Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 197-221. szám)

1932-09-08 / 203. szám

JSÍYÍRYIDEK. • 1932 .szíotemhjr o Kállay Miklós dr. ny. kereskedelemügyi államtitkár nagyhatású előadása az Alföldi Bizottság nyíregyházi vándorgyűlésén ii. Az Alföldi Bizottság nyíregyházi vándorgyűléséről irt tudósításunk! második részében folytatjuk Kál'ay Miklós dr. ny. m. kir. kereskedelemügyi államtitkár nagyhatású előadásának közlését. A tanítást, a tanrendet még nem! tartom megoldottnak — moíidotta. — Ha elővesz az ember §gy ötödik-hatodik osztályos tankönyvet, a hajaszála az égnek áiVhogy mi mindent követelnek attól a taknyai parasztfiutól és legkevésbbó sem megnvugtató, hogy ha bemegy az ember az iskolába, azt látja,] hogy néhány gyermek ezeket az abszurdumokat mmt a szajkó bemagolja, de érteni egyik se

m ért belőle, semmit. Annyi nagy szükségessége van a mai legegyszerűbb életnek is és annyira megváltoztak a falusi lakosság életkörülményei is, 'hogy az elemi iskoláztatások ezekhez való alkalmazása elkerülhetetlen. Ezeknek az uj feladatoknak és szükségességeknek feltárása azonban még "hiányzik. A gyermek nem visz haza más pozitívumot az iskolából, mint ezelőtt 50 évvei, "gaz, hogy ez a legfontosabb — az írni-olvasni "és sajnos, nagyon hiányos számolni tudást. Ez mindenesetre a legszüksége-, sebb, de az egyéb dolgokat másképpen fog kehem tanítani. Természetesen az igen jó anyagot képező tanítóságot keli ebben az irányban kioktatni. Erre a reformoktatásra legelőször már a tanítóképzőben keli felkészülni. Az a kitűnő anyag, amely ottan kiképzésre kerüí, feltétlenül alkalmas arra, hogy olyan tanítókat bocsásson ki, akik valóban képesek és hivatottak lesznek nemcsak az iskolai oktatás ellátására, hanem a falu kultúrájának megteremtésére is. A tanítónak keli "lenni a 'falu legképzettebb emberének. A jegyzővei együtt látnia és megértenie keh mindent, ami a faluban történik és közvetítenie a falu gondolatvilága és a nagy világ eseményei 'között, mert annak a bizalmatlanságnak, amely a faluban oly erősen lábra kapott, az alapja a tájékozatlanság, meg

1 nem 'értés, a felvilágosítás hiánya. Az a sok bolondgomba, ami ma közbeszéd tárgyát képezi, az a rengeteg gazdasági "naivitás, ami szájról-szájra jár, elsősorban a két falusi kulturexponens a tanító: és jegyző intelligencia frontján kellene, hogy vereséget szenvedjen. > Itt látok ;egy nagy mulasztást. A háború befejezése óta kialakult a nagy népiskolai hevelési programm, de a falu semmivei sem iett tájékozottabb, mint azelőtt volt, legkevésbé azokban a kérdésekben, amelyek őket legközelebbről érdeklik, A. nagy rekonstrukciós lázban, az alkotások olyan gazdag periódusában amilyenre példa még nem

1 volt Magyarország történetében, egyről felejtkeztek meg: az emberekkel váló "foglalkozásról "senki sem törődött ilyen vonatkozásiban a néppel, annák felvilágosításával, a történtek iránt a célok és a dolgok megmagyarázása elmaradt. A nép'ért tétettek az intézkedések, de elmulasztották bekapcsolni ezeket az emberek gondolkodásába, szellemi világába mindennapi problémáinak légkörébe. > A falu baját, a sok adó, a magas kamat, az alacsony áltat és terményárak, a magas iparcikk árak előtt ugy áll ""a gazda, az adósság és kamatfizetés, az eladni és venni nem tudó falusi em' ber, mint a boszorkányok konyhájának fészke előtt, amibe beietekíntése nincs, aminek megértésére nem is törekszik és az ál'apotokon való segítség egyedüli módját a gyűlöletben és az elkeseredésben látja. Mert csak azt látja, hogy ő milyen szegény, mJnő tulkövete ésekkei áü veue szemben az állam és a bank —. és még csak meg sem próbálta nekik megmagyarázni valaki, hogy mi az az állam és mi az a bank cs igy következett be a nagy baj, hogy ma, amidőn elkerülhetetlenül szükségessé vált a falu, a fai

usi nép és ez elsősorban vonatkoztatható Alföldünkre, megsegítése, már ne

m tudják megkülönböztetni az igénybe vehető és eredményes eszközöket azoktól a módoktól, amelyeket nem szabad igénybe venni, mert ne

m

csak, hogy eredményre ne

m vezetne, de még sokkal 'jobban rombol. A tanító és jegyző lenne hivatott, nem is élőadások keretében, de ha itt is, ott is szóba kerülnek ezek a dolgok, — olyan ismeretekkei 'bírni, amelyek képessé teszik, hogy ezeket az ism

eret,eket terj'eszszék is. Nem elérhetetlen közgazdasági "tudásról álmodozók, de, hogy mi "egy költségvetés, vagyis hová fordittatik az adófizetők pénze, egyáltalában mi a pénz, ml a Nemzeti Bank 'feladata, hogyan értékesülnek a mezőgazdasági termények, mik a ma

1 "nehézségek, mik az ipari 'termelés problémái olyan egyszerűen feltárható kérdések, amelyeken mindenki e igazodhatna, ha csak egyszer is elmagyaráznánk neki. Ezen felvilágosítás nélkül pedig a falu nagyon nehéz helyzetén segíteni és nyugalmat teremteni nem léhet. Szinte érthetetlen, hogy nincs forgalomban egy kis füzet, egy rövid ismertetés, amelyikből a legfontosabb mindennapi kérdésekről akárkj könnyen tájékoztatást nyerhetne. Hiáb

a lenne azonban minden felvilágosítás, ha egyidejűleg nem történne azonban meg minden lehet ointéz'kedés, a falu bajainak orvoslására. Az Alföld baja ma a szegénység. ő ad minden gazdagságot ennek az országnak és Jnégis a legszegényebb, itt a legforróbb a napsugár és legkevesebb a víz 'és az eső, — leghidegebb a tél, nincsen tüzelője, nincsen erdeje, — legtávolabb esik a vi ágtól, legmélyebb a sar,a és legrosszabbak a közlekedési eszközök, mit folytassam, ezer év óta a legtöbbet szenvedett, hát legtöbb a baja, legnagyobb az elmaradása. Az Alföld népét ki "kelt* ragadni a -szegénységből. Az Alföld társadalma három, -csoportba rétegeződik. A kisbirtokos, a napszámos és cseléd és vé•güi'a kisiparos. v \ A'kisbirtokos a mai terményárak: mélett nem bírja az adót és ha adóssága is van, pedig kinek nincsen — a kamatot. Az adónál sem az állami adó. a legnagyobb baj, hanem

1 a sokat a vármegyei községi adó, a közmunka váltság, egyéb hozzájárulások, a vízszabályozási "járulékok teszik ki. A "költségvetésünk nyolcszázmuIiónái ''mozog és abból a földadó nem tesz ki huszonöt mílhót, — a mi bajunk a közületi adók körül van .Ezeken keh segitni; "én egy módját látom, és ez az általános kamat leszállítás, mert ezeknek a köztartozásoknak a magassága a legnagyobb részben az adósságok kamataival függ össze. Gondoljuk meg, hogy az az angol 'kölcsön^ amivei mi 'az útjainkat építettük, még mindig 12'százalékkal kamatozik. 1 De elkerülhetetlen a föld, a telek és a kisháziak adójának mérséklése és az adóviseiések arányosabbá tétele. Nem hisze

1T1

) hogy az adók összege, attól eltekintve, arni kamatokban megtakarítható; lényegesen a közeljövőben mérsékelhető fenné, de hogy ki 'fizesse, ebben a tekintetben keh a helyes utat eltalálni. A gyors segítsége nek módja a kamatleszállítás és a teherrendezés. Enélkü' nincs mód, hogy az alföldi falu és nép további tervekre életképesen fenntartassék. Ez nem pártpolitikai kérdés, iez a lenni vagy nem lenni kérdése. Nem is tekinti senki se

m vitásnak, hogy ennek meg kell történnie, csak abban lehet nézeteltérés, hogy milyen módon történik az intézkedés. j A termények jobb értékesítése jelenleg kilátástalannak látszik, ha a világgazdasági helyzet javulást hoz, amit remélhetünk is, az nem következhet be olyan gyorsan, hogy az pillanatnyi segítséget jelentsen és a kasztrófábói kisegítsen. Az áftalános termelési "költségek olcsóbbodása tekintetében tényleg van tennivaló, de ez sem azonnali hatású és lehet, mert a fogyasztást csökkenti kétélű fegyver is. Gyors, azonnali ssgitség egy van

: a kamat felállítása, a földterhek csökkentése. Ha ez megtörtént, ha a már magát most alig fenntartani tudó birtokos osztály valamelyes nyugalmi állapotba jutott, foglalkozhatunk az ország, de különösen Alföldünk egy nagy kérdésével: a birtok elosztás problémájával. Az Alföldön a birtokosrétegek kifejlődése nem haladt, e.sősorban történelmi okoknál fogva oiyan nyugodt és helyes utakon, mmt a legtöbb nagy nyugati "államban. — Ezekben a birtokevulució összeesett a nyert háborúk korával, nálunk ezek az etapok inkább az' elvesztett háborúk utáni időkkel esnek össze, sőt gyakran annak következményei. Az utóbbi 200 évnek birtókmozgalmai a Rákóczi feij kelés leverésével, a 48-as szabadságharc szomorú végével' és most legutóljára a világháború katasztrófájával "függenek össze. Ezért nem-is lehettek ezek jók és jól megcsináltak — ne

m gazdasági, hanem inkább pártpolitikai okok és elgondolások eredménye. Hallatlan mulasztása a 80-as, 90-es évek politikájának, hogy azt a 20 évet. amelyben tö^b mint 1 millió holdnyi nagybirtok cserélt gazdát, nem használta ki birtokpolitikái célok megvalósítására, hanem' engedte, hogy legjobb alföldi magyarságunk százezerszámra kivándoroljon. A közjogi "viták évei voltak ezek, erre sokszor emlékezünk vjssza. Azt hiszem most érkeztünk el egy korhoz, amiből vgy evunudális földbirtókpohtikát keli csinálni. Az. Alföld lakosságának nagy sűrűsége elkerülhetetlenné teszi, hogy szisztematikus munkával, az erősebb egyedek kiemeltessenek a földnélTctilie^' tömegébői'* és önálló kisgazdákká tétessenek. Hogy ez az ak

1 ció sikeres legyen nem szabad jogfosztással járnia és nem Szaba^, hogy túlfokozott tempójával termelési v^gy szociális zavarokat^ Legerősebb iskolacipök 7, 8, 9 P.től Férficipök minden színben és forrná. ban .... 10, 12, 14 P- öl Női divatcipök 9,11,13 P-ért árusttom Friedmann Kálmán cipöáruháza Vay Ádára-u. 12. (Saját ház.) Bevásárlás előtt tessék megtekinteni kirakataimat. 4640-10 idézzen elő és mindenek felett ellentétben a legutóbbi földreform: m

ai .életképes egzisztenciákat kell, hogy teremtsen. Evi 100.000 holdnyi földnek felvéte e, tekintettel az eladósodott közép- és nagybirtokok^ könnyen elérhető lenne. —• Ahg van birtokos, aki 'le nem adná földjének egy töredékét, hogy nyomasztó terheitől Szabaduljon. Ez lehetne a tervezett föidteherrendezésnek az alapja. Csak általános elgondolást adok itt, a részletek mego dhatók, de azokra most nem térek ki. 10.000 ujabb kisgazda termelődne ezek szerint événte. Ez mennyivel több önálló szociális békét biztosító egyedet, több kultúrát, több fogyasztást és ije felejtsük el, egészségesebb termelést jelentene, mert a tu;.méretezett gabonatermeléssel szebben tojás, baromfi, gyümölcsterme'ést vagyis olyan cikkekét, amelyek ma is értékesíthető. Itt emhjek meg egy kérdést, amelyben kérem, hogy az értekezlet határozati "javaslat alakjában forduljon a miniszterelnök és a földrmvelésügyi miniszter urakhoz. Rettenetes, több, mint egy évi küzdelem után sikerűt a csehekkel egy megállapodást kötni. (Folyt, köv.) Véres verekedés a pajkos gyerekek miatt KiSvárdárói jelentik: Baogh Gyuláné 33 éves kisvárdai íakos, saját háza előtt elterülő réten, a disznóit őrizte. Disznóőrzés közben odajött a szomszédjának a n gyermeke és kővel elkezdte dobálni a nyugodtan legelésző jószágokat. Az asszony erre elkergette a pajkos fiút, közben kjj,ö:tt a szomszéd is, aki kikérte "" magának, hogy az ő gyermekét más nevelje és oktassa. Ebből szóváltás kerekedett, egymásután hangzottak ei a sértő kifejezések, mire a szomszéd, Batka István öccsével együtt az asszonyra támadt, előkaptak egy éles ásót és azt a szerencsétlen asszony lábába vágták, ugy> hogy a lába fejét a szó szoros értelmében odarögzítette az ásó a földhöz. A jajveszékelő asszonyt súlyos sérülésévei ^ kisvárdal 'kórházba szállították. A nyomozás rnegtnfJ lvU , Hat nyíregyházi lakosnak lopták eí a kerékpárját as országos vásáron A nyíregyházi rendőrség már többször fölhívta a lakosság figyel mét arra, hogy kerékpárokat ne hagyják őrizetlenül az utcákon, mert azok a legtöbbször eltűnnek. Most a legutóbbi országos vásár alkalmával 6 nyiregyhá* lakosnak lopták el a kerékpárját. A rendőrség a nyomozást megindította.