Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 197-221. szám)

1932-09-04 / 200. szám

Nyíregyháza, 1932. szeptember 4. Vasárnap lalIT- évfolyam.! 200 sz POLITIKAI NAPILAP E>öíízeíé»i árak helyben és viliéken %y hra 2 P 50 I. - Negyedé™ 7 P 50 f. yes szám Ara: hétköznap 10 f., vasárnap 18 I. Alapította: JÓBA ELEK Feieiős szerkeszt*: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal címe Ssécfoenyí-út 9. szám. — Telefon szóm: l 39. Hir

detéseket az Újság bolt i

s felvesz, Bethien-u. 2. maammmmmmmmmmmmammm Az Alföldi Bizottság vándorgyűlése Irta: Szohor Pál városi főjegyző Az Országos Alföldi Bizottság szegedi vándorgyűlésén nagy érdeklődéssel " hallgat tajn gróf Klebelsberg Kunó elnöki megnyitóját, amint a magyar „Alföld gazdaságpolitikai kérdését a történelem dus okmánytárának mindent lenyűgöző igazságaival Tielyezte* a magyar feladatok tengelyébe. Ezer éves hibákat keli itt reái-politikusainknak jóvá tenni. Akármelyik fejezetét vizsgáljuk hazánk tőrténeimének, mindegyikben a Nagy-Alföldet környezi dombvidék játszotta a vezető

szeiepet: hadi, pénzügyi és politikai szempontból egyaránt. A 'Színmagyar Alföld szántotta a földet, dézs mát, robotot, tizedet fizetett, katonát áhított és síkságait évszáz? dónként végigpusztította töröktatár, kuruc-iabanc. A 'középkori haditaktika nem épített katonai erődítéseket a s

!

vár homokra. A» Ipar és keresekedelem elvonult a Felvidék erős várfa'ai "közé. A legutóbbi évszázad magyar kormányai a síkságot környező hegykoszoruban építették fel a .gyártelepeket, A Rhooe-glecser lábainál Irta: Dr. Csegezy Noémi. ír. Több mint egy kilométer uton bukdácsolunk a ^glecSer végmorénáján, mindenütt a Rhone folyó tejszerüen zavaro

s vize rnelett. Előttünk a hegyoldalak zöldjei közt, a kékes jégmező meredeken húzódik lefelé. A'uí 'hossz- és harántirányban összerepedezve, erősebben Szétterülve hajlik a völgybe. Az óriási "jéghegy barlangSzerü képződményei fenn szürkés-fehéren, lenn kékes-fehéren csillognak. A forró napsugár vizet fakaszt belőle. A víz egy része oldalról, min tyékony vízesés ömlik le, más része, a felSzinrő' a mélybe tör valamelyik repedésen át s útjában mind több vizet szed fel. Itt a mélyben, az u. n víznyelőkben giecser-matmokat vájva érvényesíti roppant erejét s még felemésztődése után is évszázadokig fenntartja e helyen gördítő, örlő> hempergető munkájának emlékeit.' (Hogy jobban ei tudjuk képzelni e víz pusztító munkáját, menjünk ei eiőbb Luzern-be a giecser kertbe, ahol jói láthatjuk egy régen eltűnt giecser malmát, ágyát, a jég és az alsó moréna csodálatos nagy munkájának bizonyságait. — Hogy milyen nagy egy giecser vájó képessége, azt a Bodeni-tó íspom

J pásan érzékelteti, mert giecser erővei van kimélyítve. Itt jött ki u. í. s elhibázott nemzetiségi p"o!itikából kiváltságokat adtak az alföldi magyarság ' rovására. A mi vetéseinket legázolta a janicsárok Iópatkója, nádas házainkat felgyújtotta a labanc csóva, szép munkás legényeinket háborúba csalogatta a kuruc, tárogató és a gyárak ^épültek Rózsahegyen, Brassóban, Fiúméban. Az alföldi magyar pedig vezette az ekét, aratta az élet aranysárga keresztjeit, kimeríthetetlen kincsesbányája vo't a fískusnak. Nem törődött velünk senki. A történelem futótüze nem hagyott hátra semmi emléket. Ki tudja, mikor vettük volna észre az Alföld elmaradottságát, ha a trianoni szerződés átmenetileg ie nem s

zak-' gatj'a testünkről "hegyvidékünket. Most ezekben a s

zük esztendőkben a szenvedés egyszerre rávilágított régi hibáinkra s gróf Kiebelsberg Kunó kezdeményezésére megalakult az Országos Alföldi" Bizottság. A feladatokat nem keíi "lámpával • keresni! Itt van mindenekelőtt a | hajdan az óriási "Rhem giecser.) A Rhone glecserbői 'szakadatlanul olvadó víz utat tör magának a jégtömeg repedésem át s mmti tejszerüen zavaros, kissé kékes árnyalatú giecser ,patak, a Rhone folyónak veti meg alapját. A Rhone klecser kapuján (ahol a giecser patak előtör) nyáron jó messzire be lehet meniu a jégtömb alá. Igaz, hogy ez egy kissé veszedelmes vállalkozás, mert sohasem' lehet tudni, hogy a most még csendes giecser a másik pillanatban miiyen vakmérő cselekedetre ragadtatja el magát. Sokáig nézegettem a giecser kapuból <Ü6törő, kü'önös, piszkos patakocskát, mely pár kilóm éttérré

1' lejjebb megtisztulva és erősen meg növekedve táplálja a környék mezőit és lassan fogyasztja e roppant jéghegyet. A patak zavaros-piszkos színe attói a sok finom porszerü törmeléktől van, melyet a giecser lassú, de állandó csúszása közben sziklamedréből 'lasurol. A völgyi jégárak állandó mozgásban vannak, mint a folyók, éppen ezért jégioiyók. A jégfolyó mozgása azonban sokkal lassúbb és müfogások nélkül észre sem vehető. Előttünk is végeztek ilyen irányú megfigyeléseket. A kísérlet a következőképen folyt le. A giecser harántirányban és egyenes vonalban kíkarózták, ugy, hogy a partt karókkal egyvonalba esett valahány. Másnapra könnyen megállapítható volt, hogy a jég hátán levő karók, a partiakhoz viszcfvizszabáiyozás szörnyű gondja. A Tisza-menti 'és más rakoncátlan magyar folyó partján élő véreink aggódva várják a másnak életet hozó tavaszt. A víz romboló árja féi vármegyéket hord be iszappal, pusztítja vetéseinket, házainkat és Sokszor emberéletet is követei. Ezt az áradatot ís nagyrészt Trianon zúdította ránk. Fékevesztetten hömpölyög be az Alföld gyűjtő medencéjébe elszakított hegyvidékeink víztömege. A tanya liérílés is különleges alföldi feladat. Csak a miénk. Termőföldeink Nyíregyházától Budapestig, délre Szegedig tele van s

zór va, mint nyári' ég a csillagokkal, pirosfedelü tanyákkal. A falu vagy város néha nap', járóföldre. Szü- j lésznő, orvos, patika: szomorú gond. Őszi sárban, téli hófúvásban görnyedve mennek didergő, csizmás kis gyerekek a távoli iskola felé. Az adót bent fizetik a városban, ott adnak rédiát, bajukban igazságot. Messze a templom, , kórház és s

zínte elérhetetlen távol- ' ságra fekszik az elhagyott magyar | tanyáktól a — kultura. A nyíregyházi vándorgyűlés legnagyobb tanulsága talán éppen a tanyakérdés tanulmányozása lesz. A mi bokor-rendszerünk egyedülálló az egész országban. Itt nem épiti'házát mindegyik gazda a maga birtokára, a barázdák vonalát nem szakítja meg szüntelen egyegy nádfedeiü viskó, de néhány ezer hold kisgazdája tanyabokorba tömörül — akácfával 'borított árnyékos utcával "fogadva az arra tévedőt. Valóságos falvak ezek, külön tanyabiróval, iskolával. Keletkezésük története az, hogy a földesúri telepítések idején egyegy csoport telepes, kiket a korábbi közös lakóhely, vérségi, nyelvi és vallási rokonság összefűzött, a részére kijelölt földet nyíllal, kötéllel felosztotta egymás között s a legalkalmasabb helyen — széltőt' védett ligetek alatt, vagy szelíd hullámu domb oldalán — minden családnak egy-egy házra, udvarra és konyhakertre alkalmas területet külön is kihasított. így valóságos falvak keletkeztek, ahonnan minden irányban apró sugárutak szaladnak szét és hozzák be szekérderékkei a tisztaSzemü búzát, pirosló tengerit. Itt könnyebb talajra talál a íamm nyitva, eltolódtak a völgy felé. Még pedig legerősebben a jégfolyó közepén levő karó. Azonban itt sem tui nagy az elmozdulás, mert 24 óra alatt alig 0.1—0.9 méter. Ezen az alapon kiszámították, hogy pl. a Rhode giecser firngyüjtő medencéjének egy firnes szemcséje néhány Száz év alatt ér le a jégár végéig. A giecser télen lassabban mozog, m'nt nyáron, a Himaláján ismét gyorsabban, mint az Alpokban. Ha a jégmederben, mmt egy völgyben, hullámvonalu mozgást keli végeznie a glecSernek, akkor repedések támadnak rajta, mert a glecserjég húzásnak ne

m tnged, tehát sima hajJás helyett törik. Ezek a repedések "néhol irtóztató mélyek lehetnek, de, ha ne

m riadunk vissza a dimenziójuktól « egyíken-másíkon letekintünk, nem kis gyönyörűséget fog okozni a misztikus' félhomályban kékesem csihogó szeszélyes alakú szakadék. Egy kis mutató van itt a jégmezők világából, egy parányi kóstoló a sarki utazók élményeiből. A klíma változására az egyes glecserek nagyságuk szennt reagálnak, A hőmérséklete azonban* az egész giecser tömegnek az olvadáspont körüli, tehát csaknem átlandó. A nagy firn-gyüjtő medencékbői a Tm korszakunkban egyre kevesebb az utánpótlás' s a glecsei; mindjobban megkisebbedik. Ez a néhány száz méter hosszú Rhone giecser is hajdan a Lyon vidékéig nyúlt ki és a. Genfi-tó képezte medrét: tehát több száz kilométer hosszú volt. Visszahúzódásának erősebb nyomait a giecser lábánál "tapasztalhatjuk, hol igen széles és hosszú moréna törmelékek, simított kavicsok és idétlen sziklatömbökbői 'álló, nehezen járható sávot, az u. n. végmorénát hagyott hátra. (Az elvonuló giecser helyén sokszor szörnyű pusz tulás képe marad vissza, erősen lekoptatott hegyek, sok Száz négy• zetméteren elterülő kőtörmelékek, mint pl. a Balti tenger partvidékein is, vagy a fjordok külső lejtőin. (Cholnoky.) Mi még örülhetünk, hogy csak egy-két kilóméter uton kellett e köveket kerülgetnünk és máris köz vetlen közelébe férkőzhettünk —

1 (Európa szivében!) e jégkorszakbeli maradványnak. Bizony, nem minden megilletődés nélkül hagytuk el e J^elyet, mert a természet ilyen alakulatainál ember' nem maradhat érzéketlen. A Gletsch szállóból, a Sors által összeboronált emberek, csakhamar a szélrózsa minden irányába eloszlódtak. Mi i

s útnak indultunk a Gnemsel Pass felé. A Griemselut sok kanyarulatánál meg-megáU-< tunk a Rhode glecserbe feiülrő* gyönyörködni. v Szivünk jó érzéssel telt meg, mert a vm

ai nap is meghozta örömeit; hiszen nem i

s a legnehezebb ut után, közvetlen közelről tanulmányozhattuk a jégfolyó természetét. ! - < Ara 16 íillér