Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 197-221. szám)

1932-09-08 / 203. szám

JSÍYÍRYIDEK. • 1932 .szíotemhjr o Kállay Miklós dr. ny. kereskedelemügyi államtitkár nagyhatású előadása az Alföldi Bizottság nyíregyházi vándorgyűlésén ii. Az Alföldi Bizottság nyíregyházi vándorgyűléséről irt tudósításunk! második részében folytatjuk Kál'ay Miklós dr. ny. m. kir. kereskede­lemügyi államtitkár nagyhatású előadásának közlését. A tanítást, a tanrendet még nem! tartom megoldottnak — moíidot­ta. — Ha elővesz az ember §gy ötödik-hatodik osztályos tanköny­vet, a hajaszála az égnek áiVhogy mi mindent követelnek attól a tak­nyai parasztfiutól és legkevésbbó sem megnvugtató, hogy ha bemegy az ember az iskolába, azt látja,] hogy néhány gyermek ezeket az abszurdumokat mmt a szajkó be­magolja, de érteni egyik se m ért belőle, semmit. Annyi nagy szük­ségessége van a mai legegyszerűbb életnek is és annyira megváltoztak a falusi lakosság életkörülményei is, 'hogy az elemi iskoláztatások ezekhez való alkalmazása elkerül­hetetlen. Ezeknek az uj felada­toknak és szükségességeknek fel­tárása azonban még "hiányzik. A gyermek nem visz haza más pozi­tívumot az iskolából, mint ezelőtt 50 évvei, "gaz, hogy ez a legfonto­sabb — az írni-olvasni "és sajnos, nagyon hiányos számolni tudást. Ez mindenesetre a legszüksége-, sebb, de az egyéb dolgokat más­képpen fog kehem tanítani. Ter­mészetesen az igen jó anyagot ké­pező tanítóságot keli ebben az irányban kioktatni. Erre a reform­oktatásra legelőször már a tanító­képzőben keli felkészülni. Az a kitűnő anyag, amely ottan kikép­zésre kerüí, feltétlenül alkalmas arra, hogy olyan tanítókat bocsás­son ki, akik valóban képesek és hivatottak lesznek nemcsak az is­kolai oktatás ellátására, hanem a falu kultúrájának megteremtésére is. A tanítónak keli "lenni a 'falu legképzettebb emberének. A jegy­zővei együtt látnia és megértenie keh mindent, ami a faluban törté­nik és közvetítenie a falu gondo­latvilága és a nagy világ esemé­nyei 'között, mert annak a bizal­matlanságnak, amely a faluban oly erősen lábra kapott, az alapja a tájékozatlanság, meg 1 nem 'értés, a felvilágosítás hiánya. Az a sok bolondgomba, ami ma közbeszéd tárgyát képezi, az a rengeteg gaz­dasági "naivitás, ami szájról-szájra jár, elsősorban a két falusi kultur­exponens a tanító: és jegyző intel­ligencia frontján kellene, hogy ve­reséget szenvedjen. > Itt látok ;egy nagy mulasztást. A háború befejezése óta kialakult a nagy népiskolai hevelési prog­ramm, de a falu semmivei sem iett tájékozottabb, mint azelőtt volt, legkevésbé azokban a kérdésekben, amelyek őket legközelebbről érdek­lik, A. nagy rekonstrukciós lázban, az alkotások olyan gazdag perió­dusában amilyenre példa még nem 1 volt Magyarország történetében, egyről felejtkeztek meg: az embe­rekkel váló "foglalkozásról "senki sem törődött ilyen vonatkozásiban a néppel, annák felvilágosításával, a történtek iránt a célok és a dol­gok megmagyarázása elmaradt. A nép'ért tétettek az intézkedések, de elmulasztották bekapcsolni ezeket az emberek gondolkodásába, szel­lemi világába mindennapi problé­máinak légkörébe. > A falu baját, a sok adó, a ma­gas kamat, az alacsony áltat és terményárak, a magas iparcikk árak előtt ugy áll ""a gazda, az adósság és kamatfizetés, az el­adni és venni nem tudó falusi em' ber, mint a boszorkányok konyhá­jának fészke előtt, amibe beiete­kíntése nincs, aminek megértésére nem is törekszik és az ál'apotokon való segítség egyedüli módját a gyűlöletben és az elkeseredésben látja. Mert csak azt látja, hogy ő milyen szegény, mJnő tulkövete é­sekkei áü veue szemben az állam és a bank —. és még csak meg sem próbálta nekik megmagyarázni va­laki, hogy mi az az állam és mi az a bank cs igy következett be a nagy baj, hogy ma, amidőn elkerülhetetlenül szükségessé vált a falu, a fai usi nép és ez elsősor­ban vonatkoztatható Alföldünkre, megsegítése, már ne m tudják meg­különböztetni az igénybe vehető és eredményes eszközöket azoktól a módoktól, amelyeket nem szabad igénybe venni, mert ne m csak, hogy eredményre ne m vezetne, de még sokkal 'jobban rombol. A tanító és jegyző lenne hiva­tott, nem is élőadások keretében, de ha itt is, ott is szóba kerülnek ezek a dolgok, — olyan ismeretek­kei 'bírni, amelyek képessé teszik, hogy ezeket az ism eret,eket terj'esz­szék is. Nem elérhetetlen közgaz­dasági "tudásról álmodozók, de, hogy mi "egy költségvetés, vagyis hová fordittatik az adófizetők pénze, egyáltalában mi a pénz, ml a Nemzeti Bank 'feladata, hogyan értékesülnek a mezőgazdasági ter­mények, mik a ma 1 "nehézségek, mik az ipari 'termelés problémái olyan egyszerűen feltárható kérdé­sek, amelyeken mindenki e iga­zodhatna, ha csak egyszer is el­magyaráznánk neki. Ezen felvilágo­sítás nélkül pedig a falu nagyon nehéz helyzetén segíteni és nyugal­mat teremteni nem léhet. Szinte érthetetlen, hogy nincs forgalom­ban egy kis füzet, egy rövid ismer­tetés, amelyikből a legfontosabb mindennapi kérdésekről akárkj könnyen tájékoztatást nyerhetne. Hiáb a lenne azonban minden fel­világosítás, ha egyidejűleg nem történne azonban meg minden lehe­t ointéz'kedés, a falu bajainak or­voslására. Az Alföld baja ma a szegény­ség. ő ad minden gazdagságot ennek az országnak és Jnégis a legszegényebb, itt a legforróbb a napsugár és legkevesebb a víz 'és az eső, — leghidegebb a tél, nin­csen tüzelője, nincsen erdeje, — legtávolabb esik a vi ágtól, legmé­lyebb a sar,a és legrosszabbak a közlekedési eszközök, mit folytas­sam, ezer év óta a legtöbbet szen­vedett, hát legtöbb a baja, legna­gyobb az elmaradása. Az Alföld népét ki "kelt* ragadni a -szegénységből. Az Alföld társadalma három, -csoportba rétegeződik. A kisbir­tokos, a napszámos és cseléd és vé­•güi'a kisiparos. v \ A'kisbirtokos a mai terményárak: mélett nem bírja az adót és ha adóssága is van, pedig kinek nin­csen — a kamatot. Az adónál sem az állami adó. a legnagyobb baj, hanem 1 a sokat a vármegyei községi adó, a közmun­ka váltság, egyéb hozzájárulások, a vízszabályozási "járulékok te­szik ki. A "költségvetésünk nyolcszázmu­Iiónái ''mozog és abból a földadó nem tesz ki huszonöt mílhót, — a mi bajunk a közületi adók körül van .Ezeken keh segitni; "én egy módját látom, és ez az általános kamat leszállítás, mert ezeknek a köztartozásoknak a magassága a legnagyobb részben az adósságok kamataival függ össze. Gondoljuk meg, hogy az az angol 'kölcsön^ amivei mi 'az útjainkat építettük, még mindig 12'százalékkal kama­tozik. 1 De elkerülhetetlen a föld, a te­lek és a kisháziak adójának mérsék­lése és az adóviseiések arányo­sabbá tétele. Nem hisze 1T1 ) hogy az adók összege, attól eltekintve, arni kamatokban megtakarítható; lényegesen a közeljövőben mérsé­kelhető fenné, de hogy ki 'fizesse, ebben a tekintetben keh a helyes utat eltalálni. A gyors segítsége nek módja a kamatleszállítás és a teherrendezés. Enélkü' nincs mód, hogy az alföldi falu és nép továb­bi tervekre életképesen fenntartas­sék. Ez nem pártpolitikai kérdés, iez a lenni vagy nem lenni kérdése. Nem is tekinti senki se m vitásnak, hogy ennek meg kell történnie, csak abban lehet nézeteltérés, hogy milyen módon történik az in­tézkedés. j A termények jobb értékesítése jelenleg kilátástalannak látszik, ha a világgazdasági helyzet javulást hoz, amit remélhetünk is, az nem következhet be olyan gyorsan, hogy az pillanatnyi segítséget je­lentsen és a kasztrófábói kisegít­sen. Az áftalános termelési "költ­ségek olcsóbbodása tekintetében tényleg van tennivaló, de ez sem azonnali hatású és lehet, mert a fogyasztást csökkenti kétélű fegy­ver is. Gyors, azonnali ssgitség egy van : a kamat felállítása, a földterhek csökkentése. Ha ez megtörtént, ha a már ma­gát most alig fenntartani tudó birtokos osztály valamelyes nyu­galmi állapotba jutott, foglalkoz­hatunk az ország, de különösen Alföldünk egy nagy kérdésével: a birtok elosztás problémájával. Az Alföldön a birtokosrétegek kifejlődése nem haladt, e.sősorban történelmi okoknál fogva oiyan nyugodt és helyes utakon, mmt a legtöbb nagy nyugati "államban. — Ezekben a birtokevulució össze­esett a nyert háborúk korával, nálunk ezek az etapok inkább az' elvesztett háborúk utáni időkkel esnek össze, sőt gyakran annak következményei. Az utóbbi 200 év­nek birtókmozgalmai a Rákóczi feij kelés leverésével, a 48-as szabad­ságharc szomorú végével' és most legutóljára a világháború katasz­trófájával "függenek össze. Ezért nem-is lehettek ezek jók és jól megcsináltak — ne m gazdasági, hanem inkább pártpolitikai okok és elgondolások eredménye. Hal­latlan mulasztása a 80-as, 90-es évek politikájának, hogy azt a 20 évet. amelyben tö^b mint 1 mil­lió holdnyi nagybirtok cserélt gaz­dát, nem használta ki birtokpoli­tikái célok megvalósítására, hanem' engedte, hogy legjobb alföldi ma­gyarságunk százezerszámra kiván­doroljon. A közjogi "viták évei voltak ezek, erre sokszor emléke­zünk vjssza. Azt hiszem most érkeztünk el egy korhoz, amiből vgy evunudális földbirtókpohtikát keli csinálni. Az. Alföld lakosságának nagy sűrűsége elkerülhetetlenné teszi, hogy szisz­tematikus munkával, az erősebb egyedek kiemeltessenek a földnél­Tctilie^' tömegébői'* és önálló kisgaz­dákká tétessenek. Hogy ez az ak 1 ció sikeres legyen nem szabad jog­fosztással járnia és nem Szaba^, hogy túlfokozott tempójával ter­melési v^gy szociális zavarokat^ Legerősebb iskolacipök 7, 8, 9 P.től Férficipök minden színben és forrná. ban .... 10, 12, 14 P- öl Női divatcipök 9,11,13 P-ért árusttom Friedmann Kálmán cipöáruháza Vay Ádára-u. 12. (Saját ház.) Bevásárlás előtt tessék megtekinteni kirakataimat. 4640-10 idézzen elő és mindenek felett el­lentétben a legutóbbi földreform: m ai .életképes egzisztenciákat kell, hogy teremtsen. Evi 100.000 hold­nyi földnek felvéte e, tekintettel az eladósodott közép- és nagybirto­kok^ könnyen elérhető lenne. —• Ahg van birtokos, aki 'le nem adná földjének egy töredékét, hogy nyo­masztó terheitől Szabaduljon. Ez lehetne a tervezett föidteherren­dezésnek az alapja. Csak általá­nos elgondolást adok itt, a rész­letek mego dhatók, de azokra most nem térek ki. 10.000 ujabb kisgaz­da termelődne ezek szerint événte. Ez mennyivel több önálló szociális békét biztosító egyedet, több kul­túrát, több fogyasztást és ije fe­lejtsük el, egészségesebb termelést jelentene, mert a tu;.méretezett ga­bonatermeléssel szebben tojás, baromfi, gyümölcsterme'ést vagyis olyan cikkekét, amelyek ma is ér­tékesíthető. Itt emhjek meg egy kérdést, amelyben kérem, hogy az értekezlet határozati "javaslat alak­jában forduljon a miniszterelnök és a földrmvelésügyi miniszter urakhoz. Rettenetes, több, mint egy évi küzdelem után sikerűt a csehekkel egy megállapodást kötni. (Folyt, köv.) Véres verekedés a pajkos gyerekek miatt KiSvárdárói jelentik: Baogh Gyuláné 33 éves kisvárdai íakos, saját háza előtt elterülő réten, a disznóit őrizte. Disznóőrzés köz­ben odajött a szomszédjának a n gyermeke és kővel elkezdte dobál­ni a nyugodtan legelésző jószágo­kat. Az asszony erre elkergette a pajkos fiút, közben kjj,ö:tt a szom­széd is, aki kikérte "" magának, hogy az ő gyermekét más nevelje és oktassa. Ebből szóváltás kere­kedett, egymásután hangzottak ei a sértő kifejezések, mire a szom­széd, Batka István öccsével együtt az asszonyra támadt, előkaptak egy éles ásót és azt a szerencsét­len asszony lábába vágták, ugy> hogy a lába fejét a szó szoros értelmében odarögzítette az ásó a földhöz. A jajveszékelő asszonyt súlyos sérülésévei ^ kisvárdal 'kórházba szállították. A nyomozás rnegtn­fJ lvU , Hat nyíregyházi lakosnak lopták eí a kerékpárját as országos vásáron A nyíregyházi rendőrség már többször fölhívta a lakosság figyel mét arra, hogy kerékpárokat ne hagyják őrizetlenül az utcákon, mert azok a legtöbbször eltűnnek. Most a legutóbbi országos vásár alkalmával 6 nyiregyhá* lakosnak lopták el a kerékpárját. A rend­őrség a nyomozást megindította.

Next

/
Thumbnails
Contents