Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 146-172. szám)

1932-07-31 / 172. szám

Nyíregyháza, 1932. julius 31. » Vasárnap SalII. évfolyam. 172. sz Llöfizetési árak lieiyben és vidéken : B*y hra 2 P 50 f. — Negyedévre 7 P 50 f. ügyes »»ám ára: hétköznap 10 f., vasárnap 16 f. Alapította: JÓBA ELEK Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR msssmmfjssz.'í.*^ ^E^r-^^mmamtasmm Szerkesztőség és kiadóhivatal cime • Saéchenyi-út 9. szóm. — Telefonszám: 1 39, Hirdetés eket az Ujságbolt is felvesz. Belhlen-u. 2. miniMMMnij HHWM— A kibontakozás felé (vka) A magyar társadalom le­targikus közönnyel várja azt a men­tő ötletet, amely halvány sugárral •világítaná meg a válságból való kibontakozás útját. Szinte keleti nemtörődömség ez, a most már minden mindegy elszánt lelkiálla­pota. A gazdák kímélésére kiadott kor­mányrendelet egy óvatos lépés volt a helyes irány felé. Ez a rendelet azonban nem kielégítő, mert egy­részt komplikált, másrészt a kímé­led intézkedés előfeltétele bizonyos fizetések teljesítése. Már ped'g a bajbajutott gazdának épen az a ba­ja, hogy nem tud fiz tni. A közvélemény nagyon helyes irányban tapogatózik, amikor meg­állapítja, hogy a 32 pengős buza idején felvett kölcsönök törlesztése hatpengős búzával, közgazdasági abszurdum. Körülbelül olyan ez, mint a jóvátétel'kérdése volt Lau­sanne előtt. Miért ne lehetne á banktartozásokat a kamatláb leszál­lítása mellett a jóvátétel mintájára megoldani ? Egy előkelő kormánypárti politi­kustól hallottam, hogy a mai vál­ságot csak egy császármetszéssel le­het megoldani. Nyilvánvaló, hogy császármetszést csak ügyes politikai operatőr csinálhat, mert különben meghal az anya is, meg a csecse­mő is, mint ahogyan ugyanez lesz a végzete mindakettőnek akkor is ha a császármetszést nem csinál­ják meg. Közgazdasági diktatúrával nem mennénk sokra, de valamilyen for­mában meg kellene oldani azt a bürokratikus nehézséget, amellyel a gazdák kíméletének birál elrende­lése jár. Minden vármegyében ki kellene jelölni egy szervet, amely egyénenként vizsgálná meg a baj­bajutottak helyzetét s birói érvényű határozattal döntene. A határozat meghozásában ennek a fórumnak a kezét nem volna szabad semmiféle rendelettel megkötni, Ítélkezzék az saját józan belátása szerint oly mó­don, hogy a bajbajutottnak minél nagyobb segítségére legyen. A banktartozások arányosítását a terményvaíutával már igen sokan hangoztatják s a .gazdák között egyöntetű a felfogás, hogy csak ezzel az eszközzel lehet mégmenteni a magyar gazdatársadalmat. Ez a megoldás körülbelül fedné is a császármetszés-elmélet elgondolá­sát, de óriási akadályokba ütközik, amelyeket leküzdeni majdnem hatá­ros a lehetetlenséggel. A gazdakíméletet ki kellene egé­szíteni a kereskedők és iparosok hathatós védelmével, mert csak igy lesz arányos és igazságos a pusztulófélben lévő magyar társa­dalom megmentésének programm­ja. Reméljük, hogy erre is mihamar rákerül a sor. Halálra ítélték és tegnap délután kivégezték a két kommunistavezért Saliai-Hollánder Imre és Fürst Sándor kommunista vezérek bün­1 ügyének tegnapi "főtárgyalásán, ai bizonyítási eljárás befejezése után után Vitéz Széchy István kírJ ügyész mondotta eí "vádbeszédét, amelyre a védők válaszolta^ majd a biró ság tanácskozásra vonult vissza és háromnegyed 2 órakor! hirdette ki az ítéletet. Az ítélet­1 ben a statánális tanács bűnösnek mondja ki a vádlottakat az 192 u évi III. t.-c. i. J-ának 1. bekezdé­sébe ütköző, az* állami és társadal­mi rend erőszakos felforgatásárai irányuló bűntettben és ezért őket a megfei eiő statánális rendeletek alapján kötél általi halálra itéíL Az ítélet indokolása a követ­kező: 1 — A rögtönitélő bíróság előtt lefolytatott tárgyafás adataiból, 5 vádlottak beismeréséből, a tanuk vallomásából és a lefoglalt iratok­ból "bebizonyosodott, hogy a két vádlott a külföldi legfetsőbb kom­munista szervezet (megbízásából a kommunizmus magyarországi meg­szervezésében vezetőszerepet vitt. Ez a bűncselekmény a rögtön­itélő bíróság alá tartozik. Mrrft^ hogy a rögtönitélő bíráskodás alá tartozó bűncselekmény elkövetői-' re a rögtönitélő hatóság csak ha­lálbüntetést szabhat, "az említett bűncselekményekben bűnösnek ta­lált vádlottakra a rögtönitélő bíró­ságnak á halálbüntetést kellett} kimondani. Saliait kérdezi az elnök, hogy folyamodik-e kegyelemért. 'A vád­lott, habozva többször azt mondja, hogy védőjével kíván beszélni. —' Erre azonban az elnök riem ad en­gedélyt s "végül 'is Saliai igen halkan kijelenti, hogy kegyelemért folyamodik. Ugyanígy válaszol Fürst. NINCS KEGYELEM: Erre az elnök a főtárgyaást be­rekeszti S a bíróság visszavonul s kegyelmi "tanáccsá a'akuí át. Ez fél 3 órakor fejezte be tanácskozá­sait. i C Percek alatt elterjedt a hír, hogy a kegyelmf tanács nemi aján­lotta kegyelemre az elitélteket. A kormányzói "kabineirodát értesítet­ték az ítéletről, de onnan sem érke­1 zett értesítés, hogy a kormányzó kéri az ítélet mcg semírnisifését s ezzer a két kommunista s 0rsa<_ megpecsételődött. Az ügyészségi irodai" főigazgató magához hivatta Kovács Tános íté­letvégrehajtót és két segédjét, iRácz Józsefet s Balázs pált és utasította őket, hogy a kivégzés-i hez készüljenek elő. 1 A SIRALOMHÁZBAN A hóhér és két segédje ezután hozzáfogott a bitófa összeálüjtá-' • sálioz. Kísértetiesen hangzottak a fogház udvarán a kalapácsolások^ az emberek fürgén, gyorsan dol­goztak és 3 órakor már készeni állott a két bitó. Közöttük spanyol fai állott, hogy akit később kivégeznek, ne lássa társa holt­testét függeni. Pár perccei három óra után megérkezett a fogházba a pestvi­déki törvényszék fogházából Sal­iai és Fürst. Nagy rendőrkordoni zárta körül a rabszállító autót, áftiij éppen a fogház kapuja elé gör­dült. Salíat "és Fürst lassan száir­taK K az autőbfil, ugy, hogy a legyőrőknek valósággal tuszkolni "Kellett őket. 1 [Tétova léptekkei haladtak át a járdán és mentek be a siralomház­zá átalakított cellájukba. Kevés-, sel ezután felkereste őket Szőke Sándor védő és megkérdezte, hogy van-e valami "kívánságuk és óhaj­tanak-e valakmék levelet imi. — Mindketten kijelentették, hogy semmi kívánságuk nincsen. A védő látogatása után Fürsthöz látogatók érkeztek, Apja és két: testvére kereste fel 'a halálraiftél-. tett, ala , zokogva borult hozzátarto­zóira. — Apám... Apám... Itt keli, hogy hagyjalak — zokogta és he­vesen rázkódott a teste . Ez a látogatás egészen négy Óráig tartott, akkor letelt az> Idő és az apa és a két testvér (örökre elhagyták Fürst Sándort, Mo5t a rabbi érkezett meg a fog házba, hogy vigasszal szolgáljon az elítélteknek. 1 Salla; itzonban nem engedte 1 De ceiiajáoa a papot, kije- a jentve, hogy ö felekezetnél- < küli. Fürst szívesen togadta a . teiiu vigaszt, hosszasan elbe­szélgetett a raboival. — A KIVÉGZÉS Fél 5 előtt megérkeztek a rend­őri bizottság tagjai és Pálffy Elek biró, valamint vitéz Széchy István ügyész. Az újonnan érkezettek he­lyet foglaltak a fogház udvarán fel áUitott asztal mellett. Pontosan fél 5-kor megnyílt a fogház kis vasaj­taja és kitépett Sallai-Hollander Imre. Nem látszott rajta nyoma sem a félelemnek, egyenesen, ke­mény léptekkel ment a birói asztal elé. Pálffy Elek biró felolvasta előtte az ítéigtet és azt, hogy a kegyelmi tanács nem aján­lotta őket kegyelemre. Bünte­tésüket tehát nem lehet elke­rülniük. Majd az elitéltet átadta az ügyész­nek. Vitéz Széchy István ügyész ezek­kel a szavakkai fordult Kovács Já­noshoz : — ítéletvégrehajtó teljesítse kö­teleségét ! A hóhér ekkor hozzálépett a1 el­itélthez „segédjeivei megkötözte ke­zét, lábát, majd nyakába tette a hurkot. Közben Sallai elkiáltotta magát: — Éljen Kun Béla! Éljen a pro­letár-diktatúra! Éljen a Szovjet­köztársaság ! Többet már nem tuőott mondani, mert a kis zsámolyt Kovács István kirántotta lábai alól. « Azután 12 perc múlva Kovács István leszállt a bitófáról, oda­ment az ügyészhez, katonásan ösz­szecsapta a bokáját és jelentette: — Királyi ügyész urnák alázato­san jelentem, az Ítéletet végrehaj­tottam ! Sallai-Hollander Imre halott volt. 1* Mintegy 20 perc múlva nyilt á kisajtó és Fürst Sándor lépett ki az udvarra. Mikor meglátta az akasztófát, megállt, toporzékolni kezdett és nem akart tovább menni. Meg kellett hogy kötözzék és ugy vitték a biró elé. Az ítéletet előtte is felolvasták, majd az ügyész átadta az Ítéletvég­rehajtónak. Az akasztófa alatt ő is megszólalt és a szovjetköztársaságot éltette­Fü-st Sándor haláfvivódása is 12: percig tartott. Akkor Kovács Ist­ván megint az ügyész elé lépett és katonás hangon ismételte: — Királyi ügyész urnák alázato­san jelentem, az ítéletet végrehaj­tottam 1 Azután orvosok vizsgálták meg a bitófán függő két testet és mind­kettőnél konstatálták a beállott ha­lált. Este fél • 6-kor már senki sem volt a Markó-utcaí fogház udvarán. Ara 16 íillér !•» jíi

Next

/
Thumbnails
Contents