Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 173-196. szám)

1932-08-14 / 184. szám

Nyíregyháza, 1932. augusztus* 14. # Vasárnap IjjEIT- évfolyam. 184. sz POLITIKAI NAPILAP BóÜssetesi árak helyben és vidéken : i*y Kra 2 P 59 f. - Negyedéi* 7 P 50 í. ffiryes nzáoi ára: hétköznap 10 f., vasárnap 10 f. Alapította: JÓBA ELEK Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR mmmm SaeAeaalőség és kiadóhivatal ci;ne Sw4ck«a»i-tH 9. szám. — Telefonszám: I 39. Hirdetéseket az Újságból! is felvesz. Bethlen-u. 2. Adósságcsökkentés kapitalisztikus alapon Irta: PISSZER JÁNOS. A külföldi adósságok már »devalorizáltatta k«. Ezt tisztán tőkés, »kinálat-kereslet« alapján, a külföldi tőzsdéken, tehát nem bolsevista észjárású piacokon hajtották végre azzal, hogy a magyar zálogleveleket a névértéknek átlag 2 5 o/

0-án jegyzik, adják és veszik. Ez az állítás »közhely« és nem újság. A magyar külföldi adósságok összege _ (a verebek is csiripelik), 4094 mflió P, melyből a háború előtti cca 1000 millió P, így a háború utáni tartozás cca 3000 millió P. A belföldi adósságok összege is cca 4000 miUió P, "melyből 1000 milliót a betétesek betétjeiből, 3 milliárdot pedig a külföldtől kapott kölcsönből adhatlak csak a magyar pénzintézetek. Több nem állott rendelkezésükre. A 3 milliárd külföldi adósság egyenlő és egynemű, a dolog természete szerint. Ezt a 3 milliárdot jegyzik a külföldön, Hegedűs "Lóránt dr. (P. H. 1932. jul. 17.) cikke szerint 250/0-os átlagon, tehát annak valóságos értéke 750 millió P. Ha tehát a 3 milliárdnyit érő záloglevelet a magyar állam fel tudná vásárolni, akkor ez megszűnnék külföldi adósság lenni. Ha pedig 750 millión vásárolhatná fel, akkor ennyi és nem több lenne, a 3 milliárd névérték helyett. Ekkor már nem 3 milliárd után, hanem csak 750 millió után kellene a kamatokat fizetni. A kamatmegtakarítás és tőkecsökkenés 75 0/0' lenne. Van-é mód a záloglevelek felvásárlására ? Van ! A mult év nyarán bekövetkezett devizazárlatot követőleg, kormányrendeletre be kellett jelenteni a magyar hazafiaknak a külföldre kimentett pénzeit. Minden kényszer nélkül, 500 millió P jelentetett be. Az ország nyomorúságára hivatkozással, egy kis felvilágosítással és hiás eszközök alkalmazása mellett, ezt az összeget fél lehetne tornáztatni, minimum 50 o/o-kal és akkor külföldi valutában rendelkezésre állana a záloglevélek felvásárlásához szükséges pénzösszeg, a 750 millió P- Nem államtűlajdonban, hanem magántulajdonban. Köztudomásu, hogy ezek a külföldön elhelyezett pénzek, holmi 1—2 o/o-os kamatozással heverésznék, de esetleg értük őrzésdijatí kell fizetni. Kétségteleneiil részei ezek az összegek, a magyar külföldi adósságoknak is. Csak ugy Iéhetett kitolni külföldre őket, ha ellenükben külföldi kölcsönök vétettek fel. Az is kétségtelen, hogy ezek a pénzek olyanok, amelyek csupán csak heverésznek künn, mint a tulajdonosuknak felesleges va- fi gyonai. Ezek a tulajdonosok szol- " gálatában nem dolgozó tőkék magyar nemzetgazdaságrag nem előnyösek. hanem károsak, mert a tur lajdonosnak jutó 1 o/

0 kamatozással szemben, a magyar nemzet 100/0 kamatot kell, hogy utánuk fizessen, ha tud 1 Az évenkénti nemzetgazdasági veszteség tehát 90/0 ! A külföldre kitolt pénzeket betétkönyvekben, talán más értékekben őrzik a hazafiasságtól áthatott magyarok. Teljesen mindegy lenne tehát ezekre a betét és más értéket őrző honfiakra nézve, ha azo'k helyett, jó magyar Pengő névértékre szóló, uj magyar államadóssági kötvényeket kapnának. Mi lenne tehát a teendő ? Az, amitt más nemzetek is követnekKötelezni a magyar hazafiakat, hogy külföldön levő összes javaikat jelentsék be. Ezt követőleg kölcsön venni az államkincstár számára, és érettük államadóssági uj kötvényeket adni. A Pengő igen stabil ! Tehát az uj államkötvény is elsőrangú záloglevél lenne ! Hogyan lenne tehát kapitalisztikusan az adósságcsökkentés elérhető ? Ugy, hogy a 3000 millió név értékű, de 750 műlió P valóságod értékű külföldi adósságleveleket a külföldön heverő magyar javakkal megváltanák és a külföldi adós pénzintézetek helyébe a magyar államkincstár lépne, a javak mai tulajdonosaival szemben. Ekkor a 3 milliárd lecsökkennék 750 millióra és amiként az adósságok az adósokhoz el szivárogtak, akként szivárogna el ezekhez az adósokhoz a csökkentés is. Az 1000 millió belföldi betétnek és a külföldön heverő 750 miilió pengő értékű javaknak nostrifikálása, a ma 4000 mi'lió B adósságot lecsökkentené 1750 millióra, ami a 4 milliárdnak 43-66 0/0-a lenne. Tehát sem a belföldi, sem a külföldi betétes, egy fillérnyi kárt nem szenvedne. Tehát kapitalisztikus és nem bolsevista uton történnék az adósságok lecsökkentése. ugy a közületejc, mint a magánosoknál egyaránt. De ez a mérséklés 500/0-Lg még felesleget is mutatna 250 miilió P összegben, amely az államháztartásnál stbnyilvántartott adóhátralékok teljes törlésére is alkalmas lenne. Mi volna az eredménye a transactionak ? Közületek és magánosok, pénzintézetek, stb., megszabadulnának az adósságok felétől. 750 millió P olyan pénz állana rendelkezésre, amely ma alig, vagy egyáltalán nem hoz kamatot, tehát nagyon olcsón lenne az adósoknál meghagyható. Minden adós bonitása emelkednék. A tönkremenetelek megszűnnének. Olcsó, 3—40/0-os kihitelezett tőkével dolgozhatna a magyar nemzetgazdasági élet, ugy, mint a külföldi is, így egyenlő versenyfeltételeket érttetnénk el, stb., stb., olyan előnyöket, aminőkről még nem is á'módunk! Mondjuk tovább? Aki megérteni akarja, annak felesleges. Aki meg nem akarja megérteni, annak fafrahányt borsó az egész! Kevés, de eag? sikértartalmú tráza,_ rekordhozamú rozs, bőségesen ítseto tavaszi árpa termett Szabolcsban á gazdasági felügyelő is gyenge burgonyatermést jósol a helyeként fellépett fekete törothadás miatt Zboray .Bertalan m. kir. gazdasági főfelügyelő, a szabolcsi "felügyelőség helyettes vezetője a következő, nagy figyelmet keltő jelentésben számoi 'be SzaUoicSvár megye eddig megállapítható ten méseredrnényéről: A mezőgazdasági munkálatok fő' időszaka az aratás, az elmúlt hó végén befejezést nyert, kisebb-nagyobb szalmaeredménnyel, csak 3 cséplési munkálatok fogják vég eredményben adni azt a képet, amelynek előzetes eredménye — saj nos —- már jelentkezik. Ugyanis a buza aratásának utolsó harmadában a veresrozstía leilépte tetemesen csökkentet/p a kilátásokat. Az eddigi cséplési eredmények szerint az egyes buzafajták különbözőképpen viseltettek "a veresrozsdával szemben, sőt különbsé' get tett az is, hogy müyen talajba vqlt vetve a buza és hogy a vetés idejekorán, kellő időben vagy később végeztetett-e el az elmúlt év őszén. /

rAz egyes buzafajták hozam® 2—16 mm-ig váltakoznak. A fajsúlyúk pedig 58—79 kgr-ig. A! buzas

zemek érése a rozsda áltat meggyengittetett, kalászokban a hőütés felléptét is mutatják, apadt, zsugorodott szemek a legnagyobb mértékben fordulnak elő, csak elvétve található teljesen ép, kifogástalan, kifejlődött buzaszem. Beérkezett jelentések szerint dacára, hogy a buzaszemek §padt, zsugorodott szemei nagy átlagban a 76 kg-os íajsuly alatt maradnak, a beiértéke, a siker tartalma, a buza tésztájának nyujthatösága a tolyö évben k.*válo, ez az egyedül- re

ménysfeg arra, hogy a k:»tajsulyu búzák is jól leszneK értékesrthetők. A zsugorodott, apad,t szemek! dacára a buza vetési'célokra is alkalmas, csak a 60 kg-on aluli fajsúlyú búzák csírázást eréiye nem kielégítő, mint ilyen vetési célokra nem is lesz alkalmas. A meglepetés igen nagy a búzának nagy átlagban rossz terméshozama miatt, mert legtöbb kis- és törpebirtokosnál éppen hogy a liázi szükségletet fedezni tudja, de már eladásra r.em jut terméséből. A vármegye területén a dada» alsó járás terméseredménye talán az eddig beérkezett jelentések Szerint a leggyengébb, intézkedés történt, hogy a "iietáni vetőmagszükséglet összeirasBck, s az Illetékes helyre bejelentessék a 'szükséglet kielégítése céljából. « A rozs csépiéi Eredmény várakozáson telüf jönaK Bizonyult, szalmája középmagas, szemtermés* azonban a rossz telelésnek igen jó eredményt adott; fajsúlya is igen jó, ezen gabonaféleségből ugy látszik bőven lesz felesleg. Az őszi árpa terméshozama köze' pesen alui m&radt, ez a féleség a késői fagyoktói sokat szenvedett,minősége sem kielégítő. Nagyobb laszántások történtek tavasszarj Tavaszi áipa szintén nagy meglepetéseket hozott, ugyanis tekintve, hogy 'csak későn lehetett elvetni a rövid tényészídő dacára, de a májusi jó e*sők hatása alatt áttalában igen szép| terméshozamot adott. Habár a minősége nem egészen kifogástalan és csak elvétve adott fehér, vékonyhéju sörárpa minőséget, de a termeshozama sgen s

zSp, kh Ként 6—lő mázsáig IB ftzetetL Ezen gabonaféléket tekintve, jó terméseredményfelesl^g fn utat kőzik. A zab terméseredménye közepesnek mondható, habár aránylag nem nagy területen termelne ávárA-ra. IO fillér