Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 197-221. szám)

1932-09-14 / 207. szám

JSÍYÍRY1DEK. [Szeged város képviselője, Klekner Károly dr., igazgató főorvos és egy kisgazda felszólalása az Alföldi Bizottság nyíregyházi vándorgyűlésén VI. » . Mai számunkban befejezzük Szi­lágyi Lajos országgyűlési képviselő felszólalásának közlését s folytatjuk a kongresszusról 'írt beszámolón­kat: V v . Szilágyi Lajos országgyűlés) folytatása Bocsánatot kérve, hogy ily hosz­szu idej£ veszem igénybe türelmü­ket, még csak egy kérdéssel óhaj­tok foglalkozni. — Az elmúlt he­tekben Bizottságunk igen tisztelt elnöke a Pesti Napló hasábjain az ő szokásos vezércikkeiben a va3­ut- és útépítés, ílietőleg a vasut és az automobil versenyzésérői irt.. Az elnök unnak ez a két cikke a ml vidékünkön nagy feltűnést keltett, nagy érdeklődéssel olvastuk, mert évek óta látjuk, hogy a vasut ér­dekeinek védelmében túlmegy a kormányzat azon a határon, ame­lyet a közérdek parancsol. Kétség­telen, hogy a vasut nagy érték, nem szabad engedni, hogy a vasut topkre menjen, de nem szabad en­nek; a védelemnek odáig menni, hogy a teherautó fuvarozást visz­szaszontsák csak azért, hogy a vasut bevételeiben csökkenés no mutatkozzon. A teherautó nagy szerepet visz a szőlő, zöldség, főzelék és gyü­mölcs •/állításoknál. Sajnálattal keli konstatálni, hogy Inába moz­dulnak meg a mezőgazdasági kama rák, a kertészeti egyesületek, a polgármesterek egymásután, így Nagykároly, Gyöngyös, Kiskunha­las, Kecskemét, nincsen annyi befo­lyásuk ezeknek a felírásoknak, hogy a teherautón való fuvarozást könnyítsék meg, mert a termelő­nek óriási megkönnyebbülést je­lentene. Mert a vasut drága, ha legalább 150 métermázsa erejéig nem veszik igénybe é» nem szabad az államhatalomnak a teherautó luvarozást elgáncsolni. Azt hiszem, széles körök hangu­latát tolmácsolom az igen tisztelt elnök urnák, amikor Hy ífárjyu köz­belépését kérem, m'ert a Tiszántúli és a Duna-Tíszaközl gyümölcster­melő vidékeken ez az intézkedés a legnagyobb örömet és rokonszen­vet kelt,e/ié. A vízügyi kérdésekkel kapcsolat­ban csak azt jegyzem 'm eg, hogy a mi vidékünk valósággal nyög a Viz9zabályozás alatt. A íegujabbi árvíz alkalmával azt tapasztaltuk, hogy mivei a vármegyében 5 viz­Szabályozó társulat működik s áz S között a kellő összhang biztosít­va nem volt, a mi" Szeretve tisz­telt alispán és főispán urunknak igen erélyes közbelépésére volt szükség, hogy a társulatokat egy' és ugyanazon árvizelíem óvintéz­kedések tekintetében egyöntetű el­járásra kényszerítse. Még egyszer hangoztatom, hogy Bihar vármegye közönségének ne­vében örömmel üdvözlöm a Bi­zottság megalakulását és támoga­tásunkkai biztosítjuk az elnök urat működésében. Toneili Sándor Szeged város küldötte Igen tisztelt Naggyüíés! Méltóz­tassanak megengedni, hogy örö­mömet fejezzem ki afelett, hogy az előadások ilyén mederben foly­nak. Az Alföldi "Bizottság szegedi Vándorgyűlésén kénytelen voltairf bizonyos iróniával kezelni a kér­dést, mikor állandóan csak azt hallottam, hogy ilyen csatornázást keli elvégezni 180 millióért olyan vízszabályozási 120 millió költség­fgei, s én kénytelen voltam megkér­dezni, hogy mi lesz azza' a Szeged melletti 6 kiló,méteres útszakasszal, melynek építési 'költsége 180.000 pengtő tesz ki é» már 3 esztendőn át nem tudjuk megcsinálni. Én ugy gondolom, ha ilyen kisebb kérdé­seken már tui leszünk, akkor lehet beszélni c'sak nagy problémák meg­valósításáról. Köszönetemet akarom most ki­fejezni Szeged város közönsége ne­vében, azcrt, hogy az elnök, ur Őnagyméltósága közbenjárására a kereskedelemügyi minisztérium most elrendelte ezen 6 kilóméteres útszakasz megépítését. A nem idevaló emberek nevében akarok még néhány szót szólam. Amit láttunk Nyíregyházán s ami bennünke troppant meglépett, az a tanyarendszer. Csodálkozássá* látjiuk, hogy az egyes tanyákon milyen szép az á"at- és baromfi, állomány és sajnálattal tapasztal­tuk, hogy aránylag mi'yen kevés a gyümölcsfa. Ezen a bajon fel­tétlenül segítem kell. Bent a vá­rosban körültekintve pedig Sajná­lattal tapasztaltuk, hogy a város­ban füstölgő kéményeket alig iá­ftunk s qz a tapasztalat bár másutt is megvan, olyan hiány, amelyen okvetlenül segíteni kellene. Tavaly egy hollandi ismerősöm azt mondotta, hogy Hol>andiának egész mezőgazdasági" termelése a mandzsúriai Szója bab termelésre van beállítva és aggodalmát fe­jezte ki afelett, hogy mi fog tör­ténni-abban az esetben, ha az ot­tani háború következtében Hollan­dia nem jut hozzá a m ;andzsuriaii Szója vetőmaghoz. Hallottam, hogy itt Magyarországon is érdeklődik néhány ember a Szója bab iránt és megáliapittatott, hogy Szója babot Magyarországon is lehetne termelni. írtam errő' a kérdésről néhány cikket. És mi történt erre] Az egyik nagy mezőgazdasági ér­dekképviselettől kaptam egy leve­let, melyben azt írják, hogy igen megtisztelő, hogy ezzel a kérdés- el foglalkozok, de ez a kérdés az ő munkakörükbe tartozik, legyek szí­ves és hagyjam abba az egészet. Az alföldi bizottság feladatkö­rébe tartozik az is, "hogy összehoz­za a különböző társadalmi osztá­lyokat, megismertesse azokat'egy­más bajaival és így igyekezzen azo­kat megszüntetni. Ha az Alföldi Bizottság egyelőre csak kisebb eredményeket is tud elérni, de megtudja tere mteni á gazdasági élet összhangját, akkor 100 szá­zalékig teljesítette hivatását. Klekner Károly dr. igazgató főorvos Nagyméltóságú e.nök ur! Igen tisztelt NaggyüicS! Az előttem fel­szólalt képviselő urnák abból megjegyzéséből akarok kiindulni, hogy amit az elnök ur őnagymél­tósága kezébe vQSz ; annak sikere már 50 százalékig biztosítva van. 'Égy kéréssel fordulnék az elnök ur őnagyméítóságához. Arra kér­1 ném, hogy terjessze ki ennek a bi­zottságnak munkakörét arra a gaz­dasági körre is, amelyről a mai, nap folyamán itt alig hallottunk. Terjessze ki az Alföldi Bizottság működését az egészségügy terére is. A munkaerő megtartásáról "i s keh gondoskodnunk, t. 1. hiába -tanácskozunk gazdasági kérdések­ről, ha a gazdasági 'munkaerő ép­ségben megtartásáról "ne m tudunk gondoskodni. KáUay Miklós Őméltósága ki­fejtette előadásában, hogy öryend annak, hogy klinikákat állítottak fel Szegeden és Debrecenben, mert így a szegény ember i-s hozzájuthat elsőrendű orvosi kezeléshez és ápo­láshoz. Nem csupán az intelligen­cia, hanem a nép széles rétegeiben is tudnak már arról, hogy bajaik ellen elsőrangú segítséget' nem csu­pán a klinikákon nyernek, hanem a kórházakban is. Ennek dacára mit látunk! A vendég eljön mond­juk Nyíregyházára, körültekint a városban, megnézik a templomot, az iskolát, érdeklődnek a gyárak iránt, megnéznek egy pár minta­gazdaságot s azt hiszik, hogy tel­jes képet kaptak az ií ető város kultúrájáról, de senki nem érdek­lődik, hogy hol van a kórház, mer­re van a klinika. Pedig az egész­ségügyi tényezők is ennek a városi kultúrának a keretébe tartoznak és ezek között a tényezők között sor­rendi 'különbséget tenni nem le­het, és éppen azzal áz erővel kell törekednünk az egészségügy meg­javítására, mmt a milyen erővei törekszünk más égető bajaink or­voslására. E téren nincs ssmm 1 szegyeim valónk. A klinikáknak felsősorban nem a gyógykezelés a feladata, hanem a tanitás és vizsgálódás és a .gyógyítás elsősorban a kórhá­zakra hárul. Én ;smerem Magyar­ország közkórházait 9 álithatom, hogy ott ép ugy megtalálja a sze­gény nép azokat a gyógytényező­ket, amelyekre szüksége van, mint a klinikákon. Sajnos, a mai kormányzatunk a kórházak ellátása tekintetében a legmesszebbmenőén megvonta se­gítségét, oly annyira, hogy leg­többször csak a kórházigazgatók ellenállásának köszönhető, hogy a kórházba a mai viszonyok között szegény beteget fel lehet venni. Kérem Onagyméltóságát, hogy vegye fei a bizottság tárgysoroza­tába ezen egészségügyi feladatok megoldását ís, mert az lehetetlen, hogy az áham a mai takarékossági viszonyok között éppen a kórhá­zakkal szemben fajtáén ki akkora takarékosságot és ugy akarjon a kórházon segíteni, hogy az ne ve­gye fel a szegény embert ápolás.'a. A tuberkulózis kérdése is olyan feladat, amit az Alföldi Bizottság, keli, hogy a kezébe vegyen és miként az előttem szólaló mon­dotta, alulról hangoztatva ezeket a kívánságokat, lás-ák be odafenn, hogy e kérdést közmegnyugváSra megoldani szükséges. ürőf Kíebeisberg elnök: Az Alföldi Bizottság a közegész­ségügyi kérdések felkarolását nem­csak hatáskörébe tartozónak tartja, hanem a közegészségügy kérdését oly fontosnak ítéli, hogy az igazga­tó ur kérésének Szinte már eleve is eleget tett, amennyiben a Hajdú vármegyében Debrecenben október első vasárnapján megtartandó vándorgyűlésnek egyik főtémája a közegészségügy kérdése lesz s fel­kérem az igazgató urat, legyen szí­ves Debrecenbe elfáradni és a kér­dések tárgyalásán részt venni. Sz. Szabó Lászlé lisgazda Báró Vay Miklós képviselő ur­nák áz előbb történt kijelentésére vonatkozólag amikor a kisgazda­1932. szeptember 14. társadalomnak vetőmag akciójába azt a kjét javaslatot tette, én, mint a vidék egyik kisgazdája és föld­művese 100 százalékban hozzájá­rulok. Jói esett hallani, hogy még­is csak valami uton-módon talál­nak alkal mat arra, hogy a vető­maghiámyban szenvedő kisgazdá­kat megsegítsék, olyképpen, hogy a tehetősebbek méltányos készpénz ért, a szegényebbek pedig adóle­vél 1 ei fizessenek, hogy ez a Jcér­dés így valahogy megoldható le­gyen. Azonban amikor az Alföld problémája van szőnyegen, nem' mulaszthatom el, hogy mint föld­művese az Alföldnek, egy igen fontos problémáról a munká*kér­désrői is szót ne tegyek. Neveze­tesen a vidék úgyszólván proletár kisgazdái, szegény emberei nirncsen­nek abban a helyzetben, hogy a. tci hosszú ídejére'ellásák magukat sem vetőmaggal, se m kenyérrel. Dolgozni szeretnének, de munkaal­kalmuk njnes. Ugy gondolom, hogy az Alfö'.d problémájának megoldá­sához az is hozzájárulna, ha a csa­tornázási és talajjavitási munká­latokat már most megkezdenék, olyan formában, hogy azokért most csak 20 százalék munkabért fizet­nének "ki, s a bér 80 százalékát november 15-től természetben utal­nák ki, akkor, amikor a munkás­ságnak már nincs kenyérre valója és nincs mit enni. Ma akár milyen 'munkabért lehetne fizetihi, mert az a fő, hogy a munkás dolgozzon s ammt mondtam, 20 százalékát hetne kifizetni, 80 százalékát,pedig az ínséges időkre hagyni, hogy a téli ellátása biztosítva legyen an­nak, aki dolgozni szeretne és dol­gozni akar. Tehát mi kisgazdák, azt szeretnénk, hogy alhatnánk nyugodtan a mi kis fészkünkben, tudva azt, hogy munkánk és ke­nyerünk van Magyarországon. Me­rem remélni, hogy a munkáskér­dés megoldása sem fog elmarad­ni, ha az elnök ur Őnagyméltósága kezébe veszi annak elintézését. Ciróf Klebelsberg Kunó. A föld ­művelésügyi minisztérium kikül-, dötte Becker Ádám miniszteri ta­-nácsos ur őméítóságát, aki em'i­tette, hogy több mint bizonyos, hogy a töltési "és árvízvédelmi munkálatok helyreállítására komoly 1 munkálatok fognak ha, na--osan meg indulni s rövidesen keresztülvihető IqsfZ az, hogy Szabolcsban a mun­kásság téli megélhetése biztosít­va légyen. Köszönjük e gondolat felvetését, amit az előadó oly világosan kifej­tett előttünk. ( (Folyt .kör.) 1932—33. tanévre a közoktatásügyi minisztérium által engedélyezett mérsékelt bolti áron íaz Ujságboltban kaphatók

Next

/
Thumbnails
Contents