Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 173-196. szám)

1932-08-10 / 180. szám

1932. augusztus 3. JNfrÍKVIDÉK. 5 Vonások a mai fiatalság igazi arcából Tálasz H. fejér Ignác „Vallás és társadalom" c. cikkére Irta; Simon László, a »SzabolcS-Vezér* Bajtársi "Törzs törzsfője. helydtnes Nem szivesep szállok szembe olyan írás egyes részleteivel, a­melynek szellemi iránya egyébként megegyezik felfogásommal. Azon­ban ugyjs, mint érdekelt fiatal és ugy is, mint a nyíregyházi egye­temi hallgatók egyik vezetője, nem hagyhatom szó nélkül Szt a cikket, amelyik ilyen su!yo s vádak­kai illeti a fiatalságot; »A lázas magyar élét kánikulájáéi Jdoilán érett fiatalság kézzei-lábbal rohan a "Színek, álmok után. Nincs a ieíki kultúra körében. Nincs elég erköl­csi tartalma,..* Ne érjen az a vád, hogy álmokat kergetve csakugyan be akarom iga­zolni, hogy nuics bennem tekín­télytisztelet, midőn bírálgatni kez­dek, de mindenekelőtt megkockáz­tatom azt a véleményeimet, hogy a t. cikkíró talán egy generációval hátrább nézett. Mert jellemzése ve­szedelmesen hasonlít ahhoz, amit az irodalomtörténetirók az Ady kö­ré cso_porto sult fiatalságról monda nak. V^gy ha állításai helytállók is a fiatalság egy részére, ugy az indokolatlan általánosítás hibájába esett. Különben beszéljenek az igazságok. Megcáfolhatatlan bizonyosság az: hogy talán az egész magyar tör ténelem folyam ánimég nem volt fiatai generáció, amelyik olyan bizonytalan Sors elé nózdtlt jvojna', mmt mú NOm akarctní íömlegetni. hogy kmek a vétke ez, hiszen | vétkesek maguk is nagyon meg­szenvednek most. Azonban bizo­nyos az, hogy most mindkét gene­ráció olyan n agyfo(I<u ^áfságha<r\ yan, hogy itt már csak valami nagy dolog segíthet; és ezt a nagy dolgot: az uj világ teremtését "a fiatalság lógja elvégezni. Válság­ban van az anyagi és Szellemi világ egyaránt és a fiatalság érzéke­nyebb lelke máris jobban keresi a klűtat. Ezért nem vagyunk mi gondtalanok, ezért vagyunk kora­vének; a mi keserves, de dicső hi­vatásunk At§rzése késztet arra, hogy rohanjunk valami után, amit a t. cikkíró csak Színeknek és ál­moknak lát. Ebbe a tévedésbe es­ni azonban csakis akkor lehet, ha a fiatalság lelkiségének vizsgí­láslnál nem követjük a módsze­res formákat. Mert én ugy gondo­lom, hogy színeknek és álmoknak csalás az láthatja a fiatalság ter­velt, aki c$ak elejtett szavakat, szónoki frázisokat hali meg, A szel­lemi "lecsapódás rendszeres meg­nyilvánulásait : a veze^tésfc hijva-t tott fiatalok eszmevilágát keK­(vizsgálni. Akkor más képet lehet alkotni rójunk. Vezetésre hivatott fiatalok a'atí pedig értem a szervezetbe -.ömó­rült szellemi munkás fiatalságot. Az egyetemista ifjúság ma kato­nai fegyelem alapján álló bajtársi és társadalmi egyesületekbe ön­ként tömörült. Ez egyrészt mu­tatja, hogy a fegyelem nem »csak gúzs «zámára.<; A »Turul« Szövet­ség 20000 tagja ésküt tett arra, hogy felebbvaíói utasításait — amennyiben bajtársi ügyekig .vo­natkoznak, — feltétlenül végce fog­ja hajtani. Mi p"édig ma már baj­társi ügynek tekintünk mindent, ami erköic't, vallási, nem^ejii éa szociális életütikík'eft. k&pcsoiatban van. A tekintély közöttünk nagyon is e világban van. Másrészt — és ezek után csak a véleményem szerint a fezeitésre leghivatottabb »Turu'« Szövetséget ragadom ki — ha ennek a szerve­zett fiatalságnak eszmevilágát' néz­zük, a többi \étei"is mmd megcá­folódik. Hogy nem színeket és álmokat kergetünk csupán, azt bizonyítja az, hogy a programunk már netm csak hangzatos szólások színes fel­hője, hanem a yaló élethez al­kalmazkodó realitásoknak tizenkét pontban összefoglalt egésze. Le­het, hogy még túlzással vádolhat tók a mi pontjaink. De figyel­nünk keli Alfréd de Vigny mon­dására: »Mi egy nagy élet? "Az ifjúság egy gondolata, mélyet az érett kor megvalósította Serttni sem bizonyítja, hogy érett korá­ban a mi generációnk není (og nagy életet élni... 1 < Nmcs a lelki kultúra körében? A »Turui« Slismerte a szociafls változtatás Szükségességét:, azért küzdeni is fog, de pl. Marxék ta­naira is főleg azért kiáltott ana­thémát, mert azok az ige és eszme helyére az öklöt tették^ Tíz éven keresztül a lelkünket vérteztük azoü ellen a megváltóknak híresztel esz­mék ellen, amelyek Krisztust és a nemzetet akariák elvetni. Mi magunk hirdettük azt már régeb­be^ hogy korunkban a tudás és erkölcS összhangja megbomlott, te­hát egy egész kor él lelki kultura nélkül. De visszaállításán ml is dolgozunk. £s hogy egy kis iróniát is legyen szabad használnom: ta­lán olyanok az anyagi körülmé­nyem^ hogy megengedjék a ma­teriális kultúrának való áldozást? Nem késztetnek-e azok is arra, hogy csak öniejkünkbe menekül­jünk? Nincs-e elég erkölcsi tartal­munk? Ennek ellenkezőjét sok konkrét esettel tudnám igazolni. De most c-Sak annytt hozok "fel, — hogy ahányszor mi valami" megol­dási lehetőségről vitázunk, első sorban azt nézzük, hogy erkölcsileg megállja-e az a helyét. A fiatalság­nak ilyen irányzatát nagyon Szé­pen fejezte ki Kosztolányi "Dezső: »A husz év előtti fiatalok mámora inüvészi-narciSztíkus volt, ezé ki­zárólag erkölcSi-politikai.« »A lelkiség költészet előtte, melyre a tudomány szejmfedőt terí­tett* — írja a Jovábbiakban H, Fejér Ignác. Azt kérdem én, hogy a tudomány nem a lélek dolga-e? Vagy a tudománnyal a Valjáfí —» ha ezt érti "a lelkiség alatt — nem egyeztethető talán Össze? Vagy tu­domány nélkül lehet-e ma kulturát elképzelni? Ezekre a kjér'désiekrq egy Prohászká, vagy egy Ravasz adtak olyan feleleteket, amelyek bi­zonyítják, hogy a tudomány njem teríthet a lelkiségre szemfedő. Mmden kornak megvan a sajátos eszmeköre mellett a sajátos lélek­tana ís. Átmeneti, válságos korok­ban különösen az érzékenyebb fia­talság könnyen esik túlzásokba, könnyen lépi 'tul "az alacsonyabb korlátokat is. É s ezt könpyü szaba. dosságnak nézni. Azonban ne fugy­je a t. cikkíró aztj hogy mi a sza­badosságot dicső életformának te­kintjük. — Sőt egyik tételünkü a~ z, hogy a ma már szabadossággá fa­jult szabadság korát egy üj közép­kornak keli íeVáltania, ahoi a kö­telességek is meghatározottabbaK legyenek. Mi, hogy megszűnjék a szabadosság, készek vagyunk a badságot is részben feláldozni. Ennyiben akartam a cikkhez —• amelyről ísmétlejm, hogy szellem' Ványánqk helyességét én is val­lom — hozzászólani. Mert mi szí­vesen fogadunk tanács 0t segéd­kezet, sőt bírálatot is, csak vád ne érjen minket. Márpedig az ilyen kijelentések, hogy a fiatalságnak nincS elég erkölcsi "tartalma, meg­bízhatatlan i— a legsúlyosabban an cul is csapják azt a nemzedéket, ^melyiket hivatása tudatában is teljes bizonytalanságba lökött a sors . í i Az államvasutak üzlelvezetőségét kérjük: segítsen az orosz pokolból hazatért Raska Andráson, aki mint vasntl raktári munkás indnit a világháborúba Itt van újra előttünk a szenvedé­dések töviskoszorus útját járt nyír­egyházi Raska András. Na_pról­napra a »Nyirvídék« akciója nyo­mán kapott adományokból tartja fenn magát családjával és -Napról­napra meg keli állapítania, hogy bizonytalan a holnapja, bizonyta­lan a messze Szibériából magával hozott családjának jövője, kenye­re, tüzelője, téli meleg otthonai Liptay -Jenő gazdasági főtanácsos megértő jóságából most már van állandó lakása Raskáéknek, de a adomány elfogy és újra beköszönt az ínség a tizennyolc éven át a szovjet karmaiban szenvedő roska­tag magyar munkás hajlékába. Ma megtudtuk, hogy Raska András a világháború kitörése Idején a nyir< egyházi ál'amvas.vtfcafc raktárában teljesített szolgálatot már három esztendeje. Még emlékeznek reá, akik együtt szolgáltak vele és most is a vasút kötelékében, vannak, hogy derék, hűséges vasutas volt Raska András. Ha mmt vasutas vonult be, most méltányosnak tar­1 tanánk, hogy magyar hazafias ér­zése, a hazához való hűsége, már­tiromkodása jutalmául a imagyar államvasutak visszavennék abba a z állásba, ahonnan a mozgósítás a harcté i-re szólította; a vasúti raktárba munkásnak. Hisszük, a • Máv. debreceni "üzletvezetőségö híven számos esetbtejn tapasztalt szociáis lérzléséh^ mélltáxryossá-i gához, megláítja a szegény Raska Andrást, meghallja ebben a cikk­ben felé kiáltó kérését: adják vissza állását, amelyben most is ott volna, há nem hívták volna a haza védelmére, és ha nem sodor­ja a háború orkánja Szibéria böi» tönébe. Tizennyolc évi fogság után megszürkült fejjel, 'de régi hü, magyar szívvel* várja behívó ját a vasúthoz a volt hadifogoly^ és az igaz ságérzet azt sugallja ne' künk, hogy nem Inába várja. Nyomtatványok minden ízlést kielégítően készülnek a Jóba nyomdában Nyíregyháza, Széhtnyi út 9. szám Telefon 139. ÉT 5o, 3o és 2o filléres helyárakkal láthatja s meghallgathatja Weigand Tibort hangos filmen és A DENEVÉR Johann Strauas operettjét Ma keddtől az HPQLLOBAN i i A faln felé A város messze maradt tőleím... ...a felhők mozdulatlanok; A falu felé visz a vágyam: hoi oly' nagyon boldog vagyok... • t Oly' messze most a láifmía tőlem, a csendesség'szivemre hull... A buzatenger int felém most: vágyón és — olthatatlanul. Dalol a nyár... a tücsök cirpel, egy fecske száll a légen át... én meg merengve hallgatom a Nyirvidéknek himnuszát. Radványi Sándor. A Tiszántúli Evangélikus Egyházmegye közgyűlése A Ti-szántuli Evangélikus Egy­házmegye augusztus hó 4-én 9 órai kezdettel tartotta meg rendes köz­gyűlését nagy érdeklődés mellett a központi iskola tanácstermében. A gyűlésen dr. Honéczi Géza h. fel­ügyelő és dr. Dómján Elek fő­esperes elnököltek. A világi efnök megnyitó szavai után az első tárgy dr. Handel Vilmos debreceni egyházmegye? felügyelő lemondása volt. A köz­gyűlés abban a jfeménybef*, (hogy. azok az okok, melyek lemondásra késztették a felügyelőt meg fognak szünpi, nem foglalkozott a lemon­dással, a visszavonás reményében. Dr. Horvay Róbert számvevőségi világi efnök lemondásával megüre­sedett jüilást Margócsy Emu Igaz­gatóval töltötte be a közgyűlés. Ai lemondott a kerületi számjvevő-f széknek fett az elnöke, ezért vált (szükségessé a választás. A ízám­vevőszék jelentésével foglalkozott) ezután a közgyűlés, melyet elfoga-, dott. Majd örömmel vette tudo­másul a fi u és leánygimnázium je­lentését, melyek s zép eredményről tanúskodnak, úgyszintén örömmel vette tudomásul a közgyűlés azt is, hogy Szolnokon uj "templom épül, melynek alapkőletétele már meg is történt. A kjsvárdai templomszentelés al­kalmából köszönetét fejezte ki az ottani eredményes munkáért. A 1 kornádi egyházsérelema 1 yügyébeii megkeresi a közgyűlés a felettes hatóságokat. Ö smertette ezután a nyíregyházi elemi iskolák megszű­néséről szófó határozatot, amelynél kimondotta, hogy mindent el fog követni, 'hogy az állam és a váro s a segélyeket fölemelje és az iskola megnyitható legyen. Hosszú vita tárgyát képezte a Lajbo^i. I.«jua debreceni "lelkész ügye, az ebben hozott határozatot a közgyűlés megsetmlmisitette, mert az ő ügye a tárgysorozatban nem volt benne. Több 3pró ügy megvitatása után dr. Dómján Elek főesperes a köz. gyűlést berekesztette, 1

Next

/
Thumbnails
Contents