Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 222-247. szám)

1932-10-11 / 230. szám

1832. október 11. JtfrímriDáK. Megjelent a Szabolcsi Anthoiogia, a szabolcsi irók és költők könyve ízléses külsőben, a szabolcsi föld szivét sugárzó tartalommal ér­dekes könyv jelent meg'a nyíregy­házi könyvpiacon. A könyv, a Szabofcsi "Anthoiogia a nyíri" föld őserejének megnyí'atkozása, vallo­más arrói, hogy itt, Bessenyei föld­jén éi az írói társasággá tömörülés nagy eszméje, azok összefogásának vágya, akiknek mondanivalója van. A gazdasági "válság viharában sok érték huli semmivé, de az életút forgószéle és villámcsapása nem ölt meg a telkek mélyében il atozó virágokat, a szépség, jóság, igaz­ság oltártüze csak még magasabb­ra lobban, ha odakünn zord vihar­járás van. Az élet impresszió hatá­sa megnyitja a tudat mé^ségében rejlő titokzatos forrásokat, ame­lyekből a lélek sugárzása árad és az egyéniség színes kristályán át szűrődik'az élét. Nem az "élet; an­nak égi "mása, amitől "függ az ének varázsa. E hűtlen hfvség, amely bölcsei, tanít... Vojtina Ars Poeti cája daloi így erről a valóságot! megszépítő, álmok magasságába emelő erőről, amely az Anthoiogia sorainak felajzott húrjaiból s felénk árad. — "»Mit ezrekí némán tűrve érezének, eltöl­ti égő kinnai rélkemet.« Egy viíág­fájdaiomban vergődő kor nemes fia: Eötvös József tett v-aHomást így az aktivista költészet kollektív adottságairól, az eltéphetetlen szá­lakról, amelyek a szenvedő világ­hoz kötik az író életét s amelynek elszakítása hafothalvány csinált virággá, 'kisded játékká sülyesztené a poétaságot. Mmd a i'art pour í'art, mind pedig a kor viharzó lelkét tofmácsoló> harcosan hivő költészet hangot kap a szabolcsi együttesben és hangot kap a próza is, a tudomány apos­tolkodásásnak vállalásában. Egé­szében ennek a földnek lelkét szó­laltatja meg a könyv, orkesztere a kü'öriböző hangszereknek, ame­lyek a közös föld és kaltura ra­jongó szeretetében találkoznak és lendülnek magasba a szabolcsi lé­lek dallamának szárnyán. A könyv megjelenése akaraterő és idealizmus dokumentuma. Vert-e K. Andor, a Nyirvidék teieiő 5 szerkesztőjének eszméje volt a szabplcst írók és költők szervezé­se abból "a celbl, "hogy legyőzve mmden anyagi nehézséget, közös vállalkozásként tegyék lehetővé a kötet nvfjjelenését. £s ennek az eszmének "fáradhatatlan propagálá­sa, a kivitel nehézségeinek szívós legyőzése az ő irói 'lendületének eredménye és sikere. Ma, amikor könyvek ügyét kenyérharc ádáz tu­sájában sokszor cserben hagyják a milliók, amikor az irodalompár­tolásrói ezrek és -^zrek vérző Szív­vei mondanak le, szinte lehetetlen vállalkozás az író, a költői könyvé­nek önálló megjelentetése. Sze­rencsés ötietttei győzte fe ezeket a nehézségeket az Anthologiát szerkesztő Vertse K- Andor s az­zal, hogy felhívásának erős vissz­hangjaként az írók és költők egész sora állt a kibontott zászló aiá> megnyugvással érezhette meg, hogy irótársai megértették és vele érez­ve, kezet nyújtanak az együttes megnyilatkozásra. Az Anthoiogia, amelynek ízléses kötetei most keltek útra, megőrzi a későbbi, a boldogabb kor kutató embere számára azoknak a'kotásai:> akik a legválságosabb időben is Ihlettel keresték az eszmék csilla­gainak ' útját, az ideálok magassá­gát­Az Anthoiogia iroi gárdáját vo­nultatjuk itt fel. Anonyma az ismeretlenségbe rej tőző finomult költői "szív, egy no­vellával Szerepei a gyűjteményben Léiekelemző írása is tisztult em­berlátásrói" tanúskodik. Arany György, a naonafista líra izzó érzésű lantosa, a régőtök, he­gedűsök magyar bánatot síró hang­szerén da ólja a mának honftszivé­ben parázsló érzéseket. Álmos Zoltán a bölcsek világ­szemléletéből fakadó énekeiben mély érzéssel zengő dalokban sugá­rozza tiszta jóságát, Szépség imá­datát. Bakó András kenézlői főjegy­ző, nótaszerző, a magyar dai áhí­tatos szerelmese, rigmusaiból a puszták lelke sir. Bácskai József tanár, párisi em­lékeit örökíti" meg az Anthoiogia 5 ban és a messze világok lelket látó kultúrember finomult ízlésével sze­retteti meg tárgyát. "lcicsva: Bónis Ferenc kir. tör­vényszéki biró a magyar jogászvi­lág előkelő tónusával ir a hivatala jómoaorró' és Megyery Géza felső­házi tagról ad biztoskezü jellemzést. Bökény; "Dáméi *ny. igazgató' a magyar igazság tűrhetetlen erejű harcosa, a magyar végzetről. Tria­nonról ír késő unokáknak is memen tózó komolysággal. A maga nemében páratlan ideológiának tudós hirdetője az Anthoiogia lapjam Cserép József dr. egyetemi 'tanár, aki ÁttílánaK újra tudományosan alátámasztott kultuszáról ir bizonyára s zéleskör­ben nagy feltűnést keltő értekezést a tudomány tiszta módszerévei és lelkiismeretes adatgyűjtésen ala­puló világos feldolgozásával. Deés: "Sándor kir. tanfelügyelő' a mély érzésű lírikus, a pozsonyi la­pok egykori munkatársa e'més ön­életrajzában mutatja be ragyogó verselő készségét, tartalmi és for­mai művészetét. Érdekes szín, a fiatal tudós és író generáció lelkiségének üdesége árad itj. Dienes István írásából' amelyben a szophomokt emberben rajzolja meg a magyar lelket, a föld fiának sajátos jeliemét ma­gyaros irásmüvészettel. Daimi Erdélyi Farkas a par exoeííence szabolcsi lélek tiszta hu­morának világnézetével "irt társa­dalomtörténeti szempontból Is ér­dekes elbeszélésekét. Haraiyt Fejér Ignác gávaiarany­misés, a fenköit lelkű magyar pap, akinek irodalmi munkássá­ga egyházának büszkesége, az áhí­tat, a állásos lelkület fehér szár­nyalásával dalol. Fián András, Szabó cs egyik leg-< kiválóbb költőjét két gyönyörű dal reprezentálja az Anthológiában, a­meiynek az ő fénylőn tiszta lírája egyik legszebb ékessége. Foltin Endre kir. törvényszéki bíró kiváló szakműveltség fénye­ben magyaros értekezés keretébe4 fejtegeti az Antológiában a ma­gyar szentkorona nevében hozott ítéiet jogi 'jelentőségét, Ciaray Anna az elvonultság temp lomi csendjében nyílt érzésvirágai közül két megindító szépségű, tisz­ta líráju dallal szerepei a poéták sorában. r , Krompachi Holló Lenke érde­kes meseszövésü, könnyed tollal irt novellával vesz részt az Antho­lógiában. HOOK Gyula ág. h. ev. tanító szellemes írása a humoreszk játszi stílusát csillogtatja meg. Keéky István, akinek lírája a magyar férfiléiek gordonka szavá­val "tolmácsolja a fajának forron­gó érzésvilágát, az Anthológiában ametisztfényü szimboiumok kép­lete során tárja fei titkoka ttudó lelkének mélységeit. Kovács Erzsébet, akinek a na­pokban jelent meg egyik izzó ha­zafisággai irt színmüve, az Antho­lógiában a jellemzés művészetével ható elbeszéléssel szerepei, K<>\'ács Lajos, a . Benczúr Kör pályanyertes úttörője modern hag szerelcsü dalainak legjavát nyújtja. ; ! í Lengyel -Antai érdekes ember­szemlélte és éleslátása az idealiz­mus elvi megoldásain át türöződik novellájában. Maurer Károly a Magyar Turis­ta Egyesület Nyírségi Osztályá­nak agías elnöke a turisztika ügyének lelkes propagálásával ir arról, hová ránduljon a nyíregy­házi turista. Nemes Bailay Gyula dr, akinek hős magyar szive már nem dobog, ebben a köte tben a kegyeletes hoz­zátartozók által közreadott, nemes érzéSviiágot sugárzó dalokban szól fenkö t lelkének örökké lő ideáljai­ról. Nemes Endre a gazdag ímpresz­szíók lírikusa, akinek dalain a for­málás áttetszően tiszta képes so­ra ísugározzák tisztult érzéseit. Ny:rf Szabolcs mesteri 'hangSze­relésü, differenciált lelket vetitő dalai "fénylő gyöngyszemei az Anthologiának. Orosz Tamás ref. lelkész, a hu­moros rajzok 'mestere, az Antho­logiában az életlátásokat a poézis kivetítő erejével sugározza. Kaüvány. Sándor, a szülőföld panteista szeretetének, a vallásos és hazafias érzéseknek könnyed technikájú dalosa lírájának legmé­lyebbről zengő húrjait szólaltatja meg a szabolcsi irók é s költők reprezentatív kötetében. Koikö Sándor dr elméfyülő poéta lé'ekről tesz tisztult hangszerelésü da'okban megkapó bizonyságot. S'iberste/n Géza dr a lírikus szív mindenre dallal reagáló érze­lemgazdagságárói tanúskodik két jellemző költeményében. Szabó Antal nagykáüói ref. fa-i nitó poéta lelkének tolmácsai a& Antho'ogiában közzétett mély impressziókra valló dalai. Szohor Pál, a kiváló szónok é« publicista egyik legszebb é s legmé­lyebb írásával Jókai-vonatko­zásu thüringiai élményének művé­szi feltárásával Szerepel az Antho­iogia írói között. Téger Béla világnézetének jel­lemző vonásait tükrövik az Antho­'ogiában közölt dalok, amelyek között egyik versévei baráti Szív­vel áldoz Kardos István emléké­nek is. Urbár. Ferenc mé'y 4'et szemléle­téről és üde formálókészségéről tesz tanúságot 'az Antho'ogiában közölt hangulatos novellával. Vertse K- Andor az Anthoio* gia szerkesztője, a bölcselő lélek elmélyedéséről, az igaz eszméjének centrikus átérzésérő', kristályosan tiszta formamüvészetérői tesz ta­núságot reprezentatív da'aiban. V etőr/sz István dr. hangú 'atos da'ai a szív világnézetének vallo­másai az Anthologíában. V étór/'sz Jó«sel dr, Szaboic s koszorús költője, a formamüvészet, a költői nyelv mestere, a jeles műfordító két mély tartalmú és ragyogó kifejezésbe 1 értékeket sui gárzó dalával áll az Anthoiogia költőinek élén. Waiter Ede a fiatatok megfris­sült életszemléltét sugározza hul­lámzó érzéSviiágot és formáló erőt lendítő dalaiban. Waiter Géza dr az Antholo­gíában ís az üdítő humor derűs világnézetű mestere közreadott szellemesen csevegő írásában. Az Anthoiogia betűrendbe állí­tott íróinak és költőinek s 0rát Zahonyay Ferenc zárja be, aki ha­zafiúi érzéseiről tesz vallomást a Kormányzóról írt lendületes ver­sében. Negyven írót vont egy táborba a külső kiállításban is finomult íz­léssel, a Jóba-nyomda technika^ felkészültségét igazoló Anthoiogia. Egy nyen gyűjtemény sem teljes> hiszen s zámtaian körülmény nehe­zíti meg az egy táborba amúgy is nehezen vonható poétákat és irók együttesének teljességét. Az Anthoiogia azonban igy is koncentráló erőre vall, így is siker a könyvpiacon való megjelenése, mert a legsúlyosabb évszámot vi­seli, a legválságosabb, az alkotá­sokra mindenképpen kedvezőtlen időben fanatikus hitről, törhetetlen akaraterőről tesz tanúságot é s ezért minden időben méltatni "fogják há­lával azok iránt, akik létrehozták s elsősorban a vállalkozás életrekei­tője és a mü szerkesztője, Vertse K. Andor iránt. Törvény tervezet késztilt 9 kiállítások és áruminta­vásárok szabályozásáról A kereskedelmi minisztérium tör­vénytervezetet dolgozott ki az ipari és mezőgazdasági "kiállítások, vala­mint árummtavásárok szabályozá­sáról. A törvnytervezet kimondja, hogy kiállítást csak a kereskedelmi­illetőleg a földmive'ésügyi minisz­ter engedélye alapján szabad ren­dezni. Kiállítás és árumintavásár ren­dezésére csak olyan közcélú in­tézmény, testület, vagy jóváhagyott alapszabályokkai rendelkező egye­sület vezetősége kaphat engedélyt' amelynek működési "körévei a ki­állítás rendezését össze lehet egyez tetni és amelynek eddigi műkö­dése biztosítékot nyújt abban a tekintetben, hogy a kiállítást nem nyerészkedési 'célból kívánja ren­deznt. A kiállítás területén csak a miniszter engedélye alapján meg­állapított keretek között szabad közvetlen fogyasztók részére áru­sítani. Az országos kiállításokon kitün­tetetteknek jegyzékét a kitünteté­sek megemlítésével "a hivatalod lapban közé keli tenni. Magyar állampolgár külföldön rendezett kiállításokon csak a miniszter en­gedélye alapján vehet részt. A tervezet szerint nem esnek a törvény rendelkezései alá azok a kiállítások, melyek tartama há­rom napot meg nem halad, további a tanoncok és "segédek munkakiál­litásai, a tanintézetek, tanfolya­mok, tudományos és történelmi, egészségügyi, köz- és tűzrendészen balesetvédelmi, művészeti, vadá­szati fés íportkiállitások. 1 J&X, Cf^t^CKKAH' fárasztó és nagy türelmet igénylő napi mun* kájuk után szívesen pihennek meg, tökéletesen reprodukált rádiózene mellett. Rádióra ma már mindenkinek szüksége van. Próbálja meg a Q+l lámpás, 7037-es Orion rádiót. Gyártja: Orion Izzólámpagyán

Next

/
Thumbnails
Contents