Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 222-247. szám)

1932-10-29 / 246. szám

1932- október 30. JsfVÍRYIDÉK. 11 \éV\>att uyra V»^\va\óV. m'wőségü trft\si3tVa\a? faragó ü%\e\é\>en A kormány munkaterve A kormány munkaterve, kilenc­venöt pontban felsorakoztatva, ki­terjed az áuami élet minden tago­zatára. Az általános politikának szellemi iránya és a célkitűzések minden be.ső és külső vonatkozása benne foglaltatik a kormány terve­zetében. Közigazgatás, kultúra, pénz ügy, mezőgazdaság, ipar, kereske­delem, szociális politika: szervesen kapcso'ódik bele a kormány prog­rammjába. Maga a munkaterv csak a kor­mányzati célok keretét tünteti föl, amely mögött azonban minden egyes kérdésben kitermelt kész koncepció és a megvalósításra irá­nyú o elszánt akarat húzódik meg. Mindezeknek a soko'da u elgondo­lásoknak és terveknek részletes ki­fejtése kötetekre s zaporitotta Vol­na a kormány előterjesztését. De elég magának a keretnek a bemu­tatása is me'y a benne foglalt kor­mányzati materiának gazdaságánál és terjedelménél fogva bőven elég­séges arra, hogy hitte', bizalom­mal és reménységgel tö.tse ei az ország közvéleményét. A következőkben csak kiragad­juk egy-egy pontját a kormány munkaprogrammjának, a belőle le­vonható tanú ságok Szempontjából. Igy példám az egyik pont ai nagytömegek rnegéhetését bizfo si­tó terhe ési ágak kezdeményezését s a következő pont a kis- és kö­zépexisztenoiák biztosítását tűzi ki a kormányzat céljául. A két pont kétségte enüi szorosan ö s efügg egymássá s m'.nd a kettő alkalmas arra, hogy a polgári társadalom a apjait erősítse és a nemzeti ener­giák összefogásának erejét gyara­pítsa fe forgató tendenciákkal Szem­ben. Ezzeí szorosan összefüggnek a munkané.kü iség leküzdésére és a munkaa'kaimi ;k teremtésére irányu­ló programmlporltok, továbbá a gaz­dasági egyedek létének és termelő­képességének biztosítása is. Nagyjelentőségű pontjai a kor­mány munkatervének a társadalmi egy esü etek összevonásáról, a köz­igazgatási tisztviselői 'kar kiegészí­tésénél és előléptetésénél vaö szak­szerű s ze ekciórói a kisebb állások szaporításáról, a tisztviselői "össze­férhetetlenség szabályozásáról'és az áííáshaimozás leküzdéséről szólnak. Megannyi célkitűzés ez, amit a közvélemény régóta sürget és ami ­nek megva'ósítása előre viszi köz­igazgatásunkat s m eo; f 0g szüntetni számos visszásságot, amim a közvé­lemény eddig méltán ütközött meg. Fontos pontja a nemzeti munka­tervnek: az ipari cikkek áralakulá­sának befolyásolása a kormányzat részérői. A mezőgazdaság válsá­gos helyzetének egyik sokszor fel­panaszol! kútforrása, az a jelenté­keny differencia, amely a mezőgaz­dasági 'lés ipari cikkek árai között mutatkozik. A mezőgazdasági' ter­mények ára annyira lehanyatlott, hogy nem fedezi a tenme'és önkölt­ségeit, viszont a mezőgazdaság számára elkei ülhe'.etl?.nüi s2ükséges ij>an "otkkek — a vasnak, mésznek^ cementnek, o'ajnak, miitrágyának, stb. — ára aránytalanul "drága.. Kiegyenlítő befolyást gyakorolm'az árak a'aktnására'tehát elsőrendű nemzetgazdasági érdeket é s célt szolga 1. Céljáut tűzi ki a kormány az egészséges kereskede'em támogatá­sát s ezzel kapcsolatban az átme­neti és idegenforgalom istápo'ását. Gömbös Gyua miniszterelnök egyik beszédében már utalt arra, hogy Magyarország kedvező fö'drajzi fekvésénéi fogva hivatva van arra, hogy a tranzitforgalomnak góc­pontja legyen a Kelet felé. Ezt a cé t kívánja szolgálni 'a kofmány­nak kereskedelmi politikája és en­nek a cérnák szolgálatára jelöli meg a külkereskedelem kiépítését a magyar teiimeés Számára, az érté­kesítés nehézségeinek leküzdése szempontjából. Az idegennforgah m előmozditásáia iányuó programi n­pont pedig alkalmas arra, hogy a főváros és az ország látniva'ó szép­ségének vonzerejénél fogva, a pro­paganda hathatós kiépítésével je­lentékeny mértékben növelje, az idegen látogatók számát s ez en a téren fe lendüljön a forgalom és idegen va.uta jöjjön az országba. Nagy sufy esik a kormány prog­ramlmjában a mezőgazdaságot súj­tó vá ságos helyzetnek orvoslására. Ezt a céit van hívatva szolgálni a -ínezőgazdasági termie'és tervsze­rűségének fokozása, a mezőgazda­sági 'terme.és fokozatos átalakítá­sa, a telepítési politika, a hitbi­zományi rendszer refoim^'a és kiter­jesztése, a szövetkezeti önsegítés előmozdítása. A hitei kérdésében a kamatleszállítás, a hitel szervezet egyszerűsítése, a mezőgazdasági és ipari hiteinek összhangbahozataía. A programira egyik pontja a kor­mány céljául "tűzi" ki "továbbá mi­gánmín fagazdaságok létesítését, kétségkívül oly célból, hogy Tátható .példák mulassák majd az átalakí­tandó okszerű mezőgazdasági ter­me-'és jövőjét. Alkotmányjogi irányban a kor­mány megvaiósitandónak jelzi a váasztójog reformját, az egyéni szabadság e vének biztosítását, az egyesü ési "és gyülekezési jog Sza­bá'yozását s eme célkitűzések Sorá­ban em-iti a munkaterv a sajtót, a kormány sajtópolitikáját is. Nevezetes pontja a nemzeti mun­katervnek az, ameiy céljául tűzi ki 'a lelki válság leküzdését. Ez a programmpont az, amely mindennél jobban és kifejezőbben jellemzi Gömbös Gyu'a kormányzati és nemzeti 'törekvéseit. Fel keli ?áz­ni "a nemzet lelkét a csüggedésbői, friss erőt, hitet és bizalmat keil önteni a nemzet lelkébe, hogy nagyszerű tehetségeit és gaz­dag adományait vá ívetett munká­val, az erőgyűjtés, a fe lendülés, az alkotás, a felemelkedés és mindez­zel a nemzet nagy céljainak szoi­gáatába állítsa, hitte', reménység­gel és biza'ommai a nemzet szebb jövője iránt. Ez a céi lebeg mindenekfeletl Gömbös Gyula s Zcme előtt s ez hatja nemzeti munkaprogram inját, amelyei nem:eti létütik biztosítását kívánja Szolgálni az ál ami élet egész vonalán. Polgáron és Tiszalökön nagy érdeklődéssel hallgatta a tanítóság a pedagógiai szeminárium előadóit Hétfőn kezdte meg dr. Tesléry Károly kir. tanfelügyelő a peda­gógiai szemi A i. mi munkát, a.ne.y­nck sorozatán a népisko ai tan­terv uj utasítása vi ágosodik meg a s zabo'c si "tanítóság lelkében. Pol­gár vo't a nevelői öntudat erősí­tésének e ső állomása, ahoi októ­ber 25-én, kedden volt az első sze­mináriumi 'előadás Sorozat. A sze­mináriumon résztvett a körzet vala­mennyi tanjtó'jla s a felvonult negy­venkét tanító érdeklődése jelzi, hogy a dr. Tesléry Károly veze­tésével meginduló mélyreható pe­dagógiai munka sikerét biztosítja az az osztat'an biza'om, am:i.et a vármegye tanítósága iránta érez. A polgári pedagógiai 'szemináriu­mon megje entek dr. Kiss péter esperes, vitéz < Lázár Ferenc fő­szolgabíró, dr. Bajna Bá'int főjegy­ző, Gáspárdy József róm. kat.. egy­házközségi elnök, dohánybeváltó­hiva'ta 1 főnök, Harsányi JózSef szentmargitapusztai, Pirkó János' görbeházte epi plébánosok, Jano­vics Jenő főkápta'am 'intéző. A Szeminárium': eőadá sokat Kiss Féter dr. esperes • magasszinvonalu em'ékbeszéde' nyitotta m:g, amely­nek keretében felidézte az Alföld kultúrájának é'.tetőjét, Kiebe sberg Kunó gróf a'kotó szeífemét. Tes.'éry Károly dr. kir. tanfel­ügyelő a most megjelent népisko­lai utasítást ismertette nagyszabá­sú és mé'yen járó előadásban, amelyet hálásan fogadott és lelkes követés fogadalmával hallgatott meg a tanítóság. A kir.. tanfel­ügyelő' tárgyként vette az uj uta­sítás célkitűzéseit és eredményes munkára lendítő gyakorlati útmuta­tásokat nyújtott. Sü'e Dénes népművelési titkár: A gyakorlati életrenevelés az isko­lában és az Pikolánkivüfi népmű­velésben címen i'mertette a kul­tuszmii iszter rende eteit. Megjelöl­te azokat a termelési és értékesí­tési 'ehetőségeket, amelyeknek az isko ai tanítások és népművelési előadások utján való köztudatba­viteévei 'számottevően emelhetjük falusi "és tanyai "népünk gazdasági termeését s ezzei^az ország telje­sítőképességét is. Sü'e Dénes tit­kár szután ismertette a népművelés ez'évi munkatervét. Feihivta a tanítóság figyelmét a magyar gyümölcsterme és nagy ve­szedelmét, a ka iform'ai pajzsteti terjedését és az ez ellen való véde­kezést. Másnap a tiszaöki tanítói kör­zet hetvenegy tanítója ha'igatta az előadásokat lelkes munkavágy­gyai és hálás örömmel. A körzet­bői mindössze ket tanító hiányzott, azok is betegségük miatt marad­tak távo 1. Jellemző a tanítóság fen­ko t gondolkodására és önzetlen hazaszeretetére, hogy ebben a kör­zetben huszonki enc olyan tanító van, akiknek összes 16.085 pengő fizeíésse. tartoznak. Sokan bicikfm és gya'og jöttek a Szemináriumra. Gondoktói sújtottan, fáradva, tö­rődve — mégis e jöttek. A tjsza ökl *népe s szemináriumi előadáson megjelentek vitéz Lázár Feienc főszo'ga'biró, Bartha László ref. esperes, Lázár Péter tiszaöki, Pintér Pál büdszentmihályi, Rákó­czy István tiszatardosi p ébánosok. Bartha Lász ó e spe:es lendülete? beszédben mé-tatta Klebeisberg Ku nó gróf kultúrpolitikájának és al­kotásainak történelmi je'entőségét. Lázár Péter plébános a s zeietet és a ragaszkodás szavaival üdvözölte Tesléry Károly dr. kir. tanfelügye­lőt, aki a vármegye vezető tanfel­ügyelői Székében nagy alkotásokra hivatott. A kir. tanfelügyelő és Bartha László esperes tájékoztat­ták a tanítóságot a hátralékos he­lyi 'járandóságok kiutalásának kér­désérői és a tanügy küzdő férfiait további kitartásra buzdította )el­kes Szavakkal. Ezután dr. Tesléry Károly kir. tanfelügyelő ismertette az utasítást, Sü'e Dénes titkár pedig a népmű­velési programmrói, a gyakorlati életre nevelésről, a ka iformai pajzst­tetü e len való védekezésről tartott előadást. A tanítóság emelkedett Szelle­mére je.iemxző, hogy mind Polgáron, mind pedig Tisza'ökön kérték, hogy a nehéz gazdasági viszonyok ellenérc is okvetlen tartsák meg a tavaszi pedagógiai és népművelési szemináriumokat is. Tesléry Károly dr. és Sülé Dé­nes titkár pénteken Kisvárdán tar. tották meg a Szemináriumot. Meghallgatásukat kérik a kereskedelmi utazók a menetrendek összeállításánál A Magyarországi" Kereskedelmi Utazók Egyesüete előterjesztést intézett a MAV igazgatóságához a vasúti menetrendek ügyében. Meg­állapítja, hogy a vasúti menetren­dek összeállításának 'mai rendsze­re nem megfelelő, mert a menet­rendvá tozásokrói az érdekeltek csak akkor értesülnek, amikor azok könyva akban jorgalomba kerül­nek, ugy, hogy azok megváltozta­tásáról többé nem lehet s zó. Az egyesület arra kéri az igazgatósá­got, hogy a vasúti menetrendek végleges összeállítása előtt ha igás­sá meg az egyesület kiküldötteinek véleményét is, nemcsak a kereske­delmi ULazók/haneml a Máv érdeké­ben is, mert az egyesület tagjai, akik életük javarészét vonatokon tö.tik, oiyan menetrendi javaslato­kat tehetnek, amelyek a vasutak pénzügyi követe ményeinek szem eiőtt tartásával a vaSuti közlekedés általános javulását eredményeznék. Takarékossági nap az elemi iskolákban A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter ur megbízásából a kir. postatakarékpénztár, mint az emu.t évben, ugy a folyó tanévben is ok­tóber 31-én takarékossági napot rendez. Ennek az öss zes elemi iskolák­ban való keresztülvitelét a magam részérői is a íegemelegébben aján­lom azzai, hogy e napon ez ügyben 10—15 perces előadások tartását engedélyezem. Tekintettel arra, hogy e napon a Reformáció Eim ékünnep megtar­tása az érdeke.teket néhol "akadá­lyozná' a takarékossági napnak ok­tóber 31-én való megtartásában, egy rná-s, erre alkalmas nap is ígénybevehetó' ezen ügy támogatá­sára. Nyíregyháza, 1932 okt. 24-en. Dr. Tesftry Károly, sk. vezető kin tanfelügyelő. — Papírszalvéta különlegessé­gek: színes mintájú, damaszt^ csip­kés Szé ü zsurszalvéta, hat ninü, elegáns míntávai csomagja 48 fílG az Ujságboitbani

Next

/
Thumbnails
Contents