Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 222-247. szám)

1932-10-01 / 222. szám

1932. október j. JNTYÍRVIDÉK, 3 Önvédelem — belső biztonság Irta : Dr. LuKacs György v. b. t. t. ny. miniszter. A világbéke biztosításának min­denesetre az a leghathatósabb esz­köze, ha az államok fegyverkezését mérsékeljük. Tulajdonképen mire kötelezi Trianon Magyarországot a lefegyverzés tekintetében? A trianoni szerződés s zerínt végből, "hogy az összes nemzet fegyverkezésének általános korlá­tozása előkészíthető legyen, köte­les Magyarország a Szerződésben körülírt katonai, "hadihajózási és léghajózási rendelkezéseket meg­tartani. Tehát, jegyezzük "meg: avégből, hogy valamennyien fefegy­verkezhes&enek. Azután követkéz nek a részletes rendelkezések: a magyar hadsereget kizárólag ' a rendnek Magyarország területén való fentartásáia határrendőr ségi szolgálatra szabad alkalmazni; mozgósítást elrendelő, avagy a mozgósításra vonatkozó minden in tézkedés tilos; az alakulatodhoz ki­egészítő keretek semmi esetre sem tartozhatnak. Más szóvaf, Trian&r; eltörli "az általános védkötelezett­séget, eltut bennünket a mozgósí­tástól "és eltHtja a tartalékok ki­képzését. Ezekután követkéznek azok a rendelkezések, "amelyek szerint Magyarországon a minim'á fisra redukált hadianyagot csak egyetlen hazai gyárban szabad elő­állítani; mindennemű hadianyag be hozatal, valamint a külföld részé­re vafó gyártása tilos; gázokat Magyarországon sem előállítani, sem ide behozni nem szabad, tilos páncéio's jármüveket, tankokat, vagy más hasonló gépeket gyár­tani, vagy behozni. Végül ei "va­gyunk tiltva a hadihajók gyártásá­tól, valamint katonai, vagy "hadi­hajózási repülőszolgálattól "i®. Nagyjában ez a trianoni "béke­szerződés, amefy tehát lefegyver­zett bennünket addig a mérték­ig, hogy fegyveres erőt kizárólag csak a belső biztonság fenntartásá­ra vehetünk igénybe, külső ellenség ellen vaíó védekezésre, azonban egyetlen katonát, egyetlen fegy­vert sem engedélyez nekünk, hanem korlátlanul kiszolgáltat bennünket az esetleges támadó önkénynek Teljesen analóg a többi legyő­zött állam helyzete, a vonatkozó békeszerződések "ugyanolyan mó­don fegyverezték le ezeket, mint bennünket a trianoi "szerződés. Ez a mértéktelen lefegyverzettséget mindezfdeig azért tűrhették a le­győzöttek, mert hiszen magok a, békeszerződések mondják, hogy a legyőzöttek ilyen mértékű léfegy­vereztetése csak átmeneti é s csak avégből van így megállapítva, hogy az egyetemes, az általános lefegy­verkezés megtörténhessék. Nemzetek Szövetségének pak­tumában szabatos kijelentéseket találunk arra, hogy meddig keü (mennie a beígért általános 'és egye­temes lefegyverkezésnek. A pak­tum azt mondja, hogy a Neme­zetek Szövetségének összes tagjai elismerik, hogy a béke fentartása megköveteli a nemzetek fegyverke­zésének csökkentését, addig a leg­alacsonyabb foltig, amely a nem­zeti 'biztonsággal és a nemzetközi kötelezettségeknek közös eljárás utján való kikényszerítésével még összeegyeztethető. Minden nemzetre nézve tehát egyformán ki van mondva, hogy lefegyvereztetésének alsó határa az önvédelem, teh^t az, hogy külső megtámadtatás elen még képesek legyenek magukat megvédeni. A 'legyőzöttek i'efegyvereztetései ilyeténképen sokkal mélyébbreme­nő, mint amilyen az az alsó határ, amelyet a paktum megjelöl, mert a legyőzötteket addig a mérték­ig fegyverezték le, hogy csupán a belső biztonságról gondoskodhat­nak, küiső megtámadtatás esetén azonban teljesen védtelenek, tei­jes en ki vannak szolgáltatva szom­szédaik önkényének. Meg "kélráHa­pitanunk 'ezenfelül, "hogy az Vtrfí­nos fefegyv-ereztetés terén a,többi hatalmak, mondjuk a győztesek, e tizenkét esztendő alatt egyetlen komoly intézkedést sem * tettek. Beszédeket bőven hajlottunk, ame­lyekben azt fejtegteik, hogy feltét­lenül le kell fegyverkezni, a hábo­rút ki "keli szorítani az emberi in­tézmények sorából. Mialatt azon­ban e kenetteljes beszédek elhang­zanak, erőteljesen fejlesztik tovább haderejüket és technikailag olyan tökéletességgel 'szerelik fei, hogy felfegyverzettségük mértéke mesz­iz; meghaladja a vi'ágháboru előtt rvoit feifegyverzettség'ük méreteit. Hogy egyebet ne.említsek, a Ma­gyarországot körülölelő három utódállam felfegyverzettsége Ma­gyarország felfegyverzettségének tizenhatszorosa s amely pillanatban mozgósítanak, haderejük a magyar haderőnek egyszerre a százhetven­szeresére emelkedik, nekünk pedig nem szabad mozgósítanunk. Azon­kívül technikai felszereltségük tö­kéletes, amivei szemben csak pél­daképen hadd hivatkozom arra, hogy amíg kő korlátlanul gyárt­hatják a mérges gázokat, Magyar­Országnak évek során való ho sszu diplomáciai 'fáradalmás eljárásába került az, hogy legalább anijyit megengedtek, hogy parányi mére­tekben mérges gázok elten óvó ál­arcokat beszerezhessen. Hogyan le het az, hogy a legyőzötteknek ek­kora türelme van és még ma sem kérik számon a hatalmasoktól' hogyan merik a békeszerződések rendelkezéseit betöltet'enüi hagy­ni? Ma pénteken van a premierje Emil Jatinings, Anna Sten cimü hatalmas Ufa hangos filmnek AZ APOLLOBAN A magyar városok országos kongresszusának álandó választ­mánya most megtartott ülésén új­ra foglalkozo'tt azzai 'a kérdés­sel, a vidéki városok miként vol­nának képesek fedezni a téít ín­ségakció lebonyolításának költsé­geit. Az ülésen Hodobay Sándor dr. miskolci polgármester is részt vett, akinek egyik nagyjelentőségű indítványát etí's fogadták. A városok vezetői elsősorban azt mondották ki, hogy az inspgakció költségeinek fedezésére a szükség­adó teljes összegének átengedését követelik a kormánytól. Hodobay Sándor dr. miskolci- polgármester indítványa szintén egyh*ngu meg értésre talált és azt % el "is fogad­ták. Ez az indítvány az fnségakció lebonyo'ltása érdekében járuljon hozzá ahhoz, hogy a városok a: jövedelemadó a'apját három szá­zalékkal megpótlékolhassák. Minthogy Miskolcon a jövede­lemadó a'apja 8 millió 700 ezer pengő, miskolci viszonylatban ez az indítvány, illetve annak vég­rehajtása mintegy 260 ezer pen­gőt jeiént, amelyet az ínségesek megsegítésére fordíthatnak. Ab­ban az esetben, ha a szükségadót nem engedik át, a yároSok annak megfelelő kö'csönt kérnek az ál­lamtól. Sipőcz Jenő dr. székesfővárosi polgármester, elnök indítványára pedig Jdmondották, hogy miután a külföldi függő- és annuifásos kölcsönök kamatainak és törleszté­sének fizetését a hitelezők az ed­digi tárgyalások a'apján nem akar­ják felfüggeszteni, feliratban kérik a kormányt, hogy ha a tárgyalások a jövőben sem járnának eredmény* nyel, egyoídaiuan szüntesse be a kamatok és törfeszté sek fizetésé­nek kötelezettségét, mert a v«iéki városok a mostani viszonyok mel­lett fizetési kötelezettségeiknek képtelenek e'eget tenni. A földművelésügyi miniszter felhívja a gazdák figyelmét a vetőmagcseréről elterjedt tévhirekre Vitéz Purgly 'Emu földmivelés- 1 htják le a 26,000—1932. Számú ren ügyi miniszter a következő felhí­vást intézte a gazdaközönséghez: Hozzám érkezett jelentések sze­rint egyes vármegyékben — bizo­nyára könnyű lelkiismeretű egyé­nek tendenciózus beállítása a'ap­ján — az a hír terjedt el, hogy áliltóag néhány áruüzlettel foglal­kozó pénzintézet, mint például "a Magyar Általános Hitelbank, Le­számítoló Bank stb. vidéki fiók­íntézetei, a 66 kg. fajsúlyú gyen­geminőségü búzáért 20—30 kg. rá­fizetéssel 100 kg. vetőmagnak al­kalmas bu^át adnak cserébe s ny módon a -vetőmagcserét mintegy 20—30 kg-mai olcsóbban bonyo­deletben mcgá'iapitott feltételeké­nél. Ezzel 'szemben ezen húeszte'é­sek megvizsgálására kiküldött szakköözegem a megne\ezett ínté­metek vidéki "fiókjainak kcnyve'é­sébe történt betekintés utján meg­győződött arról," hogy a megneve­zett intézetek ilyen csereüz'ettei nemcsak nem foglalkozhatnak, de a nekik tulajdonított csereüzletet ir­reálisnak tartják. Ez a teljésen alaptalan hires2-> tei'és a Futura utján lebonyolí­tani kívánt vetőmag&sere sikerét veszélyezteti, de kárt okoz a gaz­dáknak azzal is, hogy ezen tévhi­reknek hitelt adva, egyesek a -ve­tőmag cserétől s ezáltal gyenge mmőségü buzájuknak becserélési (lehetőségétől s a többlet után járó boletta 'szelvénytől"^ elesnek, ami ha megtörténik, a gazdaközönség egyedül csak önmagát okolhatja/ ni minden okozza a szegény­séget és a nyomort? A mezőgazdaságot érzékenyen érinti áz a jelentés, ampiy most készült a legfontosabb termelési ágakban bekövetkezett kényszer­csökkenésrőf. A hazai dohányfogyasztás _ mint már Jelentettük — "megdöb­bentően esett, mert míg 1931-ben az előző évt'fogyasztás csak 13 millió pengővel csökkent, addig az 1932. évi "csökkenést is megha­ladja. Természetes, hogy ezekután a dohányjövedéknek is kevesebb dohányra fesz szüksége és ezért csökkenteni keli a termelőterülete­ket is. Ugyanez a 'helyzet a cukorfo­gyasztásnál "is. Külföldön a kartel 7500 vagon magyar ciikor elhe­lyezését kontingentálta, míg a ré­gebbi években 10 ezer vagon ma­gyar cukrot kellett átvenni a kül­földnek. Itt tehát a visszaesés 25 százalék. A belföldi "fogyasztás pe­dig olyan lehetetlenül 'összezsugo­rodott a tömegek keresetnélküii­sége következtében, hogy a háború előttinél 30 százalékkai is kisebb. A hire« magyar szalámi-ípár is a csőd szélére, került, mert az eddigi Vevő államok elzárkóztak a szalámmk elől. 1930-ban még 150 vágón szalámit vásárolt a kül­föld, — amelyhez 80 ezer 'hízott sertés kellett -r- míg az idén arról lehet szó, hogy. a külföldi "eladás teljesen megszűnik é 3 csak a hazai fogyasztásra rendezkednek be a gyárak. Ez természetesen aránylag jelentéktelen. A szalámigyárak munkanélkülisége meg fog ér«znt'a sertésárakon is. Szabolcsban a csövestengeri­ből akarnak pénzt csinálni a spekulánsok Emberemlékezet óta nem voit olyan nagy tengeri 'termés Sza­bókéban, mint az idei. A csöves tengerinek az ára ^3.50 pengőig süllyedt, olyan nagy a kínálat. Ezt az olcsóságot sok kisember igyekszik felhasználni egy kis va­gyongyűjtésre. Akinek egy kis tő« kéje van, siet csöveset vásárolni, ugy, hogy a nagy attakra rövidesen felment a csöves tengeri ára 4— 4.50 pengőre. Nyilvánvaló, hogy a nagy keresletnek az oka, hogy tavaszra nagy áremelkedést remél­nek és így a befektetett tőke után busás kamatot várnak. Ennek a konjukturának láttára most a gaz­dák is észbekaptak és visszavonul­tak a csövestengerlvef, ami talán fehüti majd egy kissé a szabolcsi kukoricalázat. Szabolcsvármegyén ls segit a Moktár kamatleszállítása Több vármegye, közöttük Sza­bolcs is felvette annak idején a Moktár áltai folyósított Svájci frfinkkoícsönt, amelyet hat rész­letben kellett volná visszafizetni. Az egyik részlet most vált esedé­kessé é s a Moktár SZÍVÓS tárgya­lásainak, amelyeket a Svájci' érde­keltséggel és a vármegyék vezetői vei folytatott, az az eredménye, hogy a Moktár az esedékes részle­teket prolongálja és A kamatot hát és ótnyöfcád százd'ékró' Öt és féi Százalékra szállítja le. Ez a döntés jefenfékeny teherkönnyfeb­1 bitést hozott SzabolcSvármegyéfé I .. • : • y A magyar városok egyelőre nem hajlandók fizetni a külföldi hitelezőknek \ magyar vidéki városok a szükségadó teljes átengedését követelik a kormánytól

Next

/
Thumbnails
Contents