Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 197-221. szám)

1932-09-29 / 220. szám

1932. szeptember 29. .JhfYÍRYIDÉK. Megszüntetem üzl

etemet Bocskay-u. 1. sz. alatt | 1 öltönyt ás 1 átmeneti kabátot 3? 39 árusítok! mindkét darabot együtt pengőért Schvartz Jakab ruhaáruháza Bocskay-utoa f. (Kir. törvényszék szomszédságában ) 5215-? A mezőgazdaság a kórágyon Irta: Gaái György földbirtokos. Sokat olvastam a politikai nagy lapokban a 33-as bizottság működéséről, a stresai konferenciáról, ahoi ez a sok világtapasztalt és okos ember a gazdaság szanálásán tanakodik, közben a mezőgazdaság haldoklik. A sok professzor egyebet sem "tud, mint konzultál "ahelyett, hogy gyökeresen belevágna a kelésbe és operatíve irtaná ki ezt a rákfenét, melyben a beteg gazdaság szenved .' Én véleményemet nem: azért teszem papírra, hogy magiarainak vindikáljam a tanácsadás prioritását, mert sokkai kisebb gazda vagyok, hogysem a kapacitások elé törekedjem. Meg vagyok azonban győződve, hogy ami nekem fáj, fáj annak a többi 99 százaléknyi gazdatársamnak is, kik hallgatnak és békén tűrik, ameddig lehet azt a s

0k igazságtalanságot, mellyé

1 a gazdát kínpadra fektették. Nem elég, hogy a természet is esküdt ellensége lett a gazdának, rozsdával, burgonyabetegséggel szijjazta fe a gazdaságot, vér- tönk retették, ütőerét megáldották, vér. keringséét megszüntették a vámsorompók, a gyárak kartelbe léptek, hitei, oicsó kamat nincs, igy kénytelen-kelletlen a gazdaság elpusztul. 1 Itt az utolsó óra. Minden adosságot törölni keli, úgyis papiros, sokat nem vészit a hitelező, további kölcsönöket a legolcsóbb, 3—3 és fél százalékos kulcs mellett keli a gazdának nyújtani, a. vámsorompókat letépni, a szabad kereskedelmet az egész világon helyreállítani, adókat leszállítani, igy módot nyújtani, hogy a beteg előbb lábbadozó legyen, aztán felgyógyuljon, mert agráráüam vagyunk, s" ha a gazdának nincs, nincs a kereskedőnek, mnc

s az iparosnak, s ha ennek a háromnyerstermelőnek megállítják " az életműködését, az államkassza üresmarad, — elpusztul'minden. Addig, míg *éz keresztülvihető, törvényileg kell "biztosítani" a gazda Iétfentartását, meg keli szüntetni a végrehajtásokat, be kell szüntetni a vagyon ellem pereket, mert ezek csak az adósságokat növelik, a gazdát sírba fektetik, _ mert a gazda fizetni nem tud, így ahelyett, hogy élesztgetnék a beteget, mely most már agonizál, ezt a csepp életet, mely meg benne van, kiszipolyozzák a perekkel. Meg kellene szüntetni a tőzsdemanővereket, melyek leszorítják a gabora árát, addig, mig'a termény a gazda kezében van. Maximáin?, kellene az összes terményárakat, arányosan azokhoz az iparcikkekhez, melyekre a gazdaságnak szüksége van, hogy a gazda megtalálja számítását, mert ma mindenki kepe s a gazda élő és holt terményein, csak a gazda nem. •A gazdát ösztönözni kellene a termelésre •jó és olcsó vetőmagokkal 'és segíteni kellene Őt a termény és állatárak felemelésével, ha keh, prémiumokkai, mert világos, hogy a gazdaságnak tönkre keli mennie, ha a gazda tartozásait, annak kamatjait fizetni nem tudja és ha olyan esetek előfordulhatnának, hogy a gazdának a hiányzó termést drágán keh megvásárolni á külföldről, ellenben, ha feleslegek vannak, azért a termelő annyit sem kap, mint aanenynyíbe a termelése került. Példa erre a tavalyi és idei tengeri árkülönbség, és az állatárak zuhanása. Kérdem, miből fizessen a gazda, ha erre módja nincs. Elsősorban az országgyűléshez, azután azokhoz fordulok, kiknek hivatása ezen kérdésben dönteni. Ne tárgyaljanak tovább, hanem hozzanak törvényt az adósságokra vonatkozóan, azok rendezése, Illetve törlése, a kamatok leszállítása, a végrehajtások beszüntetése és minden olyan cselekmény ellen, melyek a gazdát tönkretették és tönkre teszik. A Nemzeti "Bank 3 százalékos kamat mellett gyújtson közvetlenül amortizációs kölcsönt a hitelképes gazdának, mmt az annak idején az Osztrák—Magyar bank eszközölte, mert e közvetítő bankok és takarékok is keresni akarnak, melyek ismét eitfelik a gazda terheit. Igy életre ke: a .gazdaság és feívirágzik ez a szegény haza, melynek terü'etét ellenségeink megcsonkították. Pirkadjon egy jobb jövő hajnala szegény hazánkra, végre lerázhassuk azokat a rabbilincseket, amelyekkel kezeinket és lábainkat gúzsba kötötték. Ezt elérjük ugy, ha talpra állítjuk mezőgazdaságunkat, kereskedelmünket és iparunkat. Ugy legyen! Nagyfontosságú reformokon dolgoznak a belngyminisEtérinmban, amelyek érintik vármegyénket Is A belügyminisztériumban hír sze. rint már bizonyos előmunkálatok vannak 'folyamatban, amelyek azt célozzák, hogy az államháztartás egyensúlyának tartósabb biztosítása, vaiammt a takarékosság elve miatt, nemkülönben a közigazgatási, pénzügyi, honvédelmi és igazságszolgáltatási szempontok praktikusabb érvényesítése érdekében uj és helyesebb megyei beosztás vitessék keresztül, ha már Trianon 25 megyei'keretet hagyott meg az ezeréves ország 62 vármegyéjéből. A terület arányosítás természetesen nem hagyja figyelmen kívül "a népsürüségi' adatokat sem és ugy akarja megalkotni "az uj közigazgatási egységeket, hogy nagyjában hasonló népességű és területű járások legyenek az öszszevonás utján leszállítandó számú vármegyékben. Hogy milyen alakot ölt végeredményben a vármegyei uj' beosztás a belügyminisztériumban kidolgozás alatt álló tervezet szerint, az ma még nem is sejthető,, de egy gyakorlati közi'gázgatási ember, az egyik járás volt főszolgabii'ája, aki később országgyűlési képviselő, majd főispán volt vármegyéjében, a kormány munkájának megkönnyítésére kidolgozott már egy tervezetet, amely ugyanezt a területarányitási kérdést ugy véli megoldhatónak, hogy a mostam 55 vármegyei keret helyett 1 lenne Csonkamagyarország területén, aminek "további összefüggései és következményei között nem utolsó fontosságú és a takarékosság megvalósítására, az adminisztráció feépitésére és egyszerűsítésére igen jef

entős erdmény lenne, hogy pi. az országgyűlési képviselők száma leszállana a ma" 245-ről 172-re, a kerületek terültének 'összevonása fofytán, a vármegyei járások száma leszállana 116-ra, a járásbíróságoké 139-re, az adóhivataloké pedig 152-re. Az uj beosztás ugy van eltervezve a magánmunka szerint, hogy a járások községeinek összlakossága átlag 50.000 lélekszám körül mozogna, mert az 1930-as népszámlálási adatok szerinti 8 millió 683.740 össznépességbői 5.19.692 Ié'ék esik a községek <akosságára^ míg a többi 2.864.692 pedig városi fakos, mégpedig törvényhatósági jogú város falai között. Az arányo i'ás összevonásokat és elcsatolásokat vitt keresztül. A mai határszélen levő csonka vármegyéket vagy egyesitette a szomszéd megyékkel, vagy összevonta azokat. Igy pl. MoSon—Sopron megyét, illetőleg Sopront egyesítette Vassal, míg MoSon Győrrel (amint jéfen'eg is van). Hasonlókép Csonka-Hontot Csonka-Nógráddal, Csonka-Abauj és CSonkaZempfént ideiglenes Borsoddal. Csonka-Szatmárt Szabofccsa', Csőn ka-Felsőbihart Nagykun vármegyével, Csonka-AIsóbthart CSonkaArad-Csanáddaf. Csonka-Szeged vármegyét Csongráddal. Figyelemmel voít azonban arra, hogy az elveszett terü'etrészek vfsszaszer zése után a tervezett vármegyék a legkönnyebben életrehívhatók ' legyenek. A területi 'arányosítás után a következő 18 vármegyéje lenne Csonkamagyarországnak: Győr-, Vas-, Sopron-, Somogy-. Tolna-, aranya- (egyesítve), Fejér-, Bodrog-, Budapest-vármegye, (ezenkívül "'lenne maga Budapest székesfőváros) Hont-, Nógrád-, JászHeves- Bo

rsod—Abauj—Zemplén, Szabolcs—Hajdú—Nagykun— Alsó Bihar—Békés-, Csongrád és végül Kiskunvármegye. Az itt nem említett vármegyéket a területi arányosítás s

0rán beolvasztani szándékozik a többi megyébe a tervezet. Hogy a vármegyék területi arányosításából akár a fenti, akár pedig "a belügyminisztériumi tervez»t Szerint mikor fesz valami, az a jövő titka. Óriási érdeklődés a frontharcos nap iránt Az Országos Frontharcos Szövetség rendezésében megtartandó október 2-iki frontharcos ünnepségek 'előkészületeit már befejezték. Több, mint tízezer volt frontharcos jelentette be eddig résztvételét, bár gyaunezen a napon a legtöbb vidéki városban is lesznek frontharcos ünnepségek. Ezek Során eddig beérkezett értesítés Szerint Sopron yáros száz, Győr váro

s pedig 50 frontharcost részesít támogatásban, ami "a jefek szennt má

s városok is követni fognak. A Hősök Csihagturájára benevezett autók és motorkerékpárok száma is eddig már százon jóval felüi van. Tiszteletdíjakat ajánlottak feí 'eddig gróf Takács-Tolvav József, az Országos -Frontharcos Szövetség elnök*, dr. Légrády Ottó BoSch Róbert és a Shefi Kőolaj Rt. Ezenkívül a befutó jármüvek mindegyike diszpfakettet kap. Az óriási tömegről kellő képet ad, hogy a felvonuló menetoszlop eléje már a várban fesz, mikor az utolsó zászlóaljak |s elindulnak a Hősök teréről. Az ünnepség programmja a következő fesz: október elsején este 10 órakor a külföldi frontharcosok fpgadása a Keleti pályaudvaron. 2-án délelőtt fél 10 órakor a Hősök Csiliagturáján befutó autók és motorosok fogadása, az egyházak áltai megáldott országos "frontharcos zászló átvétele a Kormányzóné őfőméltósága kezeiből, a *Hősök Tere« fe avatása, diszfelvonulás a királyi várba, ahoi a Kormányzó előtt fog tisztelegni a hatalmas tömeg. Az ünnepségen természetesén több beszéd is fesz, melynek során méltatásra kerüi a frontharcosok országos megmozdulásának jefen. tősége is. Az ünnepséget követő bajtársi ebéd az óriási tömegre való tekintettel előreláthatólag 4—5 helyen fog lefolyni és az országos Frontharcos Szövetség egész vezérkara mindenütt fel fog szóainl. Életveszélyesen megsebesítette régi haragosát egy ibrányi legény Ibrányból jelentik: Tar Lajos földmivest 25-én este 10 óra táj* ban megleste Bakosi Simon gazdálkodót és zsebkését marko'atig a mellébe döfte. Tar Lajos azonnal "összeesett, ugy találtak rá a késő esti járókelők, akik szüleinek lakására szállították. Közben értesítették a nyíregyházi mentőket s még az éjszaka folyamán behozták Nyíregyházára. Tar Lajos sérülése életveszélyes, a nyomozás megindult. legyen otthonában, mert az egész családot szórakoztatja és azonfelül lehe° tővé teszi az iskolánkivüli művelődést. Gyártja: Orion Izzólámpagyáf,