Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 146-172. szám)

1932-07-09 / 153. szám

JNftfRVIDÉK. 1932. j'u'lus 9. •nyitom a szemem, alqgi láttam, mert a szempífám akkorra tele fújta a szél "hópiíiéve£ megörül­tem. Azt hittem", apám'jött vissza, hát akfcor láttam, hogy nem apám csókol, hanem egy nagy, hatalmas kutya guggol előttem és az nyal­ja az arcomat... — Nagyon megörültem pKekm Megsimogattam... És láttam, hogy nem akar tágítani mellőlünk... Többsz.ör ugatott és elszaladt, meg visszajött... Közben eSK; lett és én félnfkezdtem... Megfáztam és majd megvett' az Isteíi hideg©..* Nem jött értünk senki... Mindhár­man magunkra maiadtunk... Én akkor azt gondoltam, hogy Irmus­kat leteszem a fa tövibe, mert már nem tudtam tartani és elmegyek megkeresem apát... Aztán vissza­jövök... De nem tudtam messze menni, alig éreztem a lábam, ösz J szerogytam... és most itt vagyok. Másra nem emlékszem... Azt még láftam, hogy a kutya hol "hozzám, bújik egy kis darabig, hol meg Ir­muskdhoz szalad és ott js marad. Amikor odajött hozzám,, akkor 1 olyaa jó Tolt... Akkor'nem íí^am „ (Folyt, köv.J A homoki sas Míg ivei 3ima i magasröptű szárnyakon, 1 ' áll egymagába' i kérges, rozzanj lábakon, Büszkén rikolt": ' Kőszáli sas, királyi vad! És nem titok, • • '; | hogy bus, károgó varjú csak, Ki tépett számnyal ostromolja az eget, Míg rajt vidáman -t) nevetnek a verebek. Kontrabointa^ A borfogyasztási adó mérsékléséről nyilatkozik az igazságögyminiszter Zsit vay Tibor igazságügyminisz­ter egy küldöttségnek a követke­zőket mondotta: — A kormány komoly jelét adta már a szőlősgazdák helyzete iránt tanúsított megértésnek részben ak­kor k amikor a gazdák jnegsegitése érdekében kibocsátott uj rendele­tében az adóvisszair'ást, mint a' segítés egyik módját életbe lép­tette, részben akkor, amikor elha­tározta magát a borfogyasztási ádó mérséklésére. A kormány tisztában van. azzal, hogy a sző J lősgazüákon segíteni 'keli és ran gam is azt tartom hogy nimél előbb meg keli tenni a további lépéseket. Helyesnek tartom, hogy a szeszpárlat kifőzésre engedélye­zett kvantumot fel keh emelni. Ha nem is tudjuk ezt keresztül­vinni akkora mértékben, ahogyan az elémterj esztet t kérelem kívánja, de én hiszem, sikerűi akkora bő­1 vítést keresztülvinni, hogy az ujabb jelentős támogatást bízto sit a sző" lősgazdák számára. — Ami a borfogyasztási adó csökkentésének időpontját í Ietí nem csak méltányosnak és igaz-' ságosnak, hanem egyenesen sür' getendónek találom, hogy a borfogyasztás! "áűö mérséK. íést-t már október l ével Ke­resztülvigye kormány. Hogy azután a pénzügyit szem' pontok mennyire" engedélyezik ezt, az más lapra tartozik. A kormány minden egy es tagjának egyet kell érteni abban, hogy vigyázni kell az államháztartás egyensúlyára, őrködni keh azon, hogy ez az egyensúly újra meg ne inogjon. A 116 ma az egyetlen vásárló közönség A női divatkereskedő beszél a divatos öltözködés utáni vágy furfangos érvényesüléséről £s mégis, hiába a munkanélküli­1 ség, az utóbbi "évek'rettentő nyo) morusága, a mihók 'eget ostromló éhsége, még mindig vannak, akik nem panaszkodnak, akik tudnak eladMu, "életmódjukat megtartani. Akad még egy-két üzlet Nyíregy­házán is, ahova nem lopózott be a dekonjunktúra férge. Hogy me­lyik üzlet, hogy megy, azt meg le­het állapítani mondjuk 'szerdán, vagy szombaton, vagyis hetipiac­kor, kik yásároinak ma? A nők! Ök tudják csak páratlan művészet­tel előt eremte'ni a pénzt arra, ami­re kell n ekik s így, a női vásár­lók számából előre ki lehet szá­mítani, hogy nem lehet még ma. sem rossz üzlet: eladni nekik, a teremtett vi'ág uralkodóínak. Tes­sék csak végignézni az urakat. Mindenki redukálta a ruházkodást, a szó szoros értelmében egyre »fé­nycsebben« ölt őznek a férfiak, do divatszinekben pompázói költemé­nyekben jelenik meg korzón, szín­házban, délelőtt, délután, otthon, strandon, kertben és tenniSzen a, nő. : ; . Nézzük hát, mit mond egy köz­ismert divatáruker eskedő, aki szi­gorúan inkognitóban akar maradni. — Nálunk; egy különös jelen­ség, tapasztalható/. Ahelyett, hogy megcsappant volna a íorgaiom, még valami kicsit emeíke. • (vett. Pénz azonban egyáíta. I Ián nincs több. Sőt talán még valamfvqt kfe ve sebb is. Ennek az az oka, hogy dacára a smeginövleike- ' dett forgalomnak, vásárlóink az olcsóbb árukat Szere­tik, Azelőtt sokan vásárolták a drága, nehéz selyemárukat, de most 111% jóformán eltűnt ez A vasáílóscneg és helyükbe követ­keztek azok akik a kevésbbé fii norn ,dc olcsóbb mü.selyemholrili­kat vásároljál?. — Panaszra volna okunk, do nem panaszkodunk. Valami pénz csak befolyik a kasszába, mert a nöK közül Sokan inkább az ennivalőit spórolják meg, oe a ruhájuknak elegáns kell, hogy tegyen. — A divathóbort már kissé a ább hagyott. Már nem Szaladnak ugy a párizsi 'modellek után," mint ko' rábban. Sőt: ma már csak nagyon kev:es en veszngk uj ruhához anya­got. Ezzel ellentétben átaiakítatják és lormáltatják ruháikat, aminek a kcresztiüviteíéhez csak toldalé­kokat vásárolnak. Tehát csaK "megközelitől/fcg alakitjak át a ruhát a divat. • hoz. — Leginkább az idősebb höl­gyek vásárolnak nagyobb gond dal. Megnézik, mire adják kj <» pénzt. A bakfisok és férjhezme nendő 'leányok könnyedén "váBá-. rolnak. Hja! a papa pénzét költik: A hölgyek ríem igen szoktak fér­fiak társaságában bevásárolni jön ni. Pláne férjek nem igen térnek be hozzánk. Udvarló az ideáUai, vagy menyasszony a vőlegényével, még láthatók együtt. FehSmemüvásárláskor egyediii jönnek a hölgyök. Teljesen egyedül, még a barát­nőt sem hozzák ei... A kereskedőt az érkező vevők lekötik s így mi nem zavarjuk to­vább! Eíég, ha a vevő teszi... t A nyírségi fntóhomok problémája Irta: Vertse Albert (Folytatás.) Ez a jellegzetesség a Nyírség délkeleti zugában általánosságban föllelhető, azonban hangsúlyoznunk kell, hogy a dünejelleg ha­tározott megjelenése, ezeknek a formák­nak következetes, identikus megismétlődése a topográfiai térképpel kapcsolatos je­lenség. Az északi szél munkájának csak­nem annyi bizonyítékát láthatjuk, mint a nyugatinak. Hasonlóképen a »bow-form« dü­nék esetében is a topográfiai térkép nagyvo­nalú kontúrozásában látjuk a jellegzetesség kidomborodását, annál is inkább, mert ilyen »bow-form« dünéket épen úgy találhatunk az északi, mint a nyugati oldal felé fordulva- A gátak szerkezetére, a garmadák sajátos ösz­szetorlódására a topográfiai térkép rajza nem vet világot A garmadákból való összete­vődést azonban ezen a területen is ki lehet mutatni. A dünejelleg határozottabb kidom­borodását csupán a defláció előrehaladottabb fokának tarthatjuk az elegyengetett homok­gátak megjelenésében. Ezeken az észak-déli iránYÚ homokgátakon a nyugati szél, amely­nek e vidéken valószínűleg nagyobb mun­kaképessége van, mint egyebütt a Nyírségen, a dünekarakter jellegzetességeit formálta. A terület általános jellemzésekor a következő szempontokat tartsuk figyelemmel: az észak­déli irányú gátak itt jelennek meg a leghatá­rozottabb formában, a nyugati szél pedig Ugyancsak ezen a területen a legmunkaképe­sebb. A gátak azonban az északi szél mun­kájának az eredményei, mert morfológiai jel­lemvonásukban a dünét jellemző szerkezeti elem sohasem dominál A Nyírség domborzatának morfológiai sajátságait a következőkben foglalhatjuk ösz­sze : elemi forma az olyan garmada, amely a létrehozó száraz északi szél irányában he­lyezkedik el ovális alapjának legnagyobbik átmérőjével- A garmadákat formáló szél ha­tása nem csupán a garmadák alakjában nyil­vánul meg, hanem a garmadák térbeli elren­deződésében is, amennyiben ezek egymás után következve, a létrehozó szél irányához konzekvensen sorakoznak egymás mögé­Aszerint, hogy a garmadák milyen mérték­ben 'torlódtak össze, jobban vagy kevésbbé jól kifejezett a gátjelíeg, ennek hű tükre a gerincvonalnak a vízszinteshez való viszonya­Minél jobban megközelíti a gerincvonal pá­lyája a vízszintest, a gátjelleg annál jobban kiütközik. Annak a nézetnek, hogy ezek a gátak transverzális dünék lennének, ellentmond el­sősorban a gerincvonaluk szabályos hullám­vonal alakja, mert ha a hullámvonal ampli túdóinak mérete maximális fejlettségű is, a pusztuló düne és a belőle vagy rajta kelet­kező másodlagos formák morfológiai jelleg­zetességét sohasem árulja el .ellenkezőleg aZ egyes amplitúdók a megfelelő homokgát­részlet észak-déli irányú garmada-jellegzetesr ségével minden esetben harmóniában van­nak. A gátakat összetevő garmadák, vala­mint a magánosok ovális alapjuk legnagyob­bik átmérőjével az észak-déli irányban he­lyezkednek el. Ellentmond keresztmetszeti ke J pük is, mert bár a nyugati szél hatását min­den esetben híven tükröztetik, sohasem olyan nagymérvűek, hogy abból dünére kö­vetkeztethetnénk. A keleti és nyugati olda­lak meredekségbeli differenciája nemcsak a homokgátakon, hanem az észak-déli irányban elhelyezkedő magános garmadákon is ész­lelhető s az a legsajátosabb, hogy bár a ho­mokgátak gerincvonalának hullámos voltát a két véglet "között mindenféle fejlettségben megtaláljuk, de a keleti és nyugati oldal közötti meredekség-különbség állandó mér­mmmmmmmmMmffimBBmawm&mM tékű- Legyen tehát az illető homokgát gerinc­vonalán a benyergelés maximális méretű, vagy legyen a gerincvonal Vízszintes, a ke­leti és nyugati oldal közötti meredekség­különbség mindig ugyanaz marad 1* Ez a két jellemvonás tehát nem tartozik össze­Ebből következik, hogy a homokgát legki­fejezőbb sajátsága, a gerincvonal folytonos vagy hullámosan szaggatott volta a düne­jellegzetességgel semminemű kapcsolatban nincs. ( Az északi szél munkáját közvetlen ta­pasztalat alapján ismerjük. A hajdusámsoni óriási szélbarázda, amelyet Cholnoky említ (Az Alföld felszíne), a szemünk láttára ke­letkezett. A hatalmas szélbarázda értékes do­kumentuma az északi szél munkaképességé­nek. !'.•""'' r' Észak—déli irányú, egymás mellé simuló párhuzamos homokgátak képződését északi szél hatására Pazony község határában lát­tam- A keletkezőben lévő, megnyúlt garmada a hajdani szélbarázdát betemetve új, a már meglévő gerincekkel párhuzamosan fejlődő homokgát keletkezésére igen jellemző példa­A 4-ik ábra Pazony község legelőjének egy részletét ábrázolja a Nyírség centrumából. A háttérben látható homokgátak, az állandó legeltetés következtében csak gyér fűvel be­nőve, régibb keletkezésűek- A kettőt elvá­lasztó nyergen csordajárás nyomán felsza­kadt a gyeptakaró, mély kifúvás támadt, amelynek folytatásában, a kifúvott homok­ból új garmada keletkezett. Az újonnan kelet­kezett garmada rövid idő múlva eléri a szél­barázda végén fölhalmozott régibb keletke­zésű garmadát, a kettő összeolvadása után minden sajátságukban a típusos nyírségi ho­mokhátak jellemző bélyegeit tükröztetik. Ha­sonló értékű észak-déli irányú párhuzamos homokgátak képét mutatja az 5-ik ábra a nyíregyháza—bűdszentmihályi országút men­tén. {

Next

/
Thumbnails
Contents