Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 146-172. szám)

1932-07-10 / 154. szám

1932- ju'iu? io. J^rfKYIDÉK. 5 Hirek a tiszalöki cserkésztáborból Megírtuk, hogy a nyíregyházi cserkészek ÍV>za ökön táboroznak. Immáron egy hete annak, hogy 150 szabolcsi fiu táborba szállt. Azóta folytonos munka teszi változatossá h. városi ember Szeme előtt kizárólag pihenésnek látszó napokat. A táborok már fe épültek. Az egyes vármegyék külön altáborba, felosztva táboroznak. A tábor be-> járatánál székel a tábor parancsnoksága, vitéz Bessenyei I.ajos dr. IX. ker. eiinöfc s a kerületi tisztikar pontos rendet követelve osztogat-; ja a napiparancsot, amelyet minden cserkész fegyelmezett pontossággal tart meg. Mintegy 8oc cserkészt látunk itt. Pillantsunk a szabolcsi fiuk táborába s nézzük, a nagy közösségben hogyan á Íja még heyét a 120 nyíregyházi liliomos ifjú, akik város-jnk büszkeségére, komoly átérzéssel s lendülettel készülnek í. ra a nagy fttunkára. amely 1933ban Gödöllőn próbára teszi a mun-i kás természetű s daloskedvü magyar cserkészt. Mindjárt szemünkbe tűnik az az egyöntetűség, ame y jehamző a szabolcsiakra. Egymás m elért, a, debreceníektő

: egy kis árokW*'! clválasztott Szép, kellemes helyen építettek a szabolcsiak tábort. Ennek az altábornak Tamáska End re, a s;abo*cSvármegyei cserkészek elnökhelyettese a tábor parancsnoka. A KoHonay Zoltán vm .cserkészrcfSzt vezetése Naiatt ált6 »Turui« csérkészek szépen felépített táborában van az altáborparancsr.okság sátra. ,-\z egyes táborokat gondosan elkészített s esténkínt kivi'ágitott utak kötik öszsze. Szép tU minden! A táborok közötti"" nemes verseny dicséretreváíóan szép munkát eredményezett. Gyönyörű földmunkák, fonások, földbesülyesztett ebédlők, faragások, stb. teszik .olyan széppé a szabolc

si altábort, hogy igazán kár lesz 10 nap mufva elbontani. Az egyes táborokról majd más alkalommal. Az élelmezés eisőrendü! Fejedelmi »'koszt.« (Nem akar öndicséret lenni!) A szabofc

siak küion konyhán élelmezik magukat. »bélügyck« nagy tisztéletnek örvendő, kpzkedvűt minisztere, — B'izmann László gyakorlott ügyességgel szerzi meg mindazt,". amirq a konyhán szükségünk van. Hízik: mmden fiu. (Attól félek, az autóbusz csak féíemfelt 'helyjír,akk^/i száüit haza bennünket.) Szeretett elnökünk, is nagyban megkönnyíti) e nagyfontosságú munkát. Egymás után öljük a borjukat! (Sokat eszik 170 cserkész!) A tábori élet legszebb része itt is. az esténkint megtartott s

0k s

zép élményt nyújtó tábortűz. Nem minden este tartunk közös tábortüzet. Vasárnap este hatalmas nagy tábortűz volt, az egész tábor megjc ent a tábortűznél, ahol sok szép nóta, s

Zava'at s előadás hang-, zott el. Ez a tábortűz rendkívül mély nyomokat vésett lelkembe. Ez alkalommal fobbant fei előttem amióta cserkész vagyok a tábortűz égbeszökkenő, lelket nemesítő tiszta lángja. Különösen jóeső s felemelő érzés töltötte be lelkemet, amikor rövid kis előadás keretében beszámoltam arról, mti adott nekem e száz tábortűz, amelynek szépségei immáron tizedik éve teszik derűssé lelkemet. ISohas^mi felejtem el ezt az estét! Hétfőn volt a tábor ünnepélyes megnytiása. 800 cserkész ajkárót hangzott el; » Hiszek Magyarország feltámadásában.« vitéz Bessenyei dr. kerületi elnök "lelkesítő Szavak1 kai "kérte a jó 'Isten gadag áldását rövid megnyitó imájában. '— Utána megkezdődött a tiszti tábor, ameívrői majd al legközelebb. Kedden s szerdán a szabolcsi altábor rendezett j'ói sikerült tábortüzet, melyeket Kiss János cserkésztiSzt és Papp Gedeon nyírbátori cserkesztiszt és Pap Gedeon ; nyírbátori " cserkészparancsnok rendeztek Bessenyei Lajos kerületi elnök, Mezey Béla ker. főtitkár i<: megjelentek a tábortűznél. Ezeken az estéken a szabo'csicserkészek egységes szelleme jutott; kifejezésre a lelkeket egybeforrasztó szép nótákban s előadásokban. Csütörtökön délután a vendégek egész serege özönlötte ei az amúgy is népes tábort. Meglátogatott bennünket Virányi alispán ur is ,akí nagy érdeklődéssel tekintette meg az egyes táborokat. Jó munkát! Kiss János, cserkésztjszt. Yárosi Mozgóképszínház Szombat, vasárnap Egy édes légyott Lubitsch rendezés, Maurice Chevalier és Jeanette Mc. Donald hangos, zenés és énekes vígjátéka Kiegészítés : Hangos Paramount Híradó és rajzfilm Szelvények érvényesek. — Jegyek Jakobovics tőzsdében kaphatók. Harcok után, bébe előtt Uborkaérés, tikkasztó napok... Költő, költőnek hajába ragad. Boldogabb vége forog a lantnak S fejkongások közt duzzad a harag. Bambán-botorui, kicsinyek között, Van aki magát hiszi erősnek Dörgedelmíná asszonya pirul S lesi szegény, hogy ki az erősebb. Nyírség-utálón van itt magvető, Ki mint aratott, mindig ugy vetett. Ha konkoly hullt szét itt a humuszba, Mi drága földünk mit teremhetett? Vannak... Óh vannak igaz belátók, Kik ostorozzák a pöffeszkedőt. Al-apostornak oda suhintnak' S üdvözlik méltón az útra kelőt. Vannak komolyan-tiszles ősz fejek: Ifjú hév elől akik kitérnek. Vannak itt sokan, vásári zsivaj Kiknek nem lehet soha-soha gát. Zajongók hullnak s csöndes dainokok Dalolják jövőnk biztató dalát. Nemsss Endre. Barangolás a régi N?íregyháza új falai között VI. A földbirtokos és családja, valamint a cselédség ámulva hallgatták a mindjobban magáhoztérő kislány hiányos elbeszélését. Azonban már igy is körülbelül" tiszta Jeepet kaptak a helyzetről. Világosan kezdett kibontakozni az a szomorú tény, hogy a gonosz apa szánt-szándékkal hozta erre az ismerőien vidékre gyermekét. Azt hitte, hogy itt a kietlen pusztaságban, a meszszeség'be vesző hóhezőkön senkisem akadhat rájuk, s menthetetlenül elpusztulnak. Arra nem számított, hogy a sors, mely a jelen esetben egy kutya képében jelentkezett, keresztül húzza minden számítását. Mikor a kislány teljesen magához tért, a földbirtokos részletesen kihallgatta a szerencsét! n gyermeket. Szép sorjában föladta neki a jól megfontolt kérdéseket s a kislány értelmes, összefüggő válaszokat adott, elmondta hogy hiviák, milyen vidékre való, kik a szülei. Amikor a földbirtokos felesége azt kérdezte, hogy anyád hol van ? A kislány sírva fakadt és azt mondta : meghalt, amikor Irmuska' született... — Beteges asszony volt anyám — kezdte elbeszélését a 1 o éves gyermek. Én voltam az első lánya. Én utánam is születtek kis testvéreim, de egy sem maradt "m

,

eg- Az egyik azért halt meg, mert amikot" már megszületett, tele volt kellésekkel és azok állandóan folytak... A másik ótvaros volt... az vitte el, a harmadik négyéves korában halt m.

eg» njindig köhögött... A negyediken egy szekér ment keresztül kicsi korában, de az se volt egészséges... Az ötödiket meg a doktor vette el, de nem maradt meg... A hatodik Irmuska, ő megmaradt, de anyám nem birta tovább, megh

af:-' — s mikor ideért a szerencsétlen gyettnek, görcsös zokogás rázta meg a testét. , — Az apád jó ember volt ? — kérdezték tőle: — A kis lány, mikor ezt -a kérdést föltették neki, félénken körülnézett, mintha attól tartana, hogy valaki meghallja, amit mond s azt válaszolta halkan : — Nem.. Mindig ütött-vert... De nemcsak engem, anyámat is... Nem szeretett dolgozni... Könnyen szeretett volna élni... Egész este a kocsmába ült és részegen jött haza. Ilyenkor mindig kínozta anyámat parancsolgatott neki is meg nekem. Képes volt éjjel fölrázni álmomból, rám kiáltott és kikergetett az éjszakába, sokszor esett az eső, fujt a szél, de mit bánta ő, neki csak az volt a fontos, hogy azt tegyem, amit ő ilyenkor parancsolt... — S mit akart ilyenkor tőled ? — kérdezték a körülötte állók. — Egyszer azt, hogy hozzak neki bort, másszor azt, hogy kerítsek rőzsét, mert az volt a' szokása, hogy ha este hazajött, mindig enni akart... Fölkergette anyámat az ágyból, és azt követelte, hogy gyúrjon neki tésztát. Szegény anyám sokszor átvirrasztotta az éjszakát a főzés miatt... Pedig apám igazán elnélkülözhette volna az ételkészítést. hiszen mire elkészült az éjféli vacsora, közbe elaludt. Ilyenkor meg nem volt szabad fölkelteni, mert nagyon goromba volt. Az igaz, hogy nemcsak velünk bánt igy... Másokkal is... Azon a tanyíti, ahol szolgáltunk, ott is összeveszett az ispánnal. Bottal kergette meg azért, mert szemére hányta apámnak, hogy milyen részeges. Apám természete miatt 'seholsem tudtunk megmaradni. Most legutoljára dohányosok voltunk, anyám spórolós asszony volt, az aprólékból 'összecsinált egy kis pénzt, lovat vettünk s elmentünk dohányosnak... Apámnak ez se volt jó... Állandóan kész.ülődött ki Amerikába. Mindig azt hangoztatta, hogy ott jó világ van... Ott keveset kell csak dolgozni, de jó megfizetik a munkásokat. Más kívánsága nem vtxlt : kevés dolog, sok ital és sok fizetés. Most aztán, hogy anyám meghalt, fölmondta a sztoígálatot. Ami kis ingóságunk volt, azt eladta, aprólékot, jószágot, mindent. Nem hagyott meg mást, mint ami rajta volt ruha, meg rajtam, még anyám szoknyáját és nagykendőjét is elvitte a kocsmároshoz, mert tartozott neki. A szekeret meghagyta, de a két kis fiatal csikót eladta a vásáron és az árából vett egy girhes, öreg lovat, a többi pénzt eltette. Mikkor aztán igy elrendezett mindent, anyám halála után egy hétre felpakolt minket Irmuskávai a szekérre. Azt mondta, hogy ő már épi pen eleget dolgozott, nem marad meg tdvább ebben az országban, hanem kivándorol Amerikába, a-' hol jól fizetnek. Sok pénzt fog öszszegyüjteni, aztán ha nagy csorrtó lesz, akkor haza jön, akkor ur lesz... Mi meg kisasszonyok leszünk... — Titeket hova akart vinni addig? Mit keresett apád a kocsival Kerékpárok és alkatrészek, kerékpár gumik, rádió alkatrészek és készülékek, villamossági alkatrészek és felszerelési anyagok, gramofon és varrógép alkatrészek bámulatosan olcsó árban kaphatók Rádió-kerékpár Kereskedelmi Vállalat, Villamossági Szaküzletében Nyíregyháza, 2 Jókai-U 4. (Bessenyei-tér sarok.) Telefon 561. Használt kerékpárok vétele és eladása. § Nagy László