Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 222-247. szám)

1932-10-04 / 224. szám

JNtVíRYlDéK. 1932. október 4. Megnyílt Szabolcsvármegye legolcsóbb és legnagyobb férfi, fiu- és gyermekruhaáruháza a Hungária Ruhaáruház a Városháza épületében Győződjön meg rendkívül olcsó árainkról I ———————— Vételkényszer nincs ! —-————— mindenki nyirbálja, a nagybani áiak pl. a tjzsnéi felfelé mennek a detau ár maiad a régi. a gyar­matáruk az engedélyek miatt erő­sen drágultak, a cérnafée 13 szá­zalékkai drágult az egyfázisú for­gaimiadó miatt, da a detaii ma­radt a régi árban. Az* ís fura* amit egy e.őke-ő márkás cigeretta hüvely és papír-gyár tett, épített egy ha ta mas gyárat é s a cigaretta­papír dobozát 50 fi- érei felemelte, detau ár persze a régi maradt> ujabban pedig a hüvely árát ki­csinyben 36 fillérről 32-re szála­tatta le, de angróban egy fíílérrei se adja olcsóbban. Ja, a szegény embert az ág is húzza. 1 A kereskedők hatalmas, de szer­vezeten táborával szemben vannak a hatalmas kartelek, aafleiyek az árakat diktálják, ezek szadii te mindenről a hasznot és a mtég ímegimiaradt csekély "basznocskát maguk a kereskedők rombolják le. A kereskedőnek ugy kellene meg­állapítani' az árakat, hogy a vevő is tisztességesen legyen kiszolgál­va, de önmaga megélhetésére is gondoljon. Amelyik kereskedő igy kalkulál "a vevői "és kereskedő tár­sai "becsületét vívja ki, míg ellenben a tisztességtelen verseny szédel­gése íesz osztályrésze. Az egész világ egy magyar feltaláló módszerével konzer­válja a gyümölcsöt Nemcsak "hazánkban, de a tűi­földön ís nagy gondot okoz a.,ne-* zőgazdáknak a gyümölcs é s a sző­lőtermelés konzerválása. Egy ma­gyar ember: Bernhard Nándor nemrégiben szabadalmaztatta mód­szerét, mely páratlanul kiválónak bizonyult a gyümölcsök konzer­válására. Hogy müyen nagyjelen­tőségű ez a szabadalom, abbói is látható, hogy az összes európai és a tengerentúli államok is' veteksze­nek a szabadalom megszerzéséért. Görögország 10.000 dollárt, —­Mexikó pedig, amely az egész vi­lágra akarja a szabadalmát, netiri kevesebb, mint 300.000 dohárt ajánlott fel "a tulajdonosnak. Ma­gyarország és Ausztria területére az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara szerezte meg a s zabadalojmi értékesítését. Uj engedélyhez kötik a fuva­rozást és husszállitást A kereskedelmi miniszter kö­zölte a hatóságokkai, hogy az/ 1922. évi XII. törvénycikk rendel­kezései alapján iparígazoiv'ány, ille­tőleg iparengedéllyel'kocsí'áru és vegyesfuvarozási, valamint beteg és hullaszállító vállalatok októberi 15-íke utln csak ugy tarthatják fenn vállalatukat, ha az illetékes, hatóságokhoz kéreimbt terjeszte­nek be. A kérvényben kérni keli, hogy részükre a régi Iparjogosítványok; bevonásával az 1930. évi"XVI. tör­vénycikk rendelkezéseinek megfő- • lelő engedélyt adjanak. — AZ uj vasüti menetrenfl, a­ttiely az összes október 3-án élet­belépő változásokat tartalmazza már megjelent és az Ujságboltban, fc&pható* 1 1 Nyíregyháza anyagi helyzetét túlhaladó áldozattal vett részt az ínség ellen való harcban Az a kimutatás, ajmie'y s zabo'cs­vármegye alispánjának je entésében Nyíregyháza szegénygondozásának adatait tünteti fei, élénken igazol­ja, hogy az elmu't télen a város a legnagyobb áldozatkészséget ta­núsította, hogy a gazdasági vál­ság következtében kenyérné kii' ma radt lakosságot segítse. Környezet tanú mányok a'apján J93i—32- év telén 2179 családot 7597 családtaggal segélyezett a vá­ros. Ezek közül 1247 napszámos és földműves, 689 ipán" munkás, 24S elaggott és munkaképte en volt. A segélyezések m'ódja a követ­kező volt: 1. Ingyenebéd. 2. Ter­mészetben kiadott é!e'|ml szerreí' 976 családot segélyezett. Egy személy 3 kg. lisztet, 15 dkgr. szalonnát, 10 kg. burgonyát kapott. Ennek psszes költsége 5320 pengő 70 fil­lér vo't. Munka ellenében kiadott hszt­segéilyei a tanyabokrok lakosságát Segélyezte. A segélyezettek útja­vítási munkáitokat, földmunkát és gazdaságf munkát, további erdőki­termelést és faapritást végeztek. Ezen a módon 61 tanyabokor la­kosságából 929 családot segélye­zett­Természetben kiadott tüzelő­anyaggal 'minden arra rászorult ín­ségest ef/átott; családonként de­cember hónapban 1 "és félmáz sa szenet, 20 kg. fát, január hónapbain 1 mázsa s zénet és 20 kg. fát kap­tak. , 1. A négyféle segélyezési mód ösz­szes Jrö'-tsége 87.157 pengő 20 fil­lér vo't, melyhez tmlég hozzájár* a természetben kiadott élelmezési gyorssegély "és ezzel *az összkiadás 90.049.55 pengő volt. Ezzei a város anyagi helyzetét ta'áii túlhaladó áldozattal' sikerült felérni, "hogy a szokatlanul "hoSz­Szu és szigorú tél "nélkülözései, enyhítettek s lehetőleg mindenki,' ki arra érdemes volt, megkapta a maga egyszerű ételét és fűtő­anyagát. Terveket készített a város a Sóstó fürdőtelep rendezésére, il­letve szabályozására 9 ezzel kap­csolatban az Igrice csatornának át­helyezésére, a Sóstón építendő tár­sas szállodára, a köztemetőben épí­tendő ravatalozó épülethez és az VparoStanonc-otthon ^'akÍtá sához. á Ifiagyar Okleveles Egyesületének A Magyar Okleveles Gazdák Országos Egyesülete vasárnap dél­előtt 10 órai kezdettel a várme­gyeháza kistermében propaganda­gyűlést tartott, melyen a szaboics­vármegyei gazdavilág szájmo s /ki­tűnősége K'ausay Tibor gazdasági főfelügyelővel az élen megjelent: A gyűlést Kende Jenő ügyvezető aleinök bevezető beszéde nyitoti t a meg, miután üdvözölte a jéientéket átadta a szót Oránd'aky Antai alelnöknek ki tömör szavak­kai 'is mert;ette az oklevele' 3 gazdák tömörülésének célját és jelentő-, ségét. 1 A gazdatársadalom honfenntar­tó e'em — mondotta — éppen ezért megérdem'i, 'hogy érdekeinek meg­védését törvényes eszközökkei is biztosítsák. A jelen a legsivárabb reánk okleveles gazdákra. Trianon földönfutóvá tett bennünket, épen azért addig l's míg visszakapjuk a régi' határokat, arra keli töreked­nünk, hogy itt a csonka ország ke­retem beiül "arányos megosztással életlehetőséget teremtsünk miagunk nak. Mi szívesen dolgoznánk úgyis mint népneve'ő szakemberek, úgyis mint vándortanítók. Nem aamizs­nát akarunk mi 'kérni' s nemi T 5 dugsegéiyeket, a gazdatársadalomi meg akar dolgozni a falat kenyér-, j ért s ezzel nemcsak a maga érde- | két, hanem a jövendő Magyaror- 8 szág feltámadását is szolgálja. | A gazdatiszti törvény revíziója címén tartott igen értékes figye­lemreméltó előadást ezután dr Hock László ügyvéd, oki. gazda, ki a beszéde s 0rán a következőket mondotta : A magyar okleveles gazdák eihei lyezkedésének lehetősége nem is olyan problematikus é s megvaló­sithatát'an mint ahogyan az az ei­Országos gyűlése Ső pillanatban feltűnik. Ez a pá­lya megíeelő és szigorú Körültekin­tés, vaiamint az okleveles gazdák­nak egy táborba való tömörülése után még imi'i is megélhetést nyújtó és biztosító foglalkozás, csupán egy kérdést ke.'i törvényes uton megoldani, ez pedig az, hogy a birtokok egyes kategóriáin kizáró­lag okleveles gazdák nyerhessenek alkalmazást. Sajnos a birtokok és kü'önösen a bérletek nagy részein még ma is divatos a botos íspáni rendszer, a volt banktisztviselő, kereskede'mi "ügynök, kereskedő­segéd és hasonló más egziszten­ciák még mindig nagy terjedelmű birtokok intézői, ispánjai" és gaz­dái. Sőt tudok égy esetet, nem is olyan távoli községben Tégláson és Nyirbaktán, ahol főurí birtokon egy elemi "iskolai képzettségű bi­zalmas egyén, több ezer hold jó­szágigazgatói funkcióját tölti be. Ma, amikor már egyetemi "kép­zettségű egyének annyira leSzáií­tak kényszerűségük folytán az igé­nyeikkel, hogy képzettségüknek nem megfelelő és sokszor leala­csonyító fizikai munkára ÍS ren­delkezésre bocsátják erejüket, nem lehet azt az érvet felhozni, hogy az okieve es gazda igényei elviselhetetlenek. Ma már szerin­tem egy 500 holdas gazdának ís szüksége van szakképzett, ökieve­les ^gazdára, akit nem csak Szqmí­fényvesztés céljából, "éhbérért ál­lítanának alkalmazásba, hanejml a viszonyoknak megfelelő é s a meg­élhetést biztosító járandósággal javadalmaznának. Ha a magyar ok-'evé'es mérnö­kök és az ügyvédek kamarája ki tudta Vinni azt, hogy ugy az ügy­védek, mmt a m'rnökök munkála­taikért megfelelően szabályozott dijjat igényelhetnek, melyet ré­szükre a bíróság ís megítél, miért ne "lehetne megvalósítani azt is, hogy az okleveles gazda egyes birtokokon milyen javadalmazásra tarthat igényt. Ha a kuruzslót megbüntetik; mert orvosi munkálatokat végez, ha gyógyszert csak okleveles gyógyszerész szoig"á'ta that ki, ha a szájban csak fogorvos és nem fogtechnikus dolgozhat, ha ügy­védi beadványt csak ügyvéd és nem zugiró készíthet, miért nincs szabályozva az okleveles gazdák ténykedése is s a kontárok és zug gazdák miért tartják megszállva még ma is az okleveles gazdák el­helyezkedésére szolgáló' birtoko­kat? Azért nincs ok az eicsügge­désre. Merf míg a szellemi pályá­kon nehéz az elhelyezkedés addig az okleveles gazdák elhelyezkedési kérdése eérhető, csak nagytakarí­tásra van szükség, fei kefi "szaba­dítani a kontárok áltat megszállt területeket s akkor már Itt a' cs<yn-< ka országban ís nagyszámú okle­veles gazda nyerhet elhelyezést. — Éppen ezért ezt a kérdést rá keli bízni a megalakult Magyar Okle­veles Gazdák Országos Szövetsé­gére és csak arra kérem önöket, hogy az egyesületet ezen .gigászi munkájában hathatósan és áldo­zatot sem kímélően támogatni méltóztassanak. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után dr JároSsy Jenő egye­sületi ügyész a nyugdíj 'biztosítás­ról tartott előadást. Beszédében megemlítette, hogy majdnem min­den polgárról történt gondoskodás a nyugdíj tekintetében csak az ok­íeve'es gazdákról ne m. Éppen ezért van szükség a tömörülésre, pedig szerin te a 'nyugdijkérdés megoldá­sa nem ütközne nagyobb nehéz­ségbe. 12 százalékot kellene levon­nia az okleveles gazda fizetésébőf, de ezt is ugy. hogy felét a mun­kaadó, felét pedig a gazda viselje. Az Okleveles Gazdakamara fel­állításának szükségességét hangoz­tatta előadásában ezután Ga ven­da An tai egyesületi 'titkár. Majd dr Szekeres Endre gazd- akadé­miai "tanár szólott hozzá az el­hangzottakhoz. Dr Szekeres Endre kiváló szónoki készséggel muta­tott rá rendkívül tartalmas beszéd keretében a tömörülés szükséges­ségére, beszédének során azt han­goztatta, hogy csupa uj fiatal) erőkre van szükség, helyet keh adni 'a fiatalságnak, mert szerintes csakis a fiatalok azok, akik ki­tudják zökkenteni a kátyúból a mezőgazdaság s zekerét. A járási gazdasági "önkormányzat megala­kítását sürgette továbbá a mező­gazdasági közigazgatás szükséges­ségét hangoztatta. Több hozzászó­lás é s mditvány után a gyűlés fél 1 órakor véget ért. A megje'entek indítványra .táv­irati ag üdvözölték Ká'íay Miklós földmiveiésügyi minisztert. / Október 1-én lejáró újság előfizetéseit az Ujságboltban ujitsa meg.

Next

/
Thumbnails
Contents