Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 222-247. szám)

1932-10-13 / 232. szám

Nyíregyháza, 1932. október 20, « Csütö rtök I^ IIT- évfolyam. 232. sz üiölizetési arak helyben és vidéken : Egy hra 2 P 50 f. - Negyedévre 7 P 50 I. Egyes *rám ára: hétköznap 10 f., vasárnap 161. Alapitotta: JÓBA ELEK Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR •EaBeegSaBSBKBS^SHBHBHKHBflBBl 1WIBIHII » IIIMiBMM———a—• Szerkesztőség és kiadóhivatal cime •' Széchenyi-út 9. szám. — Telefonszám: 1-39. Hirdetéseket az lljságbolt is felvesz, Bethlen-u. 2. I Klebelsberg Kunó gróf • Méiy gyásszal és fájdalommal fogadta a magyarság a tegnap es­ti órákban elterjedt hirt, hogy a magyar ku»tura nagy álmainak, a magyar széliem diadalmas jövőjé­nek apostola, Klebelsberg Kunó gróf elhunyt. Népiskoláink százan egyetemeink pa'otái, művészeti és irodalmi alkotások, amelyek alko­tószellemének áldó napsütése nyo­mán máról holnapra támadtak a trianoni Magyarországon, dicső­ségről álmodó büszke magyar vá­rosok, amelyeknek egy Michei An­ge'ó grandiózus koncepciójával va­rázsolt diadalmas jövőt, a Ma­gyar Alföld, amelyet elhagyatott­ságában, Csipkerózsa' álmában az ő varázsos érintése keltett életre, itt állanak a gyász döbbenetében! a jövőt, a holnapot pillanatra el­sötétedni látón, amikor kihűlt a nagy hajtó erő, a szív, amely em­berfeletti szenvedéllyel égett a nagyratörő ideálokért, amely. fe­szítő energiát adott egy teremtésre, életrekeltésre, építésre hivatott szellemi nagyságnak. A viaskodók is némán állanak ravatala mellett, az- elvi "harcokban ádázán csatázó ellenfelek is leeresztett fegyver­re', tisztelegve állanak Klebelsberg Kunó grót ravatala mellett és könnyüket ejtve suttogják: nagy ember volt, mély nyomon szántó szellemónás volt, akinek emésztése fájdalmas sebe a csonkaországnak. Nagyságának mértéke a történe­lem távfatában fog roppant ará­nyaiban kibontakozni, 'de már most jói látja minden kulturpoütíkus, hogy századok mu'asztását pótol­ták népiskolái, a kulturjavak de­centralizálása érdekében megindí­tott akciói, 'a vidéki városok, a Nagy Magyar Alföld javára tör­tént agitációja. Szabolcsvármegye emlékplaket­tei hódolt a nagy kultuszminiszter előtt aki elmaradt népoktatásügye. érdekében hatalmas épitöprogram­mot hajtott végre. Nyíregyháza vá­ros zásziódiszbe öltözöttten fo-< gadta, amikor elsőizben jött kö­zénk és a felvonuló iskolás ifjú­ság lelkes élj énében ennejk a kultu­rális téren lassú ütemü fejlődés után lendületnek indult vármegyé­nek lelke szánt fe é hálával. Nyír­egyházán többször hallottuk bölcs tanításait s a Bessenyei "Körben a nagy magyar testőr íróró' tar­tott előadásával megnyitotta a szellemi "látás messze táv atát Sza­bolcs fia ielőtt. Utolsó nagyobb szereplése is itt történt Nyíregy­házán, az Alföldi Bizottság ván­dorgyűlésén, ahoi lobogó lelkese­déssel, szuggesztív hittei hirdette a nagy kuiturpoütikus az Alföld naggyáfejfődésének eljövetelét. Neonadona izmusa megterméke­nyítette a lelkeket a cselekvő ha­Gróf Klebelsberg volt kultuszminiszter paratifuszban meghalt _ kormány a nemzet halottjának tekinti — Pénteken temetik és a szegedi Fogadalmi templomban helyezik örök nyugalomra - A rava­talnál gróf Bethlen István búcsúztatja volt minisztertársát Budapestről jelentik: Kedden dé'után az egész fővárost futótűz­ként járta be az a hír, hogy gróf Klebelsberg Kunó ny. vallás- é's közoktatásügyi miniszter a Korányi klinikán meghalt. Gróf K ebeisberg Kunó e hó i -én betegedett meg s ekkor ment be a Korányi klinikára, paratifuszos tüneteivei. Klebelsberg Kunó gróf már napok óta gyengélkedett, de azért Szegeden és Nyíregyházán részt vett az Alföldi Bizottság ülé­sein. AZ UTOLSÖ NAP Kedden dé-eiőtt még megláto­gatta dr Karczaghy professzor, Bethlen István gróf háziorvosa, vele beszélte meg, hogy amikor Klebelsberg elhagyja a kórházat, azonnal Olaszországba utazik, hogy betegségét kiheverje. Gróf Kié­be sterg Kunóné mmden délutánját a beteg ágyánál töltötte. BEKÖVETKEZIK A HALAL Kedden délben Klebelsberg Ku­nó gróf kitűnő hangulatban volt. Politikáról beszélgetett a hozzá­tartozókkai és az orvosokkal. — Dé'után 4 órakor azonban panasz­kodott, hogy rosszul érzi 'magát, mire az orvosok injekciót adtak neki s utána jobban is lett. Este újból rosszul'érezte magát, az or­vosok oxigént adtak a betegnek. Az oxigén belélegzése után el­veszítette eszméletét s alig hallha­tó hangon mondotta — s ezek vohak utolso szavai — adjanak, egy kis oxigént. Ez háromnegyed S órakor voh- Ezután csendesen lélegzett s 5.05 órakor utolsó só­hajtás tört ki melléből, meghalt. Azonnal telefonáltak Hóman Bálint kultuszminiszternek, aki né­hány perc múlva a klinikára érke­zett. Értesítést kapott Gömbös Gyu­la miniszterelnök is, aki részvéttáv­íratot küldött az özvegyhez. Né­hány perc múlva a klinikán volt bárciházi Bárczy István államtit­kár is. Ezután Klebelsberg Kunó grót özvegye a professzor társaságában megrendülve ment be a halott ágyá hoz, majd a professzor szobájá­ba ment, ahol fogadta a részvétiá­togatókat. SZEGEDEN HELYEZIK ÖRÖK NYUGALOMRA Petri Pái államtitkár annak adott kifejezést, hogy Klebelsberg Kunó grófot Szegeden helyezik örök nyugalomra, hiszen Kle­belsberg Kunó gróf még életében többször hangoztatta, hogy halála után Szegeden akar nyugodni. Mmden valószínűség szerint a nagy halottat Szegeden a Foga­daimi templom alatt elkészitett sírboltban helyezik örök nyuga­lomra. A NEMZET HALOTTJA Klebelsberg Kunó gróf volt kul­tuszminiszter ha álának hírére a kor mány tagjai tanácskozásra ültek össze s ez alkalommal" kijelentet­ték, hogy Klebelsberg Kunó gró­fot a nemzet halottjának tekintik. A temetés pénteken 14-én ké­sőbb meghatározott időpontban lesz. A kormány felkérésére a gyászszertartást G'attfelder Gyuia csanádi megyéspüspök fogja vé­gezni. A ravatamái elsőnek Bethlen Ist­ván gróf búcsúztatja volt minisz­tertársát, majd a kormány, a Ma­gyar Tudományos Akadémia, a Magyar Történelmi Társulat, va­lamint több tudományos és kultu­rális intézmények, egyesületek élén Hóman Bálint kultuszminiszter monu gyászbeszédet. Az egysé­ges párt nevében Váry Albert kép­viselő beszél. A gyászszertartás zafiság evangéliumával, "a magyar kuhurába vetett hite szent, mint a Magyar Hiszekegy, amelyet az ő iskoláiban reggelenként millió ajak zeng a Seregek Urához. — Egyik őse Buda visszafoglalásá­nál harcolt és sorsdöntő csatázás­ban tüntette ki magát a magyarság felszabadulásáéit. Klebe sberg Ku­íió is ezért a diadalmas életreéb­redésért, a magyar kuft ura győzel­méért küzdött intézményekkel, ak­ciókkal ".könyvvel, publicisztikai tevékenységgel mindhalálig., Nevét a nemzeti "emlékezés örök fénnyel vonja be, korszakalkotó müve ott marad az idők végtelen­ségéig a magyar lelkiségben, a kulturönérzetben,a nép kulturális emelésére " irányuló olthatatlan vágyban és küzdelemben. Az or­szágos gyászban, amely ma rava­után a halottat Szegedre Szállít­ják és a Fogadalmi "templomban helyezik örök nyugalomra. AZ, ORVOSI JELENTÉS A HALAL OKÁRÓL K'ebeisberg Kunó gróf elhuny­táról a következő orvosi jelentést adták" ki: \ »Kiebelsberg gróf v. b. t. t. ny vallás- és közoktatásügyi minisz­ter paratítusz utáni reconva'escens állapotban, szivbénuiás következ­tében kedden délután 5 óra tájban hixte-en m €ghait.r AZ EGYSÉGESPART RÉSZ­VÉTE Az egységespárt kedden este ér­tekezletet tartott. Pesthy Pái el­nök megnyitván az ülést, bejelen­tette, hogy grót "Klebelsberg Ku­nó ma délután elhunyt. Indítvá­nyozta, hogy az elhunyt emlékét örökítsék meg jegyzőkönyvben és a mélyen sújtott özvegy előtt tol­mácsolják a párt részvétét, rava­talára tegyenek koszorút és az egy­ségespárt nevében búcsúztassák. Gömbös Gyuia miniszterelnök: Bejelentem, hogy a m. kir. "kor­mány Klebelsberg Kunó grófot a nemzet halottjának tekinti. GÖMBÖS MINISZTERELNÖK RÉSZVÉTTAVIRATA Gróf Klebelsberg Kunó elhalálo­zása alkalmából Gömbös Gyula mi"­m'sztereinök a következő sürgönyt intézte özv. gróf Klebelsberg Ku­nónéhoz : , Kegyelmes Asszonyom! A m.kir. kormány mély megilletődéssel vett tudomást arról, hogy a magyar nemzet je.'es fiának lelke az Isten­hez szállott. Enyhítse fájdalmát, talára virágot helyezve megsiratja e nagy halottunkat, osztozik Sza­bo'csvarmegye és Nyíregyháza vá­ros is és osztozik vármegyénk és városunk minden polgára, aki az egyetemes magyar értékek hatal­mas erejű munkáióját, feltáma­dásba vetett hitünk sziklaszilárd alapjainak egyik legmunkásabb épi tőjét siratja Klebelsberg Kunó grófban. Ara lO iillér

Next

/
Thumbnails
Contents