Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 146-172. szám)

1932-07-20 / 162. szám

1932. JUIÍU® 20. jAfflYIDáK. Szabolcsi gazdák figyelmébe! Mindnyájunk előtt ismeretes dofog, hogy a mai nehéz értékesítést viszonyok mellett kétszeres fontosságú a gazdákra nézve az, milyen magot küld a piacra, mert ar bizonyos, hogy a szemre nézve szép, minőségre nézve kitűnő, a terméshozamot tekintve pedig az itteni átlagot messze felülmúló gabona, mindenütt elsőbbségben részesül. Jelen Soraimat elsősorban vár

j megyénk azon gazdáihoz intézem, kik földj'ükön elsősorban rozsot termelnek s szeretném felhívni b. figyelmüket, az általam külföldről importált s a zalkodi homokos talaju plébániai' javadalmi földemert több éven át kipróbált, kitűnőnek bizonyult rozs "termesztésére. Hangsúlyozom, nem reklámról, nem üzletről van s

zó, hanem ha már rozsot kei. termelnünk, termeljünk olyat, melyről határozottan állítom, hogy minőség és terméshozam tekintetében, a községünkben vetett különféle rozsfajtákat, messze felülmúlja. Néhány évvel ezelőtt, egyik külföldi 'tanulmányutam alkalmával, német és cseh határmenti hegyvidéken is jártam, ahol épen javában folyt az aratás. Az egyik község határában megálltam, mert az utmenti táblán feltűnt nekem a szépen fejlett, hosszú, egyenletes, négysoros, erős szalmájii rozs. Mutatóba egypár kalászt' azonnat ie is "szakítottam s ott a helyszínien elhatároztam, hogy akármilyen kis mennyiségben is, de feltétlenül szer zek belőle, mert az a gondolatom' támadt, hogyha ezen magas fekvésű, hegyes vidéken, kavicsos talajban^ ilyen s

zépen tudott kifejlődni, akkor a mi tiszamenti földeinkben, még szebben fog fejlődni. Következtetésemben nem is csalódtam." A magból mindössze négy kilógrammot sikerült szereznem

1 s jazt ugyanazon év ő

szén, erősen homokos javadalmi földembe, a többi rozstői elkülönített parcellába vetőgéppei elvetettem. Tavasszal győ nyörüség volt ránézni a szépen fejlett, duzzadó s

zemü kalászra. Aratáskor lesarióztattam., a magot kézzel kidörzsöltettem s a négy kiló vetőmag első évi hozáma épen' egyszázhúsz kiló volt. Ezt a menynyíséget vetés előtt kitriőröztettem s ^ megmaradt egyszázöt kiló príma. vetőmagot ismét elkülönített helyre vetettem. A következő esztendőben, dacára az akkon katasztrófáiig helyi szárazságnak, a keperészen kívül, husz métermázsa magot kaptam. Ebből már többeknek is adtam kísérletezés végett ugy. a szomszédos Hegyaljára néhány papismerősömnek, agyagos földre és az itteni homokos területekre ís« Aratáskor valamennyien a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoztak, a rozs ugyanis mindenütt igen szép kalászt hozott, terméshozama pedig, viszonyítva az itteni különféle rozsok átlagterméséhez, több, mmt a duplája volt. Bizonyítékul csak egyre hivatkozom, a szomszédos Kenézló községben fekvő dr. Szalay Géza uradalmára. Ennek intézője két évvel ezelőtt kettő rriázSa 80 kg-t kapott] tőlem 3 a terméseredmény Cgyszázhat métermázsa fett. A folyó évben szintén kitűnően sikerült, bár a június eleji esőt leszámítva, az egész magfejlődési idó alatt esőt nem kapott. Aratá-r sát tegnap fejeztem be. 1 Néhány évi tapasztalatom alapján, ugy látom ezt a rozsot érdemes itt termeszteni. Vetőmagot, mig a készlet tart, jövő hó folyamán, ab Kenézló állomás 20 százalék 'felárral adhatok. A kereskedők már az egész mennyiség átvételére jelentkeztek, de én, ^isg-i sorban a gazdálkodóknak szeretnék belőle juttatni. " Kísérleteim alapján még annyit akarok megjegyezni^ hogy ez a roz^ jókor, tehát szeptember elején vetendő, katasztrális holdba korai vetésnél 50—60 kg. szükséges. ismétlem, hogy soraimból netri az »üzlet« hangja s

zói, célom az, hogy a magyar gazdálkodónak muri kájában minél nagyobb öröme és munkájából minél nagyobb haszna legyen. Zalkod, 1932 julius hó. Darányi János, róm. kath. lelkész-' Városi Mozgóképszínház Kedden, julius 19-én utalj ara MAROKKÓ Hangos dráma 10 felvonásban (Repríz) Főszerepben: Marlene DietHch Hangos Paramount vllághiradó Mérsékelt rendes helyarak i Beszélgetés Simonnal, a zseniális zsebtolvajartistával, aki az interjn alatt kifosztotta az njságirót SSmon nyíregyházi fin. — Péntek este a sóstói halvacsorán matatja be érdekes művészetét Egy . elegáns, Szürkeruhás férfi nyitott be a szerkesztőségbe. Határozott fellépése, de különösen mozdulatainak rugékonysága tették feltűnővé megjelenését. — Simon vagyok. — Mutatkozott be látogatónk és jobb kezét előrenyújtotta kézszon'tásra. Ez a: kéz, rugékony mozdulatainál is feltűnőbb volt. Hosszú, vékony ujjal idegesen remegtek tenyeremben és különös — mutató ujja semmivel sem volt kisebb, mint a középujja. — Mivel tehetünk szolgálatára, — kérdeztük felcsigázott érdeklődéssel, mert ismeretlen látogatónk ama szerencsések közül való, akik már megjelenésükkel is kitűnnek az átlagemberek szürke tömegéből. ismeretlen látogatónk derűsen mosolygott. — Szerkesztő ur elvesztette pénz tárcáját és az óráját — mondotta fölénnyel és a legnagyobb ámulatunkra, vafóoan az asztalra tette a megnevezett targyakat- í 1 E Sorok irója megdöbbent csodálkozással meredt a látogatóról az; asztalon heverő órájára. A tárcával nem törődött... de az óra... méggis... a feleségére gondolt és végig futott hátán a' hideg. — Nem értem! — Hebegte. — Hol hagytam el... Hoí" találta ön meg? — A zsebében szerkeszti ur. Válaszolt flegmatikusán. — A zsebemben?... Végre megsajnált és leleplezte magát. Ö Simon, a zsebtolvajok mestere, a zsebkitosztas kompikait művészetének bravúros artistája, a hirés Gionni tanítványa. Ki "ne hallott volna Gionnirói, aki zsebtolvajlásaival lázba ejtette hónapokig Budapestet! Nos, Simon lefőzte a mestert. Simon Nyíregyházi fül s a nyán vakációját szülővárosában tölti édesanyjánál. A nyíregyházi felsőkereskedelmiben érettségizett; Még sokan emlékeznek a vékony fiúra, aki már akkor feltűnő kézügyességet árult el. Ha ez az ember véletlenül orvosnak megy, ma lehet, a világ legjobb sebészprofesszora. Simon azonban egy sokkal jobb mesterséget választott: artista lett. A zsebtolvajlás magas /művészetében /képezte ki magát, mert ezen a téren kevés'a konkurrencia. A* egész világon csak két artista zsebtolvaj működik: Gionni és Simon. E bemutatkozás után természetesen a szerkesztőség tagjai riagy érdeklődéssel vették körül a mestert. — A Szez ónban á budapesti Néparénában léptem fel esténkwt. — Mondja kérdezősködésünkre. — A legérdekesebb szám voltam és minden este tomboló siker koronázta szereplésemet. i — Hogy mit produkálok? — Egyszerűen kifosztom a közönséget — nevet fel 'jóízűen. — De előre bejelentem kérem. Most lopni fogok. Kérem a zsebeket leszorítani! — figyelmeztetem a közönséget és öröm nézni, hogy 'tnilyen ijedten szorítják a férfiak kezüket a zsebükre, persze óriási a meglepetés azután,' amikor Kiderül, hogy a legnagyobb figyelem és elővigyázatosság ellenére a publikum nagy része Ki van tosztva. , — Megértem, ha az urak csodálkoznak és azt kérdezik hogyan csinálom ezt, de hát titkaimat nem árulhatom eí. Azonban Jegyen szerencsém péntek este a Sóstón. A nyíregyházi közönség kérésére •4 a sóstői Vendéglőben a halvacsora idején bemutatom kü- > tönös művészetemet, amely ne

m csak, hogy rendkívül érdekes, hane

m tanulságos is. — Mert az előadásom során kioktatom az embereket, hogy miképen fehet és keli "a zsebtolvajok ellen védekezni, ami a mai "időkben nagyon is fontos. ' , Ezekután természetesen a legnagyobb örömmel ígértük meg Simon mesternek, hogy a pénteki bemutató eBadásan mindnyájan ott leszünk és szívélyesen bucsuztunk el tőle. Simon mester az ajtó felé indult, de még mielőtt átlépte volna a küszöböt, hirtelen visszafordult: — Halló! Milyen szórakozott vagyok — mentegetődzött, — majd elfelejtettem, hogy a cigerettatárcája Szerkesztő urnák időközben hozzám vándorolt. £s mosolyogva nyújtotta át tárcámat, amely tudtommal a beszélgetés 'alatt a zsebemben volt. * ; OLCSÓBB LETT A LISZT i

smét, már tudniillik az uj l|szt. De én nem vesze

m tudomásul. Én nekem nem keli az olcsó liszt. Nem pedig azon egys

ze

rü oknál fogva, mert olcsó húsnak hig a leve. Ergó, olcsó hsztbőt, pláne kiforratlan, oicsó lisztből nem lehet szép fosz lós kalácsot sütni, nem lehet hab

: könnyű rétestésztát készíteni, nem lehet pehelykönnyű piskótát sütni. Tehát nekem nem keli az olcsó uj liszt. Nekem csak a drága jó régi "liszt kell, amelyik végnélküiivé nyújtható, toronymagasságra keleszthető és dlónagyságu lyukakkal eDáthatóvá, verhető lei. Nem és százszor is nem egyezem bele, hogy én olcsó lisztet használjak. Én nem tudom elviselni azt a szörnyű tudatot, hogy az én kedvemért azt a Szegény kenyeret megrövidítsék az őt megillető részb«n és végig az egész vonalon mindenkit megkárosítsanak, csak azért, hogy én olcsóbban juthassak a"kávém mellé szükséges kalácsomhoz. Nem kérem, én ezt nem tudora elviselni s mindaddig^ mig az uj lisztbőt nem lesz ó liszt, én csak ó lisztet fogok vásárolni, mert nekem az uj liszt. az olcsó liszt nem keli. Én nem tudok hozzászokó ni az olcsó dolgokhoz, mert én már torkig vagyok az olcsó áruk* kai. Olcsóbb lett minden, de minden ezen a világon és mert olcsó lett minden, hát én mindep héten már előre elköltőm a jövő'heti keresetem is, hogy olcsón juthassak az élelmiszerekhez. Megméltóztatnak érteni ugyebár, ha s

ziv«m ellágyult az ujabb ólcsosági hullámra és most már nem akarok olcsón venni semmit sem és ezért nOral fogok én egy pengővel %oicSóbb lisztbői kalácsot süttetni. Maradok a régi drága mellett, hátha igy jobban kíbironj a lisztolcsósági "hullámot. i

i i — A D'.vat Record julius 15^*3 szama megjelent és az Ujságbolt* ban kapható. Ára szabásmintával 1 P 20 fillér. 1 Háziasszonyok, varrodák, szabómesterek! Haladjunk a korral! Vasaláshoz használjunk impregnált, szagés gázmentesen égő Weisz-féle Meggátolja a fejfájást, szédülést, mérgezéseket okozó gázfejlődést. Szagmentes! Gázmentes! 10415—1932. számú Uj magyar világszabadalom. Kapható minden füszsrüzletben. Főtelep: Weisz Jónás Nyíregyháza, Szarvas-utca 26. 3787.4 Szin-szenet