Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 197-221. szám)

1932-09-11 / 205. szám

Nyíregyháza, 1932. szeptember 11. » Vasárnap MII, évfolyam. 205. sz POLITIKAI NAPILAP Liőfizetesi árak helyben és vidéken : % fcra 2 P 5fl I, - Negyedévre 7 P 59 f. szám Ára: h-átköznap 10 f., vAtérnap 16 f. Alapította: JÓBA ELEK FeJelés szerkesztő: VERTSE K. ANDOR Szerkesztős'-? és kiadóhivatal címe Saécfcenyi-út 9. szám. — Telefonszám: 1 3Ü. Hirdetéseket az Újság bolt is felvesz. Bethlen-u. 2SaHm^ : KII I I'IIIIIMIimH 11 11 > 11

1 H 1111 ywa A fuldokló Alföld A rr,agyar gazdasági és politikai közvélemény eié ezen a héten egy tanulmány lépett, amely a sfvár napi kérdések helyett a magyar nemzetgazdaság jövőjének egyik életkérdését, a termeléshez szükséges víz biztosítását tárgyalja. (A Magyar Alföld öntözése, irta Ruttkay Udó m. kir. t. főkonzul. Ára 3 pengő.) Abban a pillanatban lép ez a tanulmány a nyilvánosság elé, amikor az alföldi mezőgazdaság és egész közgazdaságunk lelke csordultig van keserűséggel "a megélhetés vársága m'att. Kettős mulasztásunk van az Alföldön: Nem ide tartozik, hogy amit termelünk, azt ne

m tudjuk felhasználni "és értékesíteni. A másik mulasztásunk még súlyosabb: Nem tudjuk az Alföld termelő erejét kihasználni'. Köztudamásu, hogy az Alfö dnek nincs elég vize és csapadék hiányában úgyszólván szomjúságtól fulladozik minden nyáron. Ruttkay megállapítja, hogy az Alföldön io évenként legfeljebb 3 évben fordul 'elő kielégítő termés és csak olyan terményeket állíthatunk elő, amelyek a nagy szárazság előtt, azaz június végéig beérnek. Mivel pedig "ilyen növény csak a gabona, az Alföld szárazsága katasztrófális kényszerhelyzettel szorít bennünket a ma rp.ár már értékesíthetetlen buza és tengeri ái'andó termelésére. Ha azonban a kukorica nem kap a virágzás előtt esőt, ez százmillió pengőjébe kerül 'az országnak. Arra keli törekednünk, hogy Alföldünk a gabona többtermelésről letérjen és oly gyümölcsben, erőtakarmányban stb. állítsuk élő azokat a feleségeket, amelyek akár a belföld, akar a külföld fogyasztásánál elhelyezhetők. Az Alföld Jégí, nehéz problémánk, a

melynék kérdéseit már solc magyar töprengés hordta szivén a múltban is. Az Alföldnek nincs elég vize, elég csapadéka és ennek hijján úgyszólván megfúl. Ötmillió hold föld és a rajta élő nép katasztrófája ismétlődik meg évről-évre a szárazság folytán. Ezért egyoldalú a termelés, ezért nincs az Alföldön több évente 5 heti mezei munkánár, ezért nincs papszám, ezért züíliíc le és korcsosodik el az Alföld marhaállománya. Csapadék hijján a "Magyar Alföld, melynek humusztartalma két-há romszorosa a nyugati Jaljokénak, ezért váíik az ínség területévé évről-évre. J A Tiszavidék mezőgazdasági tenyészidőtartama 200—300 nap és ezalatt az idő alatt átlag csak 374 mm- csapadékhoz jut, Ruttkay évtizedes adatgyűjtései szerint. E vizínséggei 'szemben mód volna rá, hogy — 1.4 millió kat. holdon — 2 tárolómedencében, amelyet a természet ajándéka a Tisza mentén már megalkotott és egy segédtárolómedencében a Hortobágyon, több mint 2 müjiárd köbméter vizet tárolhassunk évről-évre, hogy kipótoljuk nyáron át azt a csapadékhiányt, amely az Alföld termelési katasztrófáit előidézi. Csak ilyen módon fehet biztosítani az Alföld termékenységét és elhárítani azokat a szociális bajokat, amelyek több rrjint fél évszázad óta az Alföldön felütötték fejüket és kej-gették az osztályharc karjaiba a nyomorgó tömeget. Vadnay Andor, az egykori szentesi főispán íátnoki tekintettel figyelte már a mult század végén ezeket a dolgokat és a jövőbe látó apostoli lélekkel állapította meg, hogy az Alföldön a szociális bafjoknak a munkahiány és az osztály•el entét a lő okozói. Az Alföldnek nincs elég vize és n;ncs elég jól eiosztoti vizel Ahol könnyen és olcsón van víz, ott — láthatjuk — rögtön megjelennek a bulgárok és 10 métermázsa búzát is fizetnek egy hold bérletéért, oly gazdag az Alföld humusztartalma. Ezt az óriási termékenységet, nemzeti kincsünket Ruttkay te~vei szerint 1 és féi rnillió holdon lehetne kibányászni, kiteremtem m

a

i h

0"* verő kihasználatlan állapotával szemben. Nem üres temények szellő paripáján ül Ruttkay tanulmánya, ha" nem hosszú évek megalapozott tapasztalatain alapszik. Ruttkay mint barcelonai m. kir. t. főkonzul tanulmányozta Spanyolország Isten verte esőtlen területein a szárazság átkát. Gyakorlatban próbálta ki, hogy mit jelent a hegyekről levezetett, összegyűjtött és kellően szétoszlott csapadék. Az ő tervei sze nnt létesültek Valenciában hatalmas öntöző müvek, melyek segélyével ott többek között a lucernát évente 8—9-szer kaszálják. öntözött buza, a tengeriTiektáronként 40—50 métermázsát, a csalamádé 500—600 rhétermázsát szolgáltat. Csodálatos az eredmény a narancs, gyümölcs, hagyma, paprika, paradicsom és egyéb termelésben is. Természetes, hogy az öntözéssel kapcsolatban nem mulasztható ei a megfelelő mértékű műtrágyázás sem. Amit Valencia megcsinált, azt nálunk is meg lehet csinálnli. A mi Kárpátunkról is ilyen aranyat érő csapadék ömlik le az Alföldre, de elvész a semmiségbe. A Tisza vízszolgáltatásának 40 évi megfigyelése mutatja, hogy a legínségesebb esztendőben is összegyűjthető annyi víz az Alföld öntözésére £az ország területén belül), amennyi az Alföld nagy részértek egy csapásra való átalakítását biztosíthatja. Nem véletlen, hogy éppen az Alföld, a Duna—Tisza köze és a Tiszántúl adósodott el áz utóbbi években a legjobban. Az ország itt viseli a legnagyobb terhet, a kisbirtokosság itt van a legsanyargatottabb helyzetben; egymillió kisbirtokos és napszámos család sóhajtva várja az Alföldön a megváltást és meríthet Ruttkay hatalmas műszaki munkálataiból reménységet egy szebb jövőre. Persze a remény palántáját mindjárt leforráza egy kérdés: Hol lehet ma ehhez megfelelő tőkét szerezni? Ruttkay erre a kérdésre is megfelel. Az ország pénzügyi kényszerhelyzetének mai állapotában a transzfermoratórium folytán nálunk felhalmozott külföldi követelésekből re

mé 1, hogy a szükséges tőkét előteremthetné. Az öntöző berendezések keretében megvalósítható két nagyszabású elektromos mü az alföldi energiatermelésre is, amely egynegyedmi'üárd kw évi áramszolgáltatással járűlna hozzá az alföldi városok és tanyák munképességéhez. Nagyon valószínű, hogy a külföldi hitelezők önkéntes elhatározással átengednék követeléseiket egy olyan gazdasági rekonstrukció eivégz'ésér.e, amely az ország gazdasági értékét és fizetőképességet óriási mértékben növelné. Létünk és jövőnk uj evangéliuma van lefektetve az Alföld öntözésének tervében. Az alföldi nép eddig az esőt várta a magyar égre függesztett tekintettel, most ugyanígy áhitozhatik, hogy sikerüljön megoldani az öntözést, amely az Alföld életlehetőségeit mai "tetszhalotti állapotából fel fogja támasztani. S. G. Szabolcsvármegye alispánja beszámol az elmúlt hó eseményeiről Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága pénteken dé'előtt 9 órakor tartotta szeptember havi közgyűlését Erdőhegyi Lajos dr. főispán elnöklete alatt, aki az ülés megnyitása után üdvözölte a megjelenteket és bejelentetté, hogy Nánássy Andor dr. és Korniss Ferenc dr. kimentették távolmaradásukat- Ezután Mikecz László dr. főjegyző olvassa fel az alispáni jelentést, amely a következőképen hangzik: Tisztelettel jelentem, hogy a vármegye és Nyíregyháza megyei város rendezésében az Országos Alföldi Bizcttság szeptember hó 4"én Nyiregyházán tartotta vándorgyűlését, amely vármegyénket és székvárosunkat az országos érdeklődés központjába állította. A vándorgyűlésen elhangzott értékes előadások és felszólalások valamennyien a jobb jövőbe vetett hitben és reményben mutattak reá az egész ország, de különösen az Alföld rendkívül "súlyos gazdasági helyzetére és megoldásra váró problémáira. Már több izben voít alkalmam reámutatni a vármegye háztartásának aggodalmat keltő és semmi javulást nem mutató nehéz helyzetére, amelynek következtében nemcsak a nyugdíjasok illetményeit, de a mindennapi kisebb kiadásokat sem ludom kellő időben folyósítani. Ez alkalommal a vármegyei közúti alap anyagi viszonyairól kívánom a tek. közigazgatási bizottságot tájékoztatni, amelynek helyzete lehetetlenné tette, ho^y a közüli személyzet augusztus havi illetményeit idejében kiutalhassam. Az útadóból és a közmunkaváltságból ugyanis az elmúlt hó folyamán 400 P hijjávai csak annyi foivt be, amennyi az angolfont kölcsön augusztus havi mintegy 50000 P összegű annuitásának fedezésére volt elégséges. Augusztus hó 1 -én a 160 főnyi űtkaparó személyzetből fedezet hiánya 'miatt csupán 11 o utkaparró kaphatta meg ületményét, a többi járandóságát csak az augusztus hó végén befolyt mintegy 10000 pengő összegű kövezetvám bevétel terhére utalhattam ki s ebből folyólag állt elő az a "helyzet, hogy a szeptember havi járandóságát a közúti személyzet, fedezet hiánya miatt még most sem kaphatta meg. Tisztelettel jelentem, hogy a m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur a gégén y—dombrádi ut kezdő szakaszából épített 2'6op tnhosszú ut kikövezésére második és utolsó épitési részletként augusztus hó végén 10000 P-t kiutalt, ameny nylben ezen útszakaszon a kő kiszállítás azonnal megkezdetett, teljes a reményem, hogy ezen útnak épités alá vett szakasza szeptember hó végére elkészül. Tisztelettel jelentem, hogy a törvényhatósági bizottságnak 81-932. Bgy. sz. véghatározatában nyert felhatalmazás alapján, a kisvárdai Ara 16 íillér