Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 197-221. szám)

1932-09-15 / 208. szám

JsftfRYlDÉK. 1932. szeptember 15. Bencs Kálmán dr. polgármester indítványára megalakult az Alföldi Bizottság szabolcsi és nyír­egyházi csoportja Szohor£Pil főjegyzöja nyíregyházi tanyavilágot ismertette a kongresszuson VII. i Mai számunkban folytatjuk és j befejezzük az Alföldi Bizotttság ' nyíregyházi vándorgyűlésről irt tu­dósításunkat. Holnapra már csak a kongresszust követő társas^béd beszámolója marad. A következő felszólaló Varga Kálmán gazdasági a&ademiai igazgató: Okvetlenül bele akarok kapcso­lódni "Káüay Miklós ur őméltóságá­nak előadásába. Többek között azt mondta, hogy egy iskolában volt (kint a tanyán, ahol a gyerek olyan csodabogarakat tanult, hogy a zab­nak legjobb eiőveteménye a balta­cin. Hát kérem, szinte lehetetlen, hogy én mint a gazdasági akadé­mia igazgatója ebben a kérdésben fei ne Szólalnék. Amint a népek és nemzetek kulturfokái: egykek ab­ból "állapítják meg, hogy az' ille­tő nemzet hány kiló szappant fo­gyaszt, ugy a gazdasági kultura tokát ugy szoktuk mérni, hogy va­lahol termesztenek-e batta cint, vagy sem. SzabolcSvárniegyében ed­dig nem termeitek baltacím, de ha a jövőben termeim fognak, ugy ez nagyon megjavítaná a szabolcsi homokos földet. A baltacin a leg­jobb talajjavító növény és lucerná­val és lóherével szembea azzai az előnnyei is bír, "hogy széns^vtartai­ma nem lévén, frissen fogyasztva az áíiat nem puffad íei tőie. Saj­nos, ma még nálunk nem terme.ik> de előbb-utóbb okvetlenül fogják termelni. Most még csak annyit jegyzek ineg, Szeged város képviselőjének felszóaiásávai kapcsolatban, hogy a Szója bab soha nem versenyezhet a borsóval és a hazai "babbal. 'Kár ezt egyáltalán forszírozni, amikor a hazai bab és borsó összehasonlít­hatatlanul kü.utib növények ná.a. Nem Szabad ennyire elaprózni az Alföldi Bizottság feladatának kö­rét. Az Alföldi "Bizottság az egész Alföld egyetemes érdekeit keli, hogy ismerttesse és propagálja a külföld ;e lőtt is, mert ezáltal remél­jük, hogy # nagyszabású terveink megvalósit'ásához a külföldi tőkét megkaphassuk. Meglátják uiaim, hogy előbb-utóbb igenis meg fog valósuini "az Alföld öntöző beren­dezésének és csatornázásának kér­dése és ha- ez meglesz, az Klebels­berg Kunó gróf ur pnagyméltósá­gának érdeme, aki ezen ügyet fel­karolta és annak megvalósítását igyekszik elérni. Szohor Pál városi főjegyző: Nagyméltóságú E'nök Ur! Igen tisztelt vándorgyűlés! A vándor­gyűlésen elhangzott feíszóalások ALAPÍTVA 1914. ÉVBEN Sok irányban és igen részieteesn muttattak rá azokra a feladatok­ra, ameiyek az országos Alföldi Bizottságra várnak. Az én felada­tom most egy oi^an irányú tevő. kenységre rámutatni, amelyet az eddigi előadások nem öleltek fel, amely azonban igen fontos kérdé­se az Alföld érdekében végzendő munkánknak. Ez a tanya kérdés. Igen fontos kérdés ez, hiszen al­földi városaink fakosságának Igen jelentékeny része tanyán él, távol a várostól. Néhány városnak és községnek a statisztikáját veszem 1 csak elő, például' Kiskunhalas la­kosságának 52.3 százaléka éi ta­nyán, tehát fontosabb a tanyai mint a várost "kérdés, Kecskemét) lakosságának 50.9 "ázalélia, Deb­recenben 48.5 százaleüa, Szarva-on 48.3 százalék és igy tovább Nyír­egyházáig, ahot a lakosság 35.8 százaléka éi a város külterületén. A tanyarendszer fejlődése azt mu­tatja, hogy a lakóházak és tanya rendszerek tekintetében az ország egyes részem nagy különbségek vannak. A lakóházak a legtöbb városban és községben óriási kül­területen elszórtan épültek fel, ami gazdaságilag, művelődés és köz­egészségügy szempontjából egy­formán hátrányt jelent B komoly és sürgős intézkedéseket tesz szük­ségessé. 1 Azok a tisztelt vendégek, akik már tegnap ef látogattak Nyivegy­bázára, egy kö) sétát tettek a nyír­egyházi tanyabokrokban, melynek során megtekintették a Zombori, Lakatos, Tamás és Súlyán bokro­kat. Ez a nii tanyabokor rend­szerünk teljesen e.tcr az országos pablontói, s hogy azt az igen tisz­teit vándorgyűlés előtt jellemez­zem, meg keh világítanom annak keletkezését, a tanyabokrok je.en­legi berendezését, és azokat a fel­adatokat, amelyek a helyes fejlő­dés érdekében előttünk állanak. Nyíregyháza lakossága mintegy 180 évvel eze.őtt Szarvas,. Békés­csaba és Orosházáról költözött be a inai "Nyíregyházára és az akkori földesúrtól, a JCárolyi és Dessewffy családoktól kapott földet. A föld szétosztásánál azok a csoportok, amelyeket nyelvi, vallási, vagy szár-' mazási kötelékek fűztek egybe, kü­lön-külön telepedett meg, részük­re közei "400 kat. hold területet jelölt 'ki *a földesúr, amit egymás között kötéllel felosztottak s -há­zaikat fáktól védett ligetek alján együvé építették. Ez a fejlődés tartott a mai nap­ig is, és ez a szempont fog minden valószínűség szerint továbbra is folytatódni. Mintegy 70 ilyen ta­nyabokor van a város területén, melyekben a házak száma 20—40, a lakosság pedig 50—150 között váltakozik. A tanyabokrok alakja, a »T«v*agy »H« betűhöz, gyakran pedig csillag alakhoz hasoiiiit, ez utóbbin egy közponu tér köré csillag alakban helyezkedtek ei a lakóházak. A lakóház udvari" végéhez csatlako­zik leginkább a földbírtok, meiy egy-egy gazdánál a 100 kat. hol­dat talán sohasem éri ei s átla­gosan egy-egy gazda földbirtoka 10 kat. holdra tehető. A tanyabok­rokat dülő utak kötik össze az or­|szágutakkal s így elég jó közleke­désük nyilik a város központjával. Az jeredetiflakossága e tanyabokrok!­nak tótnyelvü telepesekbői "áiloíc, akik azonban önmaguktól, minden külső kényszer nélkül megmagya­roSodtak. A legújabb statisztikai adaiok szerint Nyíregyházának csak 0.4 S/.ázaléka idegen anyanyelvű, holott ugyanez a lakosság Békés­csabán, ahonnan a mi "telepeseink ide vándoroltak, még m ais 14.9 százalékban idegen anyanyelvű. A tanyabokrok jelenleg a köz­igazgatási "beosztás szempontjá­ból egy-egy tanyabiró irányítása alatt álianak. A tanyabirót maga az érdekelt lakosság választja. A pályázók kérvényt nyújtanak be a polgármesterhez, akinek kijeö ése után a pályázók közüt a íakcsság titkos szavazás utján választja meg a tanyabiróját. A tanyabiró mun­kaköre a közigazgatás közvetítése a városi "központ és a tanyai la­kosság között, továbbá azoknak a rendeveteknek a végrehajtása, me­lyek a tanya lakosságát érintik. A tanyabiró végzi a kárbecslést, az ő jogkörébe tartozik a tanyai la­kosság életkörülményeinek lgazo­zolása, a tanyabiró végzi a sta­tisztikai adatok felvételét, mely­ben fontosabb statisztikák elkészí­tésénél, mint a népszámlálás, vá­lasztók összeírása, a tanyai taní­tók is közreműködnek. Két-három tanya bokornak van egy-£gy népiskolája, mely a j^ü­velődc's és kultura terjesztésére hi­vatott. A város hét lovas kézbe­sítőt tart, ezek kapcsolják össze naponta a tanyát a várossal és ezek viszik és osztják szét a ta­nyai lakosság postáját is. A jövő terveire nézve tanyai köz­igazgatási kirendeltséget látunk jónak felállítani, minden ilyen ki­rendeltség körzetébe 5—6 tanya tartozna, a kirendeltség élén egy vezető ábana, aki az egyezerübh közigazgatási feladatokat, mint az anyakönyv vezetése, rédia kiálíl-. tása, adóügyekben nyújtandó fel­világosítások, a helyszínen végezné el. Az ilyen kirendeltséget tele­fonnal kötve össze a várossal, ily módon a váro# egész területét be­hálózó közigazgatást szervezetet létclsitünk, ameiy gyorsan és jól tudná megvalósítani "a közigazga­tást "feladatokat. Mindezen dolgok megvalósítá­sához természetesen pénz és mun­ka szükséges^ azonban megérdemli a fáradságot, mert eddig gazdasá­gilag, művelődés szempontjából és egészségügyileg elmaradt néposz­tályokat olyan nívóra tudnánk "fel­emelni, a meiyét ez a törekvő nép megérdemel és amelyek munka­készségük és a nemzet érdekében 'végzett munkájuk folytán megille­tik őket. , Szohor Pál beszédét nagy tet­széssel fogadta a vándorgyűlés. — Utána - | Bencs Kálmán dr. polgár lester me szólalt fel VMélyen tisztelt ván­dorgyűlés! T^te ette. kérem, hogy az Alföldi Bizottság szabolcsvár­megyei, ílietve nyíregyházi "helyi csoportjának megalakítását határo­zatiiag kimondani ,méltóztassék s annak tagjaim' a következőket ho­zom javaslatba: Káf.ay Miklós dr. ny. államtit­kár, Erdőhegyi Lajos dr. főispán, gróf Dessewffy Emil, Korniss Fe­renc dr., Jármy Menyhért dr.> Liptay László, báró Vay Miklós, Bodor Zsigmond, László Albert (Demecsei-Y Baracs István (Nyír­bátor, Benyi József (Tiszalök) Szabolcsvármegye részérói, Ge­duly Henrik dr., Énekes János, Ko­vách Elek dr., Klár Gusztáv, Pá­pay Mihály és pisszer János Nyír­egyháza várós részéről. A közgyűlés az Alföldi Bizottság szaboícsvármegyei "és nyíregyházi csoportjának megalakulását egy­hangúlag elhatározza s a bizott­ság tagjaiul a polgármester áltat javas.atba hozott tagokat egyhan­gúlag megválasztja. Boicis Kálmán ar.: Kegyelmes Uiaml Mélyen tisztelt Alföldi Bi­zottság! Nyíregyháza város kép­viseletében há.ás köszönetet mon­dok Nagyméltóságodnak és az Al­földi Bizottság nevében megje.eit uraknak, akik itt Nyíregyházán fel­kerestek bennünket s nagyért ékü előadásukkai "az Alföld problémá­jának megoldását előmozdítani igyekeztek. Isten áldását kérem a Bizottságra s annak további műkö­désére adja a Mindenható, hogy mínéi hamarabb nem csupán az Alföld, hanem Nagymagi^rorSzág problémáival foglalkozzunk^ Grót Klebelsberg Ktinf: elnök: Hálás köszönetet mondok Nyíregy­háza város és SzabofcSvármegye vezetőségének, hogy készséggel és fáradozásukkal lehetővé tették, hogy az Alföldi Bizottság nyíregy­házi vándorgyűlését megtarthassa s a bizottság az Alföldnek ézzel a részévei is "megismerkedhessek. Az ülést bezárom. Iskola idényre gyermek fehérnemüek harisnyák a legolcsóbban KOHN IGNÁC divatáruházában szerez­hetők be. 4769-2' 1914. ÉVBEN RUHÁT MŰVÉSZIESEN FEST, VEGYILEG TISZTIT, PL1SSÉRQZ > Ü GALLÉRT, KÉZ ELÓT ^HÓF EHÉR EN MOS, T ÜKÖRFÉNYESEN VASAL HIÁLGF^LÓ IN"YIREG'IRIIÁL Üzem: Yay Ádám-utca 65. Telefon: 5—10. I Olcsó árak! K Felvételi üzletek: Széchenyi-út 2., Véső-utca 3., Kiss-tér 2. szám. Gyors kiszolgálás!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents