Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 222-247. szám)

1932-10-25 / 242. szám

J^flrfHYlDélC 1932 október 25. A Nyírséget tanulmányozó német geológusok levele Megírta a Nyirvidék, hogy két német tudós Bit teriing Richárd és Dietnch Günter Nyíregyházán jár­tak, ahonnan Hűnek Emi 1 vegyész­mérnök tanár kalauzolásával ki­Szálltak a váro st környező homok­buckákon a Nyírség tanuimányozá­zása céljából. A két tudós Ber­linbe hazatérve levelet irt Hűnek Emiinek. A levél magyar fordítása a következő: Igen Tiszteit Tanár Ur! Utunk befejeztével szükségét érezzük annak, hogy ismételten meg köszönjük nagy fáradságát, ma­gyarázatait és gondoskodását mi­ben részünk volt. Mindenek előtt megköszönjük a házánál élvezett vendégszeretetét, hol terjedelmes könyvtára annyira otthonosra han­golt minket. Jóságos ajándéka vi­szonzása fajében megengedem ma­gamnak, hogy könyveim egyikét el­küldessem Önnek a kiadó által. iEz a gyűjtemény nyolc részbői áli é s eddig s kiegészítő füzebői. A köny­vet körülbelül "500 úko a használja. A Nagyságos asszonynak tiszte­leteljes üdvözletünk átadását kér­ve barátságosan üdvözli Bíter.mg Richárd. Leköte'ező hálával üdvözli: Dietricti Günter: A könyv, amelyről a íevéi meg­emlékezik ,megérkezett. Kitűnően szerkesztet német tankönyv, amely, igen 'jellemző a német alaposságra. Mi volna a tejértékesités helyzete a tejforgalom szabályozása nélkül ? Irta: Konkoly Thege Sándor dr., az OMGE főtitkára. A községi jegyzők a luvataIo s idő megállapítását kérik a belügyminisztertől A községi "é s körjegyzők most fognak egy érdekes memorandumot átnyújtani "a belügyminiszternek, a községi "jegyzői hivatalok hivatalos órabeosztása tárgyában. A felterjesztés szerint a községi jegyzői 'hivatalok órabeosztása in­tézményesen a mai napig sincsen szabályozva. A helyhatósági sza­bályrendeletek egyes helyekén ezt megállapították a "helyi viszonyok­nak megfeélőén, a legtöbb község­bea azonban jogszabály nélkül tart­ják az általánosan szokásos hiva­talos munkaidőt. A községi irodák Személyzete a lakosság kielégítése szempontéból sohasem alkalmaz­kodott mereven az előírt munkaidő­höz és a közönségnek hivatalos órái­kon kivüi is mindenkor készséggel állott rendelkezésre. A munkával túlterhelt jegyzői "kar azonban azt kívánja, hogy legalább a pihenésre rendelt vasár- és ünnepnapjait ne töltse az irodában, mert erre a napra egész heti munkája után szüksége van. A jegyzők arra kérik a belügymi­nisztert, könendeletneg hívja fel a törvényhatóságokat, hogy ahoi még nem történt vo'na meg a jegyzői hivatalok munkaidejének szabályo­zása, legyen figyelemmel arra, hogy á vasár- é s ünnepnapokon a község 1! tisztviselők szabad idejét és mun­kaszünetét biztosítsa. — Dugufás és arany eres bántai­hWt. gyomor- és bélzavarok, máj­és Iépduzzadás, hát- és derékfájás ellen a természetadta »Ferenc Jőzsek keserűvíz naponként több­ször ' bevéve, hathatós segítséget nyújt. Tudományos megfigyelések beigazolták, hogy a Ferenc József víz alhasr megbetegedések esetei­ben gyorsan és mindig enyhén hat. A Ferenc József keserűvíz gyógy­szertárakban, drogériákban és fü­szerüzletekben kaphatói A magyar gazdasági élet a tel­jes szabadság jegyében alakult' és fejlődött ki, így tehát szokatlan és terhes minden megkötöttség, amely a terme'ésre és értékesítésre nehezedik. A jelenlegihez hasonló rendkívüli viszonyok közt azonban nemcsak nálunk, hanem úgyszólván minden külföldi államban is e'kerül he'tetienne válik 'egyre több téren a termelésnek és értékesítésnek irá­nyítása és szervezése, szűkebb, vagy tágabb keretek között terv­gazdálkodásnak a bevezetése. A tejgazdaság terén nálunk a há­ború után a gazdasági "élet szabad mozgása s 0ha nem remélt óriási fejlődést ért el, aminek azonban két hátrányos következménye je­lentkezett: Az egyik az volt^ hogy mivei tejtermékbehozataii ország­ból tejtermék kiviteli ország let­tünk, óriási áresésen kellett átmen­ni, mert a vámmai védett helyzet­ből a külföldi vámokkal megbirkóz­ni "kénytelen kiviteli ország hely­zetébe kerültünk bele. A másik hátrányos következmény pedig az Vo?í, hogy a tejtermefés nagyará­nyú fellendülése következtében a ?! városokban egyre több és több tej t, került, ameiy már meghaladta ezek felvevőképességét. A tejtulterme­lést é s túlkínálatot m'ég c'Sak fokoz­ta az a körülmény, hogy a tenyész­tés és hizlalás nagy ráfizetései kö­vetkeztében egyre több gazdaság iej'iésztette tehenészetét. Ugyanekkor a gazdasági' viszo­nyos: rosszabbodása következtében a fogyasztásnak megtorpanása, majd visszafejlődése jelentkezett, ami mellett az egyre növekvő tej* tultermelésnek és túlkínálatnak az árak alákínálásában, minden ésszé" rüségnélküh rombolásában és ál­andó letörésében kellett megnyil­vánulnia. Minthogy pedig a tej­szá'ütási szerződések érteimében a városi tejárak leszállításának terhét a tejtermelő gazdák kénytelenek viselni, igy a tejforgalom Szabad­sága végeredményben a termelői tejárak állandó csökkenését, majd a téi folyamán ugrásszerű esését ered ményezte. Ezeknek a jeienségefcnék "és ezeknek a komoly tapasztalatok­nak a hatása aiatt a tejtermelő gazdák egyre nyomatékosabban kí­vánták a kormány beavatkozását a tejkérdésbe, ugy, hogy ^ fo'yő év tavaszán kiadott, s 0k kritikával il­letett ü .n. tejrendeleteknek a gaz­dakívánságok és- követe esek voltak a forrásai. A mo st érvényben levő rende'eti szabályozást, a gazdák ki' vánságára és a gazdák érdekében adta ki"á kormány. Mielőtt a rendeleti szabályozás megtörtént volna, a budapesti "ki­csinybenl tej ára 36 fillérről leesett 34 fillérre, majd erről tovább, ugrás szerűen 28 fillérre. Ahg lépett azonban érvénybe a 28 filléres ár, amely mellett a termelők tuinyolmio része 10—14 filléres árat kapott csupán, máris megkezdődött en­nek alákínálása, ugy, hogy ha a hatósági "árszabás nem jön, rövid időn "belül *a "kicsinybem 'tej ár, a fogyasztási tej pesti értékesülése i^jiiyedt volna a feldolgozás „utján értékesített ipari "tej árszínvonalá­ra. f. Ha a rendeleti szabályozás hol­nap megszűnnék, ugyanaz a fo­lyamat ismétlődnék meg, de még hatványozottabb mértékben, mert hiszen c supán, a Budapestre szál­lítási jogosultsággal bíró tejtermelő gazdaságok ezidő s zennt mintegy 30 százalékkal termelnek több te­jet, mint amennyit a főváros fo­gyasztása felvenni tud. Elképzel­hető tehát, hogy ípúyen arrombo­íás fejlődnék ki, "ha ezt a' 30 szá­zaiékos többletet a termelők é s tej­yáiSaiataiK 'mincren '<3ron fogyasztási tejként akarnák elhelyezni, ezenkí­vül azonban szabadon betódulhat­na minden más tej, amelyet eddig csupán a rende'et korlátozásai tar­tottak távol a fővárosi p'iacfói. Elkerülhetetlen lenne tehát a fo­gyasztási tejtermelő árának a fel­dolgozási értékesülés színvonalára történő sülyedése, amely ma — az állami adóvísszatérités és árkiegé­szítő alap hozzájárulásai., melett 9-—10 fillér ezek nélkül pedig mint­egy 4 fillérrel még kevesebb. Lássuk most a helyzet tárgyila­gos megítélését azokra nézve, akik tejüket csak ipari feldolgozás ut­ján értékesíthetik, mert a rendele­tek értelmében nem juthatnak be a fővárosi p'iacra. A főváro si piac tel­jes Szabadsága csak ideig-óráig je­lenthetne számukra előnyt, mert az előbb közölt elkerülhetetlen folya : mat következtében tejük fővárosi értékesüké bizonyos idő múlva le­hetetlenné válnék és az ár vissza­1 csökkenne a feldolgozási árszin­vonairli. "Sőt csak egyetlen mód ad az ipari tej értékesülésének javu> lására lehetőséget és ez a tejforga­lom szabályozásának fenntartása, sőt még távolabbi céltudatos ki­építése. Mert csak a városi piacok megszervezése és megfelelő fo­gyasztási fejárak biztosítása mei= iett .éhet elérni, hogy az ott érde deit gazdacsoport áldozatot hoz­zon és hozhasson az ipari tejárak jiavitására, aminek révén a világ­piaci "árszínvonalat meghaladó érté kesüiést lehet biztosítani és c»ak a tejforgalom szabályozásának a tejtermékek forgalmára leendő ész» szerű kiterjesztése mellett lehét él­érni "az ipari tej értékesítésének és feldolgozásának a racionalizálását, a gyűjtési költségek csökkentését a minőség javulását, a tejtermékek Megjelent a SZABOLCSI ANTHOLOGIA Szerkesztette Vertse K. Andor a Ny ír vidék felelős szerkesztője. Negyven szabolcsi költő és iró gyűj­teményes kiadása. Minden könyvtárnak díszére válik. A mű megszerezhető a Nyírvidék október 12-iki számában felsorolt Íróknál, valamint lapunk kiadóhivatalában. — A közel 200 oldalas könyv t ára %J pengő áralákinálásának és árletörésének megszűnését, esetleg az ipari "tej­ért fizetendő legkisebb áraknak megszabását, vagy más olyan in­tézkedések megtételét, amelyek az ipán tej értékesülését az eddigi­nél kedvezőbbé tehetik. A hollandi kormány is csak a gazdasági "élet szabadságába való beavatkozással tudta a két centes hollandi ipari tejárat a kétszeresére felemelni. Hasonlóképpen Németor­szágba^ Olaszországban, Ausztriá­ban, a balti áflamokban, Írország­ban, vagyis úgyszólván mindenütt hatósági intézkedések és beavatko­zások igyekeznek a tejgazdaság és tejértékesités helyzetét megkönnyí­teni. A különböző rendeletek meg­szűnhetnek, módosulhatnak és vál­tozhatnak, mindnek azonban csak a z léhet a céljjja, hogy minél 'kedve zőbb módon sikerüljön az eljövő szebb időkre átmenteni a nagyjö. vőre hivatott tejgazdaságunkat és ennek a célnak alá kell rendelni a szolgálatára hivatott eszközöket. A biztosított ügyfelek védelme Komo y jelentőségű, nagyarányú mozgalom indult meg a közeümu't­ban. A belügyminiszter jóváhagyan­dó rendé etévefmegalakul Budapes ten a »Biztositottak Országos Egyesü'ete», mely intézmény a biz­tosítások minden ágában az ügyfe­lek érdekeit óhajtja önzetlenül szoigámí. Egyrészt a biztosítási esz­mének nemzetgazdasági Szempont­ból való fontosságára, alapos meg­ismerésére akarja a társadalom fi­gyelmét, ismeretterjesztő előadá­sok, felolvasások stb. keretében felhívni. "De másrészt minden baj­bajutott, kártszenvedett, vagy biz­tosító intézetévei s zemben álló ügyiéinek rendelkezésére áíi felvilá­gosítással, szaktanáccsal. — Biz­tosítási intézményünket tárgyazó törvények és rendeletek, bármennyi re iparkodnak a biztosítottak érde­keit védeni mégis igen sok alkalom nyílik arra, hogy a laikus és a biz­tosítás labirintusában teljesen járat­lan közönség rövidséget Szenvedjen. Európa majd 'minden államában működik a biztosítottak intézmé­nye, mely erélyes és eredményes működést fejt ki a sok millió biz­tosított ügyfér érdekében. Az egye­sület nagy s ulyt helyez a szegény­sorsu emberek védelmére; igy a bal esetsujtotta szegény emberek kár­ta'anitására törekszik és azt akar­ja keresztülvinni, hogy az anyagi bajokkal 'küzdőknek, kiknek 1935 évre valorizált biztosításuk van, le­hetőleg azonnal pénzükhöz 'jussa­nak. A »Biztositottak Országos Egyesülete)) élén: Tabódy Tibor, dr IJsetty Béla, gróf Hunyady Fe­renc, Griger Miklós, Csikvándy Ernő országgyűlési képviselők, Baithazár Dezső dr püspök, vitéz Arvátfaivy Nagy István, a »HonSz» elnöke, dr Bakonyi Pái, az »ügy­védotthon« efnöke és még sok köz­életi szerepet vivő férfi álf. Az egyesület az ország minden jelentősebb városában vidéki kiren­deltségeket állit fel, közismert he­lyi'urak vezetése alatt, hogy a biz­tosított ügyfelek mii^i' gyorsabban jussanak tanácshoz, segítséghez. — De addig is, míg ez megtörténik, szívesen nyújt díjtalan felvilágosí­tást bármily ügyben, váaszbélyeges megkeresésre, a »Biztosftottak Or­szágos Egyesü'ete« (Budapest, IV. Curia-utca 2. szám alatt.) az Országos Kamaraszínház előadására. 50% kedvezmény. Színre kerül: VIGÉST

Next

/
Thumbnails
Contents