Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 222-247. szám)
1932-10-23 / 241. szám
Nyíregyháza, 1932. október 20, « Cs üt ört ök I^IIT- évfolyam. 23. sz tiőiizetési árak helyben és vidéken : Egy hra 2 P 50 f. - Negyedévre 7 P 50 f. Egyes wyárn ára: hétköznap 10 f., vasárnap 16 f. Alapította: JÓBA ELEK Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal címe •' SzécKenyi-út 9. szám. — Telefonszám: 1 39. Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz. Bethlen-u. 2. kap a nemzet A gazdasági válság fojtogató karjai 'évek óta gyötrik már ezt a nemzetet, melynek nincsen egyetlen tagja sem, aki ne érezné lelkileg is a depresszió nyomait. Ebben a közhangulatban vette át a hatalmat a fiatalos erőtői "duzzadó, cselek-' vővágytói altéit s sikerekben bizakodó" Gömbös kormány. Az égési nemzet egycsapásra megelevenedett aléitságábói s mindenki "bizakodó várakozással tekint a jövő felé. Az uj' kormány miniszferei 'a vezér stílusában megkezdték működésüket s rrfKrfs egész cSomó o'lySn intézkedéssel találkozunk, melyek a közvélemény bizalmát fokozzák. Sok szép jelzővel lehetne illetni az uj kormányt, de legtalálóbb, ha tagjairól azt állítjuk, hogy mindegyike külön-külön a munka embere. Az egyik vármegye, me'ynek választókerületei között két miniszter is bir mandátummal, népes düldöttségben keresték fei követeiket, hogy üdvözöljék őket miniszteri kinevezésük alkalmából. Ezek az aktusok kiváló alkalmak arra, hogy az irányító közegek megismerjék a nép hangulatát, de alkalmasak arra is, Tiogy nyi atkozatok hangoz1 zanak ei, amelyek tájékoztatják a közvéleményt a kormányférfiak ( gondolkodásáról s terveiről. Lázár Andor igaz ságügy miniszter s zavait kőbe lehetne vésni, mert amikor arról beszél, hogy ki keli hyitm a nemzet börtönének ablakait, hogy ez a betegnek látszó nemzet érez j hesse a szabad levegő áramlását, — olyan fenkölt férfiú gondolkodásáról tett tanúbizonyságot, aki. bölcsen íátja a közélet szerves tartozékait. Az ilyen felülről történő megnyilatkozások során uj erőre kap a nemzet, visszatér önbizalma s ha beteg volt a lélek, a feléje nyújtott eszmei gyógyszertői ön* maga irtja ki pusztító bacülusait, A nemzet lelki nyavalyáinak leküzdése mellett azonban ott marad még a gazdasági "bajok orvoslása is. Az aj kormány programmja a lelki megifjodás mellett éppen erre a szenjpontra rögzíti iegintenzi J vebb figyelmét. Minden lehetőt el keli követni, hogy az orvosolható! bajok eltűnjenek, mert éppen elég pusztító anyag marad még íenn, me lyek eltüntetése szervesen beletartozik a világgazdasági helyzet bűneinek gyökeres orvoslásába. A Gömbös-kormány gazdasági mfciisz- ! terei közül talán Fabmyi Tihamérra j vár a legnagyobb feladat, hogy a • belföldi "lehetőségek határán belül megtegye kötelességét. A bátor s gyors cselekvésektől vissza nem rettenő kereskedelemügyi miniszter az őt üdvözlő küldöttség előtt rendkívül fontosságú kijelentéseket tett, melyekkei kiegészítette azokat a szavait, melyeket a rmnapában tárcájávarkapcsolatban a sajtó képviselői "előtt tett. ö mint az ipar és kereskedelem főfaktora hangoztatta, hogy ezeknek a gazdasági ágaknak megerősödése csalds a mezőgazdaság talpraállásán keresztül történhet, amit e'ismer ugy a nagyipar, mmC a kisipar. Éppen ezért a köz érdeke ellen való lenne, ha olyan irányzat kapna "ábra, amelyik a közös vállvetett munka helyett arra koncentrálná erejét, hogy az egyes gazdasági ágak kőzött irigységet támasszon. Ezt a fuxust, különösen ma nem engedheti meg magának a nemzet, amikor minden épkézláb embernek az a vágya, hogy nyakig legyen az alkotó munkában. Adva van még mindig a kartelkérdés, amelyről nyítan hirdeti'a miniszter, hogy nyugvópontra keli vinni. Ebben a gondolatban olyan hadsereg*, van a kereskede'emügyi miniszternek, melynek végelláthatatlan oszlopaiban nincs különbség foglalkozási ágak Szerint. A kereskedelemügyi miniszter nyíltan hirdeti, hogy neki meg van a bátorsága ahhoz, hogy belenyúljon a karteikérdésbe s könyörtelenül lenyesegeti a kinövéseket, mm-" denütt, ahol azok közérdekbe üt1 köznek. A nemzet ilyen programm után bizakodó reménységgel tekint a kormány működése felé, mert máris meg van győződve arrői, hogy sorsa irányítását jó kezekbe tette ie. ádórepilöbizottságok csapnak le a felvidéki magyarokra és elkótyavetyélik ősi javaikat Kassáról jelentik: A város izgatottan fogadja a csehek ujabb merényletének hirét. A felvidéken rep ülőbizottságok jelennek msg, amelyek megszállják az adóhátralékosok házát, üzletét és menthetetlenül eladják az egész ingóságot mindenütt. A Felvidéken " nincs üzem, amely intenziven, dolgozik, nincs remdes munka sehol, de az adókivetők ezt jnem veszik figyelembe és villámvégrehajtások izgalmas óráit éli ősi Kassa város magyarságával együtt az egész Felvidék. Arany lános Emlékezés halála ötvenéves fordulójára Irta : Bekíhorszky Ferenc. Amint alakja előtűnik a múlt ködétől, amint magunk előtt látjuk arcának nemes, egyszerűségében és különös tekintetét s amint őszülő profiljának nyugtalan vonásai tűnnek szemünkbe, — mintha egy leáldozott, soha vissza nem térő kornak a ma életét élő fia áUna előttünk. Mintha az alakjának görnyedtsége a ma gondját viselné vállain, a megtépázott magyar sors átkát; mintha teknitete felölelné mindazokat a probléémákat, amelyek az emberi létet az utolsó 20 esztendőben sanyargatták, mintha ez a tekintet vádlóan keresné és találná meg a bűnöst, mintha ennek az embernek őszes a'akja, nyugodt tekintete a lelkiismeretünkbe vágna bele; s mintha attól a derűsen szomorú arcból mégis kiáradna a jövőbe vetett hit és remény, a nyugtalanságából a sok küzdés , és gyötrelmen keresztül elérendő > megujhódása a magyar sorsnak és ' életnek. Az ifjú Arany ép ugy» mint az őszikék Arany Jánosa en„ nek a kornak a mult században élő előhírnöke volt. Amikor harmincéves korában elnyeri "a Kisfaludy Társaság pályázatát 's nemzetét — mint mondani szokás — megajándékozta a Toldival, — még nem adta ide önmagát és még nem bontotta ka való egyéniségét, hogy felfedje lelkének, költészetének nemes titkait. Csak a magyar föld és rög becsű1 ietes munkásának, Toldi Miklósnak dicsőséges ifjúságát adja, a nemes tetteken keresztül a nemes cél ei j érését, voltakép a maga költőileg megérzett dicsőséges befutását a magyar költészetbe. Ennek az ifjúi lendületnek hatalmas akkordjai nin J csenek, csak a koreszméket megj szóialtató 'finom rezgésü, költői ihletű elgondolásai. A demokrácia diadala, az önkényeskedés elleni lángoló hazaszeretet a vezérmotis vumai "s még lírájában is a magyar sors kerekét rezignáltán, de kétkedő bizalommal szemlélő Aranytói "a világpolgár emberi bölcsességévei telített, féltő gondoskodással őrködő költői lelkiismeretig juthatunk, aki "lázasan keresi az önmaga igazi erejét, de aminek elkövetkezését elsősorban a korától várja. Nem is várat sokáig az idő! A 1 szabadságharc leverése, az ezzet együtt összeomló magyar lét a költő lelkét is a lét és nemlét határai felé sodorja. Most tör ki'belőle az igazi énje, most válik először igazán naggyá és méllyé a költészete. Amit a Toldi estéjé-bea csak 'megérzékeltetett, amit A nagyidat cigányok-ban keserűn, még a nemzeti fájdalom égő sebével szívében, mond ei, mindaz hatalmas lángokba csap és költőileg is a legmagasabb fokot én "ei "baíladaköltésze-i tében. Itt bontakozik ki legjobban az ő szoros kapcsa a közeljövő1 vei, fl lelki rokonsága mindazzal* ami "halála után nemsokára diadalmas "harcba kezd a »kisajátitók« ellen. Nemcsak tárgyainak választékossága, gondolatai, problémái mélysége és a vaió életben való gyökerezése, nemcsak a műforma, szerkezet nehézségeinek könnyed áthágása, de főként az az erős meg1 látás és áz emberi élet sokrétű probí lémáinak oly könnyed átfogása, tragikus megfejtése és a bűnnek; igazsággal teljes, a lelkiismereten keresztül való méltó büntetése, egyben a bűnnek mái a gondolatát is sújtó ítélete egy őszintébb, tisz J tább, lelkiékben nemesebb világ eikövetkezését jósolja. S amikor a Hidavatás-ban a nagyvárosi élet zajának minden bűne és bűnhődése is elénk tárul zárt, de költőiég finom 1, róvidröptü sorokban, — akkor egö szen magunkénak érezzük a költő minden gondolatát, érzését, minden szavát. A balíadairás korában készül él a klasszikus veretű, tökéletes Buda halála ís, a nemzeti trai gédiánk előjátékának véresen komor jelenetsorozata. S ebből az időbői való az a mély lelkirajz is, amely néhány szavával olyan mély hatást tesz olvasóra és hallgatóra: a Bolond Istók e'lső két éneke. Ennek a modern lelkirajznak epikus színben való megjelenésével hat s felkorbácsolja érdeklődésünket lelki 'elemzése és önmaga vizsgálata költői, 'finom rajzával, — közben amannak folytatását tervezi és nemzeti tragédiánk alapproblémáit, a magyar sors eiső tragikus útját vázolja föl költői vásznára, hogy megértesse mindenkiver azt az emberi és hazafiúi "fájdalmat, ami leileikének mélyén gyökerezik s ami ép 'azért oly mélyenfekvő, mert fo_ gantatásukban már keserű, keres zthordó, jármot viselni tartozó, csak ideig-óráig felemelkedni tudó rabsorsnak hordozója. Az ő csalódott, széttépett emberi szive, az ő álmainak és vágyaínak, egyetlen nagy reménységének rombadölése, a nyugalom soha ei nem érése és mindehhez — hazafiúi 'sors, gyása és bánat tragikus viselése zokog fet lírájában, költészetének legmara J dandóbb részében. Nemcsak egyéni az a fájdalom, jelentőségében nem is a hazafiúi része a döntő, hanemi a katona Bánk témájához hasonló átfogás, ami a multat jelennel, a jelent jövővei köti "össze. Ott állunk mi ís, ott vagyunk az öszikékben és Epilógus, Rendületlenül, Magányban, Enyhülésben, ott remeg lelkünk az ő soraiban, ott ke resi 'fáradt, könnyes tekintetűik az ő örök reményt keltő szavaiban a megnyugvást és ott találja meg a megfejtést is minden problémánkra, — mert hisz benne sem a magyar élet és a magyar mult, jelen, jövő minden gondolata, problémája Írásában, — s onnan sugárzik ki a madáchi ige is, amely lesújt s mégis feleméi a küzdés és bizva-bizás kétséges utjain. 1 Ara 26 íillér
