Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 173-196. szám)
1932-08-19 / 187. szám
1932. augusztus 19. jóíwfwé^ mm A kartelek túlkapásai A gazdasági életre csupa nyomás nehezedik-. Nemcsak a közszolgáltatási terhek, nemcsak a kötött devizagazdálkodási rendszer, nemcsak a külkereskedelemben beáüó folytono s fennakadások és nehézségek fejtenek iká elviselhetetlen depressziós nyomást, hanem a magyar közgazdaság sajátos struktúrájából az egész vonalon további és ujabb nyomások. keletkeznek. Közgazdíaságunk csucsszervezetei, a kartelek, rövidlátó politikából még jobba fokozzák azokat a nehézségeket, melyek a fokozott közteherviselés és az államhatalomnak a gazdasági "életbe történt beavatkozásai folytán előálltak. Mikor a közgazdaságból kellene kiindulnia a helyzet jobbraforditására irányuló igyekezetnek, akkor a karteiszervezetek csak még jobban mérgesitik el a bajt és kapzsiságuk, a holnappal sem számolva, szeménmietlenül áll ki Izgatni tömegeket és tönkretenni a foglalkozási és termelési ágak egész "sorozatát. £p e napokban a különböző karrtelkisérletek, tervezgetések és valósággal merényletek olyan sorával találkoztunk, hogy joggal vethetjük fel á kérdést: tulajdonképpen ki az ur ebben az országban? Az összesség, a nemzet egyetemes érdeke érvényesülhet-e, vagy pedig néhány szervezet magánérdeke? A megrémített 'fogyasztók, az egzisztenciájukban megtámadott kereskedők és iparosok £ömegesen protestálnak ugy a Jöldmíveiésijjgyi, mmt pedig' a kereskedelemügyi minisztériumokban a kartelek túlkapásai ellen. A minisztériumok rendszerint a hosszas kivizsgálás útjára terelik a kérdést. Karteltörvényünk írja elő azt a processust, melyet be keü tartam. Mialatt az ügy megteszi hivatali útját, l^inn az életben a kartelek tovább dolgoznak és kész helyzeteket teremtenek. Mméi többet kérdeznek tőlük és minél behatóbban vizsgálják ügyeiket, annájt alaposabban védekeznek, mert ezt aztán miivé-sziesen tudnak. Nincs olyan intézkedésük, nincs áremelésük, melyet a legnagyobb körüitek 1ntéssel meg ne alapoznának. Egy kis bizonyításért sohasem poíennek a szomszéd ba. Valósággal művészei annak, hogyan keh dolgokat nagyszerűen előadni. Így aztán az eljárás elhúzódik, az árdrágításnak közben már tömegesen voltak ^gazdasági, sőt nem egyszer valósággal "is halottai és a 'végén — legalább 'eddig igy volt — a kartetaek volt mmdig igaza. Ennek az önkényuralomnak véget kell vetni. "Rövid tiz nap alatt ismételten meggyőződhette^ róla az egyes minisztériumok, hogy milyen tulkapásokra kaphatók a kartelszervezetek. Ezeknek nincs válság, ezeknek nincs rossz konjunktúra, mindenkor érvényesítik szálmiFŰÜO 1930 teherautó kitűnő állapotban, 4 uj gumival és minden felszerclessel eladó. Széehenyi-út 9. szám tásaikat. Ha s 0kat termelnek akkor is, ha keveset, akkor is, de talán soha olyan kihívóan nem tömték zsebeiket, mmt azt most teszik. Ki érti azt a müvészfességet, mely napjainkban a szén árának megállapítása körűi folyik, ki képes felfogni, hogy az enyvnek miért kell olyan drágának lennie, hogy mintegy ötven fillért biztosítson kg-ként két gyárnak, melyek egymássaai összeölelkezve a termelő kisüzemiek egész sorát leállították és bocsátották el az alkat mazottak ezreit? Elég volt! Kemény kézzel bele ebbe a darázsfészekbe 1 A kormány im meggyőződött piár arról, hogy a karteltörvény intézkedésed nagyon is szelídek és az eljárás tul hosszadalmas. Nem engedhető meg, hogy ezt a lerongyolt fogyasztóképességet a kartelek önkényuralma napró'-napra ujabb adó vat sújtsa és minden életet, sőt az élet csírázását is tönkre tegye. Nem érdemei megértést és kíméletet az, aki a mai "időkben sem tudja átérezni a közösség nagy érdekeit és aki hem tud túlemelkedni az önö s hasznon. Valaszt a válaszra A »Nyirvídék« 1932 augusztus io« számában Simon László cikkíró által tett felszólamlásra. Irta :H- Fejér Ignác. Nem tartozom azon emberek közé, knc ott ís látnak, ahol nincs, vagy akiknek életeleme a mérlegelés, azonban midőn Simon László t. cikkíró a »Nyírvidéki folyó évi augusztus hó 10-1 "számában: Vallás és társadalom cttniü közleményemre felszó'alt — a ko^tatk-ezők' ben kívánom a víszonyát/áj^J. toegi adni: • j Fenti közleményemre t. cikkíró önmaga adja meg a választ, midőn gondolatunk megegyezik és a közjó érdekében ut unk találko#ir D«a közleményemben is megvan S válasz, midőn a materiálizmus sophizmáiröi van szó, vagy aho» a forradai'mositó rubelek a szegények csontujajit zörgetik. Ez ellén küzd cikkíró tiszteletreméltó bajtársi szervezete is. Nyilvánvaló, hogy a ruhát nem ide szabták. Azért is bízik érdemfís cikkírq abban, hogy az általa képviselt fiatalság megértette az időt, erkölcsi fronton áll, sőt nem végeznek sisifüsi munkát. Á követ, melyet nagy moralisták emelnek, melynek én is csekély harcosa vagyok, — a célhoz közel'is látja. Alfréd de Vigny nagy mondása szerint Szabolcs Vezér Bajtársi Törzs fiatalságát, mint helyette? törzsfő: az életkor fix pondján, a nagy életutakon látja. Ezt akarom én is, ezért járom a tövises utat, keresem, ami elveSzett. De megvallom, nem keresem a fentjelzett bajtársi szövetséget, mert az nem veszett el. Az élet kánikuláján érett fiatalságban nem a nc|me Eebbrész, legkivált a Turui Szövetségét értem, mert annak útjait fenkölt gondo'atok gyöngyözik, hanem k§resemi a világégés Utáni íendü'etet gyújtogató tü^:csóvákat, melyek hol "a pincegőzben, hol a levegőben járva fertőzik az iskolát, közéletet és szaggatják a magyar nemzeti élet egységét. Azért 1 3 ^angoztattairrf közleményemben a méregkeverő materiálizmus Sophizimáit." Ez teljesen kizár' ja azon intenciómat, mintha én a Jézusi utakon haladó fiatalságot az Ady időkkel'akarnám kapcsolat ba hozni* ; , Azon defektusok, hol á vallási fogalmakat a fényesen kelő és hunyó nap, az éjsötétéin nyargaló dörgedelmes tüz képezi, hol az enyém és tiéd közötti "különbségét kevésbbé képes mérlegelni a mélység — a társadalom lelkébe talán nem annyira ég be a fájdalom, — de midőn egyes .születéses, int eb ligens egyének lépnek sülyesztőre, iskolázott fiatalok emelnek kést a haza szivére, — a közület feljaj' dul. Ki Vehetné tehát rossznéven, ha a moralista a sötétségre tüzet szór, ha a szmes, csábos utakat kereső hazagyilkosokat, a józan közhangulat a szégyen vérébe füröszti. £s ez helyes. Míg a jobb érzésű fiatalság a magyar földdel szenved, nagy munkát végez a haza megmentésében, vannak akik bűnös utakon haladnak, álmokat kergetnek, egérutat keresnek. Mintha nem volna zöldebb itt a lomb, vagy édesebb volna az idegen iga, mmt hazánk szerető lelke. Míg a hiu érzékiség szerényebb arcot nem ölt, egyesek lelki világát a tiszta erkölcs acélosabbá nem teszi, míg a könnyelmű fin atyja élete ellen fegyvert emel, Isten napján az üses templom körül sorra durrognak a vadászfegy verek, a vérgyilkos nem szédül tmieg saját vérétől, vagy forradalmositA tanulók fertőzik a közélet levegőjét, — mindég van oka a moralistának a társadalom jobb felfogású eleméhez appeliálni. Közleményem intenciója tehát távoi'áll a Turul Szövetség tagjai nak kedvezőtlen mérlegelésétől. Sőt örvendetes a gondolat, hogy igaz talajon áll, a haza erkölcsi alapjait egyengeti. De fájdalom, míg e nemes szervezet magáé vá tette Prohászka nagy moralista magosabb életeiveit, még mindég rejtegetnek a rplpík^fdlaC , szárnyak gondolatokat a Darvm, Marx forrásokból. Ezért keli küzdeni az eí kölcsi frontokon. Midőn t. cikkíró felszólamlásai alkalmat adott nekem a megnyilatkozásra, e hínárba került lelkek ellen szeretném küldeni 'Lehei kürtjét, a véreskardot és ha ez sejn használ: a haragos dörgedelmet az ég minden vü'ámaival. Igaza van t. cikkírónak abban, hogy a tudomány a lélek dolga, ám de vannak lelkek, melyek nincsennek az igaz tudomány birtokában. Ezek azok, akik a lelkiségre szemfedőt bontanak. Jelzett közleményemben, a zsurnahsztikábn szokás áltlánosfcág mérvén szóltam, azonban örömmel adok végül ís tiszteletet a kivételnek, hol a magyar nemze® élet egysége, legkivált erkölcsi nemesedésrői van szó. Végül kívánom jelezni, nem volt célom a multakba nézni, sem szójátékot üznv legkivált aranyhomokon nyargalni. Az nem szokásom, már fáradságos is volna, fiatalabb váltakra bízom. Lilian Harvey, Willy Frítsch Mese a benzlnkutról uj fotocellás példányban 5o, 3& és 2o filléres helyárakkal ma csütörtöktől, szombatig az APOLLOBUN Átlag 20 százalékba! lettek olcsóbbak az iskolai tankönyvek Ismeretes, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium az iskoláztató szülők terheinek csökkentése céljából rendeletileg kényszeritette a könyvkiadókat arra, hogy az iskolai tankönyvek árát a lehetőséghez mérten mérsékeljék. Az uj, 1932—33. tanévre szóló tankönyvjegyzéket a tankönyvkiadók már szétküldték s azokból megállapítható, hogy a miniszteri rendelkezésnek meg lett a kivánt eredménye, mert a kiadók tankönyvkiadványaikat átlag 20 százalékkal csökkentették. Ezzel szemben a különböző cimeken magánosoknak, vagy viszonteladóknak nyújtott engedményeket beszüntették, vagy pedig lényeges mertékben korlátozták. — így például ingyen tankönyvet tanulók használatára semmi cimen nem adnak, segélykönyvtárak, iskolák, igazgatók, tanítók, községi iskolaszékek, vagy iskolafenntartók által rendelt tankönyvek bolti árából legfeljebb 5 százalék engedményt adnak, de ezzel szemben a megrendelőnek a forgalmi adót és a postai költségeket is fizetni kell. Olyan városba, ahol könyvkereskedés van, a kiadók iskoláknak, segélykönyvtáraknak, vagy más megrendelőknek tankönyveket egyáltalán nem is szállítanak, vagy ha igen, akkor csakis a rendes bolti ár mellett, minden engedmény nélkül. Csökkentették a könyvkereskedők részére adott eddigi engedményt is, amennyiben az uj tanévtől kezdve az eddigi 25 százalék engedmény helyett ezután csak 15 százalék engedményt fognak nyújtani. Ennek alapján, a leszállított engedmény miatt a könyvkereskedők sem nyújthatnak iskoláknak, segélykönyvtáraknak semminemű kedvezményt, mert a forgalmi adó, csomagolás, posfai dijak horribilis költségei a további kedvezmény nyújtást lehetetlenné teszik. Amint látjuk tehát, az iskolai tankönyvek eladása terén a 20 százalékos árcsökkentés miatt lényeges változások történtek. (B. M.) A GYÖNGYÖSBOKRETA SZABOLCSAI EGYEI SZEREPLŐI A Nemzeti Színház idei előadásán a következő községekből szerepelnek csoportok: Buják, Koppányszántó, Mikófalva, Mezőkövesd, öcsény, Szentisvátij, ön halom, Kunszentmiklós, Kalocsa^ Tiszapolgár, NagykáUó), Bocsát lapujtő, Hortobágy, Boldog Kapuvár, Püspökbogárd, Kazái és Sanyi A közel 300 szereplőből áhó táncos és daloScsapatban, jelentés szerepet visznek a szabolcsmegyeiek, armt az is bizonyít, hogy frrís ivármegyéből nincsen 2 község lakossága szerepeltetve. A Szent Istvánnapi ünnepélyeken tehát; hangod lesz a Nemzeti Színház színpadja a zamatos ImBgyar beszédtől, melyet Paulim "Ede művészi "keretbe foglal és Magyan Imre hírneves cigányprímás és zenekara kísér régi jó magyar nótákból összeállított műsor keretében. "Hisszük^ hogy a orádió is közvetíteni fogja legalább az előadások egyrészét*