Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 146-172. szám)

1932-07-19 / 161. szám

JNfVfRYlDEK. A magyar-osztrák vámbáború kulissza­titkai Minthogy az o sztrák kormány nem járult hozzá az eddigi szerző­dési állapotnak provizoriumos­meghosszabbításához MagyaroT-, Szág és Ausztria között. A pénteki nappat a kölcsönös kereskedelmi forgalom tekintetében szerződésen­kivüU állapot, állott be. Ez ugyan még nem "jelenti a vámháborut, de az osztrák kormány nyomban otyan intézkedéseket léptetett életbe a magya^- exportcikkek el­len irányuló behozatali tilalmak kai, amelyek veszedelmesen közei járnak a vámháboruság harci esz­közeihez. Most már, ha be is em gedik a magyar búzát, lisztet,, állatot, baromfit, tójáig gyümöl­csöt főzeléket, disznózsírt és más egyéb termékeket Ausztriába, ezek után a teljes autonom vámot kel­lene megfizetni, mert az osztrák kormány a legtöbb kedvezményt nem volt haj andó az átmeneti idő­ben Magyarországra is alkalmaz­ni. Kétségtelen, hogy ezáltal a többi agrárexport államokkal szemben kedvezőtlenebb helyzetbe kerültünk az osztrák kivite 1 vi­szonylatokban. Ha rövjden visszapillantunk a történtekre, egéSz " tárgyilagosan meg lehet állapítani, hogy a keres­kedelmi kapcSo'atok e megszaka­dásában nem Magyarország a hi­bás. Az osztrák kormány a szerzŐ7 déses tárgyalások folyamán való­sággal lehetetlen követelésekkel ié­pettt fei veiürik szemben. Először is-azt követelte, hogy Magyaror­szág ugyanannyi értékű árut hoz­zon 6e Ausztriából", mint ameny­nyit Ausztriába kivisz. Ez már önmagában lehetetlenség, mert} Ausztria agrárbehozatala általá­ban jóvai nagyobb, mint Magyar­ország ipari behozatala, és' mert; kivitelünk Ausztriát® a múltban i s mindig jóval meghaladta az on­nan v&ló behozatalunkat és meg­haladja jelenleg is. De azonkívül azt is követelte az osztrák kor­mány, hogy Magyarország ifce *sak bizonyos számszerű kon­tingenst engedélyezzen az osztrák behozatal 'egyes cikkeire, hanem egyúttal, hogy a magyfa,i' állalmi garantálja ezeknek a kontingensek-* nek teljés átvételét, ami "már ön­magában abszurdum, mert hiszer nem az ália m importál, hanem az. ország gazdasági "élete. Meghatá-'' rozott mennyiség átvételét cSalq akkor garantálhatná a magyar kor­mány, ha nálunk általános behoza­tali monopoiium volna, amiről pe­dig a jövőben sem lehet szó. ET lehetetlen követeléseket a magyar, áfam nem fogadhatta el, és ezért az osztrákok megszakították a tárgyalást és behozatali tilalmat léptettek életbe a magyar agrár­export eíen. Nyilvánvaló, hogy az osztrák kormányt e barátságtalan magatar­tásában belpolitikai 'szempontok is befolyásolták, minthogy a jelen­legi Tkormány főképen azokra a> pártokra támaszkodik, jnelyek, Ausztria mezőgazdasági teí'm^lé-, sét a fogyasztás érdekeire való tekintet nélkül mesterségeden fej­leszteni óhajtják és 'az élelmezés' terén is autarkiára törekszenék. Azonban az osztrákoknak 'e fegyvercsörtetését nem kelt va­lami nagyon tragikusan venni. Elő­ször, mert a természeti adottságok folytán ők reá vannak utalva a­szomszédos Magyarország agrár­termékeire, amelyek a legolcsóbb szállítási 'díj mellett juthatnak eL Ausztriába MásodszoC pedig Au sztriának is van veszíteni való­ja a kereskedelmi kapcsolatok megszakítása esetén, rtfert hiszen ugyancsak a földrajzi közelség ré­ven mégis csak Magyarország a legjobb ipari" fogyasztója Ausztriá­nak. Az osztrák kormány is tudja, hogy Magyarország már eddig létesített kapcSo'atamál fogva agrártermelésének piacot taíát egyéb orSzagokban is, "főleg Fran­ciaországban, Olaszországban, sőt Angliában is, tehát olyan álla­mokban, amelyek iparcikkeiket 1 Szívesen szárítják Magyarország­nak és ezzel "feleslegessé teszik ré­szünkre az osztrák behozatalt. ' Ausztria tehát jót meg fogja gondolni azt, hogy szakítást Idézzen elő Magyarországgal^ Erre vall az, hogy a szerződéses tárgyalások fonala éppenséggel ne m ^ szakadt meg, hanem már a jövő hétten" új­ból megindulnak közöttünk a ke­reskedelempolitikai tárgyalások, a­melyek a józanságnak és a kölcsö­nös érdekek méltánylásának felüi­kerekedésévei íemé-hetőleg mind­két lelet kielégítő megegyezésre, fognak végül is vezetni. Ezuttaf ís áii az, hogy a levest nem eszik meg oly forrón, mfntt ahogy fő­zik. Városi Mozgóképszínház Hétfőn, kedden, julius 18, 19. MAROKKÓ Hangos dráma 10 felvonásban (Repríz) Főszerepben : Marlene Dietrlch Hangos Paramount világhiradó Mérsékelt rendes helyárak A Gyümölcstermelők Országos Egyesülete Eállay Miklós dr. elnöklete alatt tartotta nagyszabású ankétjét Budapestről jelentik : A »Gyü­mölcstermelők Oországos Egye­sülete* ma tartotta Andrássy-út 8. sz. a. helyiségében dr. Kállay Miklós orsz. gyűl. képviselő el­nöklete alatt nagyszabású ankét­jét, amelyen Oyömörey György főispán, az Egyesület alelnöke beszámolt arról a fő- és alispáni értekezletről, amely a megalaku­lást megelőzte, közölvén, hogy a „Gyümölcstermelők Országos Egyesületéinek ügyét úgy a Földmivelésügyi miniszter, mint a Belügyminiszter úr, de a köz­igazgatási hatóságok is magukévá tették. Rámutatott arra, hogy a gyü­mölcstermelésben oly nagy va­gyon rejlik, hogy az a mai vi­szonyok mellett a búzatermelést és állattenyésztést messze tulha ladja. Kijelentette, hogy a „Gyümölcs­termelők Országos Egyesülete" számit nemcsak a közigazgatási, de a közgazdasági tényezőkre is, azonkívül az iparra és kereske­delemre, valamint a vegyi iparra. Az Egyesület egész Magyaror­szágot munkára hivja fel, hogy feltárja a magyar gyümölcsben rejlő kincset és ezzel előmozdítsa a nemzet vagyonosodását. Sternád István, az Egyesület ügyvezető alelnöke beszámolt mindazon összeköttetésekről, amelyeket az alakulás óta létesí­tett, tehát ugy a termelőkkel, mint a vegyi gyárakkal, valamint az exportőrökkel és hűtőházakkal, amelyek alapján biztosítva látja, hogy az Egyesület a köz érde­kében fog működni. Közölte, hogy a „Gyümölcs­termelők Országos Egyesületé"­hez már igen sok erkölcsi tes tület jelentette be csatlakozását, a gazdatársadalomhoz a belépési felhívások kiküldése már folya­matban van és az eddigi nagy érdeklődés alapján remélni lehet, hogy a közigazgatás hathatós támogatásával sikerül majd az Egyesületet úgy megszervezni, hogy a nemzet vagyonosodása rövid idő alatt elérhető lesz. Közölte továbbá, hogy a leg­főbb feladatok egyike a kisgazda­társadalom beszervezése lesz, mert eddig azok voltak leginkább kizárva az egynemű és keresett gyümölcs termelésétől. Küldjünk anyagot a tűzvész martalékává lett valenciai egyetem magyar osztályának felnjitására A Spanyolországi \alenciai egye­tem május hó 15-én tüzkatasztró­fának esett áldozatul. Az egyete­met, mely a XV. században épült, az egész spanyol "társada­lom egyhangú megmozdulása újjá­építi, azonban az egyetem nagyér­tékii természetrajzi múzeumát, a­mely szintén elpusztult a tűzvész­ben, pótolni nem lehetett. egyetem pártfogóinak kezdemé­nyezésére az egész müveit 'világ mozgalmat indított a természetraj­zi gyűjtemény újbóli 'összegyűjté­sére. Mozgalmat indítottak a va­lenciai - eszperantisták is, akik a Magyar Nemzeti Szövetig e&z-i perantó osztályához fordultak ké­résükkel. , , | A Nemzeti Szövetség eszperantó ' osztálya készségesen teljesíti a valenciai egyetem kérését és ez uton fordul 'a magyar társadalom­hoz, hogy segítsen az egyetem ter­méSzettrajzi gyűjteményének; -új­bóli összegyűjtésében. Felkéri magyar társadalmat, hogy a ma­gyar flórát és faunát reprezentáló tárgyak adományozás&vajl segíts a elő ezt a munkát. A z adományok a Nemzeti 'Szövetség Budapest, Gé­za-utca 4. Szám alatti helyiségé­be az eszperantó osztály számá­ra küldendők. Az egyetem hálásan köszön és fogad minden ado­mányt, még akkor is, ha az Ma­gyarországon, nem ritkaság, de az itteni áfát- és növényvilág ismer­1 tettre alkalmáig. (Növénygyűjte­mények^ kitömött állatok stb. Az összeállítandó gyűjteményben az, adományozó nevét a kíál í.ott tárgy mellett felemlítik. Erre tekintettel a magyar áldozatkészség hangsu­1932. juliu's 19. lyozására minden egyes külde­ménynek jelentős értéke van. Az egyetem' a gyűjtőkhöz és adomáJT nyozókhoz köszönő le^e et 4og intézni. IRIGYLEM A NŐKET, illetve irigylem a nőknek kimerít­hetetlen dekotázs-dívatlehetőségü­ket. Avagy talán valakinek is van ellenvé eménye? Hát nem irigylés­reméltó már magában véve az, hogy ebben a szaharai forróságban i s a férfiaknak minden képzeletét felülmúló nyáriasságu lenge ruhák­ban daccolnak a trópusi hőhullám­mal. De ez még mind semmi. (Par­don, ne tessék "szó 'szerint venm!)' Ezt a hajnali "biborkárpitszerü öl­tözetet a lehető legizlésesebb és legmerészebb formában lehet de­jteoltáíni a nyaknál, ami által termé­szetesen a férfiak kel.emetlen s az izzadságtól tapadó gallér viselete következtében előálló nyakizzasztó művelet ke véssé kellemes procedu­ájátói védve vannak. PongyolaSze­1 rüségü szabásá a női ruháknak a test imnden részén kellemes lég­járatot bíitoSitván, miáltal Szintén irigylésre méltó előnyt biztosit a legkisebb szélfuva'om által elérhető! felüdülésre. Pici.iy körömcipe.lőcs­kéfk 'hasonlóan kellemes helyzetet teremtenek a kecSes női lábacskák­nak. No es itt van a sláger kérem szeretettel. A legújabb divatú ke­koltáit hari'snya, vagy, hogy szoli­dabb nevén nevezzük, a női zokni. Ez a kis índiszk'rét ruhadarabocs­ka nagyon s 0k leeplezést követett ugyan ei, ellentétben a rejtelmes és sejtelmes, kackiásnak látszó hosszú harisnyákkal szemben, azon ban minden indiszkréciója mel'ett nagyon praktikus nyári viselet: Annyira praktikus, hogy mire az ember ebben az eseménytelen ká- • níkulai kor szakban agyát megeről­tetve, kroki téma után kutatva,, felfedezi azt az uj nyári divatot, olyan elterjedtségre tett szert, hogy attóí fé ek, a hölgyek gúnyos ka,-aj a lesz jutalma maradiságom­nak, amiért még csak most fe­dezem fei fezt a legújabb divatot. Szolgáljon azonban mentségemül rövidlátásom, ami "által ábba a • helyzetbe kerültem, hogy előbb azt gondoltam rövidlátásom következ­tében, hogy ezen zoknik viselői apró kis diáklánykák, azonban jó­akaratú barátaim felviágositottak, hogy ezt a béby-viseletet nemcsak diáklányok és bakfisok, hanem még a nagymamák is előszeretettéi kul­tiválják. Ennek rám nézve pedig az irigységen kívül az á szomorú kö­vetkezménye i5 van, hogy suhanc­korombeii ideálomból hosszú évek után teljesen kiábrándultam, mert minden rövidlátásom meilett is meg'kellett látnom, hogy az én imá* dott ideálom fdeá isszép és formás­nak gondolt alsó lábszáracskái idült viSzértágu'ásban szenvednek. Hiába! Azért én mégis csak irigy­lem a nőket! Gnstav rröhlich, Liane Haid nj filmje filléres helyárakkal keddtől az Apollóban Ma megy utoljára a »Vasárnapi délután...« cirgu fim az Apolló­ban. Kedden szenzációs premier lesz filléres helyárakkal, és pedig páholy vagy zsöllye 50 fül., tám­lásszék 30 f., szárriözadan 20 f. Ami" kor Gu'stav Fröhlich, Liane Haid, Hans Schietovv együttes szereplé­sével »A halhatatlan iutn]p!:< cimii ajpesj s zerelmi törtéaete't játsszák. A kisérőkép egy íiroh tájkép.

Next

/
Thumbnails
Contents