Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 197-221. szám)

1932-09-03 / 199. szám

1932. szeptember 3. kz Országos Alföldi Bizottságnak üdvözlet! Nyíregyházán szükségtelen bizony iám, hogy a legnagyobbrészt kuruc, ellenzéki felfogású magyarok, a háború előtti kormányoknak soha sem voltak dédelgetett gyermekei. De a Nagy Magyar Alföld más yidékein élő magyarok sem voltak más helyzetben és mindig inkább a nemzetiségek lakta vidékeké volt a kormányzatok kegye, azoknak a vidékeknek jutott ki a kormánytámogatásból. Ezekkei szemben a Nagy Magyar Alföldre igen kevés gond fordíttatott holott ez volt az ország többi részének nagyrészt kenyéradója, éltetője, táplálója. Nem csoda iíyen körülmények kö*zött, hogy a Nagy Magyar Alföld nem tudott lépést tartani a korral, fejlődésében sokrészt elmaradt, az iskoláztatás "és egyéb kulturális haladás tekintetében is kívánni valót hagyott hátra. A háború után, amikor már az országcsonk restaurációjára kellett a sornak kerülnie, meglátták a kormányzat tényezői az Alföld hiányait, de annak ellenére, hogy igyekeztek ezeket pótolni, még mindig számtalan javítani való m

aradt és igy, még mindig fennáh az: »Aiföld-probíema«. Ezt látta meg gróf Klebelsberg Kunó és azok a lelkes magyarok, akik mögéje sorakoztak azért, hogy .a probléma megoldására mindent megtegyenek. A ny. kultuszmunszter már minisztersége idején is felkarolni igyekezett az AH'öld elhanyagolt fejlődését. A szegedi és a 'debreceni egyetemek azok, amelyek ennek az érdeklődésnek mindennél jobban bizonyítói. De bizonyítói azok az újságcikknek is, amelyeket ebben a tárgykörben irt és amelyek széles perspektíváját adják a teendőknek, azoknak, amelyek nélkül az Alföld nem tud lépést tartani a haladó kor követelményeível, ettői elmarad és ezáltal mérhetetlen gazdasági 'kár is érheti nemcsak a mai országcsonkot, hanem a bizton remélhető jövőben, szép Magyarországunkat is, ha integer határait visszanyertük. Az alföldi hagy medence az, amelyre támaszkodva kívánja jói megalapozni a magyar jövőt. Ehhez a tervéhez csatlakozott sok lelkes magyar munkatársa, akik sorra járják az alföldi városokat, mindenütt elvetik magját a feltámasztás és feltámadás gondolatának, reámutatnak a hiányokra,megmutatják az orvoslások módját, keresve kutatják azokat az eszközöket, amelyékkel *a multak mulasztásait helyre lehet még a mai viszonyok között is hozni. Nem marad figyelmen kivüi itt a fásítás, a vízügyi 'kérdések, s városok, községek fejlesztésének sok ügyes-bajos jdolga, a tanyakérdés, a hygienikus berendezkedések, az öntözés, a hajózható Duna-TiSza csatorna ügye, csatornázás, vízi erők fakasztása, stb., továbbá az az egyensúlyi helyzet sem, a

meiy egyrészt a főváros fejlődése, másrészt az alföldi városoknak emiatt elmaradása miatt keli, hogy meggondolást nyerjen. így méilegeivén a kérdéseket, jutott az Országos Alföldi Bizottság arra az elhatározásra, hogy ez évi szeptember 3-án és 4-én, vándorgyűlését a Nyírség metropolisában, Nyíregyházán, annak szép Sóstófürdőjén tartsa meg. őszinte örömmel 'és szeretettei várja Nyíregyháza lakossága, a sorsának megjavítására törekvő vándorgyűlést tagokat abban a biztos tudatban

) hogy az itt tapaSztalandók és m-gtárgya'andó problémák, illusztris előadók előadásában a legjobbat lesznek hívatva produkálni, amit e téren kimunkálni 'lehetséges. A szobát délutáni "kirándulás a tanyabokrokba megismerteti a' résztvevőket a nyíregyházi gazdáknak nagyszerű elgondolásaival' amelyek biztosították Számukra a munkaidőben, a munkahely közeiében tartózkodást, hogy minden a munkára szánható idő künn, a megmunkálandó földön legyen eltölthető és a váro

si lakásnak hátránya, az idő- és munka szempontjából ki ne ütközhessák. A >>tirpák-gazda« minden idejét a földön tölti, ebből az időből semmit elveszni nem enged. A Korona-szálló dísztermében rendezendő kulturest magas színvonalát biztosítja a kiváló előadók nagytekintélyű gárdája. A vándorgyűlés tárgyai, melyeket Virányi 'Sándor alispán, gróf Klebelsberg Kunó ny. kultuszminiszter, Sajó Elemér min. tanácsos, dr. Káliay Miklós ny. államtitkár, báró Vay Miklós orSzgy. képviselő, Szohor Pál v. főjegyző és dr. Bencs Kálmán polgármester adnak elő és a vita, amelyet az Alföld bajairól, a szabolcsi kisbirtokos és mezőgazdasági munkáskérdés: ői, valamint a nyíregyházi tanyab'okor rendszerről Szóló e^őadásokkaC kapcsolatban rendez a vándorgyűlés, mind hivatva vannak kiszélesíteni azt a perspektívát, sőt sok helyütt ezt megnyitni, amely ezeknek a kérdéseknek kapcsán a további tisztánlátást szolgálja. Nagy anyag, nagy feladatok, szép és hasznos elgondolások jellemzik a vándorgyűlést és tppen ezért meg van a remény rá, hogy a kivánt és elérni "óhajtott nagy eredmények sem maradhatnak el. Üdvözöljük a vándorgyűlést, uluszris előadóit városunk falai között, kívánjuk, hogy jól érezzék magukat körünkben és kísérje munkájukat Istennek áldása! Az Isten hozta őket! Pisízer János. Szinte el sem hiszik, hogy 5% 3o és filléres helyárakkal kerül vasárnapig bemutatásra kizárólagos joggal Emii Janninqs Istenek kegy ence AZ APOLLOBAH A városok és községek jövő évi költségvetésébe újra a teljes összegű tisztviselői fizetéseket veszik íei ? Nagyfontosságú intézkedések történtek a városi és községi tisztviselők telje

s fizetésének visszaállítása érdekében. Még nem készpénz ez az intézkedés, de mindenesetre — ha meg nem változtatják, az első lépés abban az irányban, amely a teljes összegű fizetéshez vezethet. A községek é

s yárosok most ál ilják össze az 1933. évi költségvetést. A jövő évi előirányzatban a belügyminisztérium utasítása alapján, csak junius végéig veszik fel a csökkentett illetményeket, juüus elsejétől kezdődőíeg pedig valamennyi alkalmazott részére a régebbi, teljes összegű járandóságot áhítják be a költségvetésbe. A községek és városok költségvetési esztsndeje egybeesik a naptári évvel, azért kezdték meg már most a január elsején kezdődő gazdasági év pénzügyi munkálatait. Az ál ami költségvetés előkészítését c

sak decemberben szokták megkezdeni. Ámde azt várják az érdekeltek, ha csak ujabb intézke* dés addig nem történik, hogy az államnál 'is, mint most a községeknél és városoknál, a régi illetményeket veszik fel a költségvetésbe. A kormány 3000—932. sz. rendelete eióirja ugyan, hogy a csök kentések c

sak 1933 június 30-ig érvényesek. De ugyanígy benne volt a mult évi * rendeletekben, hogy a két előző fizetésleszáfítás csak fez év közepéig tart, ennek ellenére a pénzügyminiszter már 1931 december 22-én .bizalmasan utasította a számvevőségeket, hogy; 1932 június elsejétől ís'a csökkentett járandóságokat keh előirányozni. Most tehát változást jelent az a tény, hogy a csorbítatlan fizetést és lalcáspénzt veszik fel ai jövő évi költségvetésbe. A jövő juiius természetesen még messze van, nem lehet előre biztosan tudni, hogy alakulnak a pénzügyi viszonyok, de mindenesetre itt van az ideje, hogy egyszer már azt számítgassák: mit lehet a tisztviselőknek visszaadni. oagyláíió-nyíregfházi vonalon elfoglal eg? pohautast, akiről megállapiiotiák, űogy állandóan ingyen akiri u\um a Máv. vonalain A mindjobban elmélyülő gazdasági válság termelte ki az alábbi szomorú esetet. A mult hét egyik napján a nagykálló—nyíregyházi vonalon feltűnt a vonatot ellenőrző segédtisztnek, hogy egy elhanyagolt külsejű utas, amikor őt meglátta közeledni, riadtan átsietett a szomszéd kocsiba. Az ellenőrző segédtiszt a kalauzzal együtt a gyanúsan viselkedő ember nyomába sietett, kit a félreeső helyen 'bezárva meg is tártak. Föl-' szólították, hogy jöjjön ki, az ismeretlen engedetm"skedétt i

s a felszólításnak, amikor azonban a jegyet kérték tőle, zavarba jött, el kezdett dadogni, maja beism^te, hogy jegy nélkül szállt fei a vonatra. A potyautast az első állomáson leigazoltatták, jegyzőkönyvet vettek l'ei áz esetről. Kihallgatásakor Mandel 'Márton gyöngyösi kereskedőnek mondotta magát s azzal mentegetőzött, hogy ő ne

nl akart ingyen utazni, mindössze arról yan szó, hogy a pénztárcáját felejtette otthon. - Mikor ezt észrevette, már későn volt, s mivel ujja sürgős és halaszthatatlan volt, azért ült fel a vonatra. Végül a jegyzőkönyvet felvevő tisztviselők előtt kijelentette, hogy a jegy árát meg fogja téríteni. Az ügyet mivei a kereskedő Gyöngyösön lakott, áttették az ottani hatóságokhoz, hogy hajtsák be a vasut követeléséi. Eközben nyert megállapítást az, hogy a gyöngyösi kereskedő földhözragadt szegény ember, akin nincs mit behajtani és a gyöngyösi állomásfőnök vallomása szerint nem ez az első eset, hogy ingyen akart utazni a Máv vonalain. Sírköveket márvány, gránit és terméskőből nagy választék'tan cs legolcsóbban, temetői munkákat szakszerűen és jutányosán eszközöl Kovács Lajos 4662.10 köfcCragó, Bákóezi u. 27. A debreceni főrabbi mosd ünnepi beszédet dr. Bernstein Béla főrabbi működésének negyven éves jnbiienmán A. nyíregyházi statuSquo izr. hitközségnek bensőséges ünnepe lesz szeptember 12-én. Ezen a napon ünnepli a hitközség kiváló tudós, általánosan nagyrabec

sült és szeretett papjának, dr. Bernstein Béla főrabbinak negyven éves jubileumát. Négy évtize'de áh a papi hivatás magasztos feladatainak teljesítése utján Nyíregyháza országoshii'ü főrabbija, akit most hálás sziwei'Szeretet vesz körül. A jubileumi "ünnep hálaadó istentisztelettel kezdődik, amely szeptember 12-én délután öt órakor lesz a Szarvas-utcai "izr. templomban. A hálaadó istentiszteleten az ünnepi szónoklatot dr. Schlésinger Sámuel debreceni főrabbi tartja. Délután 6 órakor az izr. éíemi iskola nagytermében képviselőtestü éti diszgyülés lesz a következő sorrendel: Hiszekegy. Elnöki megnyitó. 'Üdvözlések. Dr. Bernien Bé a főrabbi válasza. Elnöki zárszó. Himnusz. Az ünnepség rendezőségének élén Bodor Zsigmond hitközségi elnök az ünnepség meghívóján arra kén az egyházak, hatóságok és testületek vezetőit, hogy részvételöket szeptember 6-tg jelentsék be a hitközségi irodában. f I f ^ | __ ujak és használtak legkedvezőbb fizetési felC

gf fl tj| 11 J| íf || || tételek mellett kaphatók. Használt kerékpárt ? \J |F M, i A* ii újra becserélek, vagy veszek. Rádió-kerékpár Ker. Vállalat Nyíregyháza, Jókai-u. 4. Nagy László Telefon 561