Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 197-221. szám)

1932-09-11 / 205. szám

JNfVfRYIDÉK. 1932. szeptember n. Becker ádám miniszteri tanácsos előadása | az Alföld vízügyi problémáiról az Alföldi Bizottság

9 vándorgyűlésén , .; , _ IV.. f 1 i Grőt"Kíebeisö«rg elnök ezután felkéri Becker Ádám miniszteri "tanácsost, az Alföld vízügyi kérdéseiről szóló előadásának megtartására. [ Becker Ádám: Nagyméltóságú Elnök Ur! Igen tisztelt Nagygyűlés 1 Nagymagyarország összeomlása óta 12 esztendőt hivatásomnál fogva az Alföldön tölttötem el "és mmt miniszteri megbízott és kerületi felügyelő, megismertem a Tiszái és mellékfolyóit s megismertem a magyar-román határt. Mint az OFB tagja, alkaima

m volt arra, hegy a földbirtok viszonyokat is megismerjem. Mint az Országos Talajjavító Bizottság tagja és végül mint a folyammérnöki ügyosztály vezetője tisztában vagyok a legszükségesebb teendőkkel. Tekintettel arra, hogy azokról a nagy feladatokról, melyékről meg lehetne emlékeznem, a magam véleménye szerint csupán a legfontosabb kérdésről akarok csak jje_ szélni'és hogy nagy09 ei ne kalandozzak a tárgytól, kérem, engedjék meg nekem, hogy előadásomat felolvashassam. Az idei tavaszi árvíz után a Tur torkolata közelében egy geiendaszerkezet került napfényre, 4—5 méter mélységben, amely 6—7 méterre nyúlik be a Tisza medrébe. Mit jelent ez vízügyi szempontból? A 4—5 méter vastag iszap jelenti a folyóvíz alkotó erejét, az építmény felszínre kerülése pedig a víz romboló erejét, amellyel egy hónap alatt 10—15 méter széles szalagot mosott ei erős partjából. De ipég egyebeket is jelent ez a lelet, amely a tudósok véleménye szerint valamely alépítmény, amelyre mocsaras talajon van szükség. A Tur vidéke e szerint régen mocsaras volt, akár a közeli Szernye és az Ecsedi 'láp, vagy a Bodrogköz és az ezzel szemben fekvő Felsőszabolcsi és Nyírvíztársu'ati területek. Mindezeken az itt jói" ismert közeli terülteken a magyar álam és az érdekeltségek egyesült erővel kult

urát teremtettek a Tisza, a Számos, a Kraszna és a Bodrog, va lammt a nyíri folyások árvizeinek átmetszésekkel és felfogó csatornákkal "történt levezetésévei, az árvédelmi töltésekkel és az ezek miatt is szükségessé vált belvfzlevezető berendezésekkel. De ezeket a berendezéseket ál landó veszély fenyegeti azért, mert az árvízi szabályozás után anyagi eszközök hiányában még a mai napig sem történhetett meg a Tiszának és mellékfolyóinak rendszeres mederrendezése. BáJtniIjen erősek is ma már a védtöltések, nem beszé'hetünk azok tiak 'teljes biztonságáról addig, míg azokat egy -árvíz álámoshatja és elseperheti még olyan szakaszon is, ahol" a laikus sem^i veszélyt sem sejtett. A védtöltéseket a felső Tiszán az 180Ö. évi rendkívüli árvíz színének. megfelelően késett annakidején felemelni. Az 1919. évi 'árvíz beigazolta ennek szükségét és a társulatok igyekeztek az esetleges hiányokát pótolni. Az 1925. évi jeges árvíznél csak eze^ a magas tejtések menthették meg a társu atokat. A rendkívüli 'árvizek ritkán jelentkeznek, azért az érdekeltség elbizakodik és néha már szinte feleslegesnek tartja az árvedelmet. 1925 karácsonykpr a Feisőszabolcsi "társulat érdekeltjei er sem akarták hmm a társulat igazgató főmérnökének, hogy veszély van, holott hacsak egy nappal "állt volna tovább a jégtorlasz, Balsán menthetetlenüí átszakadt volna a töltés és a társu at egész területét elöntötte volna a jeges árvíz. Ezután a próbatétel ütán ez "> társulat ismét megemelte a védtcltését és ennek köszönhette, hogy a folyó év tavaszán nyugodtan védekezhetett és nem kel ett nyúlgátakat hevenyésznie. £s mégis .p,saK az [sten őrizte iezt a társulatot attól, hogy tökéletes védtöltése ellenére az árvíz teljesen tönkre ne tegye, mert hasztalan a magas töltés, ha annak a lábát elsodorja a Tisza, be'ebu-i kik az a mederbe és az árvíz szabadon hömpölyög be az ártérre. Az történt, hogy az átellenes ponton a Tisza a nem védett par-r tokát Kanyárral szemben nagymértékben elsodorta, ezzel 'lefelé vándorolt és derékszögben vágódott neki ugy a felső, mmf az' alsó kányán partvédmünek, amelynek mindegyikét — elkésve — közvetlenül 'a töltés lábánál építették. A meder ilyetén elfajulása következtében a már előbb is nagy, 8 méteres kis víz alatti medermélység néhány nap alatt 15—20 méterre fejlődött és a védmü a mélységben eltűnt. Csak egy-két napig kellett volna még tartam az árvíznek, hogy a töltés utána zuhanjon a partvédmünek mind a két szakaszon. Egészen hasonló volt az eset a Bodrogközi társulatnál a csermelyi parton és a Tiszas

zamosközi tár jj su'atnái "Olcsvaapátiban. Az 1925. évi karácsonyi árvíz I hasonló rombolásokat végzett a 1 Felsőtiszán és a Szamoson körüiI belül 40 helyen. Mint akkori vízépítési kerületi felügyelőnek nekem volt feladatom a szükséges védelmi munká atokat megál apitani és irányitarii. A nyíregyházi "és sátoraljaújhelyi I

hivatalok szemé'yzetének rendkívül odaadó munkájával és a kormány jóindulatú pénzügyi poétikájával lehetett csak azt a temérdek védmüvet néhány év alatt elkészíteni és ennek a munkának az eredménye volt az, hogy a folyó évi rendkívüli árvíz, amely az 1919."'évit is elérte, több társulatra nézve pótolható nem volt és sok 1000.000 kat. hold termőföld termése és a községek egész sorozata el nem pusztult. Mi ebből a tanulság? Az, hogy ha azt akarjuk, hogy az Alföldön a mezőgazdák nyugodtan gazdálkodhassanak és érdemes legyen nekik a többtermeés érdekében nagyobb beruházásokat eszközölniök, hogy érdemes legyen a mélyszántásra, trágyázásra és öntözésre áldozníok, akkor mindenek előtt el ke'l végezni a félben maradt Tisza és "Szamos-szabályozást. Ez a szabályozás pedig ma már nem áll másból, mint a már jói kiképződött kanyarokban a partoknak egymásutáni megkötéséből. A sátoraljaújhelyi' m. kir. folyammérnöki hivatal már elkészített egy ilyen sorozatos partvédőmüvet, nem messze Nyíregyházától a bodrogközi, ruszkahomokji, fényeslitkei és leányvárt egymást követő kanyarokban. Ezen a hat kilométeres szakaszon ideálisan kanyarog a Tisza és most levonult rendkívüli árvíz semmi' kárt sem tett ezekben a müvekben, és ott a jég levonulása is zavartalan, mig amint fentebb előadtam, ugyaneü az árvíz a nem rendszeres (nem sorozatos) de egyébként épen ol>an erős müveket tönkretette. Ezen a szakaszon az árvédelmi töltések te:jes biztonságban vannak |és a mederben a hajózást nem teszik lehetetlenné & partokkai a •mederbe szakadó fák, jégtorlasz pedig nem keletkezik. Ezzei'kapcsolatban most rá kell mutatnom ennek az árvédelmi szempontból 'feltétlenül szükséges mederrendezésnek a hajózás szempontjából való fontos ágára és ki "keli je entenem, hogy a tiszai hajózás "kérdését csakis a fentvázoft mederrendezéssel lehet megoldani. 'Amig a Tisza szabadon kóborol, medrét hol "itt, hol ott, kiszélesíti, eízátonyositja, amíg a szakadó partokról egész erdők dűlnek bele a mederbe, addig a Tiszán rendszeres hozásról nem lehet szó. Ha ellenben a fent vázolt sorozatos partvédőmüveket megépítjük lazaz a mederrendezést elvégezzük, akkor egyszerre hajózhatóvá tettük a Tiszát, sőt a Szamost is és a gazdáknak nemcsak földjeiket biztosítottuk, hanem lehetővé tettük számukra terményeiknek olcsó elszállítását is. Ismerve az alacsony terményáradat, a határzárjakat és a nagy szállítási távolságokat mindenki be'áthatja annak a

z óriási jelentősé gét, ha a_ drága vasúti fuvar helyett annak alig harmadát letevő viziszálitást költséggel' kell számolnia. Bizonyítani kívántam mindezekkel 'azt a véleményemet, hogy az Alföld lege", sőrendubb érdeke a Tiszameder rendezése, mert termeim csak ott érdemes, ahol biztosítva van az aratás és a termények olcsó elszállítása. Sajó Elemér miniszteri tanácsosnak most már általánosan ismert nagy vizgazdasági tervezete^ amelyhez a földjniveiésügyi mi-* iniszter ur is hozzájárult, akkor* amikor Sajó Elemér vízügyi főosztályvezetői "állását elfoglalta, ezt a feladatot szintén felöleli és kiegészíti a Duna - -Tisza csatorna kérdésével, ameiy ezidőszerint ' még csak tanúimánny tárgya lehet, de ezek a folyamatban levő tanuull mányok befejezendők, hogy-alkalmas időben minden ekörül felmerülő kérdésre megadhassuk a választ. A Tisza mederrendezése azon ban mmt a fentiekből is látható, máris folyamatban van az 1929. évi III. t.-c. a vizi beruházási törvény alapján, de csak részlegesen, mert Íz a törvény a teljes rendezés költségét nem fedezi. Legsürgősebben végrehajtandók a munkálatok azokon á folyószakaszokon ahol a töltések védelme azt kívánja. Erre a munkára 5 év alatt összesen 7,000,000 pengőre volna szükség, az egész műre pedig elég volna mintegy 30 miliő pengő. Ha ez a nagy munka megvalósul, akkor megtörik a Tisza romboló ereje, eleven ereje pedig a leggazdaságosabban hasznosul. Az említett vízügyi progra

mmi szerint hasznosítani" is keli a vizeket nemcsak védekezni ellenük, de csak ha a két feladatot együtt tudjuk megoldani", akkor tudunk igazán gazdaságosan dolgozni. Tehát épen ugy, amint a partvédmüvekkei egyutta' a hajózás érdekeit kell "szolgá'nunk, a belvizievezető müvekkel szolgálnunk kei. ott, ahol az lehetséges a vizel átás tehát az öntözés érdekeit. Az Alsószabolcsi "Ármentesitő Társulat balparti belvizlevezető berendezésével lehetővé tette azt, hogy a Hortobágyot körülölelő területeken, például Büdszentmihá-lyon és a Tisza mentén összegyűlő káros belvizek a Hortobágyra vezettesenek és ott a Hortobágy és Mérges, Arkusér csatornák összetorkolásánál megfelelő kiegészítő munkálatok létesítése után tároltassanak. Kiegészítheti ezt a tervet a társulat a Hortobágy skatulyázásával is és ezzei ismét két feladatot oldhat meg egy csapásra. Megtarthatja a szikes legelőn a vizet és mentesítheti a Hortobágy Berettyó-csatorna alsó szakaszát. (Folyt, köv.) AL

APÍTVA 1914. ÉVBEN ALAPÍTVA 1914. ÉV

BEN RUHÁT MŰVÉSZIESEN FEST, VEGYILEG TISZTIT, PLISSÉROZ

' © GALLÉRT, KÉZELŐT HÓFEHÉREN MOS, TÜKÖRFÉNYESEN VASAL Papp Liáiszlő 3Sr-yir egyháza Üzem: Tay Ádám-utca 65, Telefon: 5—10. Olcsó árak ! Felvételi üzletek: Széchenyi-út 2., Véső-utca 3., Kiss-tér 2. szám. Gyors kiszolgálás!