Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 146-172. szám)

1932-07-20 / 162. szám

1932. JUIÍU® 20. jAfflYIDáK. Szabolcsi gazdák figyelmébe! Mindnyájunk előtt ismeretes do­fog, hogy a mai nehéz értékesítést viszonyok mellett kétszeres fon­tosságú a gazdákra nézve az, mi­lyen magot küld a piacra, mert ar bizonyos, hogy a szemre nézve szép, minőségre nézve kitűnő, a terméshozamot tekintve pedig az itteni átlagot messze felülmúló ga­bona, mindenütt elsőbbségben ré­szesül. Jelen Soraimat elsősorban vár j megyénk azon gazdáihoz intézem, kik földj'ükön elsősorban rozsot termelnek s szeretném felhívni b. figyelmüket, az általam külföldről importált s a zalkodi homokos ta­laju plébániai' javadalmi földemert több éven át kipróbált, kitűnőnek bizonyult rozs "termesztésére. Hangsúlyozom, nem reklámról, nem üzletről van s zó, hanem ha már rozsot kei. termelnünk, ter­meljünk olyat, melyről határozot­tan állítom, hogy minőség és ter­méshozam tekintetében, a közsé­günkben vetett különféle rozsfajtá­kat, messze felülmúlja. Néhány évvel ezelőtt, egyik kül­földi 'tanulmányutam alkalmával, német és cseh határmenti hegyvi­déken is jártam, ahol épen javában folyt az aratás. Az egyik község határában megálltam, mert az ut­menti táblán feltűnt nekem a szé­pen fejlett, hosszú, egyenletes, négysoros, erős szalmájii rozs. Mu­tatóba egypár kalászt' azonnat ie is "szakítottam s ott a helyszínien elhatároztam, hogy akármilyen kis mennyiségben is, de feltétlenül szer zek belőle, mert az a gondolatom' támadt, hogyha ezen magas fekvé­sű, hegyes vidéken, kavicsos talaj­ban^ ilyen s zépen tudott kifejlődni, akkor a mi tiszamenti földeinkben, még szebben fog fejlődni. Követ­keztetésemben nem is csalódtam." A magból mindössze négy kiló­grammot sikerült szereznem 1 s jazt ugyanazon év ő szén, erősen ho­mokos javadalmi földembe, a többi rozstői elkülönített parcellába ve­tőgéppei elvetettem. Tavasszal győ nyörüség volt ránézni a szépen fej­lett, duzzadó s zemü kalászra. Ara­táskor lesarióztattam., a magot kézzel kidörzsöltettem s a négy kiló vetőmag első évi hozáma épen' egyszázhúsz kiló volt. Ezt a meny­nyíséget vetés előtt kitriőröztettem s ^ megmaradt egyszázöt kiló prí­ma. vetőmagot ismét elkülönített helyre vetettem. A következő esz­tendőben, dacára az akkon katasz­trófáiig helyi szárazságnak, a ke­perészen kívül, husz métermázsa magot kaptam. Ebből már többek­nek is adtam kísérletezés végett ugy. a szomszédos Hegyaljára né­hány papismerősömnek, agyagos földre és az itteni homokos terüle­tekre ís« Aratáskor valamennyien a legnagyobb elismerés hangján nyi­latkoztak, a rozs ugyanis mindenütt igen szép kalászt hozott, termés­hozama pedig, viszonyítva az it­teni különféle rozsok átlagtermé­séhez, több, mmt a duplája volt. Bizonyítékul csak egyre hivatko­zom, a szomszédos Kenézló község­ben fekvő dr. Szalay Géza uradal­mára. Ennek intézője két évvel ezelőtt kettő rriázSa 80 kg-t kapott] tőlem 3 a terméseredmény Cgy­százhat métermázsa fett. A folyó évben szintén kitűnően sikerült, bár a június eleji esőt leszámítva, az egész magfejlődési idó alatt esőt nem kapott. Aratá-r sát tegnap fejeztem be. 1 Néhány évi tapasztalatom alap­ján, ugy látom ezt a rozsot érde­mes itt termeszteni. Vetőmagot, mig a készlet tart, jövő hó folya­mán, ab Kenézló állomás 20 szá­zalék 'felárral adhatok. A keres­kedők már az egész mennyiség át­vételére jelentkeztek, de én, ^isg-i sorban a gazdálkodóknak szeretnék belőle juttatni. " Kísérleteim alapján még annyit akarok megjegyezni^ hogy ez a roz^ jókor, tehát szeptember elején ve­tendő, katasztrális holdba korai vetésnél 50—60 kg. szükséges. ismétlem, hogy soraimból netri az »üzlet« hangja s zói, célom az, hogy a magyar gazdálkodónak muri kájában minél nagyobb öröme és munkájából minél nagyobb haszna legyen. Zalkod, 1932 julius hó. Darányi János, róm. kath. lelkész-' Városi Mozgóképszínház Kedden, julius 19-én utalj ara MAROKKÓ Hangos dráma 10 felvonásban (Repríz) Főszerepben: Marlene DietHch Hangos Paramount vllághiradó Mérsékelt rendes helyarak i Beszélgetés Simonnal, a zseniális zsebtolvaj­artistával, aki az interjn alatt kifosztotta az njságirót SSmon nyíregyházi fin. — Péntek este a sóstói halvacsorán matatja be érdekes művészetét Egy . elegáns, Szürkeruhás férfi nyitott be a szerkesztőségbe. Ha­tározott fellépése, de különösen mozdulatainak rugékonysága tették feltűnővé megjelenését. — Simon vagyok. — Mutatko­zott be látogatónk és jobb kezét előrenyújtotta kézszon'tásra. Ez a: kéz, rugékony mozdulatainál is fel­tűnőbb volt. Hosszú, vékony ujjal idegesen remegtek tenyeremben és különös — mutató ujja semmivel sem volt kisebb, mint a középujja. — Mivel tehetünk szolgálatára, — kérdeztük felcsigázott érdeklő­déssel, mert ismeretlen látogatónk ama szerencsések közül való, akik már megjelenésükkel is kitűnnek az átlagemberek szürke tömegéből. ismeretlen látogatónk derűsen mosolygott. — Szerkesztő ur elvesztette pénz tárcáját és az óráját — mondotta fölénnyel és a legnagyobb ámulatunkra, vafóoan az asztalra tette a megnevezett targyakat- í 1 E Sorok irója megdöbbent csodál­kozással meredt a látogatóról az; asztalon heverő órájára. A tárcával nem törődött... de az óra... még­gis... a feleségére gondolt és vé­gig futott hátán a' hideg. — Nem értem! — Hebegte. — Hol hagytam el... Hoí" találta ön meg? — A zsebében szerkeszti ur. Válaszolt flegmatikusán. — A zsebemben?... Végre megsajnált és leleplezte magát. Ö Simon, a zsebtolvajok mes­tere, a zsebkitosztas kompi­kait művészetének bravúros artistája, a hirés Gionni tanítványa. Ki "ne hallott volna Gionnirói, aki zseb­tolvajlásaival lázba ejtette hóna­pokig Budapestet! Nos, Simon le­főzte a mestert. Simon Nyíregyházi fül s a nyán vakációját szülővárosában tölti édesanyjánál. A nyíregyházi felsőkereskedelmiben érettségizett; Még sokan emlékeznek a vékony fiúra, aki már akkor feltűnő kéz­ügyességet árult el. Ha ez az em­ber véletlenül orvosnak megy, ma lehet, a világ legjobb sebészpro­fesszora. Simon azonban egy sokkal jobb mesterséget választott: artista lett. A zsebtolvajlás magas /művészeté­ben /képezte ki magát, mert ezen a téren kevés'a konkurrencia. A* egész világon csak két artista zseb­tolvaj működik: Gionni és Simon. E bemutatkozás után természe­tesen a szerkesztőség tagjai riagy érdeklődéssel vették körül a mes­tert. — A Szez ónban á budapesti Néparénában léptem fel esténkwt. — Mondja kérdezősködésünkre. — A legérdekesebb szám voltam és minden este tomboló siker koronázta szereplésemet. i — Hogy mit produkálok? — Egyszerűen kifosztom a közönsé­get — nevet fel 'jóízűen. — De előre bejelentem kérem. Most lopni fogok. Kérem a zse­beket leszorítani! — figyelmezte­tem a közönséget és öröm nézni, hogy 'tnilyen ijedten szorítják a férfiak kezüket a zsebükre, per­sze óriási a meglepetés azután,' amikor Kiderül, hogy a legnagyobb figyelem és elővigyázatosság elle­nére a publikum nagy része Ki van tosztva. , — Megértem, ha az urak csodál­koznak és azt kérdezik hogyan csi­nálom ezt, de hát titkaimat nem árulhatom eí. Azonban Jegyen sze­rencsém péntek este a Sóstón. A nyíregyházi közönség kérésére •4 a sóstői Vendéglőben a hal­vacsora idején bemutatom kü- > tönös művészetemet, amely ne m csak, hogy rendkívül érdekes, hane m tanulságos is. — Mert az előadásom során ki­oktatom az embereket, hogy mi­képen fehet és keli "a zsebtolvajok ellen védekezni, ami a mai "időkben nagyon is fontos. ' , Ezekután természetesen a leg­nagyobb örömmel ígértük meg Si­mon mesternek, hogy a pénteki bemutató eBadá­san mindnyájan ott leszünk és szívélyesen bucsuztunk el tőle. Simon mester az ajtó felé indult, de még mielőtt átlépte volna a küszöböt, hirtelen visszafordult: — Halló! Milyen szórakozott va­gyok — mentegetődzött, — majd elfelejtettem, hogy a cigerettatár­cája Szerkesztő urnák időközben hozzám vándorolt. £s mosolyog­va nyújtotta át tárcámat, amely tudtommal a beszélgetés 'alatt a zsebemben volt. * ; OLCSÓBB LETT A LISZT i smét, már tudniillik az uj l|szt. De én nem vesze m tudomásul. Én ne­kem nem keli az olcsó liszt. Nem pedig azon egys ze rü oknál fogva, mert olcsó húsnak hig a leve. Ergó, olcsó hsztbőt, pláne kiforratlan, oi­csó lisztből nem lehet szép fosz lós kalácsot sütni, nem lehet hab : könnyű rétestésztát készíteni, nem lehet pehelykönnyű piskótát sütni. Tehát nekem nem keli az olcsó uj liszt. Nekem csak a drága jó régi "liszt kell, amelyik végnélküii­vé nyújtható, toronymagasságra keleszthető és dlónagyságu lyukak­kal eDáthatóvá, verhető lei. Nem és százszor is nem egyezem bele, hogy én olcsó lisztet használjak. Én nem tudom elviselni azt a ször­nyű tudatot, hogy az én kedvem­ért azt a Szegény kenyeret meg­rövidítsék az őt megillető részb«n és végig az egész vonalon minden­kit megkárosítsanak, csak azért, hogy én olcsóbban juthassak a"ká­vém mellé szükséges kalácsomhoz. Nem kérem, én ezt nem tudora elviselni s mindaddig^ mig az uj lisztbőt nem lesz ó liszt, én csak ó lisztet fogok vásárolni, mert ne­kem az uj liszt. az olcsó liszt nem keli. Én nem tudok hozzászokó ni az olcsó dolgokhoz, mert én már torkig vagyok az olcsó áruk* kai. Olcsóbb lett minden, de min­den ezen a világon és mert olcsó lett minden, hát én mindep héten már előre elköltőm a jövő'heti ke­resetem is, hogy olcsón juthassak az élelmiszerekhez. Megméltóztat­nak érteni ugyebár, ha s ziv«m el­lágyult az ujabb ólcsosági hullám­ra és most már nem akarok olcsón venni semmit sem és ezért nOral fogok én egy pengővel %oicSóbb lisztbői kalácsot süttetni. Mara­dok a régi drága mellett, hátha igy jobban kíbironj a lisztolcsó­sági "hullámot. i i i — A D'.vat Record julius 15^*3 szama megjelent és az Ujságbolt* ban kapható. Ára szabásmintával 1 P 20 fillér. 1 Háziasszonyok, varrodák, szabómesterek! Haladjunk a korral! Vasaláshoz használjunk impregnált, szag­és gázmentesen égő Weisz-féle Meggátolja a fejfájást, szédülést, mérgezéseket okozó gázfejlődést. Szagmentes! Gázmentes! 10415—1932. számú Uj magyar világszabadalom. Kapható minden füszsrüzletben. Főtelep: Weisz Jónás Nyíregyháza, Szarvas-utca 26. 3787.4 Szin-szenet

Next

/
Thumbnails
Contents