzetközi kereskedelmi forgalomban, amely Hja kialakulóban van, a szövetkezeti mozgalom elhelyezkedésének uj és eddig még nem ismert lehetőségei következnek. Az egyik ország fel- vevőköreinek a közeledése a másik ország termelőihez nemsokára már el sem fesz képzelhető anélkül, hogy ezeknek az országoknak a fogyasztási 'szövetkezetei fel ne vegyék a kapcsolatot a más országok termelő szövetkezeteivel. — Elképzelhetetlen, hogy más utón tudnánk egymással szóbaá-Uni és elképzelhetetlen, hogy más utón tudnánk lerombolni 'azokat az akadályokat, amelyek fennáüanak az egyik ország áruja és a másik ország vevője- és végerdmény- ben fennáüanak az egyik ország lelke és a másik ország lelke kö" zött. — Nagy perspektívát látok a Szövetkezeti gondolatban és ennek kimunkálásában bennem a szövéktezeti Vnozgaiom hívei mindig hűséges munkatársat fognak látni. Meg akarom haügätni a szövetkezeti gondolat építőinek kívánságait és azok szolgálatába áüok és készséggel" ál ok rendelkezésére azoknak ,akik a termelőt és a fogyasztót akarják a szövetkezeti gondolat jegyében egymással kiegészíteni s ezzel Jio'dogulásukat akarják előbbrevinni . Káüay Miklós jjr földmivelési miniszter hatalmas beszédét szűnni nem akaró éljenzés és taps fogadta. - ! . Schandi Károly clr ily. á'Iam- titkár, az OKH vezérigazgatója szólalt fel, aki azt fejtegette, hogy a jövő az egész világon a szövetkezeté. ; Újra lementünk J a bejárakkal ! ^ 8a, 7o. 5o és 2o fii!. Ma hétfőn és kedden Fejős Pél és Cecil de Mille közös filmje BAL A ZEPPELINEN Ä2 APOLLÓBA* GŐZFŰTÉS I ——-----Ön nem ismeri a forrásoké?!! 1 télikabát és 1 öltöny 2 drb. 58 P, 1 nehéz felöltő és 1 öltöny 2 drb. 38 P. SCIH WART Z-féle RUHAÁRUHÁZ, Takarékpalota.
