Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 146-172. szám)

1932-07-24 / 166. szám

4 J^fÍKYIDÉK. 1932. julius 24. Visszaállítják a nyárra a filléres gyorsokat Több izben említést tettünk arról, hogy a közönség nem, nyugodott bele a Filléres Gyorsok nyári szüneteltetésébe. Ugyíátszík, hogy az üggyel behatóan foglalkozna^) illetékes helyen is, mert most a budapesti lapok tudósításai sye-> rint a kereskedeJími miniszter azzal a tervvei foglalkozik, hogy a ki1 tünóen bevált és a nyári időszak alatt szüneteltetett Filléres Gyors járatokat rövidesen visszaállítja. A minisztert ezen elhatározására a vidéki városok állásfoglalása bírta rá, amelyek a memorandumok' özönével mutatták ki, hogy a Filléres Gyorsok éppen a nyári időszak alatt volnának hivatva az elgondolt cél, feladat, mi több — kulturális és gazdasági hivatás szolgálatára. Azok közt a városok közt, amelyek a Filléres Gyorsért sikraszálitak, Nyíregyháza is helyet foglal. Amennyiben, — amit remélünk — a Filléres Gyorsokat hamarosan éj,etbeléptet$^, Nyíregyháza sürgetni fogja a budapestiek kirándulásának megszervezését, a maga részéről pedig az idei nyár programjaként több helyre kér FiHéres Gyors

0t. Hogyan védekezzék a kistermeié sertéseinek elhullása ellen? Irta: Kiír Dezső. Elne mulassza megnézni 5o, 3o és 2o filléres helyárak mellett A kadett kisasszonyt Hétfőig az APOLLOBAN Tagadás Kár keresztezni egymás utait... Unott szerelem, sápadt sirvirág. Ha utamba jő s ha velem látják; Édes asszonyom, mit szói a világ? Gyászlia s

Zinü válástakarónk, Ne lebbenjen fel emlékek felett. Édes Asszonyom! Ami a multté, Életre hívnunk többé iiem lehet... A hir szájába ne adjunk tápot, Mikor minden könny rég elsírva már. A

s

szonyom menjen... gyönyörök várják, Az Élet rövid s az idő eljár. Nemess Endre. 67 millió katona, 11 millió halott a világháborúban A német Békeegyesület legutóbb kiadott egyik röpirata alapján megdöbbentő statisztikát közöl a Külügyi Szemle júliusi számában a világháború emberáldozatairól. A kimutatás szerint a világ férfilakosságából majdnem 67 millió embert mozgósítottak, mig a halottak száma közel 11 millió. Koporsóikat egymás mellé helyezve Paristól VladivoSztokig húzódna a vonal. A gazdasági veszteségeket illetően a világháború mintegy 782 milliárd márkát emésztett fel, igy kerek számban egy ember megélhetésééi ezer márkába került. Egyedül Franciaországban 741 ezer'883 házat, 23 ezer ipartelepet, 37 millió hektár földet, valamint a vastermelés 90, a széntermelés 37, a gyapjutermelés 94 és a cukortermelés 70 százalékát pusztították el. Amerikai számitások szerint az országok gazdasági értékekben 400 milliárd dollárt vesztettek, mely összeggel Németországban, Ausztriában, Magyarországban, Oroszországban, Belgiumban, Franciaországban, Angliában, Amerikában, Kanadában és Ausztráliában minden családnak építeni lehetne egyegy házat 10 ezer márka értékben felszereléssel és 2000 márka értékű kerttel. Egy holland tudós kimutatása alapján ugyancsak a Külügyi Szemle e száma ismertéti a legújabb kor háborúinak halottstatisztikáját, amely szerint a világháború emberáldozatainak száma 23 milliót tenne ki. Ugyanekkor a hadviselő államok municiógyárainak hatalmas nyereségeiről ís beszámol Wageman professzor adatai alapján. A Schneíder-Creusot-gyár 1 40, a Krupp-müvek 100, a Skodamüvek 80, az angol Jháborus ipar 200, az amerikai ipar 500 miUió dollár tiszta haszonnal zárta a háborús évek mérlegét. AZ ÓCSKAKERESKEDÉSBEN. — Ez a kabát megfelelne, csak egy kis átalakítás kéne hozzá. — Méltóztassék parancsolni. — Az árat kellene átalakítani husz pengőről tízre. Sertésállományunk kb- 180 millió pengő értékben 2,361.566 darabjával — a sertéskereskedelem és kivitel nehézségei ellenére — még mindig tekintélyes hányada nemzeti jövedelmünknek. Az állam és az egyesek tetemes befektetéssel javítják, szaporítják. A sertés minőségi javulásával arányosan fokozódik a betegségek iránti fogékonysága s igy az állategészségügy, a gazdák óvatossága fokozott feladatok elévan állítva. Ha tekintetbe vesszük a belső fogyasztást, a mintegy 30 millió pengőnyi kivitelt, mely jelentékeny tétele külkereskedelmi mérlegünknek, kívánatos, feltétlen szükség

es, meglévő sertésállományunknak fokozottabb egészségi védelme. A kisgazda az utóbbi években gyakran a sertésből fizette az egyre emelkedő adókat, a sertésből ruházta fel önönmagát s családja apiraját s bizony jól esett, ha sikerült 1—2 sertést házi moslékon, tengerin kihizlalnia s ha volt egész hoszszu télen zsirozója. — A Sertéstartás fokozott fejlesztése, a továbbtenyésztésre szükséges anyag biztosítása ma mindennél fontosabb feladata -kell hogy legyen az illetékeseiknek, miután egyes vidékek (pl. Hajdumegye) sertésállománya körülbelül 40 százalékkal csökkent s a minőség is sok helyen leromlott. Kívánatos tehát, hogy a kistermelő, a sertéstartó gazda is felvilágosittassék arról, hogy meglévő sertéseit a leggyakrabban pusztítani szokott betegségek ellen ma már, hála a tudomány fejlődésének — eredményesen leküzdheti, beteg sertéseit, ha idejekorán hivat állatorvost, ki is gyógyíttathatja s igy csekély költséggel nagy károkat háríthat el. Tudja maga a kistermelő is, hogy az ő sertésének sem kell elpusztulnia, ő is elérhet olyan árat, mint bármelyik uradalom, ha félre teszi nemtörődömségét, bizalmatlanságát s rendes időben rendszeresen beoltatja sertéseit, szakszerűen takarmányozva disznóit príma árut ad. Az 1931-i esztendő hosszú időkön, át emlékezetes lesz arról, hogy országszerte tömegesen pusztult a sertésállomány, községenként egészen 'felbecsülhetetlen károk származtak ebből, mig helyenként a sertés a szó teljes értelmében kipusztult ! Mindenki 'előtt ismeretes azonban az a tény is, hogy a legjobban sújtott vidékeken is, olyan nagyobb gazdaságokban, ahol a betegségek elleni védekezésre áldoza tot hoztak, az uradalmi sertésfalkákat a betegség eíkerülte, hd'Iott ugyanott a folyton változó: csereberélt és újonnan vásárolt gazdasági cselédségi sertések között is, minthogy ezek megfelelő beoltását tulajdonosaik elmulasztották, szörnyű pusztításokat végzett a betegség ! Mindezekből szakemberek és gazdák között nyilvánvalóvá válott. az az örvendetes tény, hogy a legújabban kidolgozott védőoltási eljárások — a legerősebben pusztító járványok idején is — teljes védelmet biztosítanak a sertések számára és egyben reményt 'nyújtanak arra, hogy ezeknek a védőoltásoknak általános bevezetésével ép olyan biztosan sikerülni fog a pusztító sertésbetegségek teljes megszüntetése, mint ahogyan, köztudomás szerint, az emberi himlő elleni oltások rendszeresítésével egyszer s mindenkorra sikerült a hólyagos himlő járványokat elkerülni I Alábbiakban röviden ismertetem a védekezés módjait s lehetőleg az oltások költségeit is, utóbbiakat csak néhány sertésből álló létszámra, az egyidejű védőoltásra tömörülő közbirtokosságok, gazdaszövetségek, tanyabokrok vagy egyes utcák sertésállományai számára az oltóanyagtermelő vállalatok külön engedményeket tehetnének az oltóanyagok árából és igy a "költség kisebb volna. Tény az, hogy a védekezési eljárás sokba kerül, kis állományoknál aránylag többe, mint falkás sertéseknél^ de az a kistermelő, akinek az elmúlt esztendőben 6— 1 o drb. sertéséből egyetlen egy sem maradt meg, szívesen áldozná fel 1—2 sertésének az árát is a védekezés céljaira, csakhogy a többi megmaradjon s nyugodtan alhassék sertéseinek sorsa felől. Ami a sertésorbánc elleni védőoltóanyag árát illeti a sertés faja és kora szerint darabonként csak 12 —50 fillérbe kerül, addig a sertéspestis elleni védőoltóanyagok a sertés faja, kora és súlya szerint is változik; például 25 kg-os sertésnél körülbelül 3.00—4.00, 60 kg-osnál kb. 4.50—5.50, 80 kg-osnál kb. 5.50—-7.50 pengőbe kerül. E költségeket természetesen még fokozza az oltó állatorvos költsége, amely a helyi viszonyok szerint és az oltandó állatok száma szerint változó, egyébképen azonban általában csak egy kicsiny hányadát teszi ki az oltóanyag árának! A hazai sertéseket két jelentősebb betegség szokta pusztítani! járványszerüen : a sertésorbánc és és \a sertéspestis, utóbbit közönségesen sertésvész néven ismerjük. A két betegség közül a sertésorbánc »v kevésbé pusztító és a könyebben és aránylag kis anyagi áldozattal leküzdhető, mig a sertéspestis ellen csak a legutóbbi időkben sikerült a teljesen megbízható védőoltást kidolgozni, amelynek egyetlen hibája az oltáshoz szükséges ányagok jelentékeny ára. Ami most már az oltások lényegét illeti, az alapjában mindkét betegség élen egyformán abban áll, hogy a sertéseket a' betegség mestesrséges előidézésévei* enyhén megbetegítjük. Az ilyképen előidézett megbetegedés legtöbbször olyan enyhe, hogy "külsőleg észre sem vehető, mégis olyanfoku, hogy annak lezajlása után legalább egy esztendőre, legtöbbször azonban az állat egész életére teljes védettségét szerez a természetes fertőzéssel szemben ! Az elmondottakból megállapíthatóan tehát arány'ag legtöbbe kerül az egészen könnyű sertések védőoltása, de csak néhány drb sertés oltása után is nem kerül többe mint az állat értékének 1/5, legfeljebb 1,4 részébe .Ezzel szemben számbaveendő az, hogy a mult évi járvány tapasztalata szerint a Sertésszállásokba beférkőzött természetes megbetegedés a sertések legnagyobb részét el szokta ragadni s igy az eképen támadt veszteség sokszorosan felülmúlja az oltások költségeit, továbbá, hogy a megfelelő védőoltásokon állatorvosi igazolás szerint átesett továbbtartásra való sertésekért épugy, mint a hizlalásra beállitandókért a piacon legalább is az oltás költségeivel arányos összeggel többet fizetnek a vásárlók, végül, hogy az ilyen védőoltott sertések életbiztosítását a biztosító társaságok igen csekély díjtételek mellett vállalják eí. Meggyőződésem, hogy a ma még túlnyomóan szervezetlen kistermelők és gazdák összefogása esetén egységes védekezéssel teljésen sikerülni fog a pusztító járványok teljes megszüntetése. Az egye sülésben rejlő erő a sértésállományok javítása, s az oltások sikerét sokban támogató helyes tenyészirány kijelölése, gazdaságos termelés és a sertések értékesítése körül is sok üdvöset jelenthetne a kisemberek számára. Megemlítem még, hogy a fennálló törvényes rendelkezések szerint a védőoltásokat kizárólag csak állatorvosok végezhetik, akik a védekezés egyéb részletei tárgyában további felvilágosításokat adni a leghivatottabbak. Minden jegv elkelt az Apollóban Tegnap este voIt a repríze Gus

ta

v Fröh'ich, Dolly Haas óriási sikert a

ra

tott filmjének, a »Kadettkisasszonyának 'az Apollóban. Az Apolló igazgatósága 50, 30 és 20 filléres helyárak mellett mutatta be ezt a pompás " Bolváry— Stoicz-fi'mtet, melyet Budapesten taiég ma is rendes helyáiakkal mutat be a Corvin színház. Az előadásokra minden jegy elkelt. Nagy érdeklődés várja a miskolci Előre két csapatát Kettős mérkőzés a Jjetlilen-uti sporttelepen. A vidék egyik legSzi|mpatiku-> sabb futballcsapata látogat el vasárnap Nyíregyházára. A miskolci ELŐRE lesz a NyKISE vendége és játékukat nagy érdeklődéssel várja. A programot 3^4 órat kezdettel a nyíregyházi ELŐRE és a mjskoli cl ELŐRE B) csapatának mérkőzése vezeti be. Utána pedig fél "6 órakor a miskolci ELŐRE első csapata a' NyKISE kombinált csapatával fog (mérkőzni. < A mérkőzésre igen ofcSíSy nyári helyárakat állapítottak föeg.